Magyar Nemzet, 2014. június (77. évfolyam, 149-176. szám)

2014-06-18 / 164. szám

Rábólinthat a Ház a kancellárokra Még a nyári szünet előtt elfo­gadja a parlament a felsőokta­tási törvény módosítását - mondta tegnap Rogán Antal fideszes frakcióvezető az MTI- nek. Az egyetemi kancellárok így ősztől munkába állnak. ■ GlOK­AS_________________ A parlament elfogadja a július 4-ig tartó rendkívüli ülésszak­ban a felsőoktatási törvény módo­sítását - jelentette ki tegnap Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakció­vezetője az MTI-nek. Ismeretes, a hétfőn benyújtott tervezet szerint az egyetemek és főiskolák gazdasá­gi menedzsmentjét a következő tanévtől kancellárok irányítanák, a rektorok pedig ezentúl csak a tudo­mányos tevékenységért felelnének. A Felsőoktatási Dolgozók Szak­­szervezete (FDSZ) feltétlenül szük­ségesnek tartja a Felsőoktatási Kerekasztal összehívását még a módosítás előtt. A szervezet tegnap megdöbbentőnek nevezte a reform „abszurd időpontját” és a megelő­ző konzultációk hiányát. Állás­pontjuk szerint beláthatatlan kö­vetkezményekkel járhat, hogy úgy döntenek az ágazat átalakításáról, hogy közben még nincs is felelős vezetője a felsőoktatásnak.­­ A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) viszont elfogadja a tervezetben fog­laltakat, és nincs kifogása a kancel­lárok kinevezése ellen - mondta la­punknak Körösparti Péter elnök, aki személyesen is egyeztetett Ba­log Zoltánnal, az emberi erőfor­rások miniszterével a javaslatról. Az LMP szerint a kancellárok kinevezése a vidéki felsőoktatás végét jelentheti, mivel megvaló­sulna az egyetemi gazdálkodás kormányzati felügyelete. Az ellen­zéki párt attól tart, az új rendszer­ben a kormány bármelyik intéz­ményt bezárathatja. A tervezet a kancellárok mun­kába állításán kívül tartalmazza a duális képzés lehetőségét is a fel­sőoktatásban. Eszerint a műszaki, informatika-, agrár-, természettu­domány- vagy gazdaságtudo­mány-képzési területen indított szakokon a gyakorlati oktatás a Duális Képzési Tanács által meg­határozott keretek között, minősí­tett szervezetnél folyna. Változna a Magyar Felsőoktatási Akkre­­ditációs Bizottság (MAB) összeté­tele is: delegálna egy-egy tagot a jövőben a HÖOK, illetőleg a Ma­gyar Kereskedelmi és Iparkamara is, így a testületben ötven százalék alá csökken a kormány által dele­gáltak aránya. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete tegnap egyeztetést kezdeményezett a köznevelési ál­lamtitkárral és a Nemzeti Pedagó­gus Kar elnökével. Mendrey László elnök még mindig az önkéntes ka­ri tagságért küzdene. ­­I Segít az állam a Pető Intézeten A fenntartó gazdasági társaság vezetője egyetért az intézmény átvételével A világhírű Pető Intézet működésének biztosítása érdekében a kormány állami kézbe veszi az intézményt. A lépés növeli a fő­iskola állami forrásai felhasználásának hatékonyságát, a hoz­zátartozó köznevelési intézmény pedig gyakorlóiskolává ala­kul, így többletforráshoz juthatnak. B Farkas Mfs.Inda_______________ E­gyetért a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Neve­lőintézetének állami kézbe vételé­vel az intézmény jelenlegi fenntar­tója, a Nemzetközi Pető András Nonprofit Kft. vezetője. Fehér Mik­lós ügyvezető igazgató lapunknak leszögezte: látta a döntésről szóló törvénytervezetet, s minden szavá­val egyetértett, még akkor is, ha az intézmény állami