Magyar Nemzet, 2011. május (74. évfolyam, 119-148. szám)
2011-05-09 / 126. szám
Vesterházy visszavágott Gyurcsánynak OLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL közölte, korábban Szűrös Mátyás, Csintalan Sándor vagy Szili Katalinlépése sem rendítette meg a párat, amely egy „másfél évszázados aloldali törzsfejlődés” során nyere el mai, „mélyen a társadalomban gökeredző” formáját. Hozzátette ugyanakkor, továbbra is nyitottak minden „építő jellegű javaslatra” az lapszabály, illetve a program jelenig is zajló egyeztetései során. Az MSZP elnökségi tagja kitért a Gyurcsány vezette Demokratikus Koalíció Platform pártszavazási kezdeményezésére is, amely szerint időszerűtlen álkérdéseket tartalmaz. Szerinte pártszavazást csak mnél „átgondoltabb” esetekben enne szabad tartani. - Az a célunk, hogy új pártot crmáljunk az MSZP-ből. Nem új pártot alakítani, hanem kísérletet enni arra, hogy a meglévőt alakítuk át gyökeresen - magyarázta a Facebookon korábbi kijelentését Gyurcsány, majd feltette a kérdést: mi fog történni, ha kísérletünk elbukik? Mit teszünk, ha az MSZP öbbsége azok álláspontját osztja, akik szerint nincs szükség radikális megújulásra, elég, ha mindent kicsit jobban csinálunk? - Ez esetben egikailag két út áll majd előttünk: vagy hosszú időre befejezzük a poitizálást annak tudomásulvételével, hogy programunknak nincs öbbsége az MSZP-ben, vagy új mozgalom alapításával az MSZP-n kívül keresünk megoldást. Ma még nem tudjuk, hogy a vereség nem várt esetén majd melyik utat kell hogy válasszuk - fogalmazott a volt kormányfő. Mesterházy Attila 32011. május 9., hétfőBelföld Kórházeladásból fejlesztenének Kökény Mihály: Mondjunk nemet az államosításra • Szócska Miklós pánikkeltésről beszél Folytatás az 1. oldalról Az nem szerepel az anyagban, hogy konkrétan mely kórházak, illetve telephelyek értékesítésére gondolnak, egyesek szerint azonban ilyen lehet például a Szent János Kórház területének egy része is. Az intézkedéstől a Nemzeti Erőforrás Minisztérium intézményracionalizálást, a tevékenységek összevonását, a betegutak jobb szervezését, orvosszakmai integrációt, a fejlesztések koordinálását és közös beszerzéseket remél, amelyekkel javul az ellátáshoz való hozzáférés és a szolgáltatások minősége. Az átalakítás modellként szolgálhat a magyar egészségügyi rendszer fejlesztéséhez - szögezi le a dokumentum. Fenntarthatatlan struktúra Elkészült közben az ellátórendszer átalakításáról szóló kormányhatározat is. A dokumentumban az áll: „az egészségügyi ellátórendszer jelenlegi struktúrájában és kapacitásaival mára fenntarthatatlanná vált, ezért az azonnali és átfogó intézkedések megtétele halaszthatatlan”. A részletekből kiderül, hogy a Fidesz erős embereinek tiltakozása ellenére Szócska Miklós államtitkár kitart a korábban a Semmelweis-terv vitairatában felvázolt elképzelései mellett, s az országot 1-1,5 millió lakosonként felosztva létrehoznák a kilenc nagytérségi, illetve az országos egészségszervezési igazgatóságot, amelyek súlyozott fejkvóta alapján szerveznék a betegellátást. Az államtitkár az így megvalósuló együttműködéstől reméli a rendszerben rejlő tartalékok felszabadítását. Három sürgősségi centrum A fővárosban három - budai, észak-pesti és dél-pesti sürgősségi centrumot alakítanának ki, amelynek következtében részben integrálnák a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi és Városmajor utcai tömbjét, valamint a Szent János Kórházat. Felmelegítenék az egyetem korábbi, úgynevezett Korányi fejlesztési projektjét is. Az ezekhez szükséges több tíz milliárd forintnyi forrást a „fővárosi egészségügyi ingatlan portfolióból” teremtenék elő. A hamarosan a kormány elé kerülő Szócska-féle tervek szerint Budapest és környékének ellátásában a Semmelweis Egyetemé lenne a legnagyobb szerep. Életpályaprogram Számos más intézkedés is szerepel az előterjesztésben. Többek között alapellátási életpályaprogramot hirdetnének, beindítanák a háziorvosi gyógyszerírás, szűrés, prevenció ösztönző indikátorprogramot, bevezetnék a háziorvosi eszközpótló és informatikai pályázatokat, praxis- és patikaalapot