Magyar Nemzet, 2012. április (75. évfolyam, 91-118. szám)

2012-04-02 / 91. szám

2 Belföld 2012. április 2., hétfő Rovatvezető: Villányi Károly belpol@magyarnemzet.hu Gyógyszerek név nélkül Egyes koleszterinszint-csökkentőknél a recepteken csak a hatóanyagot tüntetik fel Április elsejétől a koleszterinszint-csökkentőknél megkezdődik a hatóanyag-alapú felírás. Ám indokolt esetben az orvos to­vábbra is feltüntetheti a recepten, mely gyógyszert javasolja.­ ­ Zivkovics Natália______________ E­lvileg már nem rendelhetnek néven nevezett koleszterin­szint-csökkentőt öt hatóanyagcso­portban (ezek az úgynevezett szta­­tinkészítmények) az orvosok. Ápri­lis 1-jétől csak a hatóanyagnevet tüntethetik fel a vényen, a konkrét gyógyszernevet nem. Ettől azonban eltérhetnek, ha indokoltnak látják, hogy a gyógyszernév is rákerüljön a receptre - hívta fel a figyelmet az egészségügyi államtitkárság. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az orvos által feltüntetett in­formációk - például hatóanyagnév, hatáserősség és gyógyszerforma­­ alapján a patikai rendszer kiadja a megfelelő medicinák listáját. A pa­tikusnak pedig ezek közül a legol­csóbbat kell felajánlania. Ha a beteg ragaszkodik az eddig szedett készít­ményéhez, továbbra is kiválthatja azt. Az egészségügyi államtitkárság arra hívta fel a figyelmet: ha egy gyógyszer hatóanyaga, hatáserős­sége, gyógyszerformája (tabletta, injekció, kúp) azonos, s a gyógysze­részeti hatóság megbizonyosodott róla, hogy a hatásuk időbeli lefutá­sa is megegyezik, akkor ezek he­lyettesíthetők egymással. Kovács Gyula háziorvos ugyanakkor hang­súlyozta, az egymással helyettesít­hető szerek között is lehetnek kü­lönbségek, akár mellékhatásokban is. Szerinte nem szabad elvenni az orvostól azt a szabadságot, hogy maga dönthesse el, mely készít­ményt találja legmegfelelőbbnek. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógy­szerészi Kamara elnöke kérdésünk­re úgy fogalmazott: a patikák felké­szültek, a számítástechnikai rend­szer a célnak megfelel. A gyógyszer­­tárakat tájékoztatókkal, a patikuso­kat pedig továbbképzéssel segítet­ték. A szakember egyetért azzal, hogy a koleszterinszint-csökken­tőknél vezetik be először a ható­anyag-alapú felírást. Ezek a szerek ugyanis csak folyamatos szedés mellett tudják kifejteni hatásukat. Sajnos azonban a betegek jelentős része hamar elhagyja az alkalmazá­sukat, sokszor anyagi okok miatt. Mint mondta: tisztában vannak az intézkedés árversenyt fokozó hatá­sával s az egészségbiztosító számá­ra elérhető megtakarítás szüksé­gességével is. Ugyanakkor Hankó Zoltán szerint a döntéshozóknak látniuk kell, hogy ez komoly árrés­veszteséget okoz az amúgy is rend­kívül nehéz gazdasági helyzetben lévő patikáknak. A kamarai elnök arra azért nem számít, hogy hirte­len minden beteg átállna a legol­csóbb medicinára. MÁR BÍRSÁGOLNAK. Tegnap lejárt a szigorított dohányzási szabályozás be­tartására vonatkozó három hónapos türelmi idő. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) ezért azonnal meg is kezdte az ellenőrzése­ket A nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorításának értelmében 2012. január 1-jétől tilos a dohányzás közforgalmú intézményekben - így a szórakozó- és vendéglátóhelyeken, a munkahelyeken, a közösségi közlekedé­si eszközökön és a megállókban, az aluljárókban, a játszótereken, valamint a megállóhelyek és a játszóterek ötméteres környezetében. A dohányzási tila­lom betartását január elseje óta ellenőrzi a tisztiorvosi szolgálat, de bírságot a türelmi idő alatt nem szabhattak ki. Tegnaptól viszont a szabályszegést ma­gánszemélyek esetében 50 ezer forintig, intézményeknél pedig 2,5 millió fo­rintig terjedő bírsággal büntethetik. (MTI) Új