Magyar Nemzet, 2013. április (76. évfolyam, 89-117. szám)

2013-04-20 / 107. szám

36 Miitivar \(‘[ii/i‘l Magazin 2013. április 20., szombat Sokan a tájképet féltik a felépülő római-parti védműtől Hullámverések Miután a kormány kiemelt beruházásnak nyilvánította, nem kétséges, hogy a római-parti mobil gát a tervezett határidőre, 2014-re megépül Amit Demszky Gábor húsz évig csak ígért, azt Tarlós István megvalósítja. A gáttal teljes lesz a főváros árvízvédelmi rendszere, a politikusok és a civilek közötti vita azonban hosszú ideig nem fog még elülni. J1 római-parti árvízvédelem ügye kezd teljességgel érzelmi kérdéssé fajulni.­­ Sí Nem olyan problémáról van szó, . . ., amit két szomszédos utcában egy-11 mással szemben felsorakozó két kisebb embercsoport indulati alapon eldönthetne, illetve meg­oldhatna. Egyre valószínűbb, hogy ismét ott húzódik az események mögött a poli­tika. .. Javaslom, várja meg mindenki higgadtan a Ma­gyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki Egyetem hivatalos szakvéleményét - üzente Tarlós Ist­ván főpolgármester azoknak, akik kiadták a Mentsük meg a Római-partot! jelmondatot. Március elején ezer­­ötszázan gyűltek össze, hogy tiltakozzanak a parti mo­bil gát építése ellen. Velük szemben állt a Római-par­tért Egyesület szervezésében negyven-ötven védő­­maszkos ellentüntető, akikről azonban kiderült, hogy a hullámtérben üzemelő, Egri Gábor tulajdonában lévő Hotel Holiday Beach alkalmazottai. Egri arra a kérdés­re, hogy miért épített szabálytalanul szállodát a hullám­térben, azt felelte, úgy gondolta, érdemes ott építkezni. Egyébként a saját épületeinek a védelmét már megol­dotta mobil gáttal. Aki vízpartra építkezik, tudnia kell, hogy a folyó oly­kor kilép a medréből. A Római-parton álló épületek többségét tulajdonosaik, ahogy az vízparton szokás, lá­bakra állították, az alsó szinten rendszerint csónaktáro­lót vagy garázst alakítottak ki, így ezeket árvíz idején gyorsan fel lehet szabadítani. Bölcsen döntöttek azok a beruházók is, akik a hullámtérben nyaraló besorolással emelt lakópark épületeit kiemelték, a területet a várha­tó ár magasságáig feltöltötték. Ezzel szemben például Egri Gábor az egykor vállalati üdülőként szolgáló Holi­day Beach Szálló alsó szintjét a kétezres években beépí­tette, őt tehát nagyobb ár esetén komoly kár érheti. Va­jon ki engedélyezte a hullámtérben szabálytalannak minősülő építkezéseket? Mivel Tarlós István tizenhat évig volt a Római-partot is magában foglaló III. kerület polgármestere, nem kerülhette meg a kérdést. Azt felel­te, nemegyszer kezdeményezte a fővárosnál, hogy ne üdülőövezetként tartsák nyilván a területet, de mert ezen nem változtattak, a kerületi építési hatóságnak nem volt mérlegelési jogköre. Üdülőépítésre ki kellett adnia az engedélyeket. Azt pedig már semmi nem tilt­ja, hogy valaki életvitelszerűen használja a nyaralóját. A Római-part Budapest egyetlen árvíztől meg nem védett partszakasza. A védelmi rendszer kiépítése fővá­rosi kötelesség. Demszky Gábor húsz évig ígérte, hogy megépíti a szükséges védvonalat, de nem tett érte sem­mit, Tarlós István viszont, immár főpolgármesterként, egyik első dolgának tartotta, hogy pénzt szerezzen rá. Mivel a kormány a közelmúltban kiemelt beruházás­nak nyilvánította a gátépítést, továbbá egymilliárd