Magyar Nemzet, 2010. január (73. évfolyam, 1-29. szám)
2010-01-25 / 24. szám
A fajtahasználati jogdíj problémái Tavaly nyár vége óta fajtahasználati díjat szedhet a szaporítóanyagok előállítói és forgalmazói által alapított Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. A Magyar Agrárkamara tájékoztatása szerint a társaság túl korán kezdte el beszedni az összeget a gazdáktól. A termelők bosszankodnak, mert miközben a gabonafélék ára csökkent, a termesztési költségek folyamatosan emelkednek. az Dénes Egy tavalyi törvénymódosítás nyomán elvileg már az őszi vetésnél használt, licencdíjjal védett vetőmagok utánvetése során jogdíjat kellene fizessenek a termelők. A Magyar Agrárkamara viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a díjak mértéke a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben 2009. szeptember 15-én jelent meg. Eddig az időpontig azonban már elvetették csaknem az összes repcét, s a kalászosokból is vetettek. Ez azért fontos, mert e területekre nem szedhető jogdíj, mivel a törvény kimondja: a mezőgazdasági termelő és a jogosult közötti megállapodás hiányában, a vetést megelőzően kell közzétenni a növényfajtára vonatkozó díj mértékét. Az agrárkamara komoly adatvédelmi problémákat is felvetett. Tájékoztatásuk szerint ugyanis a kft. által a növénytermesztők számára több ezer példányban kiküldött fajtahasználati nyilatkozat megtévesztő módon olyan adatok feltüntetésére is ráveheti a termelőket, amelyek megadására nem kötelezi a jogszabály. A Magyar Agrárkamara a levelében leszögezi, hogy a vonatkozó jogszabály szerint az adatszolgáltatási kötelezettség csak a termelő és a vetőmagfeldolgozó nevére, illetve címére, továbbá a jogosult javára oltalom alatt álló növényfajta nevére terjed ki. Ezért levélben szólította fel a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft.-t, hogy orvosolja a problémákat. Az elmúlt esztendőig a növénynemesítők érdekeire való tekintettel tilos volt a fémzárolt, vagyis licencdíjjal védett vetőmagok utánvetése. Ugyanakkor köztudott volt, hogy a termelők gyakran a védett vetőmagból termesztett saját terményüket vetették el. E tevékenységet szorították tavaly törvényi keretek közé, s ezért tavaly nyár vége óta 21 növényfaj szaporítóanyagai, illetve az ezek utántermesztett változatainak felhasználása esetén fajtahasználati jogdíjat kellene fizetniük a mezőgazdasági termelőknek. A gazdálkodók természetesen nem örültek az új jogszabálynak, egyrészt azért, mert féltek a további - a most bekövetkezni látszó - felesleges és túlzó adminisztrációtól, másrészt pedig azért, mert ez tovább növeli a költségüket, miközben a termények ára immár egy éve ismét lejtőre került. BSE-FERTŐZÉS AUSZTRIÁBAN. Kergemarhakénál (BSE) fertőzött szarvasmarhát találtak Ausztriában, két év után először. Az eset Felső-Ausztriában történt - adta hírül a Szabad Föld. A 12 éves állat húsa nem került kereskedelmi forgalomba - közölte az osztrák egészségügyi minisztérium. A fertőzésre a szarvasmarha levágásakor, a kötelező ellenőrzéskor derült fény. A tesztet minden alkalommal elvégzik, amikor kétévesnél idősebb marha kerül vágóhídra. Eddig összesen hét kergemarhakóros szarvasmarhát találtak Ausztriában, az első fertőzés 2001-ben, a legutolsó 2007-ben vált ismertté. Európában tavaly 69 BSE-fertőzést mutattak ki a minisztérium adatai szerint A fertőzések száma folyamatosan csökkent 2001 óta, amikor 2167 esetet regisztráltak. (RTL) üvül ,et- Pénz lenne, de mégsem juthatnak hozzá a gazdák Hivatalnoki packázás akadályozza Magyarországon a védett, őshonos állatfajták tartásának támogatását A feladatát igen rosszul értelmező néhány hivatalnokon múlik, hogy az őshonos hazai állatok tartásával foglalkozó gazdálkodók nem juthatnak