Magyar Nemzet, 2012. augusztus (75. évfolyam, 209-238. szám)

2012-08-01 / 209. szám

Újabb kormánybiztos távozik Levélben kérte felmentését a miniszterelnöktől hétfőn Gál András Levente, a jó állam fej­lesztési koncepció végrehajtá­sának összehangolásáért fe­lelős kormánybiztos. Orbán Viktor szeptember 1-jei ha­tállyal elfogadta a politikus le­mondását. Szít­áczyi Richard____________ G­ál András Levente levelében azt írta, az általa ellátott fel­adatok szeptemberig várhatóan olyan előrehaladást érnek el, hogy már nem indokolják a továbbiak­ban kormánybiztosi tisztség fenn­tartását, a feladatok és a hatáskö­rök a rendes ügymenetben is ellát­hatók lesznek - közölte tegnap Ha­vasi Bertalan. A miniszterelnök sajtófőnöke szerint Gál András Le­vente levelében köszönetét fejezte ki a kormányfő bizalmáért és azért, hogy „ilyen kritikus időkben és jelentős ügyekben szolgálhatta Magyarországot”. Lapunk koráb­ban megírta, hogy Gál kormány­­biztosi posztja hamarosan meg­szűnik. A napokban több kormányzati tisztséget betöltő politikus távozá­sa vált ismertté. Orbán Viktor két hete mentette fel Nyitrai Zsolt nemzeti konzultációkért felelős miniszterelnöki biztost, és sajtóhí­rek szerint Becsey Zsolt külgazda­sági megbízott is távozik posztjá­ról. A Miniszterelnökség teljes át­szervezésének része a kormány­megbízotti, miniszterelnöki meg­bízotti, miniszterelnöki biztosi és kormánybiztosi rendszer alapos felülvizsgálata is - írta korábbi közleményében a Kormányszóvi­vői Iroda. A múlt héten vált ismertté, hogy felmentik Baán László, Budai Gyula és Ókovács Szilveszter kor­mánybiztosokat is. Változatlan erőviszonyok a Munkatársunktól___________ A Századvég július végén ké­szített közvélemény-kutatása szerint a politikai erőtérben csak hibahatáron belüli mozgások ta­pasztalhatók, a kormánypártok őrzik vezető pozíciójukat. A július 20-26. között 1000 em­ber megkérdezésével készített ku­tatás szerint a választókorúak 46 százaléka nyilatkozott úgy, hogy biztosan részt venne egy most va­sárnap tartandó parlamenti vokso­láson, azaz a választási aktivitás a múlt hónaphoz képest kismérték­ben csökkent. A pártszimpátiájuk­ban bizonytalanok aránya július­ban enyhén növekedett, jelenleg a megkérdezettek 43 százaléka tarto­zik ebbe a körbe. Július végén a pártok erőviszo­nyai nem mutattak jelentős válto­zást. A Fidesz támogatottsága a teljes népesség körében 23 száza­lék, az MSZP ebben a közegben 13 százalékon áll. Az LMP támoga­tottsága 6, a Jobbiké 11 százalék. A Gyurcsány Ferenc vezette Demok­ratikus Koalíció támogatottsága 2 százalékos. A biztos szavazó pártválasztók között a Fidesz jelenleg 41 százalé­kon, a szocialisták 24 százalékon állnak. A választásokban biztos sza­vazók 21 százaléka adná voksát a Jobbikra, 8 százalékuk pedig az LMP-t juttatná a parlamentbe. A Demokratikus Koalíció ebben a körben 3 százalékon áll. 2012. augusztus 1., szerdaBelföld Brit biztatás Orbán Viktornak Roger Scruton: Az egész európai projekt az értelmiségi elit agyszüleménye Helyesen teszi Orbán Viktor, hogy a nemzeti érdekeket helyezi előtérbe a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalá­sokon - jelentette ki a Mos Maiorum című blognak adott inter­júban az ismert konzervatív brit filozófus, Roger Scruton. Mint mondta, az IMF-et olyanok vezetik, akik a politikán kívül sem­mihez nem értenek. Bírálta a német politikai vezetést is, amely szerinte azért próbálja szélsőségesnek beállítani a magyar mi­niszterelnököt, hogy feledtesse a náci múltat. Kortá­sz Zoltán_____________ R­ oger Scruton szerint minden olyan esetben csökken egy­­ ország szuverenitása, amikor kül­­­­földről kér pénzügyi segítséget, hi­szen ezáltal egy nemzetközi testü­letnek kell elszámolnia saját költ­ségvetésével. Ez történik Görögor­szágban is: a görögök elvesztették gazdasági szuverenitásukat, ame­lyet csak abban az esetben tudnak visszaszerezni, ha kilépnek az eurózónából. A jelenlegi és a jövő­beli magyar kormányoknak is meg kell majd felelniük az IMF által például az adózás területén tá­masztott feltételeknek, hogy hitelt kaphassanak. A magyar kormány abban bízik, hogy hosszú távon jól jár az IMF-fel kötött megállapo­dással - véli Roger Scruton, azon­ban bevallja: sosem értette, ho­gyan működik az IMF, de valószí­nűleg maguk a vezetők sem, hi­szen máshoz nem értenek, mint a politikához. Orbán Viktor a helyes módon közelíti meg az IMF-fel va­ló tárgyalásokat: a térség többi or­szágához hasonlóan Magyarország is nehéz gazdasági helyzetben van, ezért rövid távú segítségre van szüksége a hosszú távú stabilitás eléréséhez. A rövid távú segítséget sajnos „rossz fajta” intézmény ad­ja, de Orbán a nemzeti érdekeket helyezi előtérbe, és biztosítani fog­ja, hogy olyan feltételekről álla­podjanak meg az IMF-fel, amelyek nem fognak gondot okozni abban, hogy a kölcsönt visszafizessék. A filozófus szerint okos politikusnak kell lennie annak, aki úgy kap ju­talmat, hogy nem fizet túl nagy árat érte. A Nyugaton tapasztalható ma­gyarellenes hangulattal kapcsolat­ban Roger Scruton azt mondja, az Európai Unió egyrészt a francia­német szövetségen alapul, más­részt azon, hogy Németország tisztára mossa náci múltját, és meggyőzze a világot: civilizált nemzet a német, amelynek semmi köze a nácizmushoz. A német po­litikai osztály így folyamatosan szélsőjobboldali kormányokat ke­res magának, hogy ellensúlyozza önmagát. Bűnbakra van szükség Magyarország pedig gyönyörű pél­da, hiszen a németek ráerőltették a fasizmust Magyarországra, és olyan helyzetbe kényszerítették a magyarokat, amely miatt ma Né­metországban sokan szégyenkez­nek. Bár Magyarország múltjában is sötét folt volt ez az időszak, nem volt annyira rossz, mint Németor­szágnak. „Orbánt a franciaországi és a németországi politikai osztály, illetve a baloldali média választotta ki, hogy jelképezze mindazt, amit mindannyian ellenzőnk. Az euró­pai osztály vezetőinek kulturális és spirituális értelemben is szükségük van egy külső ellenségre, egy bűn­bakra, és Magyarország sajnos be­leilleszkedik ebbe a szerepbe” - közli Roger Scruton. Az Orbánról közölt leírások azonban túlzók, ezekben a magyar miniszterelnök önmaga karikatúrája. A filozófus szerint Orbán a hatalom központo­sítására törekszik, ami teljesen rendben van, hiszen ezt tette Tony Blair Nagy-Britanniában és Barack Obama Amerikában. Roger Scruton megítélése szerint az európai civilizáció sikere a nemzetállamoknak köszönhető. A nemzetállamok szabadították fel Európa népeit a vallás uralma alól, és tették lehetővé a szuverenitás kiépülését, az emberek pedig azokhoz a területekhez lettek hű­ségesek, ahol éltek. Bepiszkított német múlt A nemzetállam tette lehetővé olyan „borzasztóan bonyolult” entitások létrejöttét, mint az Osztrák-Magyar Monarchia. A vi­lágnak ezen a táján a nemzeti identitás