fo­rintot biztosít is rá, nem kétséges, hogy a tervezett idő­pontra, 2014-re a mobil gát állni fog. Ezzel, mondja Sze­­neczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester­helyettes, nemcsak a hullámtérben védendő értékek­nek nyújtanak állandó biztonságot, hanem a csillaghe­gyi lakóövezetben élő ötvenezer embernek is, akiket a nagy áradatok folyamatosan veszélyeztettek. Áll ugyan egy fővédmű a Nánási út-Királyok útja vonalában, ez azonban rossz állapotú, és a megerősítése túl drága len­ne. Az alatta lévő víz- és gázvezetékeket a Szentendrei útra kellene ugyanis áthelyezni, mert a szabványok nem engedik, hogy a gát alatt maradjanak. Mindezzel együtt ez a megoldás nyolc-tíz milliárd forintba kerül­ne. Szemben a mobil gáttal, amelynek a felépítését a Római-part rehabilitációjával együtt 3,5 milliárd fo­rintra becsülik. így, magyarázza a főpolgármester-he­lyettes, a terület kettős védelmet kap, hiszen a fővédvo­nal és a mobil gát együttesen nyújt biztonságot. De nemcsak a védelem a fontos, hanem az is, hogy a rend­kívül elhanyagolt partszakasz megújul. Ez nem pusztí­tás, amint a civilek mondják, hanem építés, hiszen megmarad a kedvelt parti plázs, biztonságos séta- és kerékpárutat építenek, utcai bútorokat és nyilvános vé­céket telepítenek. Mindaz tehát, ami most ebek har­­mincadján van, végre figyelmet, védelmet és törődést kap. Szeneczey Balázs egyébként maga is a Római-par­ton lakik, igaz, nem a hullámtérben, hanem a gát mö­götti védett területen, de mint mondja, szívügye a part, hiszen ő is ott sétáltatta, tologatta a gyermekeit. Mit gondol a mobil gátról, kérdezzük a parti ven­déglőst, aki épp a száraz faleveleket gereblyézi a murváról. Felkészül a nehezen induló sze­zonra. Azt feleli, a vizet megszokta, őt nem za­varja. Ha jön, még az ajtót is kinyitja, hogy ha­marabb ki tudjon menni. Havi 600 ezer forint bérleti díjat fizet az önkormányzatnak, ezért semmi szolgáltatást nem kap. Maga takarít, ő alakította ki a teraszrészt is. Ha valóban ki kel­lene vágni a hatalmas platánokat, akkor jobb lenne, ha nem érne el elé a mobil gát. Egyéb­ként meg körül kell nézni, milyen állapotban van itt minden. A Római-part valóban nem csak a visszaté­rő árvizek miatt van elhanyagolt állapotban. Nyilvánvaló, hogy a partra évtizedek óta nem fordítottak gondot, az út keskeny, sáros, és nincs karbantartva, a parton hatalmas kidőlt törzsek és uszadék fák, betondarabok, szemét. A gyalogosok és a kerékpárosok veszélyeztetik egymást, a parti épületek többsége lakatlan, leromlott állapotú, van közöttük kiégett, veszélyes állagú. Bezárt szállodák, lepusztult csónakházak. A házak, telkek többsége eladó, vagy ha már vevőre talált, az talán való­ban csak arra vár, hogy az olcsón vett ingatlana állandó biztos védelem alá kerüljön, hiszen a folyton fenyegető árvíz miatt nem érdemes értékesebb beruházásokba fogni. Az árvizek az elmúlt években egyre gyakoribbak és magasabbak lettek, az utóbbi tíz évben háromszor kö­zelítették meg a 2006-os csúcsnak számító 8,6 métert. Ébert Ágoston építész, a Rómaifürdő Telepegyesület el­nöke azt mondja, ők nem a gátépítés, hanem kifejezet­ten a mobil gát ellen tiltakoznak. Ezzel ugyanis gyöke­resen változtatják meg a part képét, flóráját és faunáját, egyszóval drasztikusan avatkoznak bele a természetbe. Sétánk