Magyar Nemzet, 2012. augusztus (75. évfolyam, 209-238. szám)
2012-08-01 / 209. szám
Újabb kormánybiztos távozik Levélben kérte felmentését a miniszterelnöktől hétfőn Gál András Levente, a jó állam fejlesztési koncepció végrehajtásának összehangolásáért felelős kormánybiztos. Orbán Viktor szeptember 1-jei hatállyal elfogadta a politikus lemondását. Szítáczyi Richard____________ Gál András Levente levelében azt írta, az általa ellátott feladatok szeptemberig várhatóan olyan előrehaladást érnek el, hogy már nem indokolják a továbbiakban kormánybiztosi tisztség fenntartását, a feladatok és a hatáskörök a rendes ügymenetben is elláthatók lesznek - közölte tegnap Havasi Bertalan. A miniszterelnök sajtófőnöke szerint Gál András Levente levelében köszönetét fejezte ki a kormányfő bizalmáért és azért, hogy „ilyen kritikus időkben és jelentős ügyekben szolgálhatta Magyarországot”. Lapunk korábban megírta, hogy Gál kormánybiztosi posztja hamarosan megszűnik. A napokban több kormányzati tisztséget betöltő politikus távozása vált ismertté. Orbán Viktor két hete mentette fel Nyitrai Zsolt nemzeti konzultációkért felelős miniszterelnöki biztost, és sajtóhírek szerint Becsey Zsolt külgazdasági megbízott is távozik posztjáról. A Miniszterelnökség teljes átszervezésének része a kormánymegbízotti, miniszterelnöki megbízotti, miniszterelnöki biztosi és kormánybiztosi rendszer alapos felülvizsgálata is - írta korábbi közleményében a Kormányszóvivői Iroda. A múlt héten vált ismertté, hogy felmentik Baán László, Budai Gyula és Ókovács Szilveszter kormánybiztosokat is. Változatlan erőviszonyok a Munkatársunktól___________ A Századvég július végén készített közvélemény-kutatása szerint a politikai erőtérben csak hibahatáron belüli mozgások tapasztalhatók, a kormánypártok őrzik vezető pozíciójukat. A július 20-26. között 1000 ember megkérdezésével készített kutatás szerint a választókorúak 46 százaléka nyilatkozott úgy, hogy biztosan részt venne egy most vasárnap tartandó parlamenti voksoláson, azaz a választási aktivitás a múlt hónaphoz képest kismértékben csökkent. A pártszimpátiájukban bizonytalanok aránya júliusban enyhén növekedett, jelenleg a megkérdezettek 43 százaléka tartozik ebbe a körbe. Július végén a pártok erőviszonyai nem mutattak jelentős változást. A Fidesz támogatottsága a teljes népesség körében 23 százalék, az MSZP ebben a közegben 13 százalékon áll. Az LMP támogatottsága 6, a Jobbiké 11 százalék. A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció támogatottsága 2 százalékos. A biztos szavazó pártválasztók között a Fidesz jelenleg 41 százalékon, a szocialisták 24 százalékon állnak. A választásokban biztos szavazók 21 százaléka adná voksát a Jobbikra, 8 százalékuk pedig az LMP-t juttatná a parlamentbe. A Demokratikus Koalíció ebben a körben 3 százalékon áll. 2012. augusztus 1., szerdaBelföld Brit biztatás Orbán Viktornak Roger Scruton: Az egész európai projekt az értelmiségi elit agyszüleménye Helyesen teszi Orbán Viktor, hogy a nemzeti érdekeket helyezi előtérbe a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalásokon - jelentette ki a Mos Maiorum című blognak adott interjúban az ismert konzervatív brit filozófus, Roger Scruton. Mint mondta, az IMF-et olyanok vezetik, akik a politikán kívül semmihez nem értenek. Bírálta a német politikai vezetést is, amely