kézbe vétele a kft. megszűnését jelenti. Kifejtette: az általa vezetett, kormányzati tu­lajdonú gazdasági társaság az el­múlt években a gazdasági döntése­ket illetően többször nézeteltérésbe keveredett a konduktorképzést folytató felsőoktatási intézmény vezetésével. A főiskola bizonyos döntések meghozatalához nem já­rult hozzá, ez vezetett a gazdaság­talan működéséhez. Azzal, hogy az állam a közvetlen irányítása alá vonja az intézményt, lehetővé válik az állami források felhasználásá­nak hatékonyabbá tétele. Az emberi erőforrások minisz­tere által benyújtott, a felsőoktatási törvényt módosító javaslat értel­mében a Mozgássérültek Pető And­rás Nevelőképző és Nevelőintéze­tének neve is megváltozik, szep­tembertől Pető András Főiskola né­ven fut. Indoklásában a kormány azt írja: a világhírű Pető-módszer alkalmazásával az intézmény ko­moly hazai és nemzetközi sikereket ért el. Az állami finanszírozás haté­konyságának növelését a jelenlegi szabályozási környezetben az te­remtheti meg, ha az intézmény közvetlen állami fenntartásba ke­rül. Az előterjesztés leszögezi: az ál­lami finanszírozás a többi állami fenntartású intézménnyel azonos módon biztosítja a főiskola magyar állami ösztöndíjas helyeit, a hozzá­tartozó köznevelési intézmény (a Pető iskolája, óvodája, szakszolgá­lata) pedig gyakorlóiskolai státusba kerül. Ez nemcsak az állami finan­szírozást, de a felsőoktatási gyakor­lóhelyeknek biztosítható, speciális többletforrások lehetőségét is biz­tosítja, amire a magas konduktori létszám miatt szükség van. Pető András az 1940-es években hozta létre a központi idegrendsze­ri károsodás következtében moz­gássérült személyek helyreállítását célzó konduktív pedagógiai rend­szert. A nevelés alapgondolata, hogy a központi idegrendszer a ká­rosodások ellenére is rendelkezik tartalékokkal, új kapcsolatok kiépí­tésének lehetőségével, amelyek a tanulási-tanítási folyamat vezérlé­sével mozgósíthatók. A világhírűvé vált módszer alapján az intézet 1963 óta folytat konduktorképzést. Többletforráshoz juthat az immár Pető András Főiskola néven futó intézmény. Erre a magas konduktori létszám miatt is szükségük lesz fotó: Tóth Tibor Belföld2014. június 18., szerda Visszásságokat tárt fel a Kehi Súlyos pénzügyi gondok a Corvinus Egyetemen • A vezetés szerint jól gazdálkodnak Milliós végkielégítések után visszavett dolgozók, közbeszerzési szabályok felrúgása és havi másfél milliót kereső gondnok miatt vizsgálódik a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal a Corvinuson az Index értesülése szerint. A BCE azt mondja, hatékonyan használ­ják fel a forrásokat, és kiegyensúlyozott az egyetemi büdzsé. a Csókás Adrif.in_________________ S­úlyos gazdálkodási gondokra mutatott rá a Kormányzati El­lenőrzési Hivatal (Kehi) a Budapes­ti Corvinus Egyetemen (BCE) - írta tegnap az Index. A portál a Kehi je­lentéstervezetére hivatkozva arról írt: 2014-re a Rostoványi Zsolt ve­zette egyetem egy szervezeti egysé­ge sincs tisztában valós gazdasági helyzetével. A vizsgálat többek közt feltárta, az egyetem valós többlet­feladatok nélkül fizetett ki kereset­kiegészítéseket, illetőleg olyan dol­gozókat foglalkoztatott vissza, aki­ket korábban milliós végkielégítés­sel bocsátottak el. Gondok vannak a PPP-szerző­­désekkel is, melyekre átlagosan évi 1,6 milliárd forintot fizet ki az in­tézmény. A PPP-megoldással ké­szült