Magyar Nemzet, 2014. június (77. évfolyam, 149-176. szám)
2014-06-18 / 164. szám
Rábólinthat a Ház a kancellárokra Még a nyári szünet előtt elfogadja a parlament a felsőoktatási törvény módosítását - mondta tegnap Rogán Antal fideszes frakcióvezető az MTI- nek. Az egyetemi kancellárok így ősztől munkába állnak. ■ GlOKAS_________________ A parlament elfogadja a július 4-ig tartó rendkívüli ülésszakban a felsőoktatási törvény módosítását - jelentette ki tegnap Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője az MTI-nek. Ismeretes, a hétfőn benyújtott tervezet szerint az egyetemek és főiskolák gazdasági menedzsmentjét a következő tanévtől kancellárok irányítanák, a rektorok pedig ezentúl csak a tudományos tevékenységért felelnének. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) feltétlenül szükségesnek tartja a Felsőoktatási Kerekasztal összehívását még a módosítás előtt. A szervezet tegnap megdöbbentőnek nevezte a reform „abszurd időpontját” és a megelőző konzultációk hiányát. Álláspontjuk szerint beláthatatlan következményekkel járhat, hogy úgy döntenek az ágazat átalakításáról, hogy közben még nincs is felelős vezetője a felsőoktatásnak. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) viszont elfogadja a tervezetben foglaltakat, és nincs kifogása a kancellárok kinevezése ellen - mondta lapunknak Körösparti Péter elnök, aki személyesen is egyeztetett Balog Zoltánnal, az emberi erőforrások miniszterével a javaslatról. Az LMP szerint a kancellárok kinevezése a vidéki felsőoktatás végét jelentheti, mivel megvalósulna az egyetemi gazdálkodás kormányzati felügyelete. Az ellenzéki párt attól tart, az új rendszerben a kormány bármelyik intézményt bezárathatja. A tervezet a kancellárok munkába állításán kívül tartalmazza a duális képzés lehetőségét is a felsőoktatásban. Eszerint a műszaki, informatika-, agrár-, természettudomány- vagy gazdaságtudomány-képzési területen indított szakokon a gyakorlati oktatás a Duális Képzési Tanács által meghatározott keretek között, minősített szervezetnél folyna. Változna a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) összetétele is: delegálna egy-egy tagot a jövőben a HÖOK, illetőleg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is, így a testületben ötven százalék alá csökken a kormány által delegáltak aránya. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete tegnap egyeztetést kezdeményezett a köznevelési államtitkárral és a Nemzeti Pedagógus Kar elnökével. Mendrey László elnök még mindig az önkéntes kari tagságért küzdene. I Segít az állam a Pető Intézeten A fenntartó gazdasági társaság vezetője egyetért az intézmény átvételével A világhírű Pető Intézet működésének biztosítása érdekében a kormány állami kézbe veszi az intézményt. A lépés növeli a főiskola állami forrásai felhasználásának hatékonyságát, a hozzátartozó köznevelési intézmény pedig gyakorlóiskolává alakul, így többletforráshoz juthatnak. B Farkas Mfs.Inda_______________ Egyetért a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének állami kézbe vételével az intézmény jelenlegi fenntartója, a Nemzetközi Pető András Nonprofit Kft. vezetője. Fehér Miklós ügyvezető igazgató lapunknak leszögezte: látta a döntésről szóló törvénytervezetet, s minden szavával egyetértett, még akkor is, ha az intézmény állami kézbe vétele a kft. megszűnését jelenti. Kifejtette: az általa vezetett, kormányzati tulajdonú gazdasági társaság az elmúlt években a gazdasági döntéseket illetően többször nézeteltérésbe keveredett a konduktorképzést folytató felsőoktatási intézmény vezetésével. A főiskola bizonyos döntések meghozatalához nem járult hozzá, ez vezetett a gazdaságtalan működéséhez. Azzal, hogy az állam a közvetlen irányítása alá vonja az intézményt, lehetővé válik az állami források felhasználásának hatékonyabbá tétele. Az emberi erőforrások minisztere által benyújtott, a felsőoktatási törvényt módosító javaslat értelmében a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének neve is megváltozik, szeptembertől Pető András Főiskola néven fut. Indoklásában a kormány azt írja: a világhírű Pető-módszer alkalmazásával az intézmény komoly hazai és nemzetközi sikereket ért el. Az állami finanszírozás hatékonyságának növelését a jelenlegi szabályozási környezetben az teremtheti meg, ha az intézmény közvetlen állami fenntartásba kerül. Az előterjesztés leszögezi: az állami finanszírozás a többi állami fenntartású intézménnyel azonos módon biztosítja a főiskola magyar állami ösztöndíjas helyeit, a hozzátartozó köznevelési intézmény (a Pető iskolája, óvodája, szakszolgálata) pedig gyakorlóiskolai státusba kerül. Ez nemcsak az állami finanszírozást, de a felsőoktatási gyakorlóhelyeknek biztosítható, speciális többletforrások lehetőségét is biztosítja, amire a magas konduktori létszám miatt szükség van. Pető András az 1940-es években hozta létre a központi idegrendszeri károsodás következtében mozgássérült személyek helyreállítását célzó konduktív pedagógiai rendszert. A nevelés alapgondolata, hogy a központi idegrendszer a károsodások ellenére is rendelkezik tartalékokkal, új kapcsolatok kiépítésének lehetőségével, amelyek a tanulási-tanítási folyamat vezérlésével mozgósíthatók. A világhírűvé vált módszer alapján az intézet 1963 óta folytat konduktorképzést. Többletforráshoz juthat az immár Pető András Főiskola néven futó intézmény. Erre a magas konduktori létszám miatt is szükségük lesz fotó: Tóth Tibor Belföld2014. június 18., szerda Visszásságokat tárt fel a Kehi Súlyos pénzügyi gondok a Corvinus Egyetemen • A vezetés szerint jól gazdálkodnak Milliós végkielégítések után visszavett dolgozók, közbeszerzési szabályok felrúgása és havi másfél milliót kereső gondnok miatt vizsgálódik a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal a Corvinuson az Index értesülése szerint. A BCE azt mondja, hatékonyan használják fel a forrásokat, és kiegyensúlyozott az egyetemi büdzsé. a Csókás Adrif.in_________________ Súlyos gazdálkodási gondokra mutatott rá a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) a Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE) - írta tegnap az Index. A portál a Kehi jelentéstervezetére hivatkozva arról írt: 2014-re a Rostoványi Zsolt vezette egyetem egy szervezeti egysége sincs tisztában valós gazdasági helyzetével. A vizsgálat többek közt feltárta, az egyetem valós többletfeladatok nélkül fizetett ki keresetkiegészítéseket, illetőleg olyan dolgozókat foglalkoztatott vissza, akiket korábban milliós végkielégítéssel bocsátottak el. Gondok vannak a PPP-szerződésekkel is, melyekre átlagosan évi 1,6 milliárd forintot fizet ki az intézmény. A PPP-megoldással készült oktatási épület előnytelen szerződése szerint hiába fizeti ki a Corvinus a húszéves futamidő alatt a beruházás összes költségét, az ingatlan soha nem lesz a tulajdona, ráadásul a beruházó cég beépítette a földhasználati díjat is az egyetem által fizetett bérleti díjba, összesen 1,68 milliárd forintot veszít az egyetem a furcsa szerződés miatt az Index cikke szerint, amely kitér arra is, a szintén PPP keretében megújult kollégiumokat egy offshore hátterű cég üzemelteti. Az egyik kollégium üzemeltetését ráadásul állítólag olyan cégre bízták rá, amelynek ügyvezetője havi 1,4 millió forintot kapott az egyetemtől a gondnoki tevékenység elvégzéséért. Az állam és magáncégek együttműködésével megvalósuló PPP-beruházásokat a balliberálisok vezette kormányok időszakában kezdték népszerűsíteni. Mint emlékezetes, a Medgyessy-kormány 2003-ban határozott arról, hogy el kell terjeszteni ezt a beruházási formát, amelyről azóta az Állami Számvevőszék is megállapította, hogy magában hordozza a pazarlás és a korrupció veszélyét. A Kehi revizorai rámutattak: az egyetem 341 millió forintnyi beszerzést bonyolított le, miközben beszerzési tilalom volt érvényben. Ismeretes, BCE gazdálkodásáról a Kehihez hasonló megállapításokat tett korábban az azóta már menesztett gazdasági főigazgató, Rózsás Péter András is. Ő tett feljelentést például az egyetem könyvkiadással foglalkozó, azóta megszüntetett cége, az Aula Kft. ügyében is, amelynek több tíz milliós elszámolási gondjai miatt a BRFK különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette elkövetésének gyanúja miatt indított nyomozást. Noha cikkében az Index még csak jelentéstervezetről beszél, lapunk korábban megírta, a Kehi sikkasztás és csalás elkövetésének gyanúja miatt büntetőfeljelentést tett a BCE hallgatói önkormányzatának gazdálkodása miatt. Úgy tudjuk, a HÖK 2012-ben több mint 27 millió forinttal nem tud elszámolni rendezvényei után. Pavlik Lívia, a BCE gazdasági főigazgatója lapunkkal azt közölte: a Kehi még nem juttatta el hozzájuk a jelentéstervezetet, de mivel a vizsgálat a 2008 és 2012 közötti időszakra vonatkozik, „alapvetően megkérdőjelezhető” az Index felvetése, miszerint az egyetem szervezeti egységei 2014-re ne lennének tisztában a gazdasági helyzettel. Nagy örömünkre szolgál viszont, hogy a 2013. év végére felhalmozott egymilliárd forint összegű tartozásállományát az egyetem pénzügynek rendezte, május végén a Magyar Államkincstárnak mindössze 85 millió forint adósságról számoltunk be - hangsúlyozta. Hozzátette: noha likviditásbőség nincs az egyetemen, az idei költségvetés kiegyensúlyozott, a rendelkezésre álló forrásokat hatékonyan használják fel, és tudatos likviditásmenedzsmentet folytatnak a késedelmi kamatok minimalizálása érdekében. 2013-ban a felhalmozott adósságállománynak köszönhetően 100 millió forintnál is nagyobb összegben keletkezett késedelmi kamatfizetési kötelezettségünk. A Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alap gondos felhasználásának köszönhetően több év óta először fordul elő, hogy a költségvetési támogatás terhére nincs szükségünk előleg lehívására - jegyezte meg. - Egy következménye máris van az ügynek, a kormány elszántsága csak nő, hogy a kancellári rendszer bevezetésével végleg rendezze az egyetemek és főiskolák eddig nem kellő gondossággal, itt-ott talán nem kellő hozzáértéssel folytatott gazdasági tevékenységét - közölte a vizsgálat kapcsán a szaktárca. Rostoványi Zsolt Otthagyja Battonyát az SOS Gyermekfalu Elköltözik az első magyarországi SOS Gyermekfalu Battonyáról. A tervek szerint az épületegyüttest eladják. Battonya polgármestere szerint a költözés kárt okoz, s az nem a gyerekekről, hanem üzleti érdekekről szól. A hírek szerint Orosházán nem komplett falu lesz, az alapítvány különálló magánházakat akar vásárolni a városban. M Farkas__________________________ Költözését tervezi az első magyarországi gyermekfalu Battonyáról. Az erről szóló híreket Gosztonyi Gábor, az SOS Gyermekfalu Magyarországi Alapítványának vezetője lapunknak megerősítette, ám a részletekről egyelőre nem akart nyilatkozni, csupán annyit mondott, jövő héten tájékoztatón számolnak be a fejleményekről. A Beol.hu-nak Gosztonyi ezzel kapcsolatban annyit árult el, a gyermekfalu új, lehetséges helyének megválasztásakor sok szempontot kell figyelembe venni, például azt, hogy ne legyen messze Battonyától, hogy az ott élő családok ne szakadjanak el teljesen az ottani gyökerektől. Elismerte azt is, hogy a lehetőségekről egyeztettek Orosházával. Leszögezte: a faluban lakó gyermekeket nem lakásotthonokban helyezik el, mindegyikük nevelőcsaládjával együtt költözik. Gosztonyi szerint az alapítvány nem szeretné a gyermekfalu elköltözése esetén eltékozolni az épületeit, ezért az ingatlan eladása során olyan megoldásra törekszik, mely Battonyának és az alapítványnak is megfelelő. Zalai Mihály, Orosháza polgármesteri jogkörrel felruházott alpolgármestere lapunknak megerősítette, tárgyaltak, tárgyalnak az alapítvánnyal, ennél többet azonban egyelőre ő sem akart mondani. Nem úgy Karsai József, Battonya polgármestere, akit rendkívül felháborított a döntés. Az egykori szocialista politikus lapunknak kijelentette: az alapítvány vezetője neki azt mondta, azért akarnak elköltözni, mert elavultak az épületek, és a felújítás 200 millió forintba kerülne, Orosházán pedig ennél jóval kevesebbért vásárolnak házakat. Karsai szerint azonban a battonyai falu értéke több mint egymilliárd forint, amit elképesztő felelőtlenség veszni hagyni. A faluban közösségi terek, futballpálya, kosárlabdapálya, játszótér áll a gyerekek rendelkezésére, ahol jelenleg 80 gyermek él egymás melletti házakban nevelőcsaládoknál, összetartó közösségben. A polgármester úgy tudja: Orosházán szó sem lenne egy új gyermekfalu létrehozásáról, ott különálló magánházakat vásárolna az alapítvány az egyes nevelőcsaládoknak, megbontvaaz évek óta együtt élő közösséget. Karsai kijelentette: a battonyai önkormányzat is rengeteg pénzt ölt a faluba, bevezette a vizet, a csatornázást, köves utat épített. Ha a gyerekek elköltöznek, minden veszendőbe megy, hisz kinek lehetne eladni egy speciálisan erre a célra épített gyermekfalut. - Nem fogom ezt annyiban hagyni, országos botrányt csinálok - szögezte le Karsai József. Az SOS Gyermekfalu a kelet-európai országok közül elsőként a magyarországi Battonyán nyitotta meg kapuit 1986-ban. Jelenleg Battonyán, Kecskeméten és Kőszegen működnek SOS gyermekfalvak 10-12 családi házzal, nevelőszülői családokkal. Az SOS Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa által fenntartott hálózatokban és ifjúságházakban ma mintegy 370 gyermek és fiatal él.