hoznának létre, amely a háziorvosok és a gyógyszerészek pályakezdését, illetve méltó nyugdíjba vonulását támogatná. Integrálnák a háziorvosi ügyeletet az Országos Mentőszolgálat diszpécserrendszerébe. Ösztönöznék az egynapos sebészeti ellátásokat a fekvőbetegellátás kiváltására, és korszerű regionális onkológiai hálózatot alakítanának ki. A kisvárosi kórházak aktív gyógyítókapacitásait pedig kiváltanák járóbeteg- és egynapos ellátással, valamint a hoszszú idejű ápolás és rehabilitáció fejlesztésével. Mint azt már korábban jelezték, bevezetnék a népegészségügyi termékdíjat, vagyis a hamburgeradót. A járó, illetve fekvő beteg mellett dolgozó egészségügyiek illetménypótlékának differenciált emelése is szerepel az anyagban, bár ennek mértékére vonatkozóan nem találtunk konkrétumot. Csupán annyit, hogy ennek forrásigénye nyolcmilliárd forint volna, amelyhez alternatív forrásokat vonnának be, például a népegészségügyi termékdíjat. Az is olvasható a dokumentumokban, hogy homogén életpályamodellek mentén elsősorban teljesítményarányos, a továbbképzést, klinikai pályaválasztást ösztönző díjazási rendszert vezetnének be, amelyhez 62 milliárd forintra lenne szükség. Az MSZP tiltakozik A rezidensek számára szervezendő ösztöndíjprogramokról sem voltak konkrétumok az anyagban, mint ahogy arról sem, hogy miként alakítanák át a rezidensképzés, valamint az orvos- és szakdolgozói továbbképzés rendszerét. Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ állítanának fel, átalakítanák az Országos Sportegészségügyi Intézetet, a Molnár Lajos korábbi SZDSZ-es egészségügyi miniszter által megszüntetett Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (Lipót) utódát a fővárosi Nyírő Gyula Kórház területén hoznák létre. A szocialisták tiltakoznak a tervek ellen. Mint azt Kökény Mihály korábbi MSZP-s egészségügyi miniszter hangsúlyozta: „mondjunk nemet az államosítási tervekre, s haladéktalanul kezdjük meg a fővárosi egészségügyi intézmények holdingba szervezéséről szóló Budapest modell megvalósítását, amelyet a fideszes képviselők egy jelentős része is támogat”. A fővárosi intézmények állami kézbe adásánál 15 ezer munkavállaló, 93 telephely és körülbelül 130 milliárd forintnyi ingatlan és 25 milliárdnyi ingó vagyon sorsa a tét - fogalmazott. Havas Szófia MSZP-s fővárosi képviselő hozzátette: azt kell feltételezniük, hogy akár az ingatlanok felét is értékesíthetik, tekintve, hogy az ingatlanvagyon jelenlegi értéke körülbelül 130 milliárd forint, s az előterjesztésben mintegy 80 milliárd forintnál szerepel ez forrásként. A politikus nem érti, a kormány miért nem kezdi meg a fővárosban már most is üresen álló, egykori egészségügyi intézmények értékesítését, így ugyanis nem sérülne a betegellátás. Nem zárnak be kórházak - Nincs szó arról, hogy bezárnánk kórházakat, a szocialisták rossz megközelítéssel, téves interpretálással próbálnak pánikot kelteni - reagált Szócska Miklós. Az egészségügyért felelős államtitkár hangsúlyozta: azon dolgoznak, hogy az ellátórendszer funkcionális és gazdasági integrációja a fővárosban is megvalósuljon, ezért nemcsak az országban, hanem Budapesten is újra kell gondolni az egész rendszert. Mint mondta, a fővárosban három olyan földrajzilag jól elhelyezkedő sürgősségi központnak kell létrejönnie, amely 24 órában fogad mindent. Ahhoz, hogy ez létrejöhessen, fejlesztésekre és tőkére van szükség. Ehhez természetesen „az egyes intézmények szerepének és feladatainak újraszabása által felszabaduló tőkét kívánják visszaforgatni” - fogalmazott. - Célunk, hogy ne kihasználatlan műtők fűtésére, hanem orvosok bérére fordítsuk a gazdasági integrációból nyert anyagi forrásokat - tette hozzá. Integrálnák a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi (képünkön) és Városmajor utcai tömbjét illetve a Szent János Kórházat FOTÓ: PÖRNECZ BÁLINT Körvonalazódik a megújuló nyugdíjrendszer A gyermeknevelés elismerése központi eleme lehet a jövőbeli fenntartható szabályozásnak Folytatás az 1. oldalról • Az öröklés lehetősége kizárólag a hozzátartozók (házastárs vagy gyerekek) számára, kötött módon, azaz