Magyar Nemzet, 2011. február (74. évfolyam, 31-58. szám)

2011-02-01 / 31. szám

3 2011. február 1., kedd Belföld lafztrizet Médiatörvény: egyeztetne a kormány Elkerülnék a „félreértéseket” és az „üzengetéseket” ■ Neelie Kroes üdvözli a kabinet lépését Folytatás az 1. oldalról­­ A közigazgatási és igazságügyi mi­niszter megjegyzi azt is, hogy a ki­egyensúlyozottság követelménye a rádiók és a televíziók vonatkozásá­ban 1996 óta része a magyar jog­rendszernek. Navracsics emlékez­teti a bizottságot: az Alkotmánybí­róság korábbi határozata értelmé­ben a tájékoztatási monopóliumok létrejöttének megakadályozása al­kotmányos cél. A politikai pluraliz­mus megőrzése és a tájékoztatás sokszínűsége érdekében indokolt a kiegyensúlyozottsági kötelezettség előírása a lekérhető médiaszolgál­tatások érintett műsorszámai ese­tében. Hozzáteszi, az említett köve­telményt megsértő médiummal szemben az idevonatkozó törvény­ben közölt szankciók nem alkal­mazhatók, ilyen esetben csupán jogkövetkezményeknek van helye. Ennek célja, hogy az érintett közön­ség figyelmét felhívja arra, hogy az általa kapott tájékoztatás a kiegyen­súlyozottság követelményének nem felelt meg. Navracsics szerint a lekérhető médiaszolgáltatások mozgóképes jellegük miatt „jóval nagyobb meggyőző erővel rendel­keznek” a nyomtatott és az inter­netes sajtónál, így esetükben indo­kolt lehet a tájékoztatással kapcso­latos követelmények magasabb szintjének megállapítása. Kitér rá: a kormány kész pontosítani azoknak a lekérhető audiovizuális szolgálta­tásoknak a körét, amelyek esetében a kiegyensúlyozottságot a magyar médiaszabályozás rendjében érvé­nyesítené. „A pontosítás annak egyértelművé tételét szolgálhatja, hogy a kiegyensúlyozottság kötele­zettsége azokra a médiaszolgálta­tókra vonatkozik, amelyek tevé­kenységében a gazdasági elem meghatározó” - teszi hozzá. Ide­tartoznak azok a médiaszolgáltatók is, amelyek széles körben végeznek tájékoztatási tevékenységet, illetve elsősorban tájékoztatás céljából nyújtanak lekérhető szolgáltatást, valamint azok, amelyek a felhasz­nálók jelentős részét érik el, illetve társadalmi hatásuk érzékelhető. Neelie Kroes levelében második­ként a származási ország elvét ne­hezményezi, vagyis azt, hogy a más tagállamban letelepedett média­szolgáltatókra a magyar szabályo­zás alapján bírság szabható ki. „Az új médiaszabályozás megalkotása során kiemelt figyelmet fordítot­tunk arra, hogy az arányosság kö­vetelménye a törvény teljes terje­delmében (...) érvényesüljön” - olvasható a válaszban. Navracsics megjegyzi, az Európai Unió jog­rendje szerint bizonyos feltételek­kel megengedett a külföldi vállalko­zásokkal szembeni fellépés. A mi­niszterelnök-helyettes szerint az is az arányosság garanciája, hogy minden esetben a küldő állam ha­tóságának van elsőként lehetősége fellépni a jogsértő médiaszolgálta­tóval szemben, két egymást követő alkalommal. A fogadó állam pedig csak az Európai Bizottság értesítése mellett, akkor jogosult eljárni, ha a küldő állam intézkedései nem ve­zettek eredményre. Harmadik pontként az EB alel­­nöke a bejelentési kötelezettséget és a nyilvántartásba vételt kifogásolja, az ugyanis szerinte a sajtószabad­ság korlátja. Navracsics Tibor azonban leszögezi, az aggodalom nem megalapozott, „mert a regiszt­ráció semmilyen formában nem képezheti a sajtószabadság korlát­ját”. Az új médiatörvényben ugyanis a nyomtatott és az inter­netes sajtó, valamint a lekérhető médiaszolgáltatások esetében a re­gisztráció nem feltétele a tevékeny­ség megkezdésének, pusztán egy ahhoz kapcsolódó, járulékos köte­lezettség. Navracsics