Magyar Nemzet, 2012. szeptember (75. évfolyam, 239-267. szám)
2012-09-01 / 239. szám
Megtagadott iratátadás Földes György az új levéltári törvény ellenére sem hajlandó együttműködni Nem kezdődhetett meg az 1944 és 1989 közötti munkásmozgalmi iratoknak az országos levéltárba szállítása, miután a Politikatörténeti Intézet az új levéltári törvény ellenére tegnap nem volt hajlandó együttműködni az illetékes munkacsoporttal. Az intézet főigazgatója saját magával is ellentmondásba keveredett. Muhás Tamás___________________ Kudarcba fulladt tegnap a Politikatörténeti Intézetben (PTI) őrzött iratok átadás-átvétele, miután az intézet főigazgatója, Földes György elzárkózott ettől. A Kossuth téri egykori Igazságügyi Palotában székelő PTI-hez fél egykor érkezett meg Gál András Levente kormánybiztos, illetve az a hatfős szakmai munkacsoport, amelyet L. Simon László kulturális államtitkár csütörtökön kért fel az iratbegyűjtés előkészítésére. A június 1-jével hatályba lépett levéltári törvény alapján a Magyar Országos Levéltárhoz kell kerülnie a PTI 1944 és 1989 közötti iratállományának. Az intézetben található többek között a magyar munkásmozgalom 1945 előtti legális és illegális mozgalmainak, a második világháború utáni „népi demokratikus korszak” pártjainak, a baloldali ifjúsági szervezeteknek - például a KISZ, a Magyar Úttörők Szövetsége -, és ezen mozgalmakhoz, szervezetekhez kötődő személyeknek az iratai. A küldöttség körülbelül fél órát tárgyalt Földes Györggyel. Ezután Gál András Levente úgy nyilatkozott: a megbeszélés kudarcba fulladt, miután az intézet vezetője önellentmondásos érvekre hivatkozva nem működött velük együtt. Elmondása szerint Földes először arra hivatkozott, hogy a szóban forgó iratokat elbirtokolták, ezért meg kell várni az ezt tisztázó jogerős bírósági ítéleteket, másrészt közigazgatási határozat bemutatását követelte az iratok átadásához. A kormánybiztos értetlenül áll azelőtt, hogy egy „magát komolynak nevező” kutatóintézet akadályozza az ágazati törvény végrehajtását, húzza az időt. Gál András Levente nemzeti érdeknek és kegyeleti szempontból is indokoltnak tartja, hogy az említett iratok az országos levéltárba kerüljenek. Megemlítette, hogy a PTI-ben vannak például Kéthly Anna volt szociáldemokrata politikussal kapcsolatos iratok. (A Kéthly Anna Kulturális Egyesület már korábban azt szorgalmazta: a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szociáldemokrata Párt iratainak közgyűjteménybe, illetve az eredeti tulajdonosaikhoz kell kerülniük, és nem maradhatnak tovább a szocialistákhoz közeli magánszemélyek birtokában.) A kormánybiztos kiemelte: amennyiben az intézetnek kártalanítási igénye lesz az iratok őrzése, megóvása miatt, akkor az igazolt, számlákkal alátámasztott költségeiket az állam megtéríti. Földes György nehezményezte, hogy a munkacsoport bejelentés nélkül érkezett az intézetbe. (Egy lapunk birtokában lévő dokumentumból viszont az derül ki, hogy Földesék pontosan tudtak a munkacsoport érkezéséről.) A főigazgató elismerte, hogy az általuk az iratok tulajdonjogának megállapításáért indított bírósági eljárás nem halasztó hatályú. (Ehhez képest csütörtökön a távirati irodának még azt mondta: ragaszkodnak ahhoz, hogy az iratanyagot csak jogerős bírósági ítélet alapján adják át a levéltárnak.) Végül megjegyezte: ha lesz közigazgatási határozat és kártalanítják őket, akkor majd együttműködnek. Martonyi Lázárral szemben érvel Martonyi János külügyminiszter nem tud róla, a budapesti amerikai nagykövetség pedig cáfolta, hogy az Egyesült Államokból nyomást gyakoroltak volna az elszámoltatások kapcsán a magyar kormányra. Ezzel ellentétesen nyilatkozott a napokban Lázár János, korábban pedig személyes tapasztalatai alapján Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos. HÍRÖSSZEFOGLALÓ L ázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár egy csütörtöki sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy Nyugat-Európából vagy az Egyesült Államokból érkezett-e a kormányhoz olyan nyomás, hogy Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt miniszterelnökök ellen ne induljon eljárás, ne legyenek elszámoltatva, azt válaszolta: „igen, természetesen volt ilyen kérdés, nyomás, tájékozódás és olyan befolyásolási kísérlet, amely arról szólt, hogy a szocialista párt kapjon védelmet, immunitást”. A külügyminiszter tegnap a köztévé reggeli műsorában arról beszélt, hogy volt kapcsolat az amerikaiakkal és ismertek az aggodalmaik. Felmerültek bizonyos kérdések, két-három téma volt, ami őket elsősorban nyugtalanította: az igazságszolgáltatási rendszerünk, a választási rendszerünk - mondta. Martonyi azonban arról nem tud, hogy konkrét igazságszolgáltatási lépések ügyében amerikai nyomásgyakorlás történt volna, „hacsak nem abban a formában, hogy természetesen tartsuk be a jogállamiság minden követelményét” - fogalmazott. A budapesti amerikai nagykövetség határozottan közölte, hogy nem avatkoznak be a magyar belügyekbe. Téves azt sugallni, hogy az Egyesült Államok kormánya olyan kéréssel fordult a magyar hatóságokhoz, hogy lépjenek fel vagy ne lépjenek fel ebben az ügyben - fogalmaztak, hozzátéve, hogy a jogállamiság és a bírói függetlenség fontosságát hangsúlyozták mindig is. A nagykövetség emlékeztetett arra is, hogy munkatársaik rendszeresen találkoznak kormánytisztviselőkkel, politikusokkal, elemzőkkel és a civil társadalom képviselőivel, hogy minél jobban megértsék az országos és nemzetközi jelentőségű ügyeket, ez a diplomaták munkája. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos ezzel szemben januárban kijelentette, találkozót kezdeményezett vele az amerikai nagykövetség, hogy tájékozódjon a korrupciógyanús ügyekkel, de legfőképpen Gyurcsány Ferencnek a sukorói kaszinóberuházásban játszott szerepével kapcsolatban. A mintegy két órán át tartó, a kormánybiztos véleménye szerint számon kérő jellegű beszélgetés során a nagykövet első titkára elsősorban eljárásjogi aggályokat fogalmazott meg. Gyurcsány gyanúsítottja volt a sukorói kaszinóberuházás kapcsán indult eljárásnak. Vádat azonban nem emeltek ellene. 32012. szeptember 1., szombat Belföld * Magyar Nemzet Megtévesztett holokauszttúlélők Az igazságügyi tárca és a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány szerint „valótlan” és „hazug” állításokkal ijesztgeti a külföldön élő magyar származású holokauszttúlélőket a Claims Conference. Mivel a New York-i szervezet a mai napig nem számolt el szabályosan a magyar államtól kapott korábbi milliárdos támogatással, ezért a túlélők egyelőre nem juthatnak hozzá az újabb támogatásokhoz. Pu.hát:______________________ A kormány és a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) tegnap arra szólította fel a német-amerikai Claims Conference-t (CC), tartózkodjon a külföldön élő, a magyar állam által támogatott holokauszttúlélők megtévesztésétől, ijesztgetésétől, szándékos félrevezetésétől. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium visszautasította a New York-i székhelyű szervezet alelnökének, Greg Schneidernek a valótlan kijelentéseit, aki a Jewish Telegraphic Agencynek szerdán többek között azt állította: ők minden pénzügyi elszámolásnak eleget tettek. Ezzel szemben a CC a mai napig nem számolt el azzal a mintegy 1,2 milliárd forinttal, amelyet a magyar államtól kapott a holokauszt magyar származású, de külföldön élő túlélőinek támogatására a 2008 és 2010 közötti időszakra. A közlemény kiemelte: az elszámolás hiánya miatt a „magyar államháztartási törvények értelmében törvénytelen lenne minden további támogatás folyósítása a Claims felé”. A szervezet által küldött jelentések „hiányosak, gyakran átláthatatlanok, szabálytalanok”, és ezekre a hibákra többször felhívták a CC figyelmét. A tárca kommünikéje valótlannak és rendkívül sajnálatosnak tartja Greg Schneider azon állítását is, miszerint „holokauszttúlélők ezrei lesznek megfosztva a támogatástól”, ugyanis Magyarországnak nem a túlélőkkel, hanem a New York-i szervezettel szemben vannak követelései. A közlemény szerint ahelyett, hogy a szabályos pénzügyi elszámoláson törnék a fejüket, Schneiderék a holokauszttúlélők megtévesztésével, ijesztgetésével és Magyarország hírnevének csorbításával vannak elfoglalva. Kedden beszámoltunk róla, Gál András Levente kormánybiztos az 1,2 milliárdos támogatás kamatokkal és költségekkel megnövelt