Magyar Nemzet, 2011. február (74. évfolyam, 31-58. szám)
2011-02-01 / 31. szám
3 2011. február 1., kedd Belföld lafztrizet Médiatörvény: egyeztetne a kormány Elkerülnék a „félreértéseket” és az „üzengetéseket” ■ Neelie Kroes üdvözli a kabinet lépését Folytatás az 1. oldalról A közigazgatási és igazságügyi miniszter megjegyzi azt is, hogy a kiegyensúlyozottság követelménye a rádiók és a televíziók vonatkozásában 1996 óta része a magyar jogrendszernek. Navracsics emlékezteti a bizottságot: az Alkotmánybíróság korábbi határozata értelmében a tájékoztatási monopóliumok létrejöttének megakadályozása alkotmányos cél. A politikai pluralizmus megőrzése és a tájékoztatás sokszínűsége érdekében indokolt a kiegyensúlyozottsági kötelezettség előírása a lekérhető médiaszolgáltatások érintett műsorszámai esetében. Hozzáteszi, az említett követelményt megsértő médiummal szemben az idevonatkozó törvényben közölt szankciók nem alkalmazhatók, ilyen esetben csupán jogkövetkezményeknek van helye. Ennek célja, hogy az érintett közönség figyelmét felhívja arra, hogy az általa kapott tájékoztatás a kiegyensúlyozottság követelményének nem felelt meg. Navracsics szerint a lekérhető médiaszolgáltatások mozgóképes jellegük miatt „jóval nagyobb meggyőző erővel rendelkeznek” a nyomtatott és az internetes sajtónál, így esetükben indokolt lehet a tájékoztatással kapcsolatos követelmények magasabb szintjének megállapítása. Kitér rá: a kormány kész pontosítani azoknak a lekérhető audiovizuális szolgáltatásoknak a körét, amelyek esetében a kiegyensúlyozottságot a magyar médiaszabályozás rendjében érvényesítené. „A pontosítás annak egyértelművé tételét szolgálhatja, hogy a kiegyensúlyozottság kötelezettsége azokra a médiaszolgáltatókra vonatkozik, amelyek tevékenységében a gazdasági elem meghatározó” - teszi hozzá. Idetartoznak azok a médiaszolgáltatók is, amelyek széles körben végeznek tájékoztatási tevékenységet, illetve elsősorban tájékoztatás céljából nyújtanak lekérhető szolgáltatást, valamint azok, amelyek a felhasználók jelentős részét érik el, illetve társadalmi hatásuk érzékelhető. Neelie Kroes levelében másodikként a származási ország elvét nehezményezi, vagyis azt, hogy a más tagállamban letelepedett médiaszolgáltatókra a magyar szabályozás alapján bírság szabható ki. „Az új médiaszabályozás megalkotása során kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy az arányosság követelménye a törvény teljes terjedelmében (...) érvényesüljön” - olvasható a válaszban. Navracsics megjegyzi, az Európai Unió jogrendje szerint bizonyos feltételekkel megengedett a külföldi vállalkozásokkal szembeni fellépés. A miniszterelnök-helyettes szerint az is az arányosság garanciája, hogy minden esetben a küldő állam hatóságának van elsőként lehetősége fellépni a jogsértő médiaszolgáltatóval szemben, két egymást követő alkalommal. A fogadó állam pedig csak az Európai Bizottság értesítése mellett, akkor jogosult eljárni, ha a küldő állam intézkedései nem vezettek eredményre. Harmadik pontként az EB alelnöke a bejelentési kötelezettséget és a nyilvántartásba vételt kifogásolja, az ugyanis szerinte a sajtószabadság korlátja. Navracsics Tibor azonban leszögezi, az aggodalom nem megalapozott, „mert a regisztráció semmilyen formában nem képezheti a sajtószabadság korlátját”. Az új médiatörvényben ugyanis a nyomtatott és az internetes sajtó, valamint a lekérhető médiaszolgáltatások esetében a regisztráció nem feltétele a tevékenység megkezdésének, pusztán egy ahhoz kapcsolódó, járulékos