Magyar Nemzet, 2010. július (73. évfolyam, 177-207. szám)

2010-07-01 / 177. szám

lilWIII—III W IBI IIIII—1111 i 'i ' II' illll III Schmitt Pál nem kivételez . Szilágyi Richárd_________________ A törvényeket akkor is vissza­küldi majd a parlamentnek, ha ezzel konfliktus alakul ki közte és az őt megválasztó kétharmados többség, a Fidesz-KDNP-frakció között - nyilatkozta Schmitt Pál köztársasági elnök a Duna Televí­zió tegnap reggeli műsorában. - Erre a pártszövetség képviselői előtt esküdtem. Ebben nincs par­don, nincs kivétel - hangsúlyozta Schmitt, aki szerint ezzel nemcsak kifelé, hanem befelé is próbálja deklarálni, hogy felül tud emelked­ni a pártérdekeken. Az alkotmá­nyossági szempontból problémás­nak tűnő jogszabályok kapcsán az elnök kezében lévő lehetőségek - az előzetes alkotmánybírósági nor­makontroll kérése és a parlament­nek megfontolásra visszaküldés - közül Schmitt szerint nyilván egy­szerűbb, gyorsabb és könnyebb az utóbbit alkalmazni. A köztársasági elnök arról is be­szélt, hogy három héttel ezelőtt mondta neki Orbán Viktor, hogy úgy készüljön, ő lesz a Fidesz elnök­jelöltje. Schmitt Sólyom László munkás­ságát is méltatta, szerinte az elmúlt időszakban nagy szükség volt arra a szigorra, amellyel elődje a tör­vényhozást megítélte. Ugyanakkor szerinte azok az elnökök sikeresek, akik kimennek az emberek közé, ezért a politikának egészében is vál­toznia kell az országban. Schmitt felidézte azokat az értékeket, ame­lyekről székfoglaló beszédében már említést tett. A magyar nyelv védel­mében egyrészt összefogást hirdet, másrészt - jó példával elöl járva - beszédeiben lehetőség szerint nem használ majd idegen szavakat. A Magyar Köztársaság augusztusban hivatalba lépő elnöke emellett a nemzeti összetartozás és az egész­ség megőrzésére való törekvésének értékeit emelte ki újra. Szászfalvi elzárja az OCÖ pénzcsapját Állami számvevőszéki vizsgá­latot, egyúttal törvényességi ellenőrzési eljárást kezdemé­nyezett Szászfalvi László nem­zetiségi államtitkár az Orszá­gos Cigány Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolat­ban. Egyúttal levélben szólí­totta fel Kolompár Orbán OCÖ-elnököt, hogy további kifizetéseket ne tegyen. Ma egyébként folytatódik Kolom­párék büntetőpere.­ m Joó István ______________________ H­aladéktalanul át kívánja te­kinteni az Országos Cigány Önkormányzat újabb kétes gazdál­kodási-működési ügyeit Szászfalvi László egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár - tudtuk meg. Szászfalvi Kolompár Orbán OCÖ-elnököt az önkor­mányzat költekezésének befagyasz­tására szólítja fel az ÁSZ-vizsgálat és a törvényességi ellenőrzés lezá­rulásáig. Amint arról korábban be­számoltunk, a múlt szombaton az OCÖ baloldali többsége több mint százmillió forint odaítéléséről dön­tött szabálytalanságok közepette. A Lungo Drom országos cigányszer­vezet, amelynek frakciója ellenzék­ben van az OCÖ 53 fős testületében, múlt vasárnap közleményben tu­datta, mélyen felháborítja a kisebb­ségi önkormányzati ciklus végén történő közpénzosztogatás. A Lun­go Drom-os képviselők felhívták a közvélemény figyelmét arra, a száz­millió forintos nagyságrendű összeg odaítéléséről szóló határoza­tokat úgy hozta meg az OCÖ- többség, hogy előzőleg a képviselők nem kaptak előterjesztéseket, hát­téranyagokat. Az sem volt tisztázva, milyen források terhére nyitották meg a