hozzá az uniós és ahhoz kapcsolható hazai támogatásokhoz. A Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója szerint a családok ezreinek megélhetését s az őshonos magyar fajták fennmaradását veszélyeztető közszolgákat tettükért idővel felelősségre is kell majd vonni. ■ Pf.NF.S ZOLTÁN__________________ L aikusként talán nem is gondolnánk, de nemcsak a vadon élő állatok között találunk veszélyeztetett fajokat, fajtákat, hanem a domesztikált, úgynevezett gazdasági haszonállatok közül is sok kihalt már, vagy éppen ez a veszély fenyegeti. Jelenleg mintegy negyven gazdasági állatfajt s ezen belül megközelítőleg hétezer fajtát tartanak nyilván a földön, ebből 5330 emlőst és 1049 baromfit. Az emlősök 17 százaléka már kihalt, 29 százaléka pedig veszélyeztetett. A baromfifajták közül „csak” négyszázalékos kihalást regisztráltak, viszont hatvan százalékra teszik a veszélyeztetett fajták arányát. Vagyis nem túlzás azt állítani, hogy a helyzet kritikus. Ennek fényében az is könnyen belátható, hogy a génmegőrzés az állattenyésztési ágazat egyik legfontosabb feladata, amely a későbbiekben akár behozhatatlan versenyelőnyt is jelenthet, vagy éppenséggel ennek hiánya akár az ágazat megszűnését is okozhatja. Ezt az Európai Unió is felismerte, s ennek megfelelően több irányelve és szabályzata is a sokszínű mezőgazdaságot részesíti előnyben, és a helyi állatfajták megőrzését célozza. Természetesen hazánkban sem vitatják az őshonos állatfajták megőrzésének fontosságát, ugyanakkor az államigazgatás az elmúlt időszakban általában vakvágányra vezeti az ügyet, hiszen amint a feladatra szükséges források biztosítása kerül terítékre, előállnak a bürokratikus komplikációk is. Pedig a hátteret jelentő jogszabályalkotás már 2002-ben elkezdődött, a tárgyban 2003-ban törvény is született, majd 2007-ben létrejött az őshonos haszonállatok génerőforrás-bizottsága is, amely az őshonos hazai haszonállatfajták első számú szakmai képviseletének tekinthető. A törvény szerint őshonosságuk miatt védett állatfajtáknak kell tekinteni azokat, amelyek Magyarország természetföldrajzi környezetében alakultak ki, illetőleg tartásuknak, tenyésztésüknek történeti hagyománya van. Ilyen többek között a szürkemarha, a mangalica és más ló-, juh-, illetve baromfifajták. A védett, őshonos állatfajták támogatási rendszerét korábban az agrár-környezetgazdálkodási pályázatból finanszírozták, ennek folytatásaként tavaly őszre az agrártárca és az érdekvédelmi szervezetek kétéves egyeztetés során kidolgoztak egy új támogatási rendszert. Mindez azonban hiába sikerült, mert az új támogatási jogcímeket a mai napig nem hirdették ki - közölte lapunkkal Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) ügyvezető igazgatója. Elmondása szerint január elején is nagyon fontos tárgyalásokat folytattak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal szakembereivel az őshonos haszonállatfajtáink fennmaradása szempontjából óriási segítséget jelentő támogatási rendelettel kapcsolatban. A hivataloknak ugyanis komoly nehézséget és nem kevés fejtörést okoz az állattenyésztés sajátosságainak figyelembevétele. Ám az útkeresés közben a hivatalnokok célt tévesztettek, hiszen a cél a veszélyeztetett fajtáink megmentése és fenntartása, nem pedig az, hogy már működő támogatási jogcímekhez hasonló rendszert alkossunk - mondta a MÁSZ ügyvezetője. Érthetetlennek és elfogadhatatlannak nevezte, hogy több mint két év előkészítő munka után még csak most tárgyalhatnak a jogszabály végrehajtásának részleteiről. Hozzátette: következmények nélküli országban élünk, azaz nagyon ritkán nevezünk meg és kérünk számon felelősöket az elkövetett baklövéseik, károkozásuk vagy el nem végzett kötelességük miatt. Nem akarunk és nem is