miniszteri biztos A nemzetgazdasági miniszter a nők munkaerő-piaci helyzeté­nek javítására miniszteri biz­tost nevezett ki. Varga Zsoltné Szalai Piroska Mária megbíza­tása fél évre szól, feladata az lesz, hogy megtalálja és ele­mezze azon okokat, amelyek akadályozzák a nők munka­erő-piaci részvételének és akti­vitásának növekedését. Továb­bá hogy gyűjtse össze a női foglalkoztatás növelését és a családbarát munkahelyek megteremtését célzó munka­formákat. (MTI) Szentmise Mindszentyért Mindszenty József bíboros születé­sének 120. évfordulója alkal­mából mutatott be hálaadó szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. A szombathelyi székes­­egyházban tartott istentisztele­ten Mindszenty mielőbbi bol­doggá avatásáért is imádkoz­tak, majd Erdő Péter megál­dotta a bíboros új emléktáblá­ját azon szeminárium falán, ahol egykor kispapként Mind­szenty is nevelkedett. (MTI) IKSZ: Gyurcsány uszít Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség arra kéri Gyurcsány Ferencet, hagyja abba az uszí­tást a kereszténység ellen. Úgy vélik, a magyar politikában sem a radikális jobboldali, sem a kereszténységellenes balolda­li szélsőségeknek nincs helye. A volt kormányfő nemrég arra szólította fel a szövetséget, hogy a Regnum Christi nevű szervezet hazai tagjai által szer­vezett keresztutat ne támogas­sa, és határolódjon el tőle a mexikói alapító által elkövetett bűnök miatt. (MTI) Sztrájkkészültségben Tárgyalásokat ajánlott a háziorvo­soknak az egészségügyért fele­lős államtitkár. Az érintettek, akik nehezményezték, hogy ki­maradtak a béremelésből, ezt megelégedéssel fogadták. Ám amíg nincs megállapodás, ké­szek akár a sztrájkra is. Selme­­czi Kamill, az Alapellátó Orvo­sok Országos Szövetsége - FAKOOSZ elnöke közölte: az egyeztetés első fordulója vár­hatóan április 10-12. között lesz. (MN) Csirkeosztás Tiszacsegén Segítséget kér a Minden Gyerek Lakjon Jól! Alapítvány Több mint ötezer-ötszáz előnevelt csirkét és a nevelésükhöz szükséges kukoricadarát osztott szét a Minden Gyerek Lakjon Jól! Alapítvány háromszáz rászoruló családnak Tiszacsegén. Idén 28 ezer család kaphat vetőmagot és kishaszonállatot. Az önfenntartást ösztönző szervezet szerint a tavalyi év sikeresnek mondható, hiszen a családok nyolcvan százaléka élt a lehető­séggel. Ahhoz, hogy őket tovább segítsék, 35 millió forintra len­ne szüksége az alapítványnak. Á­l MlZSF.T BIRNAPFŰT_______________ A­z ország leghátrányosabb kis­térségeiben élő családokat tá­mogató Minden Gyerek Lakjon Jól! Alapítvány idei akciójának fő célja, hogy a programba tavaly nem je­lentkező 51436 halmozottan hátrá­nyos helyzetű gyermekes családból minél többnek segíthessen vető­mag- és kishaszonállat-osztással. Ezért arra kérik az érintett települé­sek önkormányzati, iskolai és óvo­dai dolgozóit: tegyenek meg min­dent azért, hogy a gyermekvédelmi támogatásban részesülő családok megkaphassák idén a gyerekek egészséges ellátását fenntartható módon biztosító, „miniháztájihoz” szükséges vetőmagot és kishaszon­­állatot. A programban való részvé­tel egyetlen feltétele, hogy minden, a településen élő, halmozottan hát­rányos helyzetű gyermekes család részt vegyen benne. Tavaly az alapítvány az ország 47 leghátrányosabb helyzetű kistér­ségében, háromszáz településen 15 147 halmozottan hátrányos helyzetű, többgyermekes családnak biztosította az évi zöldség- és fehér­jeszükségletükhöz szükséges vető­magot és kishaszonállatot. Az ön­­kormányzati beszámolók alapján a családok 81 százaléka - több mint tizenkétezer - sikerrel élt e lehető­séggel, s megtartott annyi kisha­szonállatot, amennyi a gyerekek fe­hérjeszükségletét idén is biztosítani tudja. Ahhoz, hogy őket 2012-ben is támogathassák, 