Magyar Nemzet, 2013. április (76. évfolyam, 89-117. szám)
2013-04-20 / 107. szám
36 Miitivar \(‘[ii/i‘l Magazin 2013. április 20., szombat Sokan a tájképet féltik a felépülő római-parti védműtől Hullámverések Miután a kormány kiemelt beruházásnak nyilvánította, nem kétséges, hogy a római-parti mobil gát a tervezett határidőre, 2014-re megépül Amit Demszky Gábor húsz évig csak ígért, azt Tarlós István megvalósítja. A gáttal teljes lesz a főváros árvízvédelmi rendszere, a politikusok és a civilek közötti vita azonban hosszú ideig nem fog még elülni. J1 római-parti árvízvédelem ügye kezd teljességgel érzelmi kérdéssé fajulni. Sí Nem olyan problémáról van szó, . . ., amit két szomszédos utcában egy-11 mással szemben felsorakozó két kisebb embercsoport indulati alapon eldönthetne, illetve megoldhatna. Egyre valószínűbb, hogy ismét ott húzódik az események mögött a politika. .. Javaslom, várja meg mindenki higgadtan a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki Egyetem hivatalos szakvéleményét - üzente Tarlós István főpolgármester azoknak, akik kiadták a Mentsük meg a Római-partot! jelmondatot. Március elején ezerötszázan gyűltek össze, hogy tiltakozzanak a parti mobil gát építése ellen. Velük szemben állt a Római-partért Egyesület szervezésében negyven-ötven védőmaszkos ellentüntető, akikről azonban kiderült, hogy a hullámtérben üzemelő, Egri Gábor tulajdonában lévő Hotel Holiday Beach alkalmazottai. Egri arra a kérdésre, hogy miért épített szabálytalanul szállodát a hullámtérben, azt felelte, úgy gondolta, érdemes ott építkezni. Egyébként a saját épületeinek a védelmét már megoldotta mobil gáttal. Aki vízpartra építkezik, tudnia kell, hogy a folyó olykor kilép a medréből. A Római-parton álló épületek többségét tulajdonosaik, ahogy az vízparton szokás, lábakra állították, az alsó szinten rendszerint csónaktárolót vagy garázst alakítottak ki, így ezeket árvíz idején gyorsan fel lehet szabadítani. Bölcsen döntöttek azok a beruházók is, akik a hullámtérben nyaraló besorolással emelt lakópark épületeit kiemelték, a területet a várható ár magasságáig feltöltötték. Ezzel szemben például Egri Gábor az egykor vállalati üdülőként szolgáló Holiday Beach Szálló alsó szintjét a kétezres években beépítette, őt tehát nagyobb ár esetén komoly kár érheti. Vajon ki engedélyezte a hullámtérben szabálytalannak minősülő építkezéseket? Mivel Tarlós István tizenhat évig volt a Római-partot is magában foglaló III. kerület polgármestere, nem kerülhette meg a kérdést. Azt felelte, nemegyszer kezdeményezte a fővárosnál, hogy ne üdülőövezetként tartsák nyilván a területet, de mert ezen nem változtattak, a kerületi építési hatóságnak nem volt mérlegelési jogköre. Üdülőépítésre ki kellett adnia az engedélyeket. Azt pedig már semmi nem tiltja, hogy valaki életvitelszerűen használja a nyaralóját. A Római-part Budapest egyetlen árvíztől meg nem védett partszakasza. A védelmi rendszer kiépítése fővárosi kötelesség. Demszky Gábor húsz évig ígérte, hogy megépíti a szükséges védvonalat, de nem tett érte semmit, Tarlós István viszont, immár főpolgármesterként, egyik első dolgának tartotta, hogy pénzt szerezzen rá. Mivel a kormány a közelmúltban kiemelt beruházásnak nyilvánította a gátépítést, továbbá egymilliárd forintot biztosít is rá, nem kétséges, hogy a tervezett időpontra, 2014-re a mobil gát állni fog. Ezzel, mondja Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármesterhelyettes, nemcsak a hullámtérben védendő értékeknek nyújtanak állandó biztonságot, hanem a csillaghegyi lakóövezetben élő ötvenezer embernek is, akiket a nagy áradatok folyamatosan veszélyeztettek. Áll ugyan egy fővédmű a Nánási út-Királyok útja vonalában, ez azonban rossz állapotú, és a megerősítése túl drága lenne. Az alatta lévő víz- és gázvezetékeket a Szentendrei útra kellene ugyanis áthelyezni, mert a szabványok nem engedik, hogy a gát alatt maradjanak. Mindezzel együtt ez a megoldás nyolc-tíz milliárd forintba kerülne. Szemben a mobil gáttal, amelynek a felépítését a Római-part rehabilitációjával együtt 3,5 milliárd forintra becsülik. így, magyarázza a főpolgármester-helyettes, a terület kettős védelmet kap, hiszen a fővédvonal és a mobil gát együttesen nyújt biztonságot. De nemcsak a védelem a fontos, hanem az is, hogy a rendkívül elhanyagolt partszakasz megújul. Ez nem pusztítás, amint