Magyar Nemzet, 2010. január (73. évfolyam, 1-29. szám)
2010-01-02 / 1. szám
2Magyar Nemzet - Belföld 2010. január 2., szombat Rovatvezető: Villányi Károly belpol@magyarnemzet.hu A Volán feloldotta a blokádot Az OMV nyert, de a Mólnál tankolnak? Nem világos, hogy honnan veszik az üzemanyagot januártól az állami szervek Még nem tudják a vidéki rendőrkapitányságok, honnan szerzik be az üzemanyagot a járőrözéshez az új évben. Az állami szervek tankolására kiírt pályázatot az osztrák OMV nyerte, egy kormányrendelet ugyanakkor a rendvédelmi szerveket arra kötelezi, hogy a nemzetbiztonsági védelem alá eső Móltól vásároljanak benzint vagy gázolajat. N Munkatársainktól.___________ * Éjfélig teletankoltak minden rendőrautót, hogy az új esztendő első hétvégéjén ne okozzon fennakadást a járőrözésben az üzemanyag-ellátás bizonytalansága. Az udvari szállító eddig a Mal volt, az állami szervek járműveinek tankolására kiírt pályázatot azonban az OMV nyerte, amely korábban a kormányzat által is „ellenséges felvásárlási kísérletnek” minősített akció keretében próbálta megszerezni a magyar olajtársaságot. Az osztrák cég hazánkban mindössze 170 benzinkutat üzemeltet - így a vidéki kapitányságok vezetői egyelőre nem tudják, honnan szerzik be ezentúl az üzemanyagot. Például a barcsi egyenruhásoknak ezentúl Pécsre kell majd járni tankolni, ami oda-vissza 130 kilométer utazást jelent. Érdekes körülmény továbbá, hogy egy vidéki járőr - nem hivatalosan (!) - naponta maximum ötven kilométert autózhat. Az OMV internetes töltőállomás-kereső programja szerint a fehérgyarmati rendőrök legközelebb a 70 kilométerre fekvő Nyíregyházán tankolhatnak majd, a sátoraljaújhelyieknek pedig 80 kilométert kell autózniuk Miskolcig. Békés megyében az osztrák cég mindössze három benzinkutat üzemeltet - ezért a határ menti településeken élő sofőröknek az aradi, a szatmárnémeti vagy a kassai OMV-kutakat ajánlja a társaság honlapja. Ezzel azonban hazánk rendvédelmi szervei a román, illetve szlovák költségvetést juttatnák biztos bevételhez. Makula György, az ORFK szóvivője a Hír TV kérdésére közölte, a rendőrség a jövedéki adó megemelését megelőzően, 2009. december 31-én valamennyi szolgálati gépjárművét feltöltötte üzemanyaggal, így a szolgálati feladatok a rendőrségen biztosítottak és folyamatosan történnek. A szerződés állásáról jelenleg nem tudok több információval szolgálni - fogalmazott. Vagyis egyelőre nagy a bizonytalanság. Ráadásul a napokban módosították a kormányrendeletet, amelynek alapján a rendvédelmi, illetve a nemzetbiztonsági védelem alá eső szervek csak „nemzetbiztonsági védelem alá eső szervtől”, azaz a Móltól vásárolhatnak benzint vagy gázolajat. Ha változott volna az üzemanyag-szolgáltató, akkor át kellett volna gondolnunk azokon a területeken az üzemanyag-ellátást, ahol a benzinkút mentőállomástól mért távolsága jelentős, tehát mondjuk 30-40 kilométert tett volna ki, így azonban erre nincs szükség, hiszen továbbra is a megszokott módon tankolhatjuk a mentőautókat - jelentette ki Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője. - A vidéki tűzoltóságokat nem érinti a rendelkezés, ám a lényegesen nagyobb mennyiségű üzemanyagot igénylő fővárosi egységeket igen - ezt már Dobson Tibor közölte lapunkkal. A Magyar Tűzoltószövetség szóvivője elmondta: csupán néhány napja kaptak hivatalos értesítést a változásról, a december 31-én küldött OMV-kártyákat pedig egyelőre nem tudták szétteríteni a fővárosi parancsnokságok számára. A szóvivő szerint azonban a kocsik továbbra is ellátják a szolgálatot, hiszen a Mal vezetősége lehetőséget adott arra, hogy az ügy lezárultáig tankolhassanak állomásaikon. Dobson Tibor úgy véli, a fővárosban nem okoz komoly nehézséget a kormányrendelet, hiszen több OMV-kút is van, ám azt még nem mérték fel, hol találhatók azok, és mennyit kell utazniuk a vezetőknek a kutakhoz. Úgy tűnik tehát, hiába nyerte meg a tendert az OMV, január elsejétől sem a