oktatási épület előnytelen szerződése szerint hiába fizeti ki a Corvinus a húszéves futamidő alatt a beruházás összes költségét, az in­gatlan soha nem lesz a tulajdona, ráadásul a beruházó cég beépítette a földhasználati díjat is az egyetem által fizetett bérleti díjba, összesen 1,68 milliárd forintot veszít az egye­tem a furcsa szerződés miatt az In­dex cikke szerint, amely kitér arra is, a szintén PPP keretében meg­újult kollégiumokat egy offshore hátterű cég üzemelteti. Az egyik kollégium üzemeltetését ráadásul állítólag olyan cégre bízták rá, amelynek ügyvezetője havi 1,4 mil­lió forintot kapott az egyetemtől a gondnoki tevékenység elvégzésé­ért. Az állam és magáncégek együttműködésével megvalósuló PPP-beruházásokat a balliberálisok vezette kormányok időszakában kezdték népszerűsíteni. Mint emlé­kezetes, a Medgyessy-kormány 2003-ban határozott arról, hogy el kell terjeszteni ezt a beruházási for­mát,­ amelyről azóta az Állami Számvevőszék is megállapította, hogy magában hordozza a pazarlás és a korrupció veszélyét. A Kehi re­vizorai rámutattak: az egyetem 341 millió forintnyi beszerzést bonyolí­tott le, miközben beszerzési tilalom­­ volt érvényben. Ismeretes, BCE gazdálkodásá­ról a Kehihez hasonló megállapítá­sokat tett korábban az azóta már menesztett gazdasági főigazgató, Rózsás Péter András is. Ő tett felje­lentést például az egyetem könyv­kiadással foglalkozó, azóta meg­szüntetett cége, az Aula Kft. ügyé­ben is, amelynek több tíz milliós el­számolási gondjai miatt a BRFK különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette elkö­vetésének gyanúja miatt indított nyomozást. Noha cikkében az In­dex még csak jelentéstervezetről beszél, lapunk korábban megírta, a Kehi sikkasztás és csalás elköveté­sének gyanúja miatt büntetőfelje­lentést tett a BCE hallgatói önkor­mányzatának gazdálkodása miatt. Úgy tudjuk, a HÖK 2012-ben több mint 27 millió forinttal nem tud el­számolni rendezvényei után. Pavlik Lívia, a BCE gazdasági főigazgatója lapunkkal azt közölte: a Kehi még nem juttatta el hozzá­juk a jelentéstervezetet, de mivel a vizsgálat a 2008 és 2012 közötti időszakra vonatkozik, „alapvetően megkérdőjelezhető” az Index fel­vetése, miszerint az egyetem szer­vezeti egységei 2014-re ne lenné­nek tisztában a gazdasági helyzet­tel.­­ Nagy örömünkre szolgál vi­szont, hogy a 2013. év végére fel­halmozott egymilliárd forint össze­gű tartozásállományát az egyetem pénzügynek rendezte, május végén a Magyar Államkincstárnak mind­össze 85 millió forint adósságról számoltunk be - hangsúlyozta. Hozzátette: noha likviditásbőség nincs az egyetemen, az idei költ­ségvetés kiegyensúlyozott, a ren­delkezésre álló forrásokat hatéko­nyan használják fel, és tudatos lik­viditásmenedzsmentet folytatnak a késedelmi kamatok minimalizá­lása érdekében.­­ 2013-ban a fel­halmozott adósságállománynak köszönhetően 100 millió forintnál is nagyobb összegben keletkezett késedelmi kamat­fizetési kötele­zettségünk. A Felsőoktatási Struk­túraátalakítási Alap gondos fel­­használásának köszönhetően több év óta először fordul elő, hogy a költségvetési támogatás terhére nincs szükségünk előleg lehívására - jegyezte meg. - Egy következménye máris van az ügynek, a kormány elszántsága csak nő, hogy a kancellári rendszer bevezetésével végleg rendezze az egyetemek és főiskolák eddig nem kellő gondossággal, itt-ott talán nem kellő