öszszegének visszafizetését kezdeményezte a CC-nél. A szervezet által benyújtott jelentésből ugyanis nem lehet azonosítani a támogatottak személyét és jogosultságát, ráadásul a pénzek elosztása is egyenlőtlen volt, ami diszkriminálta a magyarországi túlélőket. A kormány már az idén januárban átutalta a Mazsöknek a túlélők 2011. évi támogatását, 4,2 millió amerikai dollárt (mintegy 600 millió forintot), ennek kétharmad részét kellett volna továbbítani a CC-nek, amely a külföldön élő holokauszttúlélőknek osztja tovább. Ám a Mazsöktől a pénzt a szabályos elszámolás hiánya miatt nem utalták tovább. Gál kezdeményezte, hogy a pénzelosztást ezentúl külföldön és belföldön is a Mazsök végezze. Állam pártérdekek felett Navracsics: A Magyary-program végcélja a közjó szolgálata . Katona__________________________ Nem a kormány tehetetlenségéből, hanem éppen az elmúlt időszakban véghez vitt reformok kapcsán a beépült érdekcsoportok megtöréséből és az új érdekviszonyok kialakulásából adódtak konfliktusok az elmúlt időszakban - erről beszélt Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a második Magyary-program bemutatásakor. Mindez tehát szerinte éppen a kabinet eredményes munkáját jelzi. Navracsics kiemelte, egy olyan folyamat részesei vagyunk, amely elvezet majd a jó állam és annak legfontosabb eszköze, a jó közigazgatás megteremtéséhez. - Magyarországon a közigazgatás, amely eddig versenyképességet korlátozó tényező volt, a jövőben a versenyképességet segítő, ösztönző tényezővé váljon - fogalmazta meg a terveket. A Magyary-program viszont szakítva az eddigi hagyományokkal az állandóan változó világban a rugalmasságot tartja szem előtt. Éppen ezért évről évre egy újabb jelentéssel állnak elő, amely rögzíti az elért eredményeket, és kifejezetten nagy hangsúlyt fektet a gyenge pontok feltárására, hiszen a legjobb szándék és a legnagyobb fokú informáltság mellett is csúszhatnak be tévedések. A Magyary-program végcélja egy olyan állam, amely a közjót szolgálja, pártérdeken, csoportérdeken, részérdeken felülemelkedve, ahol a kormányzati politika valóban a nemzet céljait valósítja meg - fogalmazott. - A mi álmunk egy olyan folytatólagos kormányzati politika, ahol az egymást követő kormányok összességében a nemzet érdekét szolgáló intézkedéseket tesznek - fűzte hozzá. Gál András Levente - aki a jó államfejlesztési koncepció végrehajtásának összehangolásáért felelős kormánybiztosi feladatait tegnap fejezte be - munkája kapcsán úgy fogalmazott, hogy nagy ambícióik voltak, de dzsungelbe érkeztek. Azóta viszont sokat tettek, a közigazgatás átalakítása így ezentúl már az általános rend szerint folytatódhat, azaz nincs szükség kormánybiztosi tevékenységére. Navracsics Tibor szerint a közigazgatás átalakítása a gazdasági versenyképességet segíti fotó: Kocsis zoltán !■ ’***__«orr« t» HHMH Gyurcsányék a bejutási küszöb alatt ■ Munkatársunktól._____________ Stabilan őrzik vezető pozíciójukat a kormánypártok a Századvég legfrissebb felmérése szerint. A Fidesz előnye a legnagyobb ellenzéki párthoz képest mind a teljes népesség, mind a biztos szavazó pártválasztók körében is jelentős. A közvélemény-kutatás adatai szerint az összes szavazót figyelembe véve a Fidesz támogatottsága huszonnégy százalék, míg az MSZP tizennégy százalékon áll. A Jobbik tíz-, az LMP hatszázalékos tábort tudhat magáénak, a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) támogatottsága pedig mindössze egy százalék. A biztos szavazó pártválasztók között a Fidesz jelenleg negyven százalékon, a szocialisták huszonhat százalékon állnak. Ebben a körben a szavazók húsz százaléka adná voksát a Jobbikra, nyolc százalékuk az LMP-t juttatná az Országgyűlésbe, a DK viszont csak három százalékon áll, azaz egy most vasárnap tartandó választáson nem érné el a parlamentbe jutási küszöböt. A Századvég legfrissebb felmérése szerint a választókorúak 46 százaléka nyilatkozott úgy, hogy biztosan részt venne egy most vasárnap tartandó parlamenti voksoláson, azaz a választási aktivitás a múlt hónaphoz képest stagnál. A pártszimpátiájukban bizonytalanok aránya júliushoz képest nem változott, a megkérdezettek 43 százaléka tartozik ebbe a körbe.