a civilek mondják, hanem építés, hiszen megmarad a kedvelt parti plázs, biztonságos séta- és kerékpárutat építenek, utcai bútorokat és nyilvános vécéket telepítenek. Mindaz tehát, ami most ebek harmincadján van, végre figyelmet, védelmet és törődést kap. Szeneczey Balázs egyébként maga is a Római-parton lakik, igaz, nem a hullámtérben, hanem a gát mögötti védett területen, de mint mondja, szívügye a part, hiszen ő is ott sétáltatta, tologatta a gyermekeit. Mit gondol a mobil gátról, kérdezzük a parti vendéglőst, aki épp a száraz faleveleket gereblyézi a murváról. Felkészül a nehezen induló szezonra. Azt feleli, a vizet megszokta, őt nem zavarja. Ha jön, még az ajtót is kinyitja, hogy hamarabb ki tudjon menni. Havi 600 ezer forint bérleti díjat fizet az önkormányzatnak, ezért semmi szolgáltatást nem kap. Maga takarít, ő alakította ki a teraszrészt is. Ha valóban ki kellene vágni a hatalmas platánokat, akkor jobb lenne, ha nem érne el elé a mobil gát. Egyébként meg körül kell nézni, milyen állapotban van itt minden. A Római-part valóban nem csak a visszatérő árvizek miatt van elhanyagolt állapotban. Nyilvánvaló, hogy a partra évtizedek óta nem fordítottak gondot, az út keskeny, sáros, és nincs karbantartva, a parton hatalmas kidőlt törzsek és uszadék fák, betondarabok, szemét. A gyalogosok és a kerékpárosok veszélyeztetik egymást, a parti épületek többsége lakatlan, leromlott állapotú, van közöttük kiégett, veszélyes állagú. Bezárt szállodák, lepusztult csónakházak. A házak, telkek többsége eladó, vagy ha már vevőre talált, az talán valóban csak arra vár, hogy az olcsón vett ingatlana állandó biztos védelem alá kerüljön, hiszen a folyton fenyegető árvíz miatt nem érdemes értékesebb beruházásokba fogni. Az árvizek az elmúlt években egyre gyakoribbak és magasabbak lettek, az utóbbi tíz évben háromszor közelítették meg a 2006-os csúcsnak számító 8,6 métert. Ébert Ágoston építész, a Rómaifürdő Telepegyesület elnöke azt mondja, ők nem a gátépítés, hanem kifejezetten a mobil gát ellen tiltakoznak. Ezzel ugyanis gyökeresen változtatják meg a part képét, flóráját és faunáját, egyszóval drasztikusan avatkoznak bele a természetbe. Sétánk során az egyesület tagjai mutatják, hogy a régi épületek tulajdonosai úgy építkeztek, hogy megvédjék magukat az ártól, és csak az újabb épületek vannak veszélyben, ezek azonban szabálytalan építmények. Szeretnék, hogy legyen árvízvédelem a Római-parton, de ne ez a gát épüljön meg. Ennek három okát sorolják: rossz helyre épül, nem elég magas, és túl nagy környezetrombolással jár. A mobil gát ugyanis az árteret védené, benne azt a néhány ment ingatlant, amely hivatalosan üdülőnek minősül, más kérdés, hogy a legtöbben ott is laknak. Az 1896-ban alakított, 1949-ben betiltott, majd a rendszerváltáskor újjáalakult civil szervezetnek több mint száz tagja van, ők a mobil gát legaktívabb és leghangosabb ellenzői. Azt sérelmezik, hogy a városháza illetékesei nem állnak velük szóba, nem hallgatják meg a szakmai érveiket sem. A Római-part, mondjuk, különleges értéke lehetne a városnak, a szabadidő eltöltését és a sportolást szolgálhatná, ehelyett megalakóparkokat építenek. Vagyis ki kellene találni előbb, hogy milyen Római-partot szeretne a főváros. Ébert Ágoston szerint nem mobil gátat kellene építeni, hanem a meglévő védvonalat kellene megerősíteni, amelyik foghíjas ugyan, és valóban javításra szorul, de erősebb és megbízhatóbb, mint a csupán nyolcvanszázalékos védelmet biztosító mobil gát, amelyiket a jég vagy az uszadék fák is megrongálhatnak. A parti épületek kerítésének a vonalában kellene ehelyett az egyedi védekezést kiépíteni. A jelenlegi árvízvédelmi rendszer valóban nem felel meg az előírásoknak, azonban az egyesület szakemberei kidolgoztak egy komplex rendszert, amelyik a Nánási út és a Királyok útja, valamint két oldalról az Arany-patak és a Barát-patak teljes hosszában biztosítaná a fővédvonalat. A parti gát a teljes vízzárást ugyanis nem tudja megadni. Az egyesületi elnök azt mondja, a római-parti hullámtérbe 1952-ig még lakóházak építését is engedélyezték, a hatvanas években nyilvánították a területet üdülőövezetté. Ez annyit jelentett, hogy az építkezőknek kötelezően védeniük kellett az épületüket az árvíz ellen. Sokan azonban szabálytalanul beépítették a földszintet, és most zokognak, hogy elönti őket a víz. Vagyis azokat, akik szabálytalanságot követtek el, most közpénzen védik meg. Az unió ugyanis nem ad pénzt hullámtéri gát építésére, szemben a fővédvonal erősítésével. Szeneczey Balázs erre a felvetésre azt válaszolja: 2007 óta nem is volt gátépítésre uniós pályázat. Ébert szerint a parton futó főnyomócsövet, mely a főváros ivóvízellátásának negyven százalékát biztosítja, a mobil gát miatt ki kell váltani, mivel nincs elég hely a gátalap építésére, a főpolgármester-helyettes szerint csupán 370 méter kiváltásáról kell gondoskodniuk. Viták folynak a civilek és a városháza között arról is, hány fát kell kivágni a parton, továbbá hogy ki kell-e irtani az építkezés miatt Budapest utolsó természetes ártéri erdejét, mivel a műszaki terv szerint a mobil gát építéséhez vízzáró réteggel kell feltölteni a partot. Szeneczey Balázs azt ígéri, a főváros favédő tervet készíttet, minden fát egyenként fognak megvizsgálni. Kizárólag a szervizút és a védelmi vonal útjában álló fákat fogják kivágni, az ártéri erdő pedig megmarad. A civilek szerint drasztikus beavatkozást jelent a természetbe, hogy az egyik szakaszon, ahol az épületek és a part között túl szűk a hely, egy kilométer hosszan 169 ezer köbméteres feltöltést terveznek. A hat-hét méter magas töltésre állítanák a gátat, melynek alapja a partszakaszon végig három-hat méteres betonfallal ereszkedne le a földbe. Ezzel elzárnák a természetes talajvízmozgást. Szeneczey Balázs azt mondja, az újonnan keletkező területre parkot terveznek, a feltöltés maximális magassága 2,5 méter lesz, és legfeljebb kávézó épülhet rá. Szakértői vélemények szerint a védműtől kétszáz méterre már nem mutatható ki a talajvízáramlásra gyakorolt hatás. Az egyesület tagjai azért is aggódnak, hogy ha megépül a mobil gát, akkor nem kell mást tennie a fővárosnak, mint azt fővédvonalnak nyilvánítani, és máris átsorolható a Római-part hullámtere lakóterületté. A hetven hektárból jelenleg harminc hektár nincs beépítve, ezt követően azonban szabad lesz a gazda, épülhetnek a lakóparkok. A telektulajdonosok, akik spekulációs céllal vették meg olcsón a telkeket, csak erre várnak. Szeneczey Balázs viszont azt mondja, nem lesz funkcióváltás, nem lesznek további lakóépületek. Tarlós István főpolgármester már bejelentette, hogy törvénymódosítást kezdeményez a Római-part üdülőövezeti besorolása miatt, hogy a továbbiakban csak sport- és rekreációs jellegű épületeket lehessen ott építeni. A civilek aggodalmait erősíti, hogy nem elérhetők számukra azok a szakvélemények, amelyekre a főváros hivatkozik, Szeneczey Balázs szerint azonban minden anyag nyivános, fenn van Budapest honlapján. Ezeket azonban mi sem találtuk meg, így a műszaki egyetem által készített, valamint a hidrológiai vizsgálatokat tartalmazó tanulmányokat sem. Tarlós István főpolgármester az aggodalmak eloszlatására felkérte a Magyar Tudományos Akadémiát szakvélemény készítésére. Bakonyi Péter, a Vituki Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutatóintézet Nonprofit Kft. igazgatója, az Akadémia elnöke által kijelölt szakbizottság elnöke azt mondta, jelenleg még csak tájékozódnak. A kilenctagú bizottságban helyet kapott ökológus, biológus, tájépítész, hidrológus, építőmérnök, geotechnikus és építész szakember is. Megkapták a fővárostól az Erdo-Plan iroda terveit, továbbá a Rómaifürdő Telepegyesület által benyújtott leveleket, kifogásokat. Hidrológiai vizsgálatról és műegyetemi szakvéleményről nem tudnak. Ő maga egyébként 2005-2006-ban készített hidrológiai vizsgálatot arról, milyen duzzasztást idézhet elő egy védmű okozta mederszűkítés az M0-s híd és Szentendrei-sziget közötti szakaszon, és azt az eredményt kapta, hogy nem jelenthet problémát. A kérdésre, előfordulhat-e, hogy olyan akadémiai szakvélemény születik, amelyik elvezethet a jelenlegi koncepció elvetéséhez, azt felelte: ők az Akadémia elnökétől azt a feladatot kapták, hogy készítsenek szakvéleményt a római-parti mobil gát megépítésének továbbtervezéséhez. Vagyis csupán a már elkészült döntés-előkészítő tanulmányt véleményezik, és segítik a tervezőket a tanácsaikkal. A szakbizottság a jövő héten ül össze először. FOTÓ : VÉGH LÁSZLÓ Vesztegzár alatt egy római-parti büfé. Az árvizek az elmúlt években egyre gyakoribbak és magasabbak lettek .Hanthy Kinga____________________________ FOTÓ: FORTEPAN Idilli kép a hatvanas évek elejéről