fogunk beletörődni abba, hogy emberek és családok ezreinek léte és megélhetése, több száz év alatt kitenyésztett fajták jelene és jövője függjön néhány, a munkáját sajátos felfogásban végző jogalkotótól. Ritkán nevezünk meg és kérünk számon. Az elkövetett baklövésekért, károkozásukért vagy el nem végzett kötelességük miatt a felelősöket meg kell majd nevezni - jelezte az érdekszervezete elszántságát Wagenhoffer Zsombor. Rávitágított: miközben az uniós támogatások évről évre emelkedtek, a védett, őshonos fajtáink nemzeti támogatása szégyentelenül jelentéktelen, a több száz éves tenyésztői munkát megtestesítő, hazánknak komoly elismerést kivívó magyar fajtáink helyzete - néhány esettől eltekintve - elkeserítő. Közben a hazai állattartók az erre felhasználható uniós források nagyon kis töredékét tudják igénybe venni, s nem saját hibájukból. A MÁSZ ügyvezetője ezért azoknak a minisztériumi és más hivatali tisztségviselőknek a segítségében bízva, akik eddig is minden tőlük telhetőt megtettek, abban reménykedik, hogy az őshonos rendelet heteken belül végre hatályba léphet. A szürkemarha tenyésztésének is régi hagyománya van fotó: Tóth Tibor HHHH1 Sokmilliós szakértés Tanácskérésben nem tanácstalan a minisztérium Folytatás az 1. oldalról • A legtöbb külsős tanácsot igénybe vevők egyike a tárca költségvetési főosztálya. A tanácsadói szerződéseik pénzügyi, költségvetési, számviteli témájúak, de külsős segítségre volt szükségük a külföldi kiküldetésekkel és a valutapénztár bevezetésével kapcsolatban is. A kiküldetéseknél a múlt esztendőben például két cég, a Melko Rt. és a Club-Audit Kft. is szakértett, utóbbinak a pénzügyi segítséget is magában foglaló megbízatása 9,817 millió forintról szól. Számviteli és költségvetési kérdésekben tavaly a szaktárca kilenc különböző tanácsadói szerződést kötött külsősökkel, összesen 46,3 millió forint értékben. A tanácsadók között olyan cégek is felbukkannak, amelyek Gyurcsány Ferenchez, illetve Szetey Gáborhoz köthetők, s amelyek más tárcáknál is sokmilliós megrendelésekhez jutottak. A tárca udvari beszállítójának számító Telkes Tanácsadó Zrt.-vel például csapatépítő tréningek megtartására szerződtek, 6,24 millió forint értékben. (2008-ban ugyanez a cég kaphatott 7,2 millió forintot az Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumtól vállalati portfóliómenedzsment-program szakértői támogatására.) A Telkes Zrt. a Miniszterelnöki Hivatalnál is jól ismert: a cég a Heti Válasz beszámolója szerint itt naponként és tanácsadónként nettó 180 ezer forintért vállalkozott egyéni képzési tervek készítésére, összesen 24,5 millió forintért. A Develor Tanácsadó Zrt. 4,68 millió forintos megbízást nyert el a gazdasági tárcától, vezetői kompetencia értékelésére. A Develor 2007-ben debütált mint állami partner, s azóta több mint félmilliárd forintot kapott köztisztviselői tréningekre. A tanácsadó cég jogelődjeként működő vállalkozás alapításában a Telkes Tanácsadó Zrt. névadója, Telkes József vett részt, Szeleczki Zsolton és Szűcs Imrén kívül. A Develorban a korábban személyügyi államtitkári pozíciót betöltő Szetey Gábor 1993 és 1995 volt társtulajdonos. Szeleczki Zsolt és Szűcs Imre ma is meghatározó tulajdonosai a Develornak. A cégbírósági adatok szerint Szetey Gábor és a mai Develor-tulajdonosok a 90-es években Gyurcsány Ferenccel működtettek közös céget. Az Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium jolly jokerének változatlanul a TCG Kft. számít: a külsős cég képzéseket szervez, kulcserőforrásokban és tehetséggondozásban ad tanácsokat, illetve humánpolitikai kérdésekben véleményez. Annak ellenére, hogy a szaktárcánál jogi szakképesítéssel rendelkező emberek is dolgoznak, sőt jogi ügyekért felelős szakállamtitkárság is működik, a külsős cégek listáján szép számmal akadnak ügyvédi megbízások. A Prémecz Ügyvédi Iroda például tavaly 4,7 milliós, 2008-ban pedig 12 milliós szerződést kötött a szakminisztériummal folyamatos jogi tanácsadásra. Az NT Nemzetközi Technológiai Kht.