kötelezettség. Navracsics megjegyzi, ezzel kizárják azt, hogy a hatóság önkényesen dönthessen a nyilvántartásba vételről, és ezáltal korlátozza a sajtó szabadságát. Mint írja, a bejelentési kötelezettség és a nyilvántartásba vétel a nyomtatott és az internetes sajtótermékek esetében szükséges intézkedésnek tekinthető annak érdekében is, hogy a sajtójogi felelősség, illetve a tartalommal összefüggő kártérítési igények esetén az érintett tisztában legyen azzal, hogy a médiumban közölt tartalom alapján keletkezett igényét pontosan kivel szemben érvényesítheti. Válaszlevelében Navracsics azt kéri, ha Neelie Kroes még szükségesnek ítéli, tegye lehetővé, hogy a kifogásolt rendelkezésekről a kormány szakértői egyeztethessenek az EB tisztviselőivel. Leszögezi továbbá, hogy ha a bizottság a válaszban szereplő érvek ismeretében továbbra is szükségesnek tartja a médiatörvény módosítását, a kormány kész arra, hogy e módosítások kidolgozását megkezdje, és a jogalkotási folyamatról a bizottságnak folyamatosan beszámoljon. Miután ismertette hétfőn Navracsics Tibor levelét, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, Kovács Zoltán közölte, a kabinet személyes egyeztetést javasol a médiatörvény ügyében az Európai Bizottságnak az „üzengetések és félreértések” elkerülése érdekében. Martonyi János szintén a kormány nyitottságáról biztosította az újságírókat tegnap Brüsszelben. A külügyminiszter közölte, biztos abban, hogy megtalálják a mindenki számára megfelelő megoldást, és elvégzik a szükséges kiigazításokat. Neelie Kroes tegnap üdvözölte, hogy a kormány egyértelműen jelezte levelében: szükség esetén kész módosítani a médiatörvényt. A holland biztos - szóvivőjén keresztül - az MTI-nek megerősítette: a bizottság megkapta a kormány válaszát. Üdvözölte Kroes azt is, hogy a magyar hatóságok elérhetők a levélben jelzett témák megvitatására. Leszögezte, hogy készek gyorsan megvitatni a technikai szempontokat magyar partnereikkel. Neelie Kroessal ellentétben az MSZP-t nem nyugtatta meg a kormány válasza. A szocialisták szerint a levele nem alkalmas az „Európai Bizottság által jelzett komoly aggályok eloszlatására”, még nem felel meg annak, hogy a jogszabályt összhangba hozza az EU értékrendjével és szabályaival. Az LMP arra szólította fel a kormányt, ne csak az Európai Bizottsággal, hanem a hazai szakmai szervezetekkel és a parlamenti pártokkal is egyeztessen a médiatörvényről. Karácsony Gergely az MTI-nek úgy nyilatkozott, az EB által felvetett kritikák csak az unió egységes médiapiac kialakításával kapcsolatos irányelveire vonatkoznak. Az LMP viszont aggályosnak tartja a jogszabálynak a „szólás- és médiaszabadságot korlátozó” pontjait is. ÖNMÉRSÉKLET: Budapesten ellenállás kezd kibontakozni az új médiatörvénnyel szemben - ezzel az alcímmel közölt riportot a német Die Welt Thomas Rose, a konzervatív újság munkatársa felidézi, hogy Orbán Viktor miniszterelnök néhány hete az Európai Parlament előtt ,a magyar nép megsértésének" minősítette a médiatörvényt bíráló külföldi reakciókat A tudósító mások mellett felkereste Molnár Pétert aki egykor Orbán Viktorral együtt kezdett politizálni a Fideszben, ám később kilépett Molnár szerint a sajtószabadság kulcskérdése az, vajon a kormányon lévőknek sikerül-eönmérsékletet" tanúsítaniuk a kritikus hangú sajtóval szemben. (MTI) Kovács Zoltán államtitkár ismertette a sajtóval a Neelie Kroesnak írott válaszlevelet FOTÓ: SZÉKELYHÍDI BALÁZS Fogalmuk sincs, mi ellen szerveztek tüntetést Leszerepelt az Amnesty