megjegyzi, ez­zel kizárják azt, hogy a hatóság ön­kényesen dönthessen a nyilvántar­tásba vételről, és ezáltal korlátozza a sajtó szabadságát. Mint írja, a be­jelentési kötelezettség és a nyilván­tartásba vétel a nyomtatott és az internetes sajtótermékek esetében szükséges intézkedésnek tekinthe­tő annak érdekében is, hogy a sajtó­jogi felelősség, illetve a tartalommal összefüggő kártérítési igények ese­tén az érintett tisztában legyen az­zal, hogy a médiumban közölt tar­talom alapján keletkezett igényét pontosan kivel szemben érvénye­sítheti. Válaszlevelében Navracsics azt kéri, ha Neelie Kroes még szüksé­gesnek ítéli, tegye lehetővé, hogy a kifogásolt rendelkezésekről a kor­mány szakértői egyeztethessenek az EB tisztviselőivel. Leszögezi to­vábbá, hogy ha a bizottság a válasz­ban szereplő érvek ismeretében to­vábbra is szükségesnek tartja a mé­diatörvény módosítását, a kor­mány kész arra, hogy e módosítá­sok kidolgozását megkezdje, és a jogalkotási folyamatról a bizottság­nak folyamatosan beszámoljon. Miután ismertette hétfőn Nav­racsics Tibor levelét, a kormányzati kommunikációért felelős államtit­kár, Kovács Zoltán közölte, a kabi­net személyes egyeztetést javasol a médiatörvény ügyében az Európai Bizottságnak az „üzengetések és félreértések” elkerülése érdekében. Martonyi János szintén a kormány nyitottságáról biztosította az újság­írókat tegnap Brüsszelben. A kül­ügyminiszter közölte, biztos abban, hogy megtalálják a mindenki szá­mára megfelelő megoldást, és el­végzik a szükséges kiigazításokat. Neelie Kroes tegnap üdvözölte, hogy a kormány egyértelműen je­lezte levelében: szükség esetén kész módosítani a médiatörvényt. A holland biztos - szóvivőjén keresz­tül - az MTI-nek megerősítette: a bizottság megkapta a kormány vá­laszát. Üdvözölte Kroes azt is, hogy a magyar hatóságok elérhetők a le­vélben jelzett témák megvitatására. Leszögezte, hogy készek gyorsan megvitatni a technikai szemponto­kat magyar partnereikkel. Neelie Kroessal ellentétben az MSZP-t nem nyugtatta meg a kor­mány válasza. A szocialisták szerint a levele nem alkalmas az „Európai Bizottság által jelzett komoly aggá­lyok eloszlatására”, még nem felel meg annak, hogy a jogszabályt összhangba hozza az EU értékrend­jével és szabályaival. Az LMP arra szólította fel a kormányt, ne csak az Európai Bi­zottsággal, hanem a hazai szakmai szervezetekkel és a parlamenti pártokkal is egyeztessen a média­­törvényről. Karácsony Gergely az MTI-nek úgy nyilatkozott, az EB által felvetett kritikák csak az unió egységes médiapiac kialakításával kapcsolatos irányelveire vonat­koznak. Az LMP viszont aggályos­nak tartja a jogszabálynak a „szó­lás- és médiaszabadságot korláto­zó” pontjait is. ÖNMÉRSÉKLET: Budapesten ellenállás kezd kibontakozni az új médiatör­vénnyel szemben - ezzel az alcímmel közölt riportot a német Die Welt Thomas Rose, a konzervatív újság munkatársa felidézi, hogy Orbán Viktor mi­niszterelnök néhány hete az Európai Parlament előtt ,a magyar nép megsér­tésének" minősítette a médiatörvényt bíráló külföldi reakciókat A tudósító mások mellett felkereste Molnár Pétert aki egykor Orbán Viktorral együtt kez­dett politizálni a Fideszben, ám később kilépett Molnár szerint a sajtószabad­ság kulcskérdése az, vajon a kormányon lévőknek sikerül-e­­önmérsékletet" ta­núsítaniuk a kritikus hangú sajtóval szemben. (MTI) Kovács Zoltán államtitkár ismertette a sajtóval a Neelie Kroesnak írott válaszlevelet FOTÓ: SZÉKELYHÍDI BALÁZS Fogalmuk sincs, mi ellen szerveztek tüntetést Leszerepelt az Amnesty International magyarországi igazgatója a közszolgálati televízióban A médiatörvénnyel szemben egyetlen álkotását sem tudta alátá­masztani a hét végi kormányellenes tüntetés egyik szervezője és résztvevője. Az Amnesty International igazgatója, Jeney Orsolya tegnap gyakorlatilag összevissza beszélt a köztévében.