Magyar Nemzet, 2009. október (72. évfolyam, 269-298. szám)

2009-10-01 / 269. szám

Vagy Benedek vagy a HM hazudik Hazugsággal vádolta lapunkat a Honvédelmi Minisztérium egy tegnapi közleményében a pákozdi földátadással kapcsolatos cikkünk miatt. A tárca ugyanakkor játszadozik az időpontokkal, és csúsztat, egyes állításai hazugok. Dénes Zoltán_________________ Közleményben tiltakozott tegnapi cikkünk miatt a Honvédelmi Minisztérium (HM). A sajtónak kiküldött iromány szerint a cikkben említett pákozdi földterület átadásakor Szekeres Imre nem volt honvédelmi miniszter, és nem volt Benedek Fülöp vendége, ezért lapunk hazudik. Emiatt, fontos tisztázni, hogy bírósági tárgyaláson vettünk részt, amelyen az ügyész bizonyítékként mutatott be egy frissen előkerült hangfelvételt. Ezen az elsőrendű vádlott, Benedek Fülöp - aki az ügylet idején az agrártárca államtitkára volt, jelenleg pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgató-helyettese állítja: „gazsulált”Szekeres Imrével, s többször is „megvadásztatta”. Tehát lapunk mindössze tudósított a közel 202 hektáros természetvédelmi védettséget élvező pákozdi állami földterület privatizációjával kapcsolatban zajló bírósági eljárásról. Ebből az következik, hogy vélhetőleg Szekeres Imre nevében a HM végül is azt állítja, hogy Benedek Fülöp hazudik. A HM azt is állítja, hogy írásunkkal politikai megrendelést teljesítettünk azért, hogy összefüggésbe hozzuk „egy olyan, jelenleg is zajló bírósági eljárással, amelyhez a miniszternek semmi köze nincsen”. A tárca ez esetben is csúsztat, lapunk egy ítélethirdetés előtt álló, közérdeklődésre számot tartó bírósági tárgyaláson vett részt, amin mindenki meglepetésére az ügyész új bizonyítékokkal állt elő. A HM azzal mentegeti Szekeres Imrét, hogy az adott időpontban, amikor a termőföld vagyonkezelőt cserélt, s átkerült az agrártárca felügyelete alá tartozó Nemzeti Földalapkezelőhöz, nem ő volt a honvédelmi miniszter. Ez igaz, s magunk sem állítottunk mást. Ugyanakkor az ingatlan művelési ágból való kivonásával kapcsolatos ügyletekhez, miniszterként már köze volt Szekeresnek. A honvédelmi tárcánál is fellelhető dokumentum szerint, egy „Benedek-féle megkeresés” nyomán a miniszter olyan nyilatkozatot írt alá, amelyben jelezte, hogy a terület mezőgazdasági hasznosítása nem javasolt a lőszermentesítésig. A feltételezhetően Benedek Fülöp részéről érkező kérelemben egyébként a művelés megtiltását kérték a Honvédelmi Minisztériumtól, amely - mivel a terület már nem volt birtokában - ezt nem tehette meg. Így született meg az említett javaslat, ami ugyanarról szól, csak nincs jogkövetkezménye. Úgy tűnik, a székesfehérvári földhivatal vezetőit rákényszerítették arra, hogy ezt fogadják el tiltásként. A földhivatal ennek megfelelően lépett, ám a művelési ágból való kivonás végül az ügyészségi óvás miatt nem valósult meg. Az e tényekkel kapcsolatos kérdéseinkre a HM továbbra is állította, hogy lapunk hazudott, bár amit cáfolni igyekszik, konkrétan a vadásztatást, azt Benedek Fülöp állította. Másrészt pedig elismerték, hogy a miniszter kiadott egy fentieknek megfelelő nyilatkozatot, tehát az ügyhöz mégis van köze. Kaltenbach Jenőt nyugdíjaznák .uhái Tamás___________________ Betöltötte a 62. életévét, így elérte a nyugdíjkorhatárt múlt vasárnap Kaltenbach Jenő, a Független Rendészeti Panasztestület elnöke, ezért a testület két tagja levélben fordult az Országgyűlés elnökéhez, valamint a rendészeti és az emberi jogi bizottság elnökéhez, kérve, intézkedjenek az összeférhetetlenség megszüntetéséről. A lapunk birtokába került levél rámutat: a rendőrségi törvény alapján nem választható meg testületi tagnak az, aki a megválasztásakor betöltötte a nyugdíjkorhatárt. Ha pedig jelölése után bekövetkezett körülmény miatt nem felel meg valaki a megválasztásához szükséges feltételeknek, akkor összeférhetetlenség miatt a megbízatása megszűnik. Azonban a törvény szerint a tagsági jogviszony megszüntetéséhez az Országgyűlés kétharmados többségének a szavazata szükséges. A zárt ülés utáni sajtóbeszélgetésen a volt kisebbségi ombudsman nyugdíjazásáról nem esett szó. Az viszont elhangzott, hogy idén már közel hétszáz panasz érkezett a panasztestülethez. A panaszok nagy része a Magyar Gárda júliusi békés ülődemonstrációjának feloszlatásával, illetve az augusztusi gárdistaavatás rendőri megzavarásával kapcsolatosak. Állásfoglalás még egyikről sem született, ami annak is köszönhető, hogy a rendőrség olykor nagyon lassan válaszol a testület egy-egy megkeresésére. Elrettentő vizsgálati eredmény Büntetőfeljelentést tett a BKV vezérigazgatója a végkielégítések miatt Folytatás az 1. oldalról A már korábban a sajtó segítségével közismertté vált 96 eset közül 48-ban derült ki egyértelműen, hogy jogszerűen nem járt volna végkielégítés. Ezzel legalább 800 millió forint hátrányt okoztak a BKV-nak - szögezte le Kocsis. Gyakorlatilag megerősítette, ami a lapunk által elsőként nyilvánosságra hozott botránylistából is megállapítható volt, hogy a cég felső vezetői, a mendzserszerződéssel rendelkezők, de a kisebb beosztásúak is úgy kaphattak 10 és 100 millió forint fölötti végkielégítéseket, hogy egyrészt az elmúlt években olyan, nemegyszer a távozáskor kifizetett pénzek összegével megegyező prémiumokat, juttatásokat kaptak, amelyek után könnyen kijátszhatták a szabályokat, másrészt trükkök sokaságával hágták át a hatályos törvényeket. A vezérigazgató szerint az okozott kár zöme, több mint félmilliárd forint keletkezett amiatt, hogy ugyan titoktartást nem is tartalmazott sok szerződés, mégis három-négy havi ilyen tételt fizettek ki. Hiába írt elő a szerződés 12 havi járandóságot, volt, hogy azt megnövelték két hónappal, ide sorolható, hogy nyugdíjazás előtt közvetlenül fizették ki a végkielégítést, mert azután már nem jár. Ugyancsak kiskapukat nyitott a határozatlan idejű szerződések határozott idejűvé minősítése, és törvény szerinti legalább egy hónapos, de egy évet meg nem haladó felmondási idő olyan értelmezése, hogy azt pontosan 365 napban határozták meg - fűzte hozzá. Emlékezetes, a fenti vizsgálati szempontokat Vitézy Dávid, a Fidesz által delegált fb-tag javaslatára fogadták el. Székely Gábor (SZDSZ), az fb elnöke jövő csütörtökre mégis összehívja a testületet. Úgy tudjuk, kitört a pánik a koalícióban, mert a vizsgálat leleplezte valamennyi MSZP- SZDSZ-es városvezetőt, akik azt mondták korábban, hogy semmiről sem tudtak. Lapunk tegnap egyiküket sem tudta elérni, miután a vezérigazgató közölte: az elképesztő kifizetéseket is tartalmazó dokumentumokat, a terveket és az attól eltérő beszámolókat a BKV igazgatósága és az fb mellett tárgyalta a Fővárosi Közgyűlés gazdasági bizottsága is. Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője furcsállta, hogy a legalább 3 milliárd forint értékű tanácsadói és egyéb megbízások vizsgálati eredményeit most is hallgatás övezi. - Mi tettünk először feljelentést, ezután is csak az ügyészség, a nyomozók pártatlan vizsgálatában bízhatunk - szögezte le. Az ellenzék szerint a most fel nem tárt tanácsadói szerződések száma százas nagyságrendű, amelyek ügyében vélhetőleg további feljelentések lesznek. Mint arról korábban beszámoltunk, a BKV-nál csak tanulmányokra, felmérésekre 1,2 milliárd forintnál is többet költöttek, ám ezek ügyében egyáltalán nem indult vizsgálat. Horváth Csaba (MSZP) főpolgármester-helyettes közleményben tudatta: „megtörtént a BKV rendbetételének első lépése”. Szerinte ő azt vállalta, hogy kizárja a lehetőségét is az ilyen felháborító esetek jövőbeli megismétlődésének. Egyéves munkaviszonyra vetített kifizetések összehasonlítása (átlag 1 éves, illetve átlag 30 éves munkaviszonyra vonatkozóan 2003-2009 között) Legalább 800 millió forint hátrányt okoztak a cégnek - állítja Kocsis István FOTÓ: SZÉKELYHÍDI BALÁZS 0-3 ÉV (15 fő) 4-51 ÉV (51 fő) ...,,in FORRÁS BKV/MAGYAR NFMZET GRAFIKA -----1-----------1-----------1-----------1-----------1-----------1 5000000 10000000 15000000 20000000 25000000 30000000 ■ I — _ vX ■MNMMMHNMMHMflHHföl ti Hegyi Barbara_____________________ H a minden így folytatódik, 2011-re nem lesz önkormányzati rendszer - mondta Ódor Ferenc (Fidesz), a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke a tegnapi Önkormányzati Szövetségek Konzultatív Tanácsa által összehívott megbeszélésen. A téma az önkormányzati rendszer továbbfejlesztése, valamint a települési érdekek érvényesítésének megerősítése és a 2010. évi költségvetés volt. Előbbiről a tanács kiadott egy közös nyilatkozatot, amelyben megfogalmazták elvárásaikat és kezdeményezéseiket. Ilyen felvetés például a kétkamarás parlament létrehozása, az önkormányzati ciklus 5 vagy 6 évre történő kiterjesztése, az önkormányzati finanszírozási rendszer felülvizsgálata, a települések közötti szervezett közúti és vasúti közlekedés lehetővé tétele, a településközi együttműködésen alapuló közös szolgáltatásszervezés, illetve az önkormányzatok közötti szolidaritási hálózat létrehozása. Gémesi György - a többi megszólalóval egyetértésben - csalódását fejezte ki, hogy a meghívott parlamenti képviselő polgármesterek közül kevesen jelentek meg a tanácskozáson. Ez állítása szerint jelzésértékű, és sajnálatos, hogy ennyire érdektelenek az önkormányzatok sorsát illetően. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke hozzátette, megalázónak tartja, hogy a polgármestereknek azért kell kuncsorogniuk, ami az emberek alapvető igényeit elégítik ki, mint például az óvodák és iskolák működtetésének biztosítása. Székyné Sztrémi Melinda, a Megyei Jogú Városok Szövetségétől elmondta, hogy hajlandók az önmérséklésre, de csak abban az esetben, ha ez felsőbb szinten is elindul. Véleménye szerint egyelőre csorbul a közteherviselés, ugyanis az önkormányzatokra nagyobb terhet rónak, mint az államra. Székyné egységesebb kiállásra szólította fel az önkormányzatokat, hogy ne ők legyenek a vesztesei annak a „játéknak”, ami Magyarországon folyik. Az MSZP-s Molnár Gyula szerint az elmúlt években folyamatosan csökkent a települések autonómiája és mozgástere. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke kijelentette, hogy a válság okozta elvonások alól az önkormányzatok nem kívánnak kibújni, de nem szeretnének aránytalanul többet vállalni az államnál. Elmondta, hogy ha le is kell nyelniük a 2010. évi költségvetést, szeretnék, ha az elvonások a különböző ágazatoktól átcsoportosíthatók lennének, így például a normatív és működési támogatások egyáltalán ne csökkenjenek, ugyanis ezek létfontosságúak. Megalázó helyzetben az önkormányzatok Több áldozatot várnak az államtól • A Megyei Jogú Városok Szövetsége egységesebb fellépést sürget Javaslatcsomagot fogadtak el az önkormányzati szövetségek fotó: nagy Béla 32009. október 1., csütörtök Belföld Magyar Nemzet Zsarolja a befektető a zuglói önkormányzatot? B Vona Adrienn__________,___________ eszélybe került a zuglói tanuszoda, ugyanis a lengyel befektető, az Echo Investment Hungary Kft. korábbi ígéreteitől eltérően nem 2013 augusztusáig, hanem 2009. október 30-ig engedélyezi csak az uszoda használatát az önkormányzatnak. Az Echo Investment korábban négymilliárd forintért vásárolta meg a területet a XIV. kerületi önkormányzattól Zugló új városközpontjának felépítésére, ahol egy harminc méter magas pláza kap helyet. A lengyel befektető ígéretet tett arra, hogy 2013-ig, a terület végső használatbavételéig az önkormányzat rendelkezésére bocsátja az uszodát, ám úgy tűnik, hogy meggondolta magát. Az Echo Investment Hungary Kft. a zuglói gyerekeket használja fel arra, hogy a képviselő-testülettől kicsikarja a számára előnyös szerződésmódosítást - mondta Kulcsár József, a Fidesz-KDNP választókerületi elnöke az uszoda épülete előtt tartott sajtótájékoztatón. A keddi képviselő-testületi ülésen a cég ahhoz sem járult hozzá, hogy több ezer zuglói gyerek ez év december végéig használhassa az uszodát. A befektető azért fenyegeti az önkormányzatot az intézmény bezárásával, mert ezzel akarja elérni, hogy a képviselő-testület engedélyezze az alapszerződéstől eltérő, jóval nagyobb pláza megépítését, és elérje, a beruházás befejezésének határidő módosítását, ami több száz milliós előnyt biztosít számára - vélekedett Kulcsár. A választókerületi elnök szerint a nyomásgyakorlás eszközét Webnek Leonárd polgármester és a koalíciós többség adta a beruházó kezébe, amikor az alapszerződéssel ellentétesen idő előtt birtokba adta számukra a tanuszoda területét.