-val ugyancsak nagy értékű szerződést kötöttek a minisztérium kezelésében lévő eszközök nyilvántartásának vezetésére, értékcsökkenés kiszámítására és leltározási feladatok ellátására, öszszesen 26,9 millió forint értékben. A gazdasági tárca egyes tanácsadói és más szolgáltatói szerződései, 2009 . 1z - -1.z c . Szenődésértéke Szerződés rövid tárgya Szerződő fel (bruttó, Ft) Tanácsadás pénzügyi és külföldi kiküldetéssel kapcsolatos kérdésekben Club-Audit Kft. 9817340 Tanácsadás számviteli kérdésekben BYTE 2F Bt. 9829 560 Képzések szervezése TCG Kft. 9931250 Tanácsadás kulcserőforrások és tehetséggondozással kapcsolatban TCG Kft. 9787 500 Számviteli tanácsadás adóhatósági ügyekben Schaffer Kft. 7475000 Vezetői kompetencia értékelése Develor Kft. 4680000 Csapatépítő tréningek megtartása Nyilvántartás vezetése,értékcsökkenés számítása, leltározás Telkes Tanácsadó Zrt. NT Nemzetközi Technológiai Kht. 6240 000 26931 250 Tanácsadás számviteli kérdésekben Eurotax'89 Bt. 5 088750 Tanácsadás számviteli kérdésekben Donné Imréné 4315200 Tanácsadás pénzügyi kérdésekben Iiva'99 BITOSIH 3823 600 Tanácsadói támogatás Adamo 2001 Bt. 2610000 Illetményszámfejtési feladatok támogatása Adamo 2001 Bt. 1875 000 Szakmai tanácsadás N.S.REAL Consult Bt. 2610000 Szakmai tanácsadás Békefi és Szente Bt. 2610000 Szakmai tanácsadás Köncse Tamásné 4 500 000 Szakértői közreműködés ellátása Paksy Gábor 3 976000 Szakértői közreműködés audit végrehajtásában Consultatio Kft. 3 750 000 Jogi tanácsadás Prémecz Ügyvédi Iroda 4 785 000 Peres képviselet munkaügyi perekben Ügyvédi képviselet Dr. Subasicz Éva____________ ■ Dr. Subasic Éva 2 495 500 5 220 000 Ügyvédi képviselet Dr.Novák Gábor 3 915 000 NFGM szereplések képi megörökítése, anyagok szerkesztése Finálé Produkció Kft. 1 740 000 Bértárolás, adatszolgáltatás Dokuflex Bt. FORRÁS: NFGM/MAGYAR 5999 758 NEMZET GRAFIKA Elszámoltat az EU Megkezdi az Európai Bizottság annak vizsgálatát, hogy az Európai Unió (EU) érintett tagországai hatékony intézkedéseket hoztak-e az előírt mértéket meghaladó államháztartási hiányuk leszorítása érdekében. Magyarország helyzetét az elsők között, jövő szerdán veszi nagyító alá az EU végrehajtó szerve. Magyarországgal szemben a legrégebben, 2004 júliusában indult kötelezettségszegési eljárás. (MTI) Soros büntetése a krízisalapba A beszedett büntetésekből 500 millió forintot a krízisalapba kell befizetnie a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének az erről szóló kormányrendelet szerint. Az elmúlt évben a tőkepiaci felügyelet 797 millió forint bírságot szabott ki. Ebből a legnagyobb tétel a Soros Fund Management LLC-re kirótt közel 500 millió forint. A PSZÁF a befolyt bírságok döntő hányadát a jogszabály alapján az ügyfélvédő alapokba, azaz a betétbiztosítási és a befektetésvédelmi alapokba fizeti, most először fordul elő, hogy a krízisalapba került a pénz. (MTI) Erős áramnyereség Adózás előtt 176,9 milliárd forint nyereséget értek el a magyarországi áramcégek, termelők, elosztók, kereskedők 2009 első kilenc hónapjában. A piaci szereplők összességében 14,5 százalékkal növelték első háromnegyedévi nyereségüket az előző év azonos időszakához képest, míg az egyetemes szolgáltatók 2008 első kilenc hónapjában egymilliárd forint adózás előtti nyereséget értek el. Az áramot a kereskedők novemberben 25 forint körüli kilowattóránkénti áron értékesítették, miközben a magyar erőművek 10 forint körüli áron adták el nekik az áramot. (MTI) v mmm