Magyar Nemzet, 2010. január (73. évfolyam, 1-29. szám)

2010-01-25 / 24. szám

A fajtahasználati jogdíj problémái Tavaly nyár vége óta fajtahasználati díjat szedhet a szaporító­anyagok előállítói és forgalmazói által alapított Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. A Magyar Agrárkamara tájékoztatása szerint a társaság túl korán kezdte el beszedni az összeget a gazdáktól. A termelők bosszankodnak, mert miközben a gabonafélék ára csökkent, a termesztési költségek folyamatosan emelkednek. az Dénes E­gy tavalyi törvénymódosítás nyomán elvileg már az őszi ve­tésnél használt, licencdíjjal védett vetőmagok utánvetése során jogdí­jat kellene fizessenek a termelők. A Magyar Agrárkamara viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a díjak mértéke a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Értesítőben 2009. szeptember 15-én jelent meg. Ed­dig az időpontig azonban már elve­tették csaknem az összes repcét, s a kalászosokból is vetettek. Ez azért fontos, mert e területekre nem szedhető jogdíj, mivel a törvény ki­mondja: a mezőgazdasági termelő és a jogosult közötti megállapodás hiányában, a vetést megelőzően kell közzétenni a növényfajtára vo­natkozó díj mértékét. Az agrárkamara komoly adat­védelmi problémákat is felvetett. Tájékoztatásuk szerint ugyanis a kft. által a növénytermesztők szá­mára több ezer példányban kikül­dött fajtahasználati nyilatkozat megtévesztő módon olyan adatok feltüntetésére is ráveheti a terme­lőket, amelyek megadására nem kötelezi a jogszabály. A Magyar Agrárkamara a levelében leszögezi, hogy a vonatkozó jogszabály sze­rint az adatszolgáltatási kötelezett­ség csak a termelő és a vetőmag­feldolgozó nevére, illetve címére, továbbá a jogosult javára oltalom alatt álló növényfajta nevére terjed ki. Ezért levélben szólította fel a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft.-t, hogy orvosolja a problémákat. Az elmúlt esztendőig a növénynemesítők ér­dekeire való tekintettel tilos volt a fémzárolt, vagyis licencdíjjal védett vetőmagok utánvetése. Ugyanak­kor köztudott volt, hogy a termelők gyakran a védett vetőmagból ter­mesztett saját terményüket vetet­ték el. E tevékenységet szorították tavaly törvényi keretek közé, s ezért tavaly nyár vége óta 21 nö­vényfaj szaporítóanyagai, illetve az ezek utántermesztett változatainak felhasználása esetén fajtahasznála­ti jogdíjat kellene fizetniük a mező­­gazdasági termelőknek. A gazdálkodók természetesen nem örültek az új jogszabálynak, egyrészt azért, mert féltek a továb­bi - a most bekövetkezni látszó - felesleges és túlzó adminisztráció­tól, másrészt pedig azért, mert ez tovább növeli a költségüket, mi­közben a termények ára immár egy éve ismét lejtőre került. BSE-FERTŐZÉS AUSZTRIÁBAN. Kergemarhakénál (BSE) fertőzött szarvas­marhát találtak Ausztriában, két év után először. Az eset Felső-Ausztriában tör­tént - adta hírül a Szabad Föld. A 12 éves állat húsa nem került kereskedelmi forgalomba - közölte az osztrák egészségügyi minisztérium. A fertőzésre a szarvasmarha levágásakor, a kötelező ellenőrzéskor derült fény. A tesztet min­den alkalommal elvégzik, amikor kétévesnél idősebb marha kerül vágóhídra. Eddig összesen hét kergemarhakóros szarvasmarhát találtak Ausztriában, az első fertőzés 2001-ben, a legutolsó 2007-ben vált ismertté. Európában tavaly 69 BSE-fertőzést mutattak ki a minisztérium adatai szerint A fertőzések száma folyamatosan csökkent 2001 óta, amikor 2167 esetet regisztráltak. (R­T­­L) üvül ,­e­t- Pénz lenne, de mégsem juthatnak hozzá a gazdák Hivatalnoki packázás akadályozza Magyarországon a védett, őshonos állatfajták tartásának támogatását A feladatát igen rosszul értelmező néhány hivatalnokon múlik, hogy az őshonos hazai állatok tartásával foglalkozó gazdálko­dók nem juthatnak hozzá az uniós és