pénzcsapot Kolompárék. A szóban forgó rendkívüli köz­gyűlés azért is hírhedté vált, mert azon ott volt Kolompár László OCÖ- elnökhelyettes is, holott bírósági tárgyalásaira nem járt el, mondván, balesetéből még nem épült föl. Cik­künk hatására a Kecskeméti Városi Bíróság tanácsvezető bírája felülírta azt a döntését, hogy októberre ha­lasztja a Kolompár Orbán és nyolc társa büntetőperét, így a három ügyet magában foglaló büntetőper ma folytatódik Kolompár László ki­hallgatásával. MMMMMMNHMMMNMHNMMMNMMBMSMMMMi­wmmmmmmmmmmmmmmmmmm Górcső alatt a kommunisták nyugdíja Wittner Mária jelentősen csökkentené a volt vezetők járandóságát ■ Biszkunak a bíróság előtt a helye Folytatás az 1. oldalról : A petícióval azt kívánják elérni, hogy az egykori kommunista elit kiemelt nyugdíjait csökkentsék az átlagnyugdíj szintjére. Az aláírók nehezményezik, hogy az érintet­tek anélkül, hogy életüket kockáz­tatták volna, a maximális, 110 ezer forintnak megfelelő nyugdíj­ban részesülnek az átlag 42 ezerrel szemben. Ebben az ügyben egyéb­ként éppen Magyarországot emlí­tik példaként, ugyanis hazánkban egyenlőségjelet tettek a holo­kauszt és a kommunizmus bűnei­nek tagadása közé. Hasonló dön­tést hozott a román parlament is, Lengyelországban pedig 2010 ele­jén csökkentették az egykori ma­gas rangot kommunista vezetők nyugdíját. A magyar parlament is - bár egyelőre más formában - legalább részleges elégtételt kíván venni az előző rendszer magas rangú veze­tőin. Az erre mutatkozó igény az elmúlt hetekben egy dokumen­tumfilm körüli polémiában mu­tatkozott meg; két újságíró, Skrabski Fruzsina és Kovák Tamás az 1956-os forradalom véres meg­torlásának egyik főszereplőjéről, Biszku Béláról készített filmet. Igaz, kicsit félrevezették a véres­kezű kommunistát, aki csak azért állt kamera elé, mert azt hitte, szü­lőfalujáról, Márokpapiról készül film. Később világossá vált, hogy nem a falu, hanem ő maga és múltbéli tettei ihlették a filmet. Először lányai kezdtek el fenyege­tőzni, hogy jogi útra terelik az ügyet, ha bárki bemutatja a filmet. Később Biszku is pert helyezett ki­látásba, mondván, személyes en­gedélye nélkül nem tehető közzé a film, mert ő már nem közszereplő. Két héttel ezelőtt az Ország­­gyűlés kulturális bizottsága rend­kívüli ülésen foglalkozott az ügy­gyel, tegnap pedig a Házban lezaj­lott a helyzetet rendezni kívánó határozati javaslat általános vitája is. A tervezet arra kéri a kor­mányt, dolgozzon ki javaslatot ar­ra, hogy a kiemelkedően fontos dokumentumfilmek és történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen minden eset­ben kizárható a személyiségi jo­gokra való hivatkozással. A tegna­pi általános vitában egyébként mindegyik párt támogatta az el­képzelést. Heves vitát váltott ki azonban a Jobbik és Fidesz képvi­selői között, hogy az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága elé idézzék-e Biszkut. A kormánypárt szerint a volt belügyminiszternek nem a grémium, hanem a bíróság előtt kell elszámolnia egykori poli­tikai bűneivel. A középpontban Wittner Mária. A Biszku-filmre sokan voltak kiváncsiak fotó: székelyhídi Balázs mint­ Bankadó: hárman tárgyalnak Konkrét kormánydöntések a 29 pontos első gazdasági akciótervvel kapcsolatban Folytatás az 1. oldalról­­ A 29 pontos akcióterv néhány pontját a parlament már megoldot­ta, 16 pontban most született dön­tés, és