során az egyesület tagjai mutatják, hogy a régi épületek tulajdonosai úgy építkeztek, hogy megvédjék magukat az ártól, és csak az újabb épületek vannak ve­szélyben, ezek azonban szabálytalan építmények. Sze­retnék, hogy legyen árvízvédelem a Római-parton, de ne ez a gát épüljön meg. Ennek három okát sorolják: rossz helyre épül, nem elég magas, és túl nagy környe­zetrombolással jár. A mobil gát ugyanis az árteret véde­né, benne azt a néhány ment ingatlant, amely hivatalo­san üdülőnek minősül, más kérdés, hogy a legtöbben ott is laknak. Az 1896-ban alakított, 1949-ben betiltott, majd a rendszerváltáskor újjáalakult civil szervezetnek több mint száz tagja van, ők a mobil gát legaktívabb és leg­hangosabb ellenzői. Azt sérelmezik, hogy a városháza illetékesei nem állnak velük szóba, nem hallgatják meg a szakmai érveiket sem. A Római-part, mondjuk, kü­lönleges értéke lehetne a városnak, a szabad­idő eltölté­sét és a sportolást szolgálhatná, ehelyett megalakópar­kokat építenek. Vagyis ki kellene találni előbb, hogy milyen Római-partot szeretne a főváros. Ébert Ágoston szerint nem mobil gátat kellene építeni, hanem a meg­lévő védvonalat kellene megerősíteni, amelyik foghíjas ugyan, és valóban javításra szorul, de erősebb és meg­bízhatóbb, mint a csupán nyolcvanszázalékos védelmet biztosító mobil gát, amelyiket a jég vagy az uszadék fák is megrongálhatnak. A parti épületek kerítésének a vo­nalában kellene ehelyett az egyedi védekezést kiépíteni. A jelenlegi árvízvédelmi rendszer valóban nem felel meg az előírásoknak, azonban az egyesület szakembe­rei kidolgoztak egy komplex rendszert, amelyik a Nánási út és a Királyok útja, valamint két oldalról az Arany-patak és a Barát-patak teljes hosszában biztosí­taná a fővédvonalat. A parti gát a teljes vízzárást ugyan­is nem tudja megadni. Az egyesületi elnök azt mondja, a római-parti hul­lámtérbe 1952-ig még lakóházak építését is engedélyez­ték, a hatvanas években nyilvánították a területet üdü­lőövezetté. Ez annyit jelentett, hogy az építkezőknek kötelezően védeniük kellett az épületüket az árvíz ellen. Sokan azonban szabálytalanul beépítették a földszintet, és most zokognak, hogy elönti őket a víz. Vagyis azokat, akik szabálytalanságot követtek el, most közpénzen vé­dik meg. Az unió ugyanis nem ad pénzt hullámtéri gát építésére, szemben a fővédvonal erősítésével. Szene­czey Balázs erre a felvetésre azt válaszolja: 2007 óta nem is volt gátépítésre uniós pályázat. Ébert szerint a parton futó főnyomócsövet, mely a főváros ivóvízellá­tásának negyven százalékát biztosítja, a mobil gát miatt ki kell váltani, mivel nincs elég hely a gátalap építésére, a főpolgármester-helyettes szerint csupán 370 méter kiváltásáról kell gondoskodniuk. Viták folynak a civilek és a városháza között ar­ról is, hány fát kell kivágni a parton, továbbá hogy ki kell-e irtani az építkezés miatt Budapest utolsó ter­mészetes ártéri erdejét, mivel a műszaki terv szerint a mobil gát építéséhez vízzáró réteggel kell feltölteni a partot. Szeneczey Balázs azt ígéri, a főváros favédő tervet készíttet, minden fát egyenként fognak meg­vizsgálni. Kizárólag a szervizút és a védelmi vonal útjában álló fákat fogják kivágni, az ártéri erdő pe­dig megmarad. A civilek szerint drasztikus beavat­kozást jelent a