35 millió forintra lenne szükség. Az új családok tá­mogatására már összegyűlt a pénz. Az alapítvány felhívta a figyelmet arra, aki segíteni szeretne, hívja a 13611-es számot, vagy küldjön SMS-t ugyanerre a számra, s írja be az MGYLJ kódot. A szöveges üzenet díja bruttó 250 forint, amelyből 235 forint a Minden Gyerek Lakjon Jól! Alapítvány számlájára kerül. Hege­dűs Zsuzsa, az alapítvány elnöke la­punknak elmondta, a legtöbb tá­mogatás nem magas összegekben, hanem ötszáz és ezerforintos fel­ajánlások formájában érkezett az alapítvány bankszámlaszámára. Az alapítvány múlt pénteken több mint 5500 előnevelt csirkét osztott szét háromszáz rászoruló családnak a Hajdú-Bihar megyei Tiszacsegén. A cél az lenne, hogy megtartsák és szaporítsák az állato­kat. Ám sokan voltak, akik a hely­színen úgy nyilatkoztak lapunknak: amint megnőnek a csirkék, lábos­ban végzik, mert nincs hely a tartá­sukra. Akadt azonban olyan édes­anya, aki azt mondta: tovább sza­porítják a csirkéket. Abban azon­ban mindannyian egyetértettek: hatalmas segítség a családonkénti 15 csirke és a 30 kilogramm kukori­cadara, hiszen esélyük sem lenne arra, hogy maguk vásárolják meg. Hegedűs Zsuzsa a helyszínen el­mondta, a tavalyi családokkal együtt összesen 28 ezer rászoruló család kap az idén vetőmagot, tyú­kot, kacsát, napos-, illetve előnevelt csirkét, valamint malacot. Kitért arra is: a kistelepüléseken hamaro­san induló szociális szövetkezetek­ben arra is lesz lehetőség, hogy az önfenntartáshoz szükséges meny­­nyiségen túl megtermelt tojást, zöldséget értékesítsék e családok. Programjuk legnagyobb értéke, hogy a tíz-húsz éve reménytelenül elszegényedett emberek lehetősé­get kaptak a megkapaszkodásra. Mivel tavaly sokan panaszkod­tak arra, hogy a patkányok elvitték a kisállatokat, a programhoz idén rágcsálóirtás is kapcsolódik. Egy kártevőirtó cég felajánlotta: a Bor­sod megyei Fulókércsen elvégzi a rágcsálóirtást a nehéz helyzetű csa­ládoknál. Tavaly csaknem 16 ezer, idén 28 ezer hátrányos helyzetű családnak segít az alapítvány fotó: Kocsis Zoltán Utalványban érkezhet a segély Folytatás az 1. oldalról • A miniszternek cselekvési és ütemtervet is kell készítenie az Er­­zsébet-utalvány bővítésének for­máiról, a bevezetés és a működte­tés költségeiről. A kormány már tavaly ősszel utalt arra, hogy több támogatást adna természetben a rászorulók­nak. Orbán Viktor a parlamentben tartott beszédében - az ország­védelmi akciótervet ismertetve - egyértelművé tette: a kabinet célja az, hogy csökkentse a készpénz­alapú segélyezés arányát, s növelje a természetben nyújtott segélye­két. A terv részleteiről akkor nem beszélt a kormányfő. A Közigazga­tási és Igazságügyi Minisztérium szintén tavaly szeptemberben utalt arra - az uzsora elleni harc­cal kapcsolatban -, hogy egyfajta szociális kártyát vezetnének be. Becslések szerint nagyjából 600-700 milliárd forint sorsát érintheti a kormány terve. Az ösz­­szes szociális juttatásra egyébként az idei központi költségvetésben valamivel több mint 852 milliárd forintot különítettek el. A lapunknak nyilatkozó gazda­sági szakértők szerint elsődlegesen szociális területen lennének pozi­tív hatásai a kormányzati elképze­lésnek, s csak mérsékelt gazdasági hasznot remélhetünk tőle. Csath Magdolna közgazdász úgy véli, a segélyezési rendszer ilyen irányú átalakulása kétféle hatást válthat ki: amennyiben a rászorultak csak valamely hasznos terméket vagy szolgáltatást vehetnek meg az utal­ványból, hasznosabbá válhat a tá­mogatások elköltése, s többletbe­vételt is hozhat a helyi vállalkozók­nak. Szerinte komolyabb piaci ke­resletnövekedést nem okozhat az intézkedés, tehát jelentős gazdasá­gi hatása nem feltétlenül lesz az esetleges átállásnak. Ugyanakkor - tette hozzá - azzal, hogy feltéte­lezhetően megszabják majd, mi­lyen termékkörre lehet beváltani az utalványokat, esetleg a magyar vállalkozásoknak is új lehetősége­ket ad, s némi élénkítést mégis eredményezhet. Hasonlóan vélekedett Madár István közgazdász, aki rávilágított: a készpénzes juttatásokkal szem­ben az utalványos típusú támoga­tásokkal az államoknak általában az a céljuk, hogy irányítottabbá te­gyék ezen források felhasználását, így a támogatásokból csak megha­tározott termékeket és szolgáltatá­sokat vásárolhatnak az érintettek. Ahhoz, hogy megbecsüljük a lépés gazdasági hatását - fejtette ki -, tudni kellene, hogy ezen forráso­kat eddig másra költötték-e, mert azért az sejthető, hogy a rászorulók eddig is élelmiszert vásároltak az állami segélyből. Fontosnak ne­vezte emellett megvizsgálni, hogy az utalványos rendszer fenntartá­sának költsége mekkora társadal­mi hasznosulást eredményez.­­ Hozzátette: miután nagyjából­­ ugyanazon körök kapnák meg ezen forrásokat, előreláthatóan csak a fogyasztás szerkezetében hozhat némi változást az utalvá­nyos rendszer, ami viszont ked­vezhet a helyi vállalkozásoknak. Bábiné Szottfried Gabriella (Fi­desz) üdvözölte a kezdeménye­zést, ugyanis szerinte az utalvány rendszere lehetőséget biztosítana arra, hogy a szülők valóban a gyer­mekek szükségleteinek megfelelő szolgáltatásokra vagy árucikkekre költsék a támogatást. Az LMP frakcióvezetője szerint azonban az Erzsébet-utalvány nem gátolja, hogy ne iskoláztatásra vagy élelmi­szerre költsék az állami juttatáso­kat. Jávor Benedek szerint az új rendszer bevezetésével azonnal megjelenne a másodlagos piac, vagyis az uzsorásréteg felvásárol­ná az utalványokat alacsonyabb áron. - Ha az örök ellenzékiségi sze­repet félreteszem, akkor is azt kell mondanom, hogy ez a kezdemé­nyezés komolytalan - reagált meg­keresésünkre Szanyi Tibor. Az Or­szággyűlés ifjúsági, szociális, csa­ládügyi és lakhatási bizottságának MSZP-s tagja azzal magyarázta ki­jelentését: az embereknek nem az az egyetlen gondjuk, hogy mit egyenek, hiszen ki kell fizetni a számlákat vagy a közös költséget is. Sneider Tamás (Jobbik), a bi­zottság elnöke szerint a Jobbik által javasolt szociális kártyával ellentét­ben az utalványokkal nem szűnne meg az uzsora a kistelepüléseken, hiszen a rászorulók ugyanúgy fi­zethetnének utalvánnyal az uzso­rásnak, mint készpénzzel. Ismere­tes, a Jobbik javaslata szerint a szo­ciális segélyek 80 százalékát egy bankkártyaként használható szo­ciális kártyán kapnák a jogosultak, s abból az összegből nem lehetne jövedéki adós terméket - vagyis például dohányárut és alkoholt - vásárolni. Az Országgyűlés tavaly júniusban leszavazta a javaslat tárgysorozatba vételét. A Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke lapunknak elmondta, azt semmiképpen nem javasolják, hogy egy olyan fontos támogatást, mint a családi pótlék, „kötött formában” kapják meg a családok. Székely Hajnalka hozzá­tette, elfogadóhelyek nem minden településen vannak, így az érintet­teknek esetlegesen messzire kelle­ne utazni. Hegedűs Zsuzsa szocio­lógus, miniszterelnöki főtanács­adó úgy nyilatkozott: amennyiben az új gyakorlat szűkíti azt a kört, amelyre a segélyt vagy a családi pótlékot fel lehet használni, nem megfelelő, hiszen „egy gyermek­nek ugyanúgy szüksége van arra, hogy a szülei befedjék a tetőt vagy kitakarítsanak a lakásban, mint arra, hogy ételt kapjon”. Farkas Flórián, a Lungo Drom Érdekvé­delmi Cigányszövetség elnöke is úgy véli: forintra is szükségük van a családoknak, s az utalvány fel­­használása rendkívül nagy kihí­vást jelenthet számukra. Vizsgálják, hogyan használhatnák fel az Erzsébet-utalványt fotó: székelyhídi Balázs

Next