Magyar Nemzet, 2009. október (72. évfolyam, 269-298. szám)
2009-10-01 / 269. szám
Magyar Nemzet * Belföld 2009. október 1., csütörtök Rovatvezető: Villányi Károly . Szekeres: Teljes siker a békemissziónk Szekeres Imre szerint sikertörténet a honvédség afganisztáni békemissziója - erről a honvédelmi miniszter a távoli országból hazatért tartományi újjáépítési csoport hatodik váltásának visszafogadó ünnepségén beszélt Nyíregyházán. A miniszter kiemelte: a magyar katonák a nemzetközi erők részeként hibátlanul biztosították az augusztusi afganisztáni elnök- és önkormányzati választást, ami egy biztonságos ország létrejöttét jelentheti. Szekeres Imre beszélt arról is, hogy itthon teljes politikai konszenzus kíséri a Magyar Honvédség afganisztáni küldetését. A parlamenti pártok egységesen álltak ki a békemisszió folytatása mellett, s az Országgyűlés igent mondott a széles körű és összetett feladat folytatására. (MTI) Tiltakozik a Hit Gyülekezete is A Hit Gyülekezete nyilatkozatában tiltakozik a kormány az egyházakat és a hívő embereket semmibe vevő, a társadalmi párbeszédet durván elutasító egyházpolitikai lépései ellen. A gyülekezet szerint nehezen érthető, hogy a kormány a gazdasági visszaesés miatt miért az egyházakat és a hívő embereket sújtja azzal, hogy az egyszázalékos felajánlások alapján juttatott költségvetési támogatást a felére csökkentik. (MN) Megváltoztak a szabályok Módosította a kormány a kríziskezelő alapra vonatkozó szabályokat - jelentette be a kormányszóvivő tegnap. Szollár Domokos szerint mostantól a krízisalapnak nem egy, hanem tíz százaléka fizethető ki a különösen méltányolható, vagyis 50 ezer forintnál magasabb összegű kérelmekre. Az érintett családok az illetékes jegyzőkön keresztül egyszeri, méltányossági alapon elbírált, vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek. (MTI) MTV, Vitray és Szinetár is távozik ti Munkatársunktól._________________ Huszonkettő külső gyártásban készülő műsor szerződését mondja fel a Magyar Televízió. Ezenkívül megszűnik azoknak a foglalkoztatása, akik próbaidősként, gyakornokként vagy nyugdíjasként dolgoznak az intézménynél. Az intézkedés érinti Vitray Tamást és Szinetár Miklóst is. Az MTV a tanácsadói, kutatási, elemzői és hírügynökségi szerződéseket is felmondja. Az intézmény mindezt a forráshiányos helyzettel, a jövőre várható költségvetési elvonásokkal, valamint azzal indokolja, hogy a tévét felügyelő közalapítvány kuratóriuma nem járult hozzá egy két és fél milliárdos hitelfelvételhez. Czeglédi László, a tévékuratórium szocialista elnöke tegnap bejelentette, hogy kikéri a kuratórium ellenőrző testületének véleményét arról, hogy az intézményt ügyvezető alelnökként irányító Medveczky Balázst a tulajdonosi testület beszámoltathatja-e. Korábban a kuratóriumi elnökség ellenzéki tagjai fordultak az ellenőrző testülethez, mert kifogásolják az elnökség azon döntését, amely szerint az MTV mendzsmentjének vissza kell vonnia a Nap-kelte szerződésének felmondását. Aláírásig maradnak a zöld zászlók Az egészségügyi megállapodás pénzügyi fedezetét a jövő évi költségvetésből is állja a kormány Kint maradnak a zöld zászlók az egészségügyi intézményeken, amíg a szakmai szervezetek és a kormány képviselői alá nem írják a megállapodást a többletforrások bevonásáról. Szakértők azzal magyarázzák, hogy a kabinet még a kértnél is több pénzt juttat az ágazatnak, hogy a tiltakozó akció súlyos politikai következménnyel járhatott volna, amely a vártnál is nagyobb vereségbe sodorhatná az MSZP-t a jövő évi választásokon. A Fidesz egyébként tiltakozik, hogy a kormány a jövő évi költségvetés terhére akar az idén többletpénzt adni az egészségügynek. Mi Zincovics Natália_________________ Kétféle értelmezése lehet a döntésnek - nyilatkozta lapunknak Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának programvezetője azután, hogy a kormány és a szakmai szervezetek képviselői kedden elvi megállapodásra jutottak. Eszerint az idén 4,5, majd újabb mintegy hatmilliárd forintot kap az ágazat, jövőre pedig további egyhavi teljesítménynek megfelelő - 35-45 milliárd forintnyi - többlet kerül a rendszerbe. Sinkó Eszter úgy látja: az egyik olvasat szerint a kormány elismerte, hogy igazuk volt a szakmai szervezetek képviselőinek, s az utóbbi időben több pénzt vontak el az ágazattól, mint amennyit az a működtethetőség szempontjából elbírt volna. A másik értelmezés a politikai elemzés világába visz bennünket - fogalmazott a szakember, s kifejtette: feltételezhetően nem a kormány tért jobb belátásra, hanem az MSZP prominensei. Bekapcsolódva a felek közelharcába beláthatták, hogy ha elfajul a tiltakozó akció, akkor olyan súlyos politikai következményekkel kell szembenézniük, ami a vártnál is rosszabb szereplést eredményezhet a szocialistáknak a jövő évi országgyűlési választásokon. Kiderült ugyanis, hogy számtalan - nem csak egészségügyi - szervezet csatlakozna például az intézményvezetők által kilátásba helyezett éhségsztrájkhoz. Sinkó Eszter úgy látja: a megegyezést a szakmai szervezetek mindenképpen győzelemként értékelhetik. Még akkor is, ha a döntésnek két szépséghibája van. Az egyik, hogy a teljes összeget nem az idén kapják meg az egészségügyi intézmények, mint ahogy azt eredetileg szerették volna. A másik, hogy egyelőre nem tudni, milyen forrásból teremti elő a kormány az odaígért többletforrást, s kell-e esetleg emelni emiatt a jövő évi államháztartási hiánycélt. Más szakértők is egyetértettek az elmondottakkal. Ők azt is hangsúlyozták, hogy Székely Tamás egészségügyi és Oszkó Péter pénzügyminiszter rosszul jött ki a csatából, hiszen mindvégig azt az álláspontot képviselték, hogy a szakma tudatosan sötétebb képet fest az indokoltnál. Pozitívumként csak azt lehet megemlíteni a kormány mellett, hogy az idei hiánycél növelése nélkül sikerült a forrásbevonásról megállapodni, s nem az idén kell a teljes összeget odaadni. Szerintük az MSZP döntését sejteti a háttérben az is, hogy a pénzügyminiszter nem a helyszínen, a vita hevében döntött úgy, hogy áldását adja a forrásbevonásra, hanem már eleve ezzel az ajánlattal érkezett a tárgyalópartnerekhez. A Fidesz szerint 2010 háborús helyzetet jelent majd az egészségügyben. Pesti Imre, az ellenzéki párt szakpolitikusa kifejtette: a kormány ezt a pluszforrást nem a tartalékalapból, hanem a jövő évi költségvetés terhére biztosítaná, vagyis a büdzsé egy részét már most elköltik. Felhívta a figyelmet, hogy a kabinet az influenza-oltóanyag finanszírozására felvett ötmiliárd forintot is a 2010-es büdzséből költötte el. A KDNP arra kéri a szakmai szervezeteket, hogy újra fontolják meg a kormány által ajánlott megállapodás aláírását. Halász Zsuzsa, a párt szóvivője elmondta: a kormány egy fillérrel sem akar többet adni az eddig emlegetett 4,5 milliárd forintnál, a továbbiakban ígért összeg a jövő évi költségvetést terhelné, ami a mostani szocialista kormányt már nem kötelezi semmire, a hiányt így az utódja nyakába varrja. Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke azt nyilatkozta: addig kint maradnak a zöld zászlók az egészségügyi intézményeken, és a dolgozók is viselik majd a zöld szalagot, amíg a jövő héten alá nem írják a hivatalos megállapodást a kormánnyal. Gyanúsított a főigazgató Hiller István tárcája továbbra is fizeti Borovszky Tímeát Folytatás az 1. oldalról A gyanúsított 2008 tavaszán, hivatali helyzetével újfent visszaélve, jogtalan előnyt kért egy munkatársa részére. Akkor arra kérte az alapítvány képviselőjét, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek támogatásra szánt összegből titokban adjon át hatszázezer forintot a kollégának. Borovszky nem tett vallomást, a gyanúsítás ellen panasszal élt. A botrány februárban robbant ki. Nagy Attila, a hátrányos helyzetű diákok tanulmányait segítő mentorprogram volt igazgatója azzal vádolta meg Borovszkyt, hogy esélyegyenlőségi főigazgatóként saját érdekeltségébe tartozó cégeknek, alapítványoknak adott vagy adatott több millió forintos megbízásokat a hátrányos helyzetű diákok tanulmányaira elkülönített keretből. Nagy szerint a mentorprogramot működtető Hallgatókért Alapítvány Borovszky utasítására ötmillió forintos szerződést kötött a Romaversitassal. A szervezet nem teljesítette időre a megbízást, ennek ellenére hárommillió forintot kifizettek az alapítványnak. A Romaversitas és Borovszky kapcsolatáról annyit: Borovszky helyettese az oktatási tárcánál az a Sárközi Gábor volt, aki másodállásban a Romaversitas Alapítvány oktatási szakértője. A Romaversitas Alapítvány igazgatója Daróczi Gábor, Daróczi Dávid akkori kormányszóvivő rokona. Daróczi Dávid rokoni viszonyban áll Mohácsi Viktória volt szabad demokrata európai parlamenti képviselővel is, aki Borovszky másik kollégájának, Bernáth Gábornak a volt felesége. Lapunk tényfeltáró cikksorozata több millió forintos megbízási szerződéseket talált, amelyek a főigazgató és munkatársainak cégei, valamint az OKM, illetve a tárca háttérintézményei között köttettek. Az ügyben a Hiller István vezette oktatási tárca még márciusban tett feljelentést, de Borovszkyt nem bocsátotta el, csak felfüggesztette állásából, így a főigazgató fél éve munkavégzés nélkül is megkapja a teljes fizetését. A tegnapi fejleményre a Hillerminisztérium az MTI-nek így reagált: önmagában egy gyanúsítás a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint nem idéz elő a munkajogi státusban változást; a minisztériumnak semmiféle olyan adatról nincs hivatalos tudomása, amely az eddigiektől eltérő munkáltatói intézkedést indokolna. Borovszky Tímea a januárban megválasztott polgármestert támogatták (B. A.) fotó: hegedűs Márta PATTHELYZET FOTON . Sikertelenül próbálta meg magát feloszlatni tegnap a fóti önkormányzat képviselő-testülete, mert a Mádly Zsolt (Fidesz-KDNP) polgármester által kezdeményezett rendkívüli ülésen nem jelent meg a képviselők többsége. A településvezetővel szemben állótízek - köztük Fábry Béla (MSZP) alpolgármester - írásbeli beadványban tudatták hogy nem kívánnak részt venni az ülésen, így a testület határozatképtelen volt A lakossági fórummal egybekötött ülésen több száz helyi lakos jelent meg a művelődési házban, akik jelenlétükkel belpol@magyarnemzet.hu Hazai és külföldi bírói posztokról tárgyalnak is Kulcsár Anna Mint várható volt, Erményi Lajos főtitkár kapta tegnap a legtöbb szavazatot a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökhelyettesi posztjára a bírói fórum teljes ülésén. Erményit 52-en támogatták, Kónya István, a büntetőkollégium vezetője 29, Cseri János tanácselnök pedig 4 voksot könyvelhetett el. Baka András főbíró várhatóan már kedden az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) véleményét kéri, majd a köztársasági elnökhöz fordul. Az államfő akár egy héten belül kinevezheti az LB elnökhelyettesét. Erményit szakmai berkekben a volt főbíró, Lomnici Zoltán káderének tartják. Lomnici nevezte ki ugyanis 2002-ben főtitkárnak. Győzelmét annak tulajdonítják, hogy az LB 86 bírájából 46 a polgári kollégium tagja. Ők a titkos szavazáson vélhetőleg a polgári bíró Erményit támogatták. A számos szakkönyv és más szakmai munka szerzőjeként is elismert büntetőjogász Kónya Istvánra az LB büntető és közigazgatási kollégiuma voksolhatott. Kónyát konzervatív szemléletű személyiségként tartják számon. Az ő tanácsa ítélkezett a nevezetes Ságvári-perben. Várhatóan kedden dönt az OIT arról is: kinevezi-e a Fővárosi Bíróság elnökévé Gatter Lászlót. Gatter mandátuma januárban jár le. Egyedül ő pályázta meg egy további ciklusra a vezetői tisztséget. Az FB összbírói értekezlete hétfőn 63 százalékos szavazati aránnyal támogatta a kinevezését. Legkésőbb október elején eldől az is, kit jelöl a kormányfő az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságára. A jelenlegi magyar bíró, Czúcz Ottó hatéves megbízatása jövő augusztusban jár le, utódjáról azonban a szabályok szerint már most gondoskodni kell. Számításba jöhet jelöltként maga Czúcz is, aki 2004-ben lett a luxemburgi bíróság tagja. Előzőleg - az MSZP jelöltjeként - alkotmánybíró volt. Vastagh Pál és Szili Katalin köréhez tartozott. Szakterülete a munkajog és a társadalombiztosítás. Értesülésünk szerint a kormányzat eddig nem tárgyalt az ellenzékkel az európai bíróság magyar tagjának személyéről. Az igazságügyi tárca sajtóosztálya kérdésünkre azt válaszolta, eddig nem indult el a jelölési folyamat. Úgy tudjuk, háttéregyeztetések zajlanak. Mivel a luxemburgi bíróság a tagállamok gazdasági és versenyjogi ügyeiben ítélkezik, szóba került Berke Barna neve. Berke az Orbánkormány idején a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsának elnöke volt, az egyetemen tíz éve oktat gazdasági és versenyjogot. Az új bírót a miniszterelnök javaslatára az Európai Unió Tanácsa nevezi ki. Kampány indul az abortusz ellen a Mizsri Bf.rnadf.tt__________________ O któber elejétől országos kampányt indít a Magyar Család és Nővédelmi Tudományos Társaság, hogy felhívja a figyelmet az abortusz veszélyeire és a fogamzásgátlás lehetséges módszereire. A szervezet szerint azért van szükség azonnali változásra, mert a művi abortusz súlyos károsodásokat okozhat, és évről évre több 18 év alatti kéri a terhességmegszakítást. Tízmillió lakosú hazánkban évente 44 ezer nő dönt úgy, nem hozza világra magzatát. Ezzel a hatodik helyet foglaljuk el az abortuszok számát jegyző ranglistán. Csupán Oroszország, Románia, Észtország, Ukrajna és Bulgária jár előbb nálunk a művi terhességmegszakítás tekintetében. Ennél is lehangolóbb az a statisztikai adat, miszerint a 14 éves és az ennél fiatalabb korosztályban is közel kétszáz abortuszt hajtottak végre 2007-ben. Ugyanezen évben, míg a születések száma 97 613 volt, a művi abortuszoké ennek megközelítőleg a fele, 43 870. Ebből 5109-et a 15-19 éves korosztályon hajtottak végre. Kiszámították: Magyarországon óránként hat terhességmegszakítást végeznek.