nyugdíjcélra lenne csak elérhető - derül ki a javaslatból. Az öröklés azonban nem váltaná ki az árvaellátást és az ideiglenes özvegyi nyugdíjat sem, amelyek elkülönült szolgáltatások lennének. Az előterjesztés szerint a jövőben kétféle „tiszta” nyugdíjrendszer működik majd egymás mellett: valaki vagy teljes egészében az állami rendszer tagja lesz, vagy csak saját megtakarításaira támaszkodik. Az állami rendszerben a korrektség és a pontos elszámolás elvét követve mindenki olyan mértékű nyugdíjjogosultságot szerezne, amilyen mértékben a rendszer fenntartásához hozzájárult. Ezt részben a befizetett járulék, részben a felnevelt gyermekek száma mérné - olvasható az anyagban. Az egyéni számla bevezetése mellett a rendszer elemeit is szétválasztanák: elkülönülne a saját jogú öregségi nyugdíj és a hozzátartozói ellátás. Ezeknek az elemeknek a jövőben önálló pénzügyi forrása lenne, egymástól pontosan elhatárolva. Az öregségi nyugdíj fedezetét szolgáló járulékrész is két részből, a hosszú távú és a rövid távú egyensúlyt fenntartó részből tevődne össze. Az egyéni számlára csak az előbbi, az aktív korban, jövedelemmel alátámasztott egyéni járulék kerülne. Ráadásul a munkáltató csak az egyéni jogosultságot nem teremtő (rövid távú) részt fizetné a jövőben, radikálisan csökkentve így a kimutatott közterheket, ami fontos szempont a nemzetközi versenyképességi rangsorban. A rendszer hosszú távú stabilitását egy önszabályozó (algoritmusokkal történő) mechanizmus biztosítja. Ez alapvetően az (...) automatikusan növekvő nyugdíjkorhatárt jelentené - olvasható a dokumentumban. Ha a kormány a rendszer átalakítását támogatja, két alapvető, még az első fél évben eldöntendő kérdés vetődik fel a 2011. áprilisi előterjesztés szerint. Az egyik a gyermekvállalás honorálása, míg a másik az, hogy miképpen valósuljon meg az átmenet a jelenlegi rendszerből az újba. A gyermeknevelés társadalmilag hasznos tevékenységként való elismerését a dokumentum készítői kétféleképpen juttatnák kifejezésre. Az A változat szerint a gyermekvállalásból adódó jelenlegi nyugdíjhátrányokat úgy egyenlítenék ki, hogy a gyermekvállalási idő alatt kieső vagy csökkent járulékfizetést az életpálya jövedelmének átlagával vennék figyelembe. Ez a javaslat arra is ösztönözne, hogy minél korábban - például az egyetemi évek alatt - sor kerüljön a gyermekvállalásra. A lehetséges alternatívaként kezelt B változat szerint a mostani nyugdíjkorhatár a jövőben fokozatos bevezetéssel - csak azokra lenne érvényes, akik - házaspáronként - legalább két gyereket felneveltek és valamilyen szakmához juttattak, iskolázottsághoz segítettek. Akik az elvárt számúnál kevesebb gyermeket neveltek, illetve nem adták meg nekik a minimálisan elvárt képzettséget, azoknak (...) lehetne magasabb a nyugdíjkorhatár - tartalmazza az előterjesztés. Azt azonban a készítők is elismerik, hogy ez a rendszer komoly politikai konfliktusokat gerjeszthet a gyermektelenek és az egygyermekesek körében, nehezebben végrehajtható, és kétséges, hogy van-e hatása a gyermekszámra a nyugdíjkorhatárnak. Az átmenet végrehajtására szintén két koncepció készült: az egyik szerint az eddig megszerzett jogokat számítanák át, a másik viszont lezárná a korábbi jogszerzést, és a nyugdíj két részösszegből állna. A nyugdíjhoz nagyon közel (3-5 évvel a korhatár előtt) állókra az új rendszerek nem vonatkoznának, ők még a jelenlegi rendszer keretei között mehetnének nyugdíjba. Lapunk kérdésére kormányzati oldalról nem cáfolták, hogy létezik egy ilyen tartalmú előterjesztés. Kovács Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kommunikációért felelős államtitkára szerint azonban még semmi nem dőlt el. - Ez egy vitaanyag, amely a Széll Kálmán-tervhez kapcsolódik - mondta lapunknak az államtitkár. Kovács hangsúlyozta azt is, hogy a javaslat egyes elemei inkább csak a spekulációkat erősíthetik. Nagy Anna kormányszóvivő pedig azt közölte, hogy olyan korai stádiumban lévő munkaanyagról van szó, amely nagyon távol van még attól, hogy a kabinet elé kerüljön. A nyugdíjrendszer is ösztönözné a gyermekvállalást? fotó: székelyhídi Balázs