Magyar Nemzet, 2011. október (74. évfolyam, 269-299. szám)

2011-10-01 / 269. szám

2 Belföld 2011. október 1., szombat Rovatvezető: Villányi Károly Pártot alapítottak az exjobbikosok Pártot alapítottak volt jobbikos po­litikusok Magyar Főnix Moz­galom (MFM) néven; a párt célja a nemzeti radikális oldal teljes lefedése - közölte Biber József Tibor, az MFM elnöke, aki 2008-ig a Jobbik alelnöke volt. Úgy vélte: a Jobbik belső erodálódásnak indult, és mint hangsúlyozta, a csalódott jobbikosoknak kívánnak alter­natívát nyújtani. (MTI) Megváltak az MSZP-sektől Csepel képviselő­-testülete meg­szüntette a szocialista bizott­sági tagok megbízatását - kö­zölte Németh Szilárd (Fidesz- KDNP) csepeli polgármester. De jelezte: fideszes tagokat is visszahívtak a bizottságokból, így ezekben a testületekben nem változik a kormánypárti és ellenzéki képviselők aránya. Németh azzal indokolta a dön­tést, hogy politikai igazságot szolgáltattak az elmúlt önkor­mányzati ciklusokban feltárt pazarlás, pénzszórás, mutyizás miatt. Közölte, az előző város­­vezetés több mint négymilli­­árd forintos hiányt hagyott maga után. Több büntetőfelje­lentést is tettek. (MTI) Soron kívül döntenek Az igazságügyi tárca kezdeménye­zésére soronkívüliséget ren­delt el a Fővárosi Bíróság a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány megújított ku­ratóriumának bejegyzése ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás ügyében. A tárca lépé­sének oka: hónapok óta húzó­dik a jogerős bejegyzés, már­pedig az a cél, hogy a holo­­kauszttúlélőknek minél rövi­­debb időn belül folyósíthassák a kárpótlást. (T. P.) Elnök marad Hoffmann Rózsa Újra a kettős, fideszes és KDNP-s párttagságú Hoffmann Rózsa lett a Fidesz kulturális tago­zatának országos elnöke. A testület tájékoztatása sze­rint a tisztújításon egy ember­ként sorakoztak fel a fideszes politikusok az oktatásért fele­lős államtitkár mögött. (MTI) Intézményátadás A Bács-Kiskun megyei önkor­mányzat átadja gyermekott­honait és gyermekvédelmi szakszolgálatát a Szeged­­csanádi Egyházmegyének. A szerződés öt évre szól. Az intézmények elhelyezésére szolgáló ingatlanokat térítés­­mentesen használhatja majd az egyház. Vállalták, hogy a 159 munkavállalót átveszik, ha azok tovább akarnak dol­gozni eddigi munkakörük­ben. (MTI) Sztrájkkészültség a Tescónál Nincs előrelépés a Tesco és a Ke­reskedelmi Dolgozók Függet­len Szakszervezete (KDFSZ) közötti sztrájktárgyalásokon. A multinacionális vállalat egyelőre nem ajánl többet négyszázalékos béremelésnél, az érdekképviselet viszont ra­gaszkodik a tízszázalékos emeléshez, illetve, hogy az áruház pénztárosai a területi bíróságok döntése szerint kapják meg a 94 ezer forintos garantált bérminimumot. A KDFSZ szerint azzal, hogy a jogerős ítéletek ellenére a Tesco nem fizeti ki a bérmi­nimumot, családok százainak megélhetését, létbiztonságát veszélyezteti. (B. Á.) Újabb Duna TV-s csontvázak Feljelentést tett az MTV­A a Cselényi elnöksége idején született szerződések miatt a­ Munkatársunktól____________ F­eljelentést tesz a Duna Televí­zió Zrt. által 2010-ben, Cselé­nyi László elnöksége idején meg­kötött egyes műsorgyártási szer­ződések miatt a Médiaszolgálta­­tás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója. A Fővárosi Főügyészséghez küldött feljelentéshez az egyik károsult, Kálomista Gábor producer is csat­lakozott. Az MTVA tegnapi közleménye szerint hamarosan megismerhető lesz a közszolgálati médiában le­folytatott vizsgálatok, illetve felje­lentések tartalma is. A kommüni­ké kitér arra, hogy az ellenőrzések a Duna Televízió akkori vezetése, valamint az általa megbízott, a valódi producerek és a Duna Tele­vízió közé beékelt fantomcégek fe­lelősségét firtatták. Szabó László, az MTVA kom­munikációs igazgatója az MTI- nek elmondta: mintegy nyolc olyan cég lehet érintve az ügyben, amely a Duna TV-vel kötött mű­sorkészítési