ahhoz kapcsolható hazai támogatásokhoz. A Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügy­vezető igazgatója szerint a családok ezreinek megélhetését s az őshonos magyar fajták fennmaradását veszélyeztető közszolgá­kat tettükért idővel felelősségre is kell majd vonni. ■ Pf.NF.S ZOLTÁN__________________ L­ aikusként talán nem is gondol­nánk, de nemcsak a vadon élő állatok között találunk veszélyezte­tett fajokat, fajtákat, hanem a do­­mesztikált, úgynevezett gazdasági haszonállatok közül is sok kihalt már, vagy éppen ez a veszély fenye­geti. Jelenleg mintegy negyven gaz­dasági állatfajt s ezen belül megkö­zelítőleg hétezer fajtát tartanak nyilván a földön, ebből 5330 emlőst és 1049 baromfit. Az emlősök 17 százaléka már kihalt, 29 százaléka pedig veszélyeztetett. A baromfifaj­ták közül „csak” négyszázalékos ki­halást regisztráltak, viszont hatvan százalékra teszik a veszélyeztetett fajták arányát. Vagyis nem túlzás azt állítani, hogy a helyzet kritikus. Ennek fényében az is könnyen be­látható, hogy a génmegőrzés az ál­lattenyésztési ágazat egyik legfon­tosabb feladata, amely a későbbiek­ben akár behozhatatlan verseny­­előnyt is jelenthet, vagy éppenség­gel ennek hiánya akár az ágazat megszűnését is okozhatja. Ezt az Európai Unió is felismerte, s ennek megfelelően több irányelve és sza­bályzata is a sokszínű mezőgazda­ságot részesíti előnyben, és a helyi állatfajták megőrzését célozza. Természetesen hazánkban sem vitatják az őshonos állatfajták meg­őrzésének fontosságát, ugyanakkor az államigazgatás az elmúlt idő­szakban általában vakvágányra ve­zeti az ügyet, hiszen amint a fel­adatra szükséges források biztosí­tása kerül terítékre, előállnak a bü­rokratikus komplikációk is. Pedig a hátteret jelentő jogszabályalkotás már 2002-ben elkezdődött, a tárgy­ban 2003-ban törvény is született, majd 2007-ben létrejött az őshonos haszonállatok génerőforrás-bizott­­sága is, amely az őshonos hazai ha­szonállatfajták első számú szakmai képviseletének tekinthető. A törvény szerint őshonossá­guk miatt védett állatfajtáknak kell tekinteni azokat, amelyek Magyarország természetföldrajzi környezetében alakultak ki, ille­tőleg tartásuknak, tenyésztésük­nek történeti hagyománya van. Ilyen többek között a szürkemar­ha, a mangalica és más ló-, juh-, illetve baromfifajták. A védett, őshonos állatfajták támogatási rendszerét korábban az agrár-környezetgazdálkodási pályázatból finanszírozták, ennek folytatásaként tavaly őszre az ag­rártárca és az érdekvédelmi szer­vezetek kétéves egyeztetés során kidolgoztak egy új támogatási rendszert. Mindez azonban hiába sikerült, mert az új támogatási jogcímeket a mai napig nem hir­dették ki - közölte lapunkkal Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) ügyvezető igazgatója. El­mondása szerint január elején is nagyon fontos tárgyalásokat foly­tattak a Mezőgazdasági és Vidék­­fejlesztési Hivatal (MVH) és a Me­zőgazdasági Szakigazgatási Hiva­tal szakembereivel az őshonos ha­szonállatfajtáink fennmaradása szempontjából óriási segítséget jelentő támogatási rendelettel kapcsolatban. A hivataloknak ugyanis komoly nehézséget és nem kevés fejtörést okoz az állat­­tenyésztés sajátosságainak figye­lembevétele. Ám az útkeresés köz­ben a hivatalnokok célt tévesztet­tek, hiszen a cél a veszélyeztetett fajtáink megmentése és fenntartá­sa, nem pedig az, hogy már műkö­dő támogatási jogcímekhez ha­sonló rendszert alkossunk - mondta a MÁSZ ügyvezetője. Érthetetlennek és elfogadhatat­lannak nevezte, hogy több mint két év előkészítő munka után még csak most tárgyalhatnak a jogsza­bály végrehajtásának részleteiről. Hozzátette: következmények nél­küli országban élünk, azaz nagyon ritkán nevezünk meg és kérünk számon felelősöket az elkövetett baklövéseik, károkozásuk vagy el nem végzett kötelességük miatt.