szerinte azért próbálja szélsőségesnek beállítani a magyar miniszterelnököt, hogy feledtesse a náci múltat. Kortász Zoltán_____________ R oger Scruton szerint minden olyan esetben csökken egy ország szuverenitása, amikor külföldről kér pénzügyi segítséget, hiszen ezáltal egy nemzetközi testületnek kell elszámolnia saját költségvetésével. Ez történik Görögországban is: a görögök elvesztették gazdasági szuverenitásukat, amelyet csak abban az esetben tudnak visszaszerezni, ha kilépnek az eurózónából. A jelenlegi és a jövőbeli magyar kormányoknak is meg kell majd felelniük az IMF által például az adózás területén támasztott feltételeknek, hogy hitelt kaphassanak. A magyar kormány abban bízik, hogy hosszú távon jól jár az IMF-fel kötött megállapodással - véli Roger Scruton, azonban bevallja: sosem értette, hogyan működik az IMF, de valószínűleg maguk a vezetők sem, hiszen máshoz nem értenek, mint a politikához. Orbán Viktor a helyes módon közelíti meg az IMF-fel való tárgyalásokat: a térség többi országához hasonlóan Magyarország is nehéz gazdasági helyzetben van, ezért rövid távú segítségre van szüksége a hosszú távú stabilitás eléréséhez. A rövid távú segítséget sajnos „rossz fajta” intézmény adja, de Orbán a nemzeti érdekeket helyezi előtérbe, és biztosítani fogja, hogy olyan feltételekről állapodjanak meg az IMF-fel, amelyek nem fognak gondot okozni abban, hogy a kölcsönt visszafizessék. A filozófus szerint okos politikusnak kell lennie annak, aki úgy kap jutalmat, hogy nem fizet túl nagy árat érte. A Nyugaton tapasztalható magyarellenes hangulattal kapcsolatban Roger Scruton azt mondja, az Európai Unió egyrészt a francianémet szövetségen alapul, másrészt azon, hogy Németország tisztára mossa náci múltját, és meggyőzze a világot: civilizált nemzet a német, amelynek semmi köze a nácizmushoz. A német politikai osztály így folyamatosan szélsőjobboldali kormányokat keres magának, hogy ellensúlyozza önmagát. Bűnbakra van szükség Magyarország pedig gyönyörű példa, hiszen a németek ráerőltették a fasizmust Magyarországra, és olyan helyzetbe kényszerítették a magyarokat, amely miatt ma Németországban sokan szégyenkeznek. Bár Magyarország múltjában is sötét folt volt ez az időszak, nem volt annyira rossz, mint Németországnak. „Orbánt a franciaországi és a németországi politikai osztály, illetve a baloldali média választotta ki, hogy jelképezze mindazt, amit mindannyian ellenzőnk. Az európai osztály vezetőinek kulturális és spirituális értelemben is szükségük van egy külső ellenségre, egy bűnbakra, és Magyarország sajnos beleilleszkedik ebbe a szerepbe” - közli Roger Scruton. Az Orbánról közölt leírások azonban túlzók, ezekben a magyar miniszterelnök önmaga karikatúrája. A filozófus szerint Orbán a hatalom központosítására törekszik, ami teljesen rendben van, hiszen ezt tette Tony Blair Nagy-Britanniában és Barack Obama Amerikában. Roger Scruton megítélése szerint az európai civilizáció sikere a nemzetállamoknak köszönhető. A nemzetállamok szabadították fel Európa népeit a vallás uralma alól, és tették lehetővé a szuverenitás kiépülését, az emberek pedig azokhoz a területekhez lettek hűségesek, ahol éltek. Bepiszkított német múlt A nemzetállam tette lehetővé olyan „borzasztóan bonyolult” entitások létrejöttét, mint az Osztrák-Magyar Monarchia. A világnak ezen a táján a nemzeti