szerződést, ám a fil­meket más vállalkozással gyártat­ta le, az eredetileg vállalt összeg 30-40 százalékáért. Hozzátette: a televízió a tavaly kapott plusztá­mogatásból mintegy másfél mil­liárd forintot fordított összesen 11 fikciós vagy dokumentumfilm le­gyártatására. A produkciók valódi elkészítőinek egy része elkészítette a megrendelt alkotást, de vannak olyan műsorok, amelyek nem va­lósultak meg. Szabó László kommunikációs igazgató tájékoztatása szerint a gyártók között van olyan, amelyik az elkészítés ellenére sem jutott hozzá a neki járó pénzhez. A vitat­ható szerződések kapcsán a Duna TV tavaly két ügyben bírósághoz fordult, és mindkét esetben jog­erősen megnyerte a pert. Mivel a szerződések január 1. óta az MTVA-ra szálltak, az alap indított belső vizsgálatokat az ügyben, ezek eredménye alapján fordul most az ügyészséghez. Nyolc cég lehet érintett a televíziós botrányban FOTÓ: MÁTÉ PÉTER Aktatologatás a kiemelt ügyben Tizenhárom katona kerülhet­ egy házba a vesztegetés miatt • Nem találtak ülnököt Visszaküldték a Honvédelmi Minisztériummal (HM) összefüggő vesztegetési botrányban érintett tizenöt tiszt, illetve tiszthelyettes ügyének iratait a Fővárosi Ítélőtáblára, mert Győrben nem talál­tak megfelelő ülnököket. A tábla új bíróságot jelöl ki, hogy sür­gősséggel járhasson el a kiemelt korrupciós ügyben. A katonai ügyészség tizenhárom esetben javasolt fegyházbüntetést. »á Haraszti Gyula_______________ T­izenhárom katona fegyház­büntetését indítványozta a ka­tonai ügyészség a HM-vesztegetés néven elhíresült ügyben, de egy sa­játos hiba miatt az iratokat vissza­küldték az eljárásra kijelölt győri bíróságról Budapestre. Győrben ugyanis nem találtak olyan ülnököt, aki dandártáborno­ki rangban szolgál, a jogszabályok szerint azonban a vádlottnál ala­csonyabb rangú tiszt nem ülnökös­­ködhet a tárgyaláson. Takács József a Győr-Moson-Sopron Megyei Bí­róság elnöke lapunknak megerősí­tette: elegendő ülnök hiányában küldték vissza az ügy aktáit a Fővá­rosi Ítélőtáblának. Ezzel csak lát­szólag húzódik a per, hiszen ha Győrben kellett volna intézkedni, az hosszabb időt vett volna igény­be, mintha másik bíróságot jelöl ki az ítélőtábla. Két dandártábornoki rangú személyt kellett volna találni az ügyet tárgyaló katonai tanácsba, de a bíróság illetékességi területén egy ilyen tiszt a Sopronkőhidai Fegyház és Börtön parancsnoka ta­lálható. A HM-vesztegetés viszont kiemelt ügynek számít, amelyet so­ron kívül kell tárgyalni. A Fővárosi Ítélőtábla olyan bíróságot fog kije­lölni az eljárásra, ahol rendelkez­nek megfelelő rangú ülnökkel. Ez lehet például Debrecenben, Kapos­várott vagy Szegeden - tette hozzá Takács József. A tizenöt vádlottas ügy vádirata szerint a HM vagy annak cégei al­kalmazásában álló személyek a két­V­­ i ezres évek elejétől egyes megbízá­sokért cserébe azt kérték a kiválasz­tott vállalkozóktól, hogy osszanak vissza nekik kenőpénzeket, sokszor több tíz milliós összegeket. A leg­több esetben - és az ügyet feltáró, külön bíróság elé álló szereplőnél is - költségvetési szerv önálló döntés­re jogosult dolgozója által bűnszer­vezetben elkövetett vesztegetés a vád. Az ügyészség tizenhárom eset­ben fegyházbüntetést, illetve össze­sen mintegy 210 millió forintos va­gyonelkobzást indítványozott. Mint arról lapunkban elsőként beszámoltunk, a tanúvallomások szerint éttermekben, parkolókban és honvédelmi minisztériumi iro­dákban osztották a kenőpénzeket a szocialista Juhász Ferenc és Szeke­res Imre vezette szaktárcánál és a HM cégeinél dolgozó tisztek. A bűnszövetséget először a HM egyik társasága, a HM Térképészeti Nonprofit Kft. esetében leplezték le, de az előzetes letartóztatásba került alkalmazottak vallomásai megerő­sítették, hogy az elmúlt választási ciklusokban egy jól bejáratott kor­rupciós hálózat alakulhatott ki a honvédelmi tárcánál. A vélelmez­hető bűnszervezetben a tárca