Magyar Nemzet, 2014. augusztus (77. évfolyam, 208-236. szám)
2014-08-25 / 231. szám
I ?s IPTm gazdasag@magyarnemzet.hu Elutasított kereset: fordíthat az állam? Horváth Csaba László__________ Noha a sajtóban megjelent tudósítások nagy többsége az adósok szempontjából győzelemként értékelte, hogy a Fővárosi Törvényszék nem jogerős ítéletében múlt pénteken elutasította a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet perkeresetét, valójában az adósok számára lehet hátrányos a döntés - mondta el lapunknak Damm Andrea ügyvéd. A szakember szerint van lehetőség arra, hogy a takarékszövetkezet az ítélettel ne tudjon kibújni a devizahiteles-törvény hatálya alól. Az ügyvéd úgy látja, az a probléma, hogy az államot képviselő ügyvédek nem vitatták a pénzintézet jogászának érvelését, miszerint a bank az általános szerződési feltételeket egyedileg megtárgyalta az adósaival, ezzel pedig egyetértettek abban is, hogy a törvény nem vonatkozik a takarékszövetkezetre. Damm Andrea kiemelte, a jogszabályban ugyan az szerepel, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelennek tekintendők, de azt is kimondja, hogy kivételnek számítanak az egyedileg megtárgyalt kikötések. Ennek következtében előfordulhat, hogy a takarékszövetkezet adósai egyetlen forintot sem remélhetnek az egyoldalú szerződésmódosítások nyomán, hanem majd ők bizonyíthatják egyéni perekben, hogy az adott általános szerződési kikötéseket megtárgyalták-e velük egyénileg. A szakember szerint a pénzintézet jogásza fondorlatos módon azt akarta ítéletbe foglaltatni, hogy az állam nem vitatja: a takarékszövetkezet egyedileg megtárgyalta a kikötéseket az adósokkal, és ez sikerült is. Damm Andrea ugyanakkor rámutatott, lehetőség van arra, hogy az állam fellebbezzen, ami ha sikerrel járna, olyan eredményt hozhatna, mintha a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet nem is nyújtott volna be keresetet. Erre azért van lehetőség - mondta -, mert a bíróság csak akkor utasíthatta volna el a takarékszövetkezet keresetét, ha érdemben döntést hozott volna. De mivel a pénzintézetnek nem volt joga keresetet beadni, ahogy azt a bíróság kimondta, akkor a pert meg kellett volna szüntetni. Ha az állam ezen érv alapján fellebbez, s ha annak helyt ad a másodfokú bíróság, akkor a takarékszövetkezet ügyfelei, illetve a velük kötött hitelszerződések továbbra is a devizahitelestörvény hatálya alá tartoznának, azaz az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelennek tekintendők. Ismeretes, a július 4-én elfogadott devizahiteles-törvény feltételezi, hogy a pénzintézetek egyoldalú szerződésmódosításai tisztességtelenek, ám megadja a hitelintézeteknek a lehetőséget, hogy ennek ellenkezőjét bebizonyítsák a bíróságon. 2014. augusztus 25., hétfő Jelentős változások várhatók a munkavállalók hiteltörlesztésének könnyítésére alkalmas kafetériajuttatások terén. A nagyobb cégeket és intézményeket gúzsba kötő korlátozások enyhülnek, így rövid időn belül nagyon sokan vehetik igénybe ezt a szolgáltatást. Hétszázezer hitelfelvevő helyzetén javíthat ez az adósmentő megoldás. Jakubász Tamás__________________ Számos vállalkozás, hivatalos szervezet döntött úgy az elmúlt hónapokban, hogy a dolgozók a bérüket kiegészítő különféle kafetériajuttatások közül a lakáshitelek törlesztőrészleteinek részbeni átvállalását is választhatják. A lehetőséget a jogszabályok már az idei év eleje óta biztosítják. A megoldás lényege úgy foglalható össze, hogy a munkaadó - fizetésen kívül - öt év alatt összesen ötmillió forintot adhat adó- és járulékmentesen alkalmazottjának. A