­­ Nem akarunk és nem is fo­gunk beletörődni abba, hogy em­berek és családok ezreinek léte és megélhetése, több száz év alatt ki­tenyésztett fajták jelene és jövője függjön néhány, a munkáját sajá­tos felfogásban végző jogalkotótól. Ritkán nevezünk meg és kérünk számon. Az elkövetett baklövése­kért, károkozásukért vagy el nem végzett kötelességük miatt a felelő­söket meg kell majd nevezni - je­lezte az érdekszervezete elszántsá­gát Wagenhoffer Zsombor. Rávitá­­gított: miközben az uniós támoga­tások évről évre emelkedtek, a vé­dett, őshonos fajtáink nemzeti tá­mogatása szégyentelenül jelenték­telen, a több száz éves tenyésztői munkát megtestesítő, hazánknak komoly elismerést kivívó magyar fajtáink helyzete - néhány esettől eltekintve - elkeserítő. Közben a hazai állattartók az erre felhasznál­ható uniós források nagyon kis tö­redékét tudják igénybe venni, s nem saját hibájukból. A MÁSZ ügyvezetője ezért azoknak a mi­nisztériumi és más hivatali tiszt­ségviselőknek a segítségében bíz­va, akik eddig is minden tőlük tel­hetőt megtettek, abban reményke­dik, hogy az őshonos rendelet hete­ken belül végre hatályba léphet. A szürkemarha tenyésztésének is régi hagyománya van fotó: Tóth Tibor HHHH1 Sokmilliós szakértés Tanácskérésben nem tanácstalan a minisztérium Folytatás az 1. oldalról • A legtöbb külsős tanácsot igénybe vevők egyike a tárca költségvetési főosztálya. A tanácsadói szerző­déseik pénzügyi, költségvetési, számviteli témájúak, de külsős se­gítségre volt szükségük a külföldi kiküldetésekkel és a valutapénztár bevezetésével kapcsolatban is. A kiküldetéseknél a múlt esztendő­ben például két cég, a Melko Rt. és a Club-Audit Kft. is szakértett, utóbbinak a pénzügyi segítséget is magában foglaló megbízatása 9,817 millió forintról szól. Szám­viteli és költségvetési kérdésekben tavaly a szaktárca kilenc különbö­ző tanácsadói szerződést kötött külsősökkel, összesen 46,3 millió forint értékben. A tanácsadók között olyan cé­gek is felbukkannak, amelyek Gyurcsány Ferenchez, illetve Sze­­tey Gáborhoz köthetők, s amelyek más tárcáknál is sokmilliós meg­rendelésekhez jutottak. A tárca udvari beszállítójának számító Telkes Tanácsadó Zrt.-vel például csapatépítő tréningek megtartásá­ra szerződtek, 6,24 millió forint értékben. (2008-ban ugyanez a cég kaphatott 7,2 millió forintot az Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumtól vállalati portfólió­­menedzsment-program szakértői támogatására.) A Telkes Zrt. a Mi­niszterelnöki Hivatalnál is jól is­mert: a cég a Heti Válasz beszá­molója szerint itt naponként és ta­nácsadónként nettó 180 ezer fo­rintért vállalkozott egyéni képzési tervek készítésére, összesen 24,5 millió forintért. A Develor Tanácsadó Zrt. 4,68 millió forintos megbízást nyert el a gazdasági tárcától, vezetői kom­petencia értékelésére. A Develor 2007-ben debütált mint állami partner, s azóta több mint félmil­­liárd forintot kapott köztisztvise­lői tréningekre. A tanácsadó cég jogelődjeként működő vállalkozás alapításában a Telkes Tanácsadó Zrt. névadója, Telkes József vett részt, Szeleczki Zsolton és Szűcs Imrén kívül. A Develorban a ko­rábban személyügyi államtitkári pozíciót betöltő Szetey Gábor 1993 és 1995 volt társtulajdonos. Sze­leczki Zsolt és Szűcs Imre ma is meghatározó tulajdonosai a Deve­­lornak. A cégbírósági adatok sze­rint Szetey Gábor és a mai Deve­­lor-tulajdonosok a 90-es években Gyurcsány Ferenccel működtettek közös céget. Az Nemzeti Fejlesztési és Gaz­dasági Minisztérium jolly jokeré­nek változatlanul a TCG Kft. szá­mít: a külsős cég képzéseket szer­vez, kulcserőforrásokban és tehet­séggondozásban ad tanácsokat, il­letve humánpolitikai kérdésekben véleményez. Annak ellenére, hogy a szaktárcánál jogi szakképesítés­sel rendelkező emberek is dolgoz­nak, sőt jogi ügyekért felelős szak­államtitkárság is működik, a kül­sős cégek listáján szép számmal akadnak ügyvédi megbízások. A Prémecz Ügyvédi Iroda például tavaly 4,7 milliós, 2008-ban pedig 12 milliós szerződést kötött a szakminisztériummal folyamatos jogi tanácsadásra. Az NT Nemzetközi Technoló­giai Kht.-val ugyancsak nagy érté­kű szerződést kötöttek a miniszté­rium kezelésében lévő eszközök nyilvántartásának vezetésére, ér­tékcsökkenés kiszámítására és lel­tározási feladatok ellátására, ösz­­szesen 26,9 millió forint értékben. A gazdasági tárca egyes tanácsadói és más szolgáltatói szerződései, 2009 . 1z - -1.z c . Szenődésértéke Szerződés rövid tárgya Szerződő fel (bruttó, Ft) Tanácsadás pénzügyi és külföldi kiküldetéssel kapcsolatos kérdésekben Club-Audit Kft. 9817340 Tanácsadás számviteli kérdésekben BYTE 2F Bt. 9829 560 Képzések szervezése TCG Kft. 9931250 Tanácsadás kulcserőforrások és tehetséggondozással kapcsolatban TCG Kft. 9787 500 Számviteli tanácsadás adóhatósági ügyekben Schaffer Kft. 7475000 Vezetői kompetencia értékelése Develor Kft. 4680000 Csapatépítő tréningek megtartása Nyilvántartás vezetése,értékcsökkenés számítása, leltározás Telkes Tanácsadó Zrt. NT Nemzetközi Technológiai Kht. 6240 000 26931 250 Tanácsadás számviteli kérdésekben Eurotax'89 Bt. 5 088750 Tanácsadás számviteli kérdésekben Donné Imréné 4315200 Tanácsadás pénzügyi kérdésekben Iiva'99 BITOSIH 3823 600 Tanácsadói támogatás Adamo 2001 Bt. 2610000 Illetményszámfejtési feladatok támogatása Adamo 2001 Bt. 1875 000 Szakmai tanácsadás N.S.REAL Consult Bt. 2610000 Szakmai tanácsadás Békefi és Szente Bt. 2610000 Szakmai tanácsadás Köncse Tam­á­sné 4 500 000 Szakértői közreműködés ellátása Paksy Gábor 3 976000 Szakértői közreműködés audit végrehajtásában Consultatio Kft. 3 750 000 Jogi tanácsadás Prémecz Ügyvédi Iroda 4 785 000 Peres képviselet munkaügyi perekben Ügyvédi képviselet Dr. Subasicz Éva____________ ■ Dr. Subasic Éva 2 495 500 5 220 000 Ügyvédi képviselet Dr.Novák Gábor 3 915 000 NFGM szereplések képi megörökítése, anyagok szerkesztése Finálé Produkció Kft. 1 740 000 Bértárolás, adatszolgáltatás Dokuflex Bt. FORRÁS: NFGM/MAGYAR 5999 758 NEMZET­ GRAFIKA Elszámoltat az EU Megkezdi az Európai Bizottság annak vizsgálatát, hogy az Európai Unió (EU) érintett tagországai hatékony intézke­déseket hoztak-e az előírt mértéket meghaladó állam­­háztartási hiányuk leszorítása érdekében. Magyarország helyzetét az elsők között, jövő szerdán veszi nagyító alá az EU végrehajtó szerve. Ma­gyarországgal szemben a leg­régebben, 2004 júliusában in­dult kötelezettségszegési eljá­rás. (MTI) Soros büntetése a krízisalapba A beszedett büntetésekből 500 millió forintot a krízisalapba kell befizetnie a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyele­tének az erről szóló kormány­­rendelet szerint. Az elmúlt év­ben a tőkepiaci felügyelet 797 millió forint bírságot szabott ki. Ebből a legnagyobb tétel a Soros Fund Management LLC-re kirótt közel 500 millió forint. A PSZÁF a befolyt bír­ságok döntő hányadát a jog­szabály alapján az ügyfélvédő alapokba, azaz a betétbiztosí­tási és a befektetésvédelmi alapokba fizeti, most először fordul elő, hogy a krízisalapba került a pénz. (MTI) Erős áramnyereség Adózás előtt 176,9 milliárd forint nyereséget értek el a magyar­­országi áramcégek, termelők, elosztók, kereskedők 2009 el­ső kilenc hónapjában. A piaci szereplők összességében 14,5 százalékkal növelték első há­romnegyedévi nyereségüket az előző év azonos időszaká­hoz képest, míg az egyetemes szolgáltatók 2008 első kilenc hónapjában egymilliárd forint adózás előtti nyereséget értek el. Az áramot a kereskedők novemberben 25 forint körüli kilowattóránkénti áron érté­kesítették, miközben a ma­gyar erőművek 10 forint kö­rüli áron adták el nekik az áramot. (MTI) v mmm

Next