International magyarországi igazgatója a közszolgálati televízióban A médiatörvénnyel szemben egyetlen álkotását sem tudta alátámasztani a hét végi kormányellenes tüntetés egyik szervezője és résztvevője. Az Amnesty International igazgatója, Jeney Orsolya tegnap gyakorlatilag összevissza beszélt a köztévében. D. Horváth Gábor_____________ S zinte egyetlen épkézláb választ sem tudott adni a köztévé Ma reggel műsorvezetői kérdésére Jeney Orsolya, a médiatörvény miatt tüntetéseket szervező nemzetközi emberi jogi szervezet, az Amnesty International (AI) magyarországi igazgatója. A nézők meggyőződhettek arról, hogy a politikai aktivista szerepét magára öltő igazgató felkészületlen és tájékozatlan, s a jogszabály kritikája még nagy általánosságokban is nehezére esett, illetve sehogyan sem sikerült neki. Betlen János műsorvezető először arra kérte őt, hogy értelmezze az AI azon megállapítását, miszerint a törvény alapján meg lehet büntetni azokat, akik „a közérdekkel, a közerkölccsel vagy a közrenddel mennek szembe”, hiszen ez egyáltalán nem szerepel a szövegben. Jeney válaszában azt fejtegette, hogy túl hosszú és pontatlan a jogszabály, ami „kellemetlen következményekhez vezethet”. Párhuzamként Egyiptomot hozta fel, ahol „elkezdték interneten szervezni a tüntetést a kormány ellen, erre beszüntették az internetet”. Arra a felvetésre, hogy az internet felfüggesztése műszaki probléma, és semmi köze a média szabályozásához, az igazgató elismerte, hogy tényleg nincs, „de ha megszüntetik a szolgáltatást, akkor ott van a médiatanács, aminek a politikai függetlensége azért eléggé kérdéses”. Jeney rátért arra is, hogy a kormány vagy vonja vissza, vagy módosítsa a törvényt, „hogy az olyan emberi jogi normákat tartsuk tiszteletben és vegyék figyelembe és legyenek ezzel összhangban, például az Európai Unió kartelljének 11. cikkelyével, ami kimondja a véleménynyilvánítás szabadságát”. A műsorvezető ekkor felhívta a figyelmét arra, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát nemcsak a médiatörvény korlátozza, hanem a büntető törvénykönyv is, mivel nem szabad gyűlöletet kelteni például a kisebbségek ellen. Az AI-igazgató ekkor azt állította, hogy a törvényben azonban „szükségtelenül és aránytalanul korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát a nagyon-nagyon-nagyon, hangsúlyozom, nagyon magas szankciók esélyének kivetésével”. Ezután azt állította, hogy a Médiatanács minden médiatartalomba beleszólhat, majd egy műsorvezetői közbeszúrásra ezt az állítását visszavonta, végül módosította. A műsorvezető megkérdezte,hogy Jeney milyen összetételű médiatanácsot tartana kívánatosnak. „Például egy függetlent. Az talán segíthet” - hangzott a konkrét válasz. Ekkor Betlen kétkedésének adott hangot a független szakemberek számát illetően, illetve amiatt, hogy mások biztosan vitatnák az alkalmasnak tűnő emberek függetlenségét, mire az Aligazgató - utalva a kétharmados parlamenti többség által alkotott törvényre ezt válaszolta: „Igen, elképzelhető, hogy nem lehet valaki nullától száz százalékig független, mert az elég szomorú lenne, de azért biztosan lehetett volna ennél többet tenni.” Jeney Orsolya szerint a korábbi médiatörvény alkalmasabb volt. A magyar fizetőeszközzel szemben tanúsított ellenérzését kifejezve ezt mondta: „Ekkora szankciók nem voltak, például ha 700 ezer eurós büntetést kiszabhatnak önre, akkor vajon ugyanolyan mértékkel meri nemcsak a véleményét kinyilvánítani, hanem ellátni információval a társadalmat, mint amikor sokkal kisebb