­ ­ D. Horváth Gábor_____________ S­ zinte egyetlen épkézláb választ sem tudott adni a köztévé Ma reggel műsorvezetői kérdésére Jeney Orsolya, a médiatörvény mi­att tüntetéseket szervező nemzet­közi emberi jogi szervezet, az Amnesty International (AI) ma­gyarországi igazgatója. A nézők meggyőződhettek arról, hogy a politikai aktivista szerepét magára öltő igazgató felkészületlen és tá­jékozatlan, s a jogszabály kritikája még nagy általánosságokban is nehezére esett, illetve sehogyan sem sikerült neki. Betlen János műsorvezető elő­ször arra kérte őt, hogy értelmezze az AI azon megállapítását, misze­rint a törvény alapján meg lehet büntetni azokat, akik „a közér­dekkel, a közerkölccsel vagy a közrenddel mennek szembe”, hi­szen ez egyáltalán nem szerepel a szövegben. Jeney válaszában azt fejtegette, hogy túl hosszú és pon­tatlan a jogszabály, ami „kellemet­len következményekhez vezet­het”. Párhuzamként Egyiptomot hozta fel, ahol „elkezdték inter­neten szervezni a tüntetést a kor­mány ellen, erre beszüntették az internetet”. Arra a felvetésre, hogy az internet felfüggesztése műszaki probléma, és semmi köze a média szabályozásához, az igazgató elis­merte, hogy tényleg nincs, „de ha megszüntetik a szolgáltatást, ak­kor ott van a médiatanács, aminek a politikai függetlensége azért eléggé kérdéses”. Jeney rátért arra is, hogy a kor­mány vagy vonja vissza, vagy mó­dosítsa a törvényt, „hogy az olyan emberi jogi normákat tartsuk tisz­teletben és vegyék figyelembe és le­gyenek ezzel összhangban, például az Európai Unió kartelljének 11. cikkelyével, ami kimondja a véle­ménynyilvánítás szabadságát”. A műsorvezető ekkor felhívta a fi­gyelmét arra, hogy a véleménynyil­vánítás szabadságát nemcsak a médiatörvény korlátozza, hanem a büntető törvénykönyv is, mivel nem szabad gyűlöletet kelteni pél­dául a kisebbségek ellen. Az AI-igazgató ekkor azt állította, hogy a törvényben azonban „szükségtele­nül és aránytalanul korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát a nagyon-nagyon-nagyon, hangsú­lyozom, nagyon magas szankciók esélyének kivetésével”. Ezután azt állította, hogy a Médiatanács min­den médiatartalomba beleszólhat, majd egy műsorvezetői közbeszú­rásra ezt az állítását visszavonta, végül módosította. A műsorvezető megkérdezte,­­hogy Jeney milyen összetételű mé­diatanácsot tartana kívánatosnak. „Például egy függetlent. Az talán segíthet” - hangzott a konkrét vá­lasz. Ekkor Betlen kétkedésének adott hangot a független szakem­berek számát illetően, illetve ami­att, hogy mások biztosan vitatnák az alkalmasnak tűnő emberek függetlenségét, mire az Al­igazgató - utalva a kétharmados parlamenti többség által alkotott törvényre­­ ezt válaszolta: „Igen, elképzelhető, hogy nem lehet vala­ki nullától száz százalékig függet­len, mert az elég szomorú lenne, de azért biztosan lehetett volna ennél többet tenni.” Jeney Orsolya szerint a korábbi médiatörvény alkalmasabb volt. A magyar fizetőeszközzel szemben tanúsított ellenérzését kifejezve ezt mondta: „Ekkora szankciók nem voltak, például ha 700 ezer eurós büntetést kiszabhatnak ön­re, akkor vajon ugyanolyan mér­tékkel meri nemcsak a véleményét kinyilvánítani, hanem ellátni in­formációval a társadalmat, mint amikor sokkal kisebb volt.” A mű­sorvezető ekkor jelezte, hogy in­formációkkal való ellátásért senki sem akar megbüntetni senkit. Ezután a regisztrációs kötele­zettséget hozta fel súlyos hibaként az AI aktivistája, mert az sérti a társadalom tájékozódási jogát. Arra a kérdésre, hogy miért sérti, Jeney újra a médiahatóságot vette elő, „aki (!) megmondhatja, hogy ön mit tegyen közzé”. A műsorve­zető felvetése után, hogy az új ha­tóság nem korlátozhatja azt, hogy információkat valaki közzétesz, az AI magyarországi igazgatója kér­dezgetni kezdte a műsorvezetőt a valós újságírói gyakorlatról. A műsor végén Jeney Orsolya egy rendkívül zavaros magyarázatot adott arra, hogy őt miért idegesí­tik a véleményalkotási keretek, amelyről azonban már szó volt. A beszélgetés közben Jeney az AI-ról mint a „világ legnagyobb szervezetéről” beszélt. Kiderült az is, hogy a médiatörvénnyel szem­beni tiltakozás irányát az európai és közép-ázsiai térségért együtte­sen felelős programigazgató-he­lyettese szabta meg úgy, hogy lát­hatóan nem ismeri a jogszabályt. John Dalhussent a médiatörvény­ről nyilván Jeney tájékoztatta. Ugyanakkor Jeney a médiatörvény elfogadhatatlanságának bizo­nyítékául ma már az AI-ra hivat­kozik, mondván, az december 24. óta tiltakozik a törvény miatt. A dolgon az sem segített, hogy Bet­len ezután kijavította a dátumot is. Jeneyék ötlete volt a szájtapasz Ismét bővülhet az AB jogköre A kormány jelenleg vizsgálja annak a lehetőségnek az újbó­li bevezetését, hogy az Alkot­mánybíróság (AB) előzetesen véleményt nyilváníthasson a parlamenti vita szakaszában lévő, még zárószavazás előtt álló törvényjavaslatokról - mondta Rétvári Bence, a Köz­­igazgatási és Igazságügyi Mi­nisztérium parlamenti állam­titkára egy tegnapi háttérbe­szélgetésen. tg Szil­ágyi Richard_______________ A KDNP-s politikus elmondta, hogy az 1990-es évek elején már volt ilyen lehetősége az Alkot­mánybíróságnak (Ab), ezt azon­ban maga a testület semmisítette meg. Rétvári Bence, a Közigazga­tási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára az alkotmányozás témakörében ren­dezett beszélgetésen közölte azt is, bővíthetik azok körét, akik előze­tes normakontrollt kérhetnek az Alkotmánybíróságtól. A jelenlegi tervek szerint az utólagos norma­kontroll lehetősége és a törvények alkotmányossági vizsgálata is az Alkotmánybíróságnál maradna. Rétvári Bence megerősítette, hogy az új alkotmány tartalmaz majd egy közpénzügyi fejezetet is. - Ezzel is arra törekszünk, hogy az ország megőrizze gazdasági szu­verenitását - tette hozzá. Az ál­lamtitkár megítélése szerint „főleg a 2006-os eseményeknek a tükré­ben” erősíteni kell az állampolgá­rok alkotmányos alapjogait is an­nak érdekében, hogy ne fordul­hassanak elő olyan rendőrségi in­tézkedések, mint öt évvel ezelőtt. A KIM parlamenti államtitkára beszélt az összeférhetetlenségi szabályok szigorításáról, illetve ki­­terjesztéséről is, amelyeket a ki­sebb parlament irányába tett kor­mányzati intézkedések indokol­nak. Ezek főleg az önkormányzati vezetőket, köztük a megyei köz­gyűlések elnökeit, a polgármesteri tisztségeket, illetve a kormányhi­vatal-vezetőket érinthetik. - Jelen pillanatban nem terve­zünk ilyen korlátot - válaszolt Rét­vári Bence arra a kérdésre, hogy az alkotmány módosításával kapcso­latban megvalósul-e az alkot­mány-előkészítő eseti bizottság ja­vaslata, amely szerint csak két egy­mást követő ciklus kétharmados támogatása után lehessen változ­tatni az alaptörvényen. Azt ugyan­akkor nem zárta ki, hogy az új al­kotmány szerkezetében más meg­oldást találjanak a kilencvennyolc százalékos különadó szabályozá­sára vonatkozóan, kapcsolatban. Rétvári Bence

Next