tulaj­donában álló társaságokon keresz­tül kellett visszaosztani a milliókat, amelyek kézről kézre járva eljutot­tak a HM felső vezetőinek irodájáig is. A maffiaszerű bűncselekmények mechanizmusa nem volt bonyolult, a súlyos közpénzeket felemésztő beszerzéseket elnyerő magáncégek a valós árnál hat-tíz százalékkal többet kértek, ezt a pénzt boríté­kokban adták vissza a bűnszövet­ségben levő döntéshozóknak. Az egyik fő gyanúsított, Oláh János dandártábornok, a HM védelem­gazdasági főosztályának volt veze­tője terhelő vallomást tett Juhász Ferenc volt kabinetfőnökére, Zám­­bori Mihályra és egykori közigazga­tási államtitkárára, Fapál Lászlóra. A főtiszt áhította azt, hogy Fapál egy viszkisdobozban kenőpénzt ad­hatott a „főnökének”, vagyis sze­rinte Juhász is milliókat kaphatott a korrupciós összegekből. belpol@magyarnemzet.hu Herzog-per: felfüggesztett bírósági eljárás Felfüggesztették a Herzog-per elsőfokú eljárását. Pár nappal korábban a washingtoni szö­vetségi kerületi bíróság a még per tárgyát képező negyven­négy műalkotás közül tizenegy kép esetében elutasította a fel­peresek követeléseit, s elismer­te Magyarország tulajdonjogát. I­ Győr Ágnes__________________ V­égzésben rendelte el a Her­zog-per elsőfokú eljárásának teljes körű felfüggesztését a na­pokban Ellen S. Huvelle bíró, az Egyesült Államok Columbia Kerü­leti Szövetségi Körzeti Bíróságá­nak bírája - tudta meg lapunk a magyar államot képviselő Nixon & Peabody ügyvédi irodától. A szep­tember 15-én született döntés előzménye, hogy szeptember ele­jén a washingtoni szövetségi kerü­leti bíróság a per tárgyát képező 44 műalkotás közül 11 kép esetében elutasította a felperesek követelé­seit, s elismerte Magyarország tu­lajdonjogát. Ezek azok a festmé­nyek, amelyek sorsáról korábban hazai bíróság már döntött. 1999- ben ugyanis a híres műgyűjtő unokája, Martha Nierenberg (a ta­valyi pert kezdeményező David L. de Csepel nagynénje) indított ér­tük pert. A Fővárosi Ítélőtábla végül - részben az 1973-as ma­gyar-amerikai vagyoni egyez­ményre hivatkozva - visszautasí­totta a követeléseket. A szeptember 15-i végzés ér­telmében addig nem folytatódhat a képek jogos tulajdonosának megállapítása, amíg a fellebbviteli bíróság újra meg nem vizsgálta, hogy a felpereseknek a fennmara­dó műalkotások iránti keresete el­bírálható-e, és ha igen, az Egye­sült Államok, Magyarország vagy más ország bíróságainak kell-e döntést hozniuk az ügyben. „A bí­róság gyors döntése a pernek a végzés felülvizsgálatáig való fel­függesztéséről azt mutatja, hogy Magyarország megfelelő lépések­kel válaszol a felperesek elkésett amerikai keresetindítási próbál­kozásaira - nyilatkozta a döntés nyomán Thaddeus J. Stauber, a Magyar Köztársaság amerikai ve­zető ügyvédje. Házi őrizetbe helyezték Budaházy Györgyöt Megszüntették a terrorcselekmények elkövetésével vádolt jobboldali radikális vezető előzetes letartóztatását FOL­YTATÁS AZ 1. OLDALRÓL > Több, mint egy évvel később, 2010. szeptember 27-én a Központi Nyo­mozó Főügyészség emelt vádat Budaházy György és 16 társa ellen terrorcselekmény bűntette és más bűncselekmények miatt. Az ügyészség szerint Budahá­­zyék 2007 és 2009 között főként Molotov-koktélos támadásokkal akartak állami szerveket kényszerí­teni, illetve az akkori MSZP-SZDSZ kormánytöbbség politikusait és a lakosság velük rokonszenvező cso­portjait megfélemlíteni, parlamenti döntéseket befolyásolni. Támadás érte számos politikus otthonát, sú­lyosan bántalmazták Csintalan Sándort, a Hír TV volt műsorveze­tőjét. A jelenleg is folyamatban levő Budaházy-per 2011. március 2-án kezdődött a Fővárosi Bíróságon. Budaházy György szabadon en­gedését az elmúlt két évben több al­kalommal is tüntetéseken követel­ték jobboldali radikális erők, töb­bek között a Jobbik és a Hatvan­négy Vármegye Ifjúsági Mozgalom. Kéttucatnyi szimpatizáns várta Budaházyt a bíróságnál FOTÓ: NAGY BÉLA

Next