természetbe, hogy az egyik szaka­szon, ahol az épületek és a part között túl szűk a hely, egy kilométer hosszan 169 ezer köbméteres feltöltést terveznek. A hat-hét méter magas töltésre állítanák a gátat, melynek alapja a partszakaszon vé­gig három-hat méteres betonfallal ereszkedne le a földbe. Ezzel elzárnák a természetes talajvízmoz­gást. Szeneczey Balázs azt mondja, az újonnan kelet­kező területre parkot terveznek, a feltöltés maximá­lis magassága 2,5 méter lesz, és legfeljebb kávézó épülhet rá. Szakértői vélemények szerint a védműtől kétszáz méterre már nem mutatható ki a talajvíz­áramlásra gyakorolt hatás. Az egyesület tagjai azért is aggódnak, hogy ha meg­épül a mobil gát, akkor nem kell mást tennie a főváros­nak, mint azt fővédvonalnak nyilvánítani, és máris át­sorolható a Római-part hullámtere lakóterületté. A het­ven hektárból jelenleg harminc hektár nincs beépítve, ezt követően azonban szabad lesz a gazda, épülhetnek a lakóparkok. A telektulajdonosok, akik spekulációs cél­lal vették meg olcsón a telkeket, csak erre várnak. Sze­neczey Balázs viszont azt mondja, nem lesz funkcióvál­tás, nem lesznek további lakóépületek. Tarlós István főpolgármester már bejelentette, hogy törvénymódosí­tást kezdeményez a Római-part üdülőövezeti besorolá­sa miatt, hogy a továbbiakban csak sport- és rekreációs jellegű épületeket lehessen ott építeni. A civilek aggodalmait erősíti, hogy nem elérhetők számukra azok a szakvélemények, amelyekre a fővá­ros hivatkozik, Szeneczey Balázs szerint azonban minden anyag nyivános, fenn van Budapest honlap­ján. Ezeket azonban mi sem találtuk meg, így a mű­szaki egyetem által készített, valamint a hidrológiai vizsgálatokat tartalmazó tanulmányokat sem. Tarlós István főpolgármester az aggodalmak eloszlatására felkérte a Magyar Tudományos Akadémiát szakvéle­mény készítésére. Bakonyi Péter, a Vituki Környezet­védelmi és Vízgazdálkodási Kutatóintézet Nonprofit Kft. igazgatója, az Akadémia elnöke által kijelölt szak­­bizottság elnöke azt mondta, jelenleg még csak tájéko­zódnak. A kilenctagú bizottságban helyet kapott öko­lógus, biológus, tájépítész, hidrológus, építőmérnök, geotechnikus és építész szakember is. Megkapták a fővárostól az Erdo-Plan iroda terveit, továbbá a Rómaifürdő Telepegyesület által benyújtott le­veleket, kifogásokat. Hidrológiai vizsgálatról és műegyetemi szakvéleményről nem tudnak. Ő maga egyébként 2005-2006-ban készített hid­rológiai vizsgálatot arról, milyen duzzasztást idézhet elő egy védmű okozta mederszűkítés az M0-s híd és Szentendrei-sziget közötti szaka­szon, és azt az eredményt kapta, hogy nem je­lenthet problémát. A kérdésre, előfordulhat-e, hogy olyan akadémiai szakvélemény születik, amelyik elvezethet a jelenlegi koncepció elveté­séhez, azt felelte: ők az Akadémia elnökétől azt a feladatot kapták, hogy készítsenek szakvéle­ményt a római-parti mobil gát megépítésének továbbtervezéséhez. Vagyis csupán a már elké­szült döntés-előkészítő tanulmányt véleménye­zik, és segítik a tervezőket a tanácsaikkal. A szakbizottság a jövő héten ül össze először. F­O­T­Ó : V­É­G­H LÁSZLÓ Vesztegzár alatt egy római-parti büfé. Az árvizek az elmúlt években egyre gyakoribbak és magasabbak lettek .Hanthy Kinga____________________________ FOTÓ: FORTEPAN Idilli kép a hatvanas évek elejéről

Next