hozzáértéssel folytatott gazdasági tevékenységét - közölte a vizsgálat kapcsán a szaktárca. Rostoványi Zsolt Otthagyja Battonyát az SOS Gyermekfalu Elköltözik az első magyarországi SOS Gyermekfalu Battonyá­­ról. A tervek szerint az épületegyüttest eladják. Battonya pol­gármestere szerint a költözés kárt okoz, s az nem a gyerekekről, hanem üzleti érdekekről szól. A hírek szerint Orosházán nem komplett falu lesz, az alapítvány különálló magánházakat akar vásárolni a városban. M Farkas__________________________ K­öltözését tervezi az első ma­gyarországi gyermekfalu Bat­­tonyáról. Az erről szóló híreket Gosztonyi Gábor, az SOS Gyermek­falu Magyarországi Alapítványának vezetője lapunknak megerősítette, ám a részletekről egyelőre nem akart nyilatkozni, csupán annyit mondott, jövő héten tájékoztatón számolnak be a fejleményekről. A Beol.hu-nak Gosztonyi ezzel kap­csolatban annyit árult el, a gyer­mekfalu új, lehetséges helyének megválasztásakor sok szempontot kell figyelembe venni, például azt, hogy ne legyen messze Battonyától, hogy az ott élő családok ne szakad­janak el teljesen az ottani gyökerek­től. Elismerte azt is, hogy a lehető­ségekről egyeztettek Orosházával. Leszögezte: a faluban lakó gyerme­keket nem lakásotthonokban he­lyezik el, mindegyikük nevelőcsa­ládjával együtt költözik. Gosztonyi szerint az alapítvány nem szeretné a gyermekfalu elköltözése esetén el­­tékozolni az épületeit, ezért az in­gatlan eladása során olyan megol­dásra törekszik, mely Battonyának és az alapítványnak is megfelelő. Zalai Mihály, Orosháza polgár­­mesteri jogkörrel felruházott alpol­gármestere lapunknak megerősí­tette, tárgyaltak, tárgyalnak az ala­pítvánnyal, ennél többet azonban egyelőre ő sem akart mondani. Nem úgy Karsai József, Battonya polgármestere, akit rendkívül fel­háborított a döntés. Az egykori szo­cialista politikus lapunknak kije­lentette: az alapítvány vezetője neki azt mondta, azért akarnak elköltöz­ni, mert elavultak az épületek, és a felújítás 200 millió forintba kerül­ne, Orosházán pedig ennél jóval ke­vesebbért vásárolnak házakat. Karsai szerint azonban a battonyai falu értéke több mint egymilliárd forint, amit elképesztő felelőtlenség veszni hagyni. A faluban közösségi terek, futballpálya, kosárlabdapá­lya, játszótér áll a gyerekek rendel­kezésére, ahol jelenleg 80 gyermek él egymás melletti házakban neve­lőcsaládoknál, összetartó közösség­ben. A polgármester úgy tudja: Orosházán szó sem lenne egy­ új gyermekfalu létrehozásáról, ott kü­lönálló magánházakat vásárolna az alapítvány az egyes nevelőcsalá­doknak, megbontva­­az évek óta együtt élő közösséget. Karsai kije­lentette: a battonyai önkormányzat is rengeteg pénzt ölt a faluba, beve­zette a vizet, a csatornázást, köves utat épített. Ha a gyerekek elköltöz­nek, minden veszendőbe megy, hisz kinek lehetne eladni egy spe­ciálisan erre a célra épített gyer­mekfalut. - Nem fogom ezt annyi­ban hagyni, országos botrányt csi­nálok - szögezte le Karsai József. Az SOS Gyermekfalu a kelet-eu­rópai országok közül elsőként a magyarországi Battonyán nyitotta meg kapuit 1986-ban. Jelenleg Battonyán, Kecskeméten és Kősze­gen működnek SOS gyermekfalvak 10-12 családi házzal, nevelőszülői családokkal. Az SOS Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa által fenntartott hálózatokban és ifjú­ságházakban ma mintegy 370 gyermek és fiatal él.

Next