identitás és a nemzeteket átívelő, bécsi központú kormányzat csodálatos kombinációja valósult meg. Az európai értékek egyike pedig vitathatatlanul a nemzeti identitás. Hogy ezt egyesek miért tagadják, az a német lelkiismeret, a bepiszkított német múlt miatt van. A német politikai osztály úgy gondol a nacionalizmusra, mint valami olyasmire, amelyet felülmúlt. Roger Scruton szerint a nacionalizmus nem ördögtől való gondolat. Anglia a négy nemzetből összetevődő Egyesült Királyság része, a nemzeti identitás azonban erős, az emberek szeretik, és bármi áron megvédenék hazájukat, hagyományaikat, monarchiájukat és így tovább. A nacionalizmus ebben az értelemben nem ellenséges gondolkodásmód. A gazdasági válsággal kapcsolatban Roger Scruton úgy véli, a gazdaságnak nem lehetnek szükségletei, a gazdaságot mindig a politika szolgálatába kell állítani. Hibásnak tartja az euró bevezetését, úgy létrehozni egy közös valutát, hogy nincs előre meghatározva, ki vállalja fel a felelősséget a kollektív adósságért. Az Európai Unióban azonban nincs B terv arra nézve, hogy ezt a hibát hogyan javítsák ki. Az európai elit válasza minden nehézségre az, hogy több Európát, több központosítást kérünk, miközben éppen a központosítás a hiba. Ránk erőltetett modell Hogy miért csodálják Orbán Viktort Lengyelországban és másutt? - teszi fel a kérdést a filozófus. - Mert ő volt az, aki elsőként kimondta: ezt a projektet ránk erőltették, anélkül, hogy előre egyeztettek volna velünk. Továbbá: nekünk, magyaroknak csak a magyar nemzeti identitás maradt meg, amelyhez ragaszkodhatunk, ezért legyen a nemzeti identitás a politikai rendünk központi eleme, hiszen ez mindannyiunkat, bal- és jobboldalt egyaránt összehoz. S bár a baloldali értelmiség mindig is szemben állt a nemzet eszméjével, az egyszerű baloldali ember, például egy debreceni gyári munkás nem. Neki továbbra is fontos magyarsága, saját nyelve, történelme, családja. És ez igaz Nagy- Britanniára is. A mi baloldali elitünk is internacionalista, de az emberek azért szavaznak a Munkáspártra, mert úgy gondolnak rá, mint valamire, ami alapvetően angol - közli Roger Scruton, aki úgy gondolja, az egész európai projekt az értelmiségi elit agyszüleménye. Jean Monnet, Alexandre Kéjévé és társaik titokban dolgoztak azon, hogy létrejöjjön az Európai Egyesült Államok. Tudták, hogy az emberek sosem fogadják el, ezért Európai Szén- és Acélközösség és további más abszurd néven vezették be. Scruton szerint a nacionalizmus nem ördögtől való fotó pete helme Feljelentette a Jobbik Mátsikot Felbujtóként elkövetett emberölés és kényszervallatás is szerepel a beadványban Feljelentette a Jobbik az ’56-os forradalmat követő megtorlásban aktív szerepet vállaló Mátsik György ügyészt. Beadványában szerepel a felbujtóként elkövetett emberölés - azaz amikor halálbüntetést kért a vádlottakra - vagy épp a kényszervallatás. A feljelentés aláírói közt van Mansfeld László, a Mázsik vádbeszéde alapján halálra ítélt és kivégzett Mansfeld Péter testvére. Katona Mariann____________ T öbb kommunista bűncselekmény miatt feljelentette tegnap a Jobbik a Legfőbb Ügyészségen az 1956-os forradalmat követő megtorlásban ügyészként részt vevő Mátsik Györgyöt. Az ellenzéki párt beadványában szerepel a felbujtóként elkövetett szándékos emberölés, amelyet szerintük azzal merített ki, hogy a koncepciós