és a nemzeteket átívelő, bécsi központú kormányzat cso­dálatos kombinációja valósult meg. Az európai értékek egyike pedig vitathatatlanul a nemzeti identitás. Hogy ezt egyesek miért tagadják, az a német lelkiismeret, a bepiszkított német múlt miatt van. A német politikai osztály úgy gondol a nacionalizmusra, mint valami olyasmire, amelyet felül­múlt. Roger Scruton szerint a na­cionalizmus nem ördögtől való gondolat. Anglia a négy nemzet­ből összetevődő Egyesült Király­ság része, a nemzeti identitás azonban erős, az emberek szere­tik, és bármi áron megvédenék hazájukat, hagyományaikat, mo­narchiájukat és így tovább. A na­cionalizmus ebben az értelemben nem ellenséges gondolkodásmód. A gazdasági válsággal kapcso­latban Roger Scruton úgy véli, a gazdaságnak nem lehetnek szük­ségletei, a gazdaságot mindig a politika szolgálatába kell állítani. Hibásnak tartja az euró bevezeté­sét, úgy létrehozni egy közös valu­tát, hogy nincs előre meghatároz­va, ki vállalja fel a felelősséget a kollektív adósságért. Az Európai Unióban azonban nincs B terv ar­ra nézve, hogy ezt a hibát hogyan javítsák ki. Az európai elit válasza minden nehézségre az, hogy több Európát, több központosítást ké­rünk, miközben éppen a közpon­tosítás a hiba. Ránk erőltetett modell Hogy miért csodálják Orbán Vik­tort Lengyelországban és másutt? - teszi fel a kérdést a filozófus. - Mert ő volt az, aki elsőként ki­mondta: ezt a projektet ránk eről­tették, anélkül, hogy előre egyez­tettek volna velünk. Továbbá: ne­künk, magyaroknak csak a ma­gyar nemzeti identitás maradt meg, amelyhez ragaszkodhatunk, ezért legyen a nemzeti identitás a politikai rendünk központi eleme, hiszen ez mindannyiunkat, bal- és jobboldalt egyaránt összehoz. S bár a baloldali értelmiség mindig is szemben állt a nemzet eszméjé­vel, az egyszerű baloldali ember, például egy debreceni gyári mun­kás nem. Neki továbbra is fontos magyarsága, saját nyelve, törté­nelme, családja. És ez igaz Nagy- Britanniára is. A mi baloldali eli­tünk is internacionalista, de az emberek azért szavaznak a Mun­káspártra, mert úgy gondolnak rá, mint valamire, ami alapvetően angol - közli Roger Scruton, aki úgy gondolja, az egész európai projekt az értelmiségi elit agyszü­leménye. Jean Monnet, Alexandre Kéjévé és társaik titokban dolgoz­tak azon, hogy létrejöjjön az Euró­pai Egyesült Államok. Tudták, hogy az emberek sosem fogadják el, ezért Európai Szén- és Acélkö­zösség és további más abszurd né­ven vezették be. Scruton szerint a nacionalizmus nem ördögtől való fotó pete helme Feljelentette a Jobbik Mátsikot Felbujtóként elkövetett emberölés és kényszervallatás is szerepel a beadványban Feljelentette a Jobbik az ’56-os forradalmat követő megtor­lásban aktív szerepet vállaló Mátsik György ügyészt. Bead­ványában szerepel a felbujtó­ként elkövetett emberölés - azaz amikor halálbüntetést kért a vádlottakra - vagy épp a kényszervallatás. A feljelentés aláírói közt van Mansfeld László, a Mázsik vádbeszéde alapján halálra ítélt és kivég­zett Mansfeld Péter testvére. Katona Mariann____________ T­ öbb kommunista bűncselek­mény miatt feljelentette teg­nap a Jobbik a Legfőbb Ügyészsé­gen az 1956-os forradalmat követő megtorlásban ügyészként részt ve­vő Mátsik Györgyöt. Az ellenzéki párt beadványában szerepel a fel­bujtóként elkövetett szándékos emberölés, amelyet szerintük azzal merített ki, hogy a koncepciós pe­rekben