vannak olyan pontok, ame­lyeket a jövőben dolgozunk ki - mondta Matolcsy. Utóbbiak közül a bajba jutott devizahitelesek megse­gítését (augusztus 31-ig), illetve a 16 százalékos egykulcsos szja (hat hónap alatt) kidolgozását említette. Matolcsy a konkrét intézkedé­sek kapcsán többek között kiemel­te, hogy a cégeknek évi 500 millió forint (idén a második fél évre 250 millió forint) nyereségig tíz száza­lék társasági adót kell fizetniük, hét kis adót még az idén, hármat jövő­re szüntetnek meg, míg az új beru­házásoknál a mai 51 engedéllyel szemben a jövőben 33 kiváltására lesz szükség. Matolcsy mellett Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter és Varga Mihály államtitkár is tagja lesz annak a delegációnak, amely­nek az a feladata, hogy a bankadó­ról a következő napokban megálla­podásra jusson a bankszövetséggel. A terv szerint a bankoktól 120 mil­­liárdot, a biztosítóktól 36 milliár­­dot, míg a pénzügyi szféra többi vállalkozásától további 30 milliárd bevételt várnak 2010-ben. A ban­kok mérlegfőösszeg, a biztosítók nettó díjbevétel és a pénzügyi szek­tor többi szereplője is nettó árbevé­tel típusú alapon fizeti majd a bankadót. Augusztus 31-ig kidol­gozzák annak társaságnak a kon­cepcióját, amely egyéni kérelemre beváltja majd a devizahiteleket fo­rintra, illetve a tulajdonjogot bérle­ti jogra. Egyébként a jövőben a de­vizahitelek mögé nem lehet jelzá­logjogot bejegyezni. Simor András jegybankelnök fi­zetésével kapcsolatban Matolcsy el­mondta, hogy a közszférában dol­gozók kétmilliós fizetési plafonjáról és annak indokairól tájékoztatni fogják az Európai Központi Bankot. Egyébként 98 százalékos adót ve­zetnek be a hatvan napon túli vég­­kielégítések összegére. A miniszter szerint a költségvetési intézmé­nyekhez kirendelt felügyelők segít­ségével akár 20-25 százalékos költ­ségmegtakarítás is elérhető lesz. További döntések: illetékmentessé­get élveznek a vér szerinti egyenes ági rokonok öröklés esetén, ingat­lan bérbeadása esetén nem kell vál­lalkozói engedélyt kiváltani, kiter­jesztik a Széchenyi-kártya haszná­latát, szabaddá válik a gyümölcs­párlat otthoni készítése 50 literig. A nemzetgazdasági miniszter kifej­tette: a kabinet arról döntött, hogy olyan értelmű törvényjavaslatot terjeszt majd a parlament elé, amely a családoknál végzett házi munkáért, idősek segítéséért ka­pott jövedelmet kivonja az adózás alól. A kormány moratóriumot hir­detett a közüzemi díjak emelésére, illetve 2010. december 31-ig meg­hosszabbítják a kilakoltatási mora­tóriumot. Matolcsy bejelentette azt is, hogy az év végén vagy 2011 elején Magyarország új, készenléti hitel­megállapodásra készül a Nemzet­közi Valutaalappal, amelynek célja a stabilizáció támogatása. (Cikkünk e témáról a 12. oldalon.) 2010. július 1., csütörtök 1 BelföldM Hiánytalan miniszteri vagyonnyilatkozatok A dokumentumok a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapján elérhetők Minden nem parlamenti képviselő miniszter nyilatkozott va­gyoni helyzetéről. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapjára felkerült Martonyi János külügy- és Pintér Sándor belügyminiszter vagyonnyilatkozata is, ti Munkatársunktól._______________ M­ostanra minden nem parla­menti képviselő tárcavezető elkészítette vagyonnyilatkozatát, a dokumentumok elérhetők a Köz­­igazgatási és Igazságügyi Minisz­térium honlapján. Pintér Sándor vagyonnyilatkozata szerint több budapesti és vidéki lakóingatlan tulajdonosa. A belügyminiszter­nek több lakóingatlana van a II. kerületben, többek között egy 400 négyzetméteres ház és a hozzá tar­tozó 2246 négyzetméteres telek tu­lajdonosa. Van egy 224 négyzet­­méteres siófoki lakóháza és egy 155 négyzetméteres lakása a VII. kerületben is. Ezenkívül egy csö­möri zártkertes ingatlan tulajdo­nosa, valamint rendelkezik több hektár szántóval. Budapesten van több garázsa, továbbá Szihalmon egy 150 és egy 70 négyzetméteres nyaraló tulajdonosa, de van kisebb nyaralója Szigetmonostoron is. A belügyminiszter egy Wartburg tí­pusú személygépkocsival rendel­kezik, amelyet 1995-ben örökölt. Vízi és légi jármű, valamint nagy értékű műalkotás, védett gyűjte­mény nincs a birtokában. Értékpa­pírban elhelyezett megtakarításai és egyéb befektetései között többet is feltüntetett Pintér Sándor, ezek közül a legnagyobb értékű egy több mint 340 millió forintos be­fektetési jegy. A belügyminiszter körülbelül 1,5 millió forint kész­pénzzel rendelkezik, pénzintézeti számlakövetelése 1,5 millió forint. Cégei eladásából származó továb­bi követelése 340 millió forint 2010-ben, 2013-ig pedig további 1,5 milliárd forint. A nyilatkozat szerint a belügyminiszter nem tu­lajdonosa gazdasági társaságnak, köztartozása nincs, az ingatlanok vásárlására felvett kölcsön össze­ge 260 millió forint. Miniszteri fi­zetése 1,15 millió forint, ezenfelül havi 130 840 forint nyugdíjban ré­szesül. Elérhető Martonyi János va­gyonnyilatkozata is. Ebből kide­rül, hogy a külügyminiszter öt in­gatlannal rendelkezik, ebből ket­tőnek - egy 500 négyzetméteres szadai családi háznak és egy 150 négyzetméteres XII. kerületi la­kásnak - felerészben tulajdonosa. Két aszófői és egy zebegényi ingat­lannak pedig felerészben haszon­­élvezője. A külügyi tárca vezetője nagy értékű ingóságai között fel­tüntetett két autót, egy Audi A6- ost, amelyet 2006-ban vett és egy 1996-ban vásárolt Opel Astrát. Mindkettőnek felerészben tulaj­donosa. A mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghala­dó értékű ingóságok között említ szőnyegeket, bútorokat, festmé­nyeket, ezüstöt és porcelánt. Martonyi János 80 millió forint értékű részvénnyel és 40 millió fo­rintnyi befektetési jeggyel rendel­kezik. Takarékbetétben elhelye­zett megtakarítása 50 millió fo­rint. A mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghala­dó pénzintézeti számlakövetelése - forintban és devizában - össze­sen 1,8 millió forint, a miniszter­nek tartozása nincs. Jövedelem­nyilatkozatában - az állami veze­tői illetményen kívüli adóköteles jövedelmek között - a szegedi egyetemen egyetemi tanárként kapott bruttó fizetését tünteti fel, amely havi 230 ezer forint. (Fog­lalkozását nem szünetelteti.) Mar­tonyi Jánosnak egy gazdasági tár­saságban van érdekeltsége, rész­vényesként a tulajdoni érdekeltsé­gének jelenlegi aránya két száza­lék. Fellegi Tamás nemzeti fejlesz­tési és Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter vagyonnyilat­kozatát már korábban ismertet­tük. Réthelyi Miklósnak a szerdán megjelenttel ellentétben köztartá­sa, kölcsöne nincs, a mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladó pénzintézeti számla­­követelése pedig összesen 12 mil­lió 600 ezer forint. Ennek nagyobb része forintban, kisebb része devi­zában van.

Next