pénz támogatásként és kafetéria formájában is eljuthat a munkavállalókhoz. Szakértői tapasztalatok szerint elsőként és leggyorsabban főként a kisebb cégek léptek. Sok esetben a csupán egy alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások vezetői próbálkoztak meg a lehetőség bevezetésével. A juttatás jogszabályban meghatározott feltételei miatt azonban nem mindenki járt sikerrel. Emiatt a nagyobb foglalkoztatók csak később léphetnek az ügyben, az adminisztráció, a felkészülés náluk több időt vehet igénybe. Néhány állami szervezetnél és nagyobb magáncégnél ezek után | &■' '■$$} jgjgjjgg arról érdeklődtünk, hogy tervezik-e a hitelkafetéria bevezetését. Állományunkból 1708 személy kérte a kafetériajuttatás kifizetésének felfüggesztését, az érintettek minden bizonnyal hiteltörlesztési támogatásért folyamodnak majd - ezt például az Országos Rendőr-főkapitányság közölte érdeklődésünkre. A rendőrségnél megjegyezték: napokon belül megjelenhet a hivatalos közlönyben az a jogszabály, amelyik elhárítja az eddigi, utolsó akadályt. Megkeresésünkre a Mal arról számolt be, hogy a cég munkavállalói az év eleje óta kérhetik a juttatást, eddig - előzetesen - nagyjából 750 dolgozó választotta a lehetőséget. Az érintettektől ezek alapján átlagosan havi negyvenezer forintos törlesztést vállalhat át a társaság. A kifizetéseket ősszel indíthatja el az olajipari vállalat. A hiteltörlesztési támogatást egyre több munkáltató vezeti majd be, a megoldás iránt számottevő az érdeklődés - ez már a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kérdésünkre adott válaszából derül ki. Az utóbbi időben a szaktárcánál és az adóhivatalban is sokan jelentkeztek, azt tudakolva, milyen feltételek mellett folyósítható a dolgozóknak a hiteltörlesztési támogatás. - A megoldás nem kevesebb mint hétszázezer hitelfelvevő helyzetén segíthet - tudatták a tárcánál, hozzátéve: a munkáltatói támogatás szóba jöhet a deviza- vagy a forintadósságok esetében is. . Hogy pontosan mennyi foglalkoztató ragadja majd meg a lehetőséget, azt csak később, a jövő esztendő elején ismerheti meg a közvélemény. Az NGM-nél egyébként megjegyezték: a juttatás ötmilliós maximuma sem nem eltúlzott, sem nem alacsony. Az átlagos lakáshitel-tartozás nagysága ugyanis idehaza hétmillió forint körül mozog, MINT A VÉGTÖRLESZTÉSKOR. A munkáltatók a végtörlesztés időszakában is dotálhatták dolgozóikat kölcsönnel és vissza nem térítendő támogatással segíthették azokat az alkalmazottaikat, akik annak idején egyösszegű befizetéssel igyekeztek letudni hiteladósságukat Az akkori hírek szerint számos vállalkozás érdeklődött a lehetőség iránt ám hogy ezt hány esetben követte a pénz folyósítása, arra csak utóbb derülhetett fény. A végtörlesztéshez nyújtott dotációról a cégeknek 2013 márciusáig kellett számot adniuk Az adóhivatal adatai szerint több mint 1400 vállalkozás döntött úgy, hogy anyagi segítséget nyújt eladósodott alkalmazottainak Az érintett munkáltatók több mint 2800 személynek juttattak különféle összegeket a pénzek együttes értéke elérte a 103 milliárd forintot Eszerint egy-egy dolgozó átlagosan 33 millió forinthoz jutott munkaadójától. Az összeg kisebb része - hárommilliárd forint - kölcsön formájában került a banki hiteltől szabadulni igyekvőkhöz, közel nyolcmilliárd forintot pedig vissza nem térítendő támogatás formájában adtak át a foglalkoztatók A dotációt - bizonyos feltételek megtartásával - adómentesen nyújthatták a munkáltatók Nagyon sokan igénylik a hitelkafetériát Hétszázezer embernek segíthet az adósmentő megoldás • Az állami intézmények és a kisvállalkozások járnak az élen Szövegezik a második törvényt A jogszabály meghatározza, hogyan zajlik a jogtalanul elvett pénzek visszafizetése Várhatóan szeptemberben nyújtja be az Országgyűléshez az Igazságügyi Minisztérium a második adósmentő törvényt. A jogszabály azt határozza majd meg, miképpen kerülnek vissza a hitelfelvevőkhöz azok az összegek, amelyeket korábban alap nélkül számítottak fel a bankok. A paragrafusok az elszámolás miatt kipattanó esetleges jogvitákat is keretek közé terelik, a nézeteltéréseket a tervek szerint gyors eljárásban tisztázhatják majd. fiakulász___________________________ Már szövegezi a szakminisztérium a második devizajogszabályt - tudta meg lapunk. Az új törvény azt határozza majd meg, pontosan hogyan, miként számoljon el a bank az ügyféllel. A részletekről az igazságügyi tárca sajtóosztálya érdeklődésünkre közölte: a paragrafusok kimunkálásához már azt követően hozzáláttak, hogy az Országgyűlés július 4- én elfogadta az első adósmentő törvényt. Az akkori rendelkezések a Kúria jogegységi határozatának egyes pontjait iktatták a jogrendbe, kimondva például azt, hogy az árfolyamrés alkalmazása semmis. Azt pedig a bankoknak kell a bíróság előtt igazolniuk, hogy a korábbi egyoldalú kamatemeléseik tisztességesek voltak. Az első adósmentő törvény ezek mellett rendelkezett a perek és a végrehajtási eljárások felfüggesztéséről, megakasztásáról is. Utóbbi szabályok garantálhatják, hogy a bankok azokban az ügyekben is elszámoljanak adósaikkal, amelyek kapcsán korábban jogvita bontakozott ki, jogi eljárás indult meg - közölték az igazságügyi tárcánál. Hozzátették: a devizahitelek rendezése és a korrekt, jogszabálynak megfelelő pénzügyi viszonyok kialakítása csak így oldható meg rövid idő alatt. A most készülő törvény felvázolja majd az elszámolás alapvető elveit, emellett rögzíti, hogy a pénzügyi szervezeteknek milyen mechanizmust kell követniük, miként kell visszajuttatniuk a korábban alap nélkül felszámított öszszegeket adósaiknak. A második devizatörvényben eljárási szabályok is helyet kapnak, ezek a paragrafusok arról rendelkezhetnek, melyik fórum ítéli meg és milyen határidők betartásával az elszámolás miatt felmerülő esetleges vitákat. - A cél a folyamat gyors befejezése, így a bank és az ügyfél között kipattanó számszaki nézeteltéréseket rövid úton rendezheti az erre kijelölt szakmai vagy más testület - fogalmaztak a minisztériumban. Jelenleg az egyes rendelkezések írásba foglalásának feladatát végzik el a tárca szakemberei. Az elmúlt hetekben számos egyeztetésre került sor, a kormányzat meghallgatta a pénzügyi élet és az igazságszolgáltatás képviselőinek véleményét, de kikérte a végrehajtók álláspontját is. A többi minisztérium meglátásait szintén figyelembe veszik az elszámolási szabályok kimunkálásakor. A Kúria jogegységi határozata valamennyi, korábban bizonytalanságot okozó felvetést megnyugtatóan elrendezett, a törvényhozáshoz így nincs szükség semmilyen további jogi vagy szakmai iránymutatásra sem itthonról, sem az uniós fórumoktól - közölte az igazságügyi tárca. Az elszámolás menetét meghatározó jogszabály várhatóan szeptemberben kerül az Országgyűlés elé, így a törvényről még az őszi ülésszak alatt dönthetnek a képviselők. Mindeközben az év végéig a most induló bankperek is jogerősen befejeződhetnek, így karácsony környékére világossá válhat: pontosan mennyivel tartoznak az ügyfelek, s az eddigi többletbefizetéseket a bankok milyen formában adják vissza a hitelfelvevőknek. Télen számolhatnak majd el a bankok és az ügyfelek FOTÓ: HEGEDŰS MÁRTA