perekben vádbeszéde alapján kivégezték például Mansfeld Pétert. Feljelentésükben szerepel a felbujtóként elkövetett súlyos testi sértés, a kényszervallatás, a bűnpártolás vagy épp a jogellenes fogva tartás is. A Jobbik a perekben szereplő vádiratokra, a megtorlásokat kutató történészek jegyzeteire vagy épp a témában született dokumentum jellegű könyvekre hivatkozik, ezek alapján ugyanis azokban az eljárásokban, ahol Mátsik képviselte a vádat, a terhelteket nemegyszer sötétzárkában tartották, és rendszeresen bántalmazták. Fónay Jenő, a Széna téri szabadságharcosok egykori helyettes parancsnoka, akire Mátsik 1958-ban ügyészként halálbüntetést kért, lapunknak korábban azt nyilatkozta, az ügyész utasítására zárták sötétzárkába. Blaski József, akit ugyancsak halálbüntetéssel sújtott volna az ügyész, szintén beszélt a Magyar Nemzetnek az eljárás során elszenvedett verésekről. A jobbikos feljelentés szerint alapos a gyanú arra, hogy Mátsik ügyészként szándékosan engedélyezte vagy épp szemet hunyva fölöttük legitimálta a súlyos jogsértéseket. Azt is hangsúlyozza, hogy a büntetőeljárásban az ügyész az „ügy ura”, a nyomozó hatóságnak utasítást adhat, nyomozati cselekményeket végezhet, és rálátással, illetve ráhatással bír az eljárás menetére. A feljelentők között szerepel Mansfeld László, a Mázsik vádbeszéde alapján még fiatalkorúként halálra ítélt, majd később kivégzett Mansfeld Péter testvére is. Ő úgy véli, hogy a feljelentésnek már régen meg kellett volna történnie azok ellen, akik saját karrierjük érdekében fiatalokat végeztettek ki. Ezek a gyilkosok viszont a mai napig kiemelt nyugdíjjal élnek zöldövezeti lakásukban - fűzte hozzá. A jobbikos Szilágyi György pedig reményének adott hangot, hogy az ügyészség ugyanolyan következetesen és szigorral fog eljárni, mint ahogyan nemzetközi nyomásra más ügyekben tette. A Jobbik egyébként az ’56-os forradalom utáni megtorlást belügyminiszterként irányító Biszku Béla ellen is hasonló bűncselekmények miatt tett feljelentést, a nyomozás februárban megindult. Vezércikk a 7. oldalon Mansfeld Péter testvére, Mansfeld László (jobbra) is szerepel a Jobbik feljelentésének aláírói között FOTÓ: MTI/SOÓS LAJOS Csatáry cáfolja a tanúk vallomásait HÍRÖSSZEFOGLALÓ Ismét kihallgatták a háborús bűntettel gyanúsított Csatáry Lászlót tegnap a Budapesti Nyomozó Ügyészségen. Ezután a 97 éves férfi védője, Horváth B. Gábor úgy nyilatkozott: újabb gyanúsítás nem történt, csupán az ügyészség által feltárt bizonyítékokról kérdezték védencét, Csatáry László pedig tételesen cáfolta a terhére rótt bűncselekményeket. Az ügyvéd ismertetése szerint a gyanúsított visszautasította például, hogy gettóparancsnok lett volna, mivel semmilyen dokumentumot nem írt alá ilyen titulussal. Az ügyészség tíz-tizenöt olyan tanúvallomást tárt Csatáry elé, amelyet más büntetőügyekben tettek, de azokban említés szintjén felbukkan az ő kassai tevékenysége. Horváth B. Gábor közölte: védence tagadta, hogy kegyetlenkedett volna a kassai gettóban 1944-ben, és elképzelhetőnek tartja, hogy összekeverték valakivel. Erre utal a gyanúsított szerint, hogy a tanúvallomásokban fekete egyenruhásként említik, pedig olyan színű uniformist a magyar rendőrök nem viseltek, csak a német hadsereg katonái. Az ügyvéd elmondta: Csatáry László fizikailag jól viselte a csaknem háromórás kihallgatást.