vádbeszéde alapján kivé­gezték például Mansfeld Pétert. Feljelentésükben szerepel a felbuj­tóként elkövetett súlyos testi sér­tés, a kényszervallatás, a bűnpárto­lás vagy épp a jogellenes fogva tar­tás is. A Jobbik a perekben szerep­lő vádiratokra, a megtorlásokat kutató történészek jegyzeteire vagy épp a témában született dokumen­tum jellegű könyvekre hivatkozik, ezek alapján ugyanis azokban az eljárásokban, ahol Mátsik képvi­selte a vádat, a terhelteket nemegy­szer sötétzárkában tartották, és rendszeresen bántalmazták. Fónay Jenő, a Széna téri szabad­ságharcosok egykori helyettes pa­rancsnoka, akire Mátsik 1958-ban ügyészként halálbüntetést kért, la­punknak korábban azt nyilatkozta, az ügyész utasítására zárták sötét­zárkába. Blaski József, akit ugyan­csak halálbüntetéssel sújtott volna az ügyész, szintén beszélt a Magyar Nemzetnek az eljárás során elszen­vedett verésekről. A jobbikos feljelentés szerint alapos a gyanú arra, hogy Mátsik ügyészként szándékosan engedé­lyezte vagy épp szemet hunyva fö­löttük legitimálta a súlyos jogsérté­seket. Azt is hangsúlyozza, hogy a büntetőeljárásban az ügyész az „ügy ura”, a nyomozó hatóságnak utasítást adhat, nyomozati cselek­ményeket végezhet, és rálátással, illetve ráhatással bír az eljárás me­netére. A feljelentők között szerepel Mansfeld László, a Mázsik vádbe­széde alapján még fiatalkorúként halálra ítélt, majd később kivégzett Mansfeld Péter testvére is. Ő úgy vé­li, hogy a feljelentésnek már régen meg kellett volna történnie azok el­len, akik saját karrierjük érdekében fiatalokat végeztettek ki.­­ Ezek a gyilkosok viszont a mai napig ki­emelt nyugdíjjal élnek zöldövezeti lakásukban - fűzte hozzá. A jobbi­kos Szilágyi György pedig reményé­nek adott hangot, hogy az ügyész­ség ugyanolyan következetesen és szigorral fog eljárni, mint ahogyan nemzetközi nyomásra más ügyek­ben tette. A Jobbik egyébként az ’56-os forradalom utáni megtorlást bel­ügyminiszterként irányító Biszku Béla ellen is hasonló bűncselekmé­nyek miatt tett feljelentést, a nyo­mozás februárban megindult. Vezércikk a 7. oldalon Mansfeld Péter testvére, Mansfeld László (jobbra) is szerepel a Jobbik fel­jelentésének aláírói között FOTÓ: MTI/SOÓS LAJOS Csatáry cáfolja a tanúk vallomásait HÍRÖSSZEFOGLALÓ I­smét kihallgatták a háborús bűntettel gyanúsított Csatáry Lászlót tegnap a Budapesti Nyomo­zó Ügyészségen. Ezután a 97 éves férfi védője, Horváth B. Gábor úgy nyilatkozott: újabb gyanúsítás nem történt, csupán az ügyészség által feltárt bizonyítékokról kérdezték védencét, Csatáry László pedig téte­lesen cáfolta a terhére rótt bűncse­lekményeket. Az ügyvéd ismerteté­se szerint a gyanúsított visszautasí­totta például, hogy gettóparancs­nok lett volna, mivel semmilyen dokumentumot nem írt alá ilyen ti­tulussal. Az ügyészség tíz-tizenöt olyan tanúvallomást tárt Csatáry elé, amelyet más büntetőügyekben tettek, de azokban említés szintjén felbukkan az ő kassai tevékenysége. Horváth B. Gábor közölte: védence tagadta, hogy kegyetlenkedett vol­na a kassai gettóban 1944-ben, és elképzelhetőnek tartja, hogy össze­keverték valakivel. Erre utal a gya­núsított szerint, hogy a tanúvallo­másokban fekete egyenruhásként említik, pedig olyan színű unifor­mist a magyar rendőrök nem visel­tek, csak a német hadsereg katonái. Az ügyvéd elmondta: Csatáry Lász­ló fizikailag jól viselt­e a csaknem háromórás kihallgatást.

Next