Magyar Nemzet, 2009. október (72. évfolyam, 269-298. szám)

2009-10-01 / 269. szám

Magyar Nemzet * Belföld 2009. október 1., csütörtök Rovatvezető: Villányi Károly . Szekeres: Teljes siker a békemissziónk Szekeres Imre szerint sikertörténet a honvédség afganisztáni béke­missziója - erről a honvédelmi miniszter a távoli országból hazatért tartományi újjáépítési csoport hatodik váltásának visszafogadó ünnepségén be­szélt Nyíregyházán. A minisz­ter kiemelte: a magyar katonák a nemzetközi erők részeként hibátlanul biztosították az au­gusztusi afganisztáni elnök- és önkormányzati választást, ami egy biztonságos ország létre­jöttét jelentheti. Szekeres Imre beszélt arról is, hogy itthon tel­jes politikai konszenzus kíséri a Magyar Honvédség afganisz­táni küldetését. A parlamenti pártok egységesen álltak ki a békemisszió folytatása mellett, s az Országgyűlés igent mon­dott a széles körű és összetett feladat folytatására. (MTI) Tiltakozik a Hit Gyülekezete is A Hit Gyülekezete nyilatkozatában tiltakozik a kormány az egyhá­zakat és a hívő embereket semmibe vevő, a társadalmi párbeszédet durván elutasító egyházpolitikai lépései ellen. A gyülekezet szerint nehezen érthető, hogy a kormány a gaz­dasági visszaesés miatt miért az egyházakat és a hívő embe­reket sújtja azzal, hogy az egy­százalékos felajánlások alapján juttatott költségvetési támoga­tást a felére csökkentik. (MN) Megváltoztak a szabályok Módosította a kormány a kríziske­zelő alapra vonatkozó szabá­lyokat - jelentette be a kor­mányszóvivő tegnap. Szollár Domokos szerint mostantól a krízisalapnak nem egy, hanem tíz százaléka fizethető ki a kü­lönösen méltányolható, vagyis 50 ezer forintnál magasabb összegű kérelmekre. Az érin­tett családok az illetékes jegy­zőkön keresztül egyszeri, mél­tányossági alapon elbírált, vissza nem térítendő támoga­tást igényelhetnek. (MTI) MTV, Vitray és Szinetár is távozik ti Munkatársunktól._________________ H­uszonkettő külső gyártásban készülő műsor szerződését mondja fel a Magyar Televízió. Ezenkívül megszűnik azoknak a foglalkoztatása, akik próbaidős­ként, gyakornokként vagy nyugdí­jasként dolgoznak az intézménynél. Az intézkedés érinti Vitray Tamást és Szinetár Miklóst is. Az MTV a ta­nácsadói, kutatási, elemzői és hír­­ügynökségi szerződéseket is fel­mondja. Az intézmény mindezt a forráshiányos helyzettel, a jövőre várható költségvetési elvonásokkal, valamint azzal indokolja, hogy a té­vét felügyelő közalapítvány kurató­riuma nem járult hozzá egy két és fél milliárdos hitelfelvételhez. Czeglédi László, a tévékurató­rium szocialista elnöke tegnap beje­lentette, hogy kikéri a kuratórium ellenőrző testületének véleményét arról, hogy az intézményt ügyveze­tő alelnökként irányító Medveczky Balázst a tulajdonosi testület beszá­moltathatja-e. Korábban a kurató­riumi elnökség ellenzéki tagjai for­dultak az ellenőrző testülethez, mert kifogásolják az elnökség azon döntését, amely szerint az MTV mendzsmentjének vissza kell von­nia a Nap-kelte szerződésének fel­mondását. Aláírásig maradnak a zöld zászlók Az egészségügyi megállapodás pénzügyi fedezetét a jövő évi költségvetésből is állja a kormány Kint maradnak a zöld zászlók az egészségügyi intézményeken, amíg a szakmai szervezetek és a kormány képviselői alá nem ír­ják a megállapodást a többletforrások bevonásáról. Szakértők azzal magyarázzák, hogy a kabinet még a kértnél is több pénzt juttat az ágazatnak, hogy a tiltakozó akció súlyos politikai kö­vetkezménnyel járhatott volna, amely