mentők, sem a tűzoltók, sem a rendőrök nem tankolhatnak az osztrák cég kútjain. Minden marad a régiben. Arról, hogy miképpen biztosítható hoszszú távon az állami szerveknél a biztonságos üzemanyag-ellátás, az ORFK hétfőre ígért részletes tájékoztatást. A Fidesz az információkra reagálva úgy véli, bizonytalanság tapasztalható a rendőrségen belül a kormányzati üzemanyagtender eredménye miatt. Kontrát Károly az MNO-nak elmondta, felszólítják az igazságügyi tárca vezetését és a nemzetbiztonságot felügyelő minisztert, tegyenek meg mindent a bizonytalanság megszüntetéséért. A politikus szerint a helyzet az, hogy a rendőrök a szerződés lejárta után, január 1-jétől sem a Mólnál, sem a pályázatot megnyerő OMV-nél nem tankolhatnak, mert az utóbbi nem áll nemzetbiztonsági védelem alatt. Az MDF szerint szerint a kormányzati intézkedés felelőtlen, kapkodó, nélkülözi az egyszerű logikát, és veszélyezteti a lakosságot, így a párt azonnali vizsgálatot követel az ügy tisztázására. Éjfélig teletankolták az összes rendőrautót Biztos, ami biztos FOTÓ: HEGEDŰS MÁRTA NI GIUYÁS !- Atttt.a______________ Röviddel a Segesdet sújtó közlekedési blokádról írt cikkünk megjelenése után módosította a menetrendet az illetékes regionális közlekedésszervezési iroda, a Kapos Volán és a nagyatádi személyszállítási üzem vezető képviselője. A Somogy megyei település polgármestere, Bencze Imre panasza alapján megírtuk: a hajnali és az esti Somogy intercityhez és több más vonathoz nincs autóbusz-csatlakozás a 2700 lakosú településről, így a csurgói, a nagyatádi és a kaposvári középiskolákba bejáró diákok egyre kevésbé tudnak megbirkózni a közlekedési nehézségekkel. A Segesdről naponta eljáró dolgozók is háborognak az átgondolatlan közlekedésszervezés miatt. - A súlyos közlekedési zavarokat megszüntető menetrend az új év első iskolakezdési és munkanapján életbe lép Segesden - tájékoztatott a közlekedési tárca. A település jórészt kiszabadul a közlekedési blokád fogságából, csupán egy olyan, reggeli „iskolabusszal” kapcsolatban hangzott el „folyamatos forgalomfigyelési” ígéret, amely a helyiek panasza szerint túlzsúfolt. Árnyalhatja a képet az a „menetrendborulás”, amit a kilátásba helyezett Volán-sztrájk eredményez - mondta lapunknak a Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) Somogy megyei elnöke. Dobi István, a Kapos Volán szakszervezeti vezetője úgy látja: káosz alakulhat ki országszerte a tömegközlekedésben, ha a munkaadói oldal felrúgja a 2009-ben kötött, inflációs béremelésről szóló egyezséget. Számokban kifejezve: a költségvetésben elfogadott infláció mértéke plusz egy százalék, azaz 4,9 százalékos keresetfejlesztésről szól az érdekvédelmi szervezet követelése - emlékeztetett Dobi István. „Nem lehet túlélni az évet” Az önkormányzati szövetségek az idei büdzsét megrendítő erejű ütésként jellemzik Miközben a 2009-es év sorscsapásait nyögik az önkormányzatok, a kormány 2010-re további megszorításokat irányzott elő a helyhatóságok számára. Többen abban bíznak, hogy a tavaszi kormányváltás után új alapokra lehet helyezni az állam és az önkormányzatok kapcsolatát. al Borsodi Attila_______________ N em alakult jól a 2009-es esztendő az önkormányzatok számára, a devizahitel-válság sem a településeket, sem a megyéket nem kímélte. A helyhatóságok azért szenvedtek el komoly csapást, mivel sokan euró- és svájcifrank-alapú hitelt vettek fel, vagy kötvényt bocsátottak ki. Az utóbbi pénzügyi mentőövhöz főként a nagyvárosok és a megyék folyamodtak, a falvak fölött pedig a devizaalapú hitelre vásárolt eszközök - többek között falubuszok - miatt gyülekeztek a viharfelhők. A forint a március eleji negatív csúcsot követően magához tért, és visszaerősödött a 2008. őszi szintre, így az önkormányzatok némi levegőhöz jutottak. Bajnai Gordon kormányfő színre lépése azonban újabb megpróbáltatást jelentett a helyhatóságoknak. Az Országgyűlés május 11-i döntése nyomán az áfakulcs 25 százalékra nőtt. A változás több településen az éves költségvetést veszélyeztette. A legnagyobb bajban azok az önkormányzatok voltak, amelyek elnyert európai uniós pályázatokkal vagy futó programokkal rendelkeztek, mert azokat meghatározott áfatartalommal és költséggel állították be. Több helyhatóságnál emiatt évközben a költségvetés korrekciójára volt szükség. Az év második felére már nemcsak a kiadások növekedése, hanem a bevételek csökkenése is éreztette hatását. Szinte minden településen csökkent a vállalkozások által befizetett adó összege, emiatt több helyi önkormányzatnál „csak” a beruházásokat kell elhalasztani, máshol már a működés is veszélybe került. A 2010-es költségvetés ismeretében azonban az önkormányzati vezetők állítják, hogy a gondjaik idén tovább sokasodnak. Ha valaki azt mondja, hogy 2009 az önkormányzatok éve volt, az álomvilágban él, vagy tudatosan ferdít. Tragikus esztendőt hagytunk magunk mögött, folytatódott az a negatív tendencia, amelyet a 2003-as költségvetéstől tapasztalunk. Minden újabb év rosszabb az előzőnél, de jobb a következőnél. Ez főként annak tükrében nevetséges, amivel 2002-ben az MSZP kampányolt, hogy „több pénzt az önkormányzatoknak” - mutatott rá Ódor Ferenc, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. - Annyiban volt az önkormányzatok éve 2009, hogy kevés kivételtől eltekintve sikerült túlélnünk - fogalmazott ironikusan Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke, hozzátéve, vannak ugyan sikeres települések, de összességében nyögték mindazokat a megpróbáltatásokat, amelyek Magyarországot érték. - Egy kijózanodás részesei vagyunk. Amiről azt hittük, hogy a biztonságot nyújtja, kiderült, hogy ingatag. Ezzel együtt bárcsak az ország lenne olyan állapotban, mint az önkormányzatok - fűzte hozzá. Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége főtitkára is úgy látja, hogy 2009 nem sok jót hozott az önkormányzatoknak. Azt azonban hozzátette, hogy a mai magyar társadalomban egyetlen csoport sem mondhatja el magáról, hogy tavaly jól járt. A 2009-es esztendő a túlélésről szólt. A működési zavarok sokasága jellemezte az évet, a belső tartalékok pedig kimerülőben vannak. Az önkormányzati rendszer átalakításának elmaradása, illetve a gazdasági válság következtében még élesebbé vált az ellentmondás, ami a rendszert jellemzi. Tovább növekedett az önkormányzatok közti különbség, ami a közszolgáltatások minőségét illeti - közölte Zongor Gábor. A Megyei Jogú Városok Szövetsége szerint katasztrofális volt a 2009-es év, amelyet az tett még tragikusabbá, hogy egymást követő két esztendőben vontak el csaknem 200 milliárd forintot az önkormányzatoktól. - Ez elsősorban iskolákat, óvodákat, szociális és egészségügyi intézményeket érintett - jegyezte meg Szita Károly, a szervezet ügyvezető alelnöke, hozzátéve, hogy a tavaszi választások után pozitív fordulatra számítanak. Mint kifejtette, több településvezető azon gondolkodik, hogy csak négy hónapra készítse el a költségvetést, mert a jelenlegi feltételekkel nem lehet túlélni az évet. - Nem tudnám megmondani, hogy mikor volt utoljára az önkormányzatok éve, de az biztos, hogy nem 2009-ben - szögezte le Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke, aki szerint folytatódott a kivéreztetési folyamat, és növekedtek a szociális feszültségek. Említést tett arról, hogy az uniós pályázatok beindulásával került pénz a rendszerbe, de azokat a forrásokat csak fejlesztésre lehet fordítani. A 2010-es költségvetés megrendítő erejű ütést jelent az önkormányzatoknak, becsléseink szerint idén mintegy 250 milliárd forint veszteség éri a településeket. Ez azért is megdöbbentő, mert 2009- re is azt mondtuk, hogy ahhoz hasonló az elmúlt húsz évben nem volt - fakadt ki Gémesi György. SZENTMISE. Az esztergomi bazilikában Erdő Péter bíboros prímás, esztergom-budapesti érsek szentmisén adott hálát az elmúlt év kegyelmeiért az óesztendő utolsó napján. fotó: mti/Koszticsák szilárd