volt.” A műsorvezető ekkor jelezte, hogy információkkal való ellátásért senki sem akar megbüntetni senkit. Ezután a regisztrációs kötelezettséget hozta fel súlyos hibaként az AI aktivistája, mert az sérti a társadalom tájékozódási jogát. Arra a kérdésre, hogy miért sérti, Jeney újra a médiahatóságot vette elő, „aki (!) megmondhatja, hogy ön mit tegyen közzé”. A műsorvezető felvetése után, hogy az új hatóság nem korlátozhatja azt, hogy információkat valaki közzétesz, az AI magyarországi igazgatója kérdezgetni kezdte a műsorvezetőt a valós újságírói gyakorlatról. A műsor végén Jeney Orsolya egy rendkívül zavaros magyarázatot adott arra, hogy őt miért idegesítik a véleményalkotási keretek, amelyről azonban már szó volt. A beszélgetés közben Jeney az AI-ról mint a „világ legnagyobb szervezetéről” beszélt. Kiderült az is, hogy a médiatörvénnyel szembeni tiltakozás irányát az európai és közép-ázsiai térségért együttesen felelős programigazgató-helyettese szabta meg úgy, hogy láthatóan nem ismeri a jogszabályt. John Dalhussent a médiatörvényről nyilván Jeney tájékoztatta. Ugyanakkor Jeney a médiatörvény elfogadhatatlanságának bizonyítékául ma már az AI-ra hivatkozik, mondván, az december 24. óta tiltakozik a törvény miatt. A dolgon az sem segített, hogy Betlen ezután kijavította a dátumot is. Jeneyék ötlete volt a szájtapasz Ismét bővülhet az AB jogköre A kormány jelenleg vizsgálja annak a lehetőségnek az újbóli bevezetését, hogy az Alkotmánybíróság (AB) előzetesen véleményt nyilváníthasson a parlamenti vita szakaszában lévő, még zárószavazás előtt álló törvényjavaslatokról - mondta Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára egy tegnapi háttérbeszélgetésen. tg Szilágyi Richard_______________ A KDNP-s politikus elmondta, hogy az 1990-es évek elején már volt ilyen lehetősége az Alkotmánybíróságnak (Ab), ezt azonban maga a testület semmisítette meg. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára az alkotmányozás témakörében rendezett beszélgetésen közölte azt is, bővíthetik azok körét, akik előzetes normakontrollt kérhetnek az Alkotmánybíróságtól. A jelenlegi tervek szerint az utólagos normakontroll lehetősége és a törvények alkotmányossági vizsgálata is az Alkotmánybíróságnál maradna. Rétvári Bence megerősítette, hogy az új alkotmány tartalmaz majd egy közpénzügyi fejezetet is. - Ezzel is arra törekszünk, hogy az ország megőrizze gazdasági szuverenitását - tette hozzá. Az államtitkár megítélése szerint „főleg a 2006-os eseményeknek a tükrében” erősíteni kell az állampolgárok alkotmányos alapjogait is annak érdekében, hogy ne fordulhassanak elő olyan rendőrségi intézkedések, mint öt évvel ezelőtt. A KIM parlamenti államtitkára beszélt az összeférhetetlenségi szabályok szigorításáról, illetve kiterjesztéséről is, amelyeket a kisebb parlament irányába tett kormányzati intézkedések indokolnak. Ezek főleg az önkormányzati vezetőket, köztük a megyei közgyűlések elnökeit, a polgármesteri tisztségeket, illetve a kormányhivatal-vezetőket érinthetik. - Jelen pillanatban nem tervezünk ilyen korlátot - válaszolt Rétvári Bence arra a kérdésre, hogy az alkotmány módosításával kapcsolatban megvalósul-e az alkotmány-előkészítő eseti bizottság javaslata, amely szerint csak két egymást követő ciklus kétharmados támogatása után lehessen változtatni az alaptörvényen. Azt ugyanakkor nem zárta ki, hogy az új alkotmány szerkezetében más megoldást találjanak a kilencvennyolc százalékos különadó szabályozására vonatkozóan, kapcsolatban. Rétvári Bence