a vártnál is nagyobb vere­ségbe sodorhatná az MSZP-t a jövő évi választásokon. A Fidesz egyébként tiltakozik, hogy a kormány a jövő évi költségvetés terhére akar az idén többletpénzt adni az egészségügynek. Mi Zincovics Natália_________________ K­étféle értelmezése lehet a dön­tésnek - nyilatkozta lapunk­nak Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzser­­képző Központjának programve­zetője azután, hogy a kormány és a szakmai szervezetek képviselői kedden elvi megállapodásra jutot­tak. Eszerint az idén 4,5, majd újabb mintegy hatmilliárd forintot kap az ágazat, jövőre pedig további egyhavi teljesítménynek megfelelő - 35-45 milliárd forintnyi - több­let kerül a rendszerbe. Sinkó Eszter úgy látja: az egyik olvasat szerint a kormány elismer­te, hogy igazuk volt a szakmai szervezetek képviselőinek, s az utóbbi időben több pénzt vontak el az ágazattól, mint amennyit az a működtethetőség szempontjából elbírt volna. A másik értelmezés a politikai elemzés világába visz bennünket - fogalmazott a szak­ember, s kifejtette: feltételezhe­tően nem a kormány tért jobb be­látásra, hanem az MSZP promi­nensei. Bekapcsolódva a felek kö­zelharcába beláthatták, hogy ha el­fajul a tiltakozó akció, akkor olyan súlyos politikai következmények­kel kell szembenézniük, ami a vártnál is rosszabb szereplést eredményezhet a szocialistáknak a jövő évi országgyűlési választáso­kon. Kiderült ugyanis, hogy szám­talan - nem csak egészségügyi - szervezet csatlakozna például az intézményvezetők által kilátásba helyezett éhségsztrájkhoz. Sinkó Eszter úgy látja: a megegyezést a szakmai szervezetek mindenkép­pen győzelemként értékelhetik. Még akkor is, ha a döntésnek két szépséghibája van. Az egyik, hogy a teljes összeget nem az idén kap­ják meg az egészségügyi intézmé­nyek, mint ahogy azt eredetileg szerették volna. A másik, hogy egyelőre nem tudni, milyen forrás­ból teremti elő a kormány az oda­ígért többletforrást, s kell-e esetleg emelni emiatt a jövő évi államház­tartási hiánycélt. Más szakértők is egyetértettek az elmondottakkal. Ők azt is hang­súlyozták, hogy Székely Tamás egészségügyi és Oszkó Péter pénz­ügyminiszter rosszul jött ki a csa­tából, hiszen mindvégig azt az ál­láspontot képviselték, hogy a szak­ma tudatosan sötétebb képet fest az indokoltnál. Pozitívumként csak azt lehet megemlíteni a kormány mellett, hogy az idei hiánycél növe­lése nélkül sikerült a forrásbevo­násról megállapodni, s nem az idén kell a teljes összeget odaadni. Szerintük az MSZP döntését sejteti a háttérben az is, hogy a pénzügy­­miniszter nem a helyszínen, a vita hevében döntött úgy, hogy áldását adja a forrásbevonásra, hanem már eleve ezzel az ajánlattal érke­zett a tárgyalópartnerekhez. A Fidesz szerint 2010 háborús helyzetet jelent majd az egészség­ügyben. Pesti Imre, az ellenzéki párt szakpolitikusa kifejtette: a kormány ezt a pluszforrást nem a tartalékalapból, hanem a jövő évi költségvetés terhére biztosítaná, vagyis a büdzsé egy részét már most elköltik. Felhívta a figyelmet, hogy a kabinet az influenza-oltó­anyag finanszírozására felvett öt­­miliárd forintot is a 2010-es bü­dzséből költötte el. A KDNP arra kéri a szakmai szervezeteket, hogy újra fontolják meg a kormány által ajánlott megállapodás aláírását. Halász Zsuzsa, a párt szóvivője el­mondta: a kormány egy fillérrel sem akar többet adni az eddig em­legetett 4,5 milliárd forintnál, a to­vábbiakban ígért összeg a jövő évi költségvetést terhelné, ami a mos­tani szocialista kormányt már nem kötelezi semmire, a hiányt így az utódja nyakába varrja. Varga Ferenc, a Magyar Kór­házszövetség elnöke azt nyilatkoz­ta: addig kint maradnak a zöld zászlók az egészségügyi intézmé­nyeken, és a dolgozók is viselik majd a zöld szalagot, amíg a jövő héten alá nem írják a hivatalos megállapodást a kormánnyal. Gyanúsított a főigazgató Hiller István tárcája továbbra is fizeti Borovszky Tímeát Folytatás az 1. oldalról­­ A gyanúsított 2008 tavaszán, hiva­tali helyzetével újfent visszaélve, jogtalan előnyt kért egy munkatár­sa részére. Akkor arra kérte az ala­pítvány képviselőjét, hogy a hátrá­nyos helyzetű gyerekek támogatás­ra szánt összegből titokban adjon át hatszázezer forintot a kollégának. Borovszky nem tett vallomást, a gyanúsítás ellen panasszal élt. A botrány februárban robbant ki. Nagy Attila, a hátrányos helyze­tű diákok tanulmányait segítő mentorprogram volt igazgatója az­zal vádolta meg Borovszkyt, hogy esélyegyenlőségi főigazgatóként sa­ját érdekeltségébe tartozó cégek­nek, alapítványoknak adott vagy adatott több millió forintos megbí­zásokat a hátrányos helyzetű diá­kok tanulmányaira elkülönített ke­retből. Nagy szerint a mentorprog­ramot működtető Hallgatókért Ala­pítvány Borovszky utasítására öt­millió forintos szerződést kötött a Romaversitassal. A szervezet nem teljesítette időre a megbízást, ennek ellenére hárommillió forintot kifi­zettek az alapítványnak. A Romaversitas és Borovszky kap­csolatáról annyit: Borovszky he­lyettese az oktatási tárcánál az a Sárközi Gábor volt, aki másodállás­ban a Romaversitas Alapítvány ok­tatási szakértője. A Romaversitas Alapítvány igazgatója Daróczi Gá­bor, Daróczi Dávid akkori kor­mányszóvivő rokona. Daróczi Dá­vid rokoni viszonyban áll Mohácsi Viktória volt szabad demokrata eu­rópai parlamenti képviselővel is, aki Borovszky másik kollégájának, Bernáth Gábornak a volt felesége. Lapunk tényfeltáró cikksorozata több millió forintos megbízási szer­ződéseket talált, amelyek a főigaz­gató és munkatársainak cégei, vala­mint az OKM, illetve a tárca háttér­­intézményei között köttettek. Az ügyben a Hiller István vezette okta­tási tárca még márciusban tett fel­jelentést, de Borovszkyt nem bo­csátotta el, csak felfüggesztette állá­sából, így a főigazgató fél éve mun­kavégzés nélkül is megkapja a teljes fizetését. A tegnapi fejleményre a Hiller­­minisztérium az MTI-nek így rea­gált: önmagában egy gyanúsítás a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint nem idéz elő a munkajogi státusban változást; a minisztériumnak semmiféle olyan adatról nincs hivatalos tudomása, amely az eddigiektől eltérő mun­káltatói intézkedést indokolna. Borovszky Tímea a januárban megválasztott polgármestert támogatták (B. A.) fotó: hegedűs Márta PATTHELYZET FOTON . Sikertelenül próbálta meg magát feloszlatni tegnap a fóti önkormányzat képviselő-testü­­lete, mert a Mádly Zsolt (Fidesz-KDNP) polgármester által kezdeményezett rendkívüli ülésen nem jelent meg a képviselők többsége. A településvezetővel szemben álló­­tízek­ - köztük Fábry Béla (MSZP) alpolgármester - írás­beli beadványban tudatták hogy nem kívánnak részt venni az ülésen, így a testület határozatképtelen volt A la­kossági fórummal egybekötött ülésen több száz helyi lakos jelent meg a művelődési házban, akik jelenlétükkel belpol@magyarnemzet.hu Hazai és külföldi bírói posztokról tárgyalnak is Kulcsár Anna M­int várható volt, Erményi La­jos főtitkár kapta tegnap a legtöbb szavazatot a Legfelsőbb Bí­róság (LB) elnökhelyettesi posztjá­ra a bírói fórum teljes ülésén. Erményit 52-en támogatták, Kónya István, a büntetőkollégium vezetője 29, Cseri János tanácselnök pedig 4 voksot könyvelhetett el. Baka András főbíró várhatóan már ked­den az Országos Igazságszolgáltatá­si Tanács (OIT) véleményét kéri, majd a köztársasági elnökhöz for­dul. Az államfő akár egy héten belül kinevezheti az LB elnökhelyettesét. Erményit szakmai berkekben a volt főbíró, Lomnici Zoltán káderé­nek tartják. Lomnici nevezte ki ugyanis 2002-ben főtitkárnak. Győzelmét annak tulajdonítják, hogy az LB 86 bírájából 46 a polgá­ri kollégium tagja. Ők a titkos sza­vazáson vélhetőleg a polgári bíró Erményit támogatták. A számos szakkönyv és más szakmai munka szerzőjeként is elismert büntető­­jogász Kónya Istvánra az LB bün­tető és közigazgatási kollégiuma voksolhatott. Kónyát konzervatív szemléletű személyiségként tartják számon. Az ő tanácsa ítélkezett a nevezetes Ságvári-perben. Várhatóan kedden dönt az OIT arról is: kinevezi-e a Fővárosi Bíró­ság elnökévé Gatter Lászlót. Gatter mandátuma januárban jár le. Egyedül ő pályázta meg egy továb­bi ciklusra a vezetői tisztséget. Az FB összbírói értekezlete hétfőn 63 százalékos szavazati aránnyal tá­mogatta a kinevezését. Legkésőbb október elején eldől az is, kit jelöl a kormányfő az Euró­pai Közösségek Elsőfokú Bíróságá­ra. A jelenlegi magyar bíró, Czúcz Ottó hatéves megbízatása jövő au­gusztusban jár le, utódjáról azon­ban a szabályok szerint már most gondoskodni kell. Számításba jö­het jelöltként maga Czúcz is, aki 2004-ben lett a luxemburgi bíróság tagja. Előzőleg - az MSZP jelöltje­ként - alkotmánybíró volt. Vas­­tagh Pál és Szili Katalin köréhez tartozott. Szakterülete a munkajog és a társadalombiztosítás. Értesülésünk szerint a kor­mányzat eddig nem tárgyalt az el­lenzékkel az európai bíróság ma­gyar tagjának személyéről. Az igaz­ságügyi tárca sajtóosztálya kérdé­sünkre azt válaszolta, eddig nem indult el a jelölési folyamat. Úgy tudjuk, háttéregyeztetések zajla­nak. Mivel a luxemburgi bíróság a tagállamok gazdasági és versenyjo­gi ügyeiben ítélkezik, szóba került Berke Barna neve. Berke az Orbán­­kormány idején a Gazdasági Ver­senyhivatal Versenytanácsának el­nöke volt, az egyetemen tíz éve ok­tat gazdasági és versenyjogot. Az új bírót a miniszterelnök javaslatára az Európai Unió Tanácsa nevezi ki. Kampány indul az abortusz ellen­ ­ a Mizsri Bf.rnadf.tt__________________ O któber elejétől országos kam­pányt indít a Magyar Család és Nővédelmi Tudományos Társa­ság, hogy felhívja a figyelmet az abortusz veszélyeire és a fogamzás­­gátlás lehetséges módszereire. A szervezet szerint azért van szükség azonnali változásra, mert a művi abortusz súlyos károsodásokat okozhat, és évről évre több 18 év alatti kéri a terhességmegszakítást. Tízmillió lakosú hazánkban évente 44 ezer nő dönt úgy, nem hozza világra magzatát. Ezzel a ha­todik helyet foglaljuk el az abortu­szok számát jegyző ranglistán. Csu­pán Oroszország, Románia, Észtor­szág, Ukrajna és Bulgária jár előbb nálunk a művi terhességmeg­szakítás tekintetében. Ennél is le­hangolóbb az a statisztikai adat, miszerint a 14 éves és az ennél fia­talabb korosztályban is közel két­száz abortuszt hajtottak végre 2007-ben. Ugyanezen évben, míg a születések száma 97 613 volt, a mű­vi abortuszoké ennek megközelítő­leg a fele, 43 870. Ebből 5109-et a 15-19 éves korosztályon hajtottak végre. Kiszámították: Magyaror­szágon óránként hat terhesség­megszakítást végeznek.

Next