Magyar Nemzet, 2014. augusztus (77. évfolyam, 208-236. szám)

2014-08-19 / 226. szám

II oiiizet • Belföld 2014. augusztus 19., kedd A civil bátorság negyedszázada Az 1989-es páneurópai piknik a szovjet blokk szétesését, Európa újraegyesítését is elindította Több száz NDK-s állampolgár rohant át Ausztriába a Sopron és ST Margarethen közti földúton 1989. augusztus 19-én FOTÓ: MTI Bizonyos körök fáradhatatla­nul igyekeznek átírni a törté­nelmet és úgy beállítani, mint­ha a nyugati határ légiesítése, megnyitása egyedül az utolsó napjait élő, gyengülő pártál­lam jótéteménye lett volna. Holott éppen a huszonöt éve rendezett páneurópai piknik eseményei mutatták meg leg­szembetűnőbben: a polgári ci­vil szféra bátorsága, elkötele­zett szabadságvágya nélkül minden másképp alakulhatott volna. Az akkor induló vagy már jelentős társadalmi befo­lyásra szert tevő, az időközi választásokon több parlamen­ti mandátumhoz is jutó ellen­zéki szervezetek fellépése nél­kül az NDK-s menekültek tö­meges áttörése sem történt volna meg, és az MSZMP-kor- mány sem merte volna a ha­tárt véglegesen megnyitni nyugat felé. Ilyenformán Eu­rópa újraegyesítése, a szovjet blokk, a kommunizmus össze­roppanása is elmaradhatott vagy késedelmet szenvedhe­tett volna. Mf.gyf.ri Dávid _______________ H a van történelmi tömegpszi­chózis, akkor 1989-ben min­denképpen megnyilatkozott az egész világban. Való igaz: a Szovjet­unió nem bírta a gazdasági, fegy­verkezési versenyt, és végered­ményben ez vezetett a bolsevik rendszert fellazító intézkedésekhez, amelyek törvényszerűen eredmé­nyezték a csatlós országok bábre- zsimjeinek meggyengülését. A fo­lyamatot azonban az addig elnyo­mott, a szabadság előszelét megér­ző tömegek elementáris független­ségvágya is kikényszerítette. Ma­gyarországon ennek az össztársa­dalmi érzésnek a legjelentősebb megnyilvánulása Nagy Imre június 16-i, több százezer fős tömeget megmozgató újratemetésén kívül az augusztus 19-i, Sopron melletti páneurópai piknik volt. ANGELA MERKEL A NÉMET HÁLÁ­RÓL. ,Ezt a határkaput már soha többé nem lehetett bezárni. Csu­pán csak néhány hónapig tartott még, amíg a hidegháború összes fala leomlott Szeretném azoknak megköszönni a bátorságát akik Ma­gyarországon és az osztrák oldalon szervezték a pikniket vigyáztak rá. [...] A történél met úgy írják, hogy az az egyes emberek kis, bátor lépése­iből áll össze. Ami itt történt egy darab történelem. A Német Szövet­ségi Köztársaság és a németországi emberek nem felejtik el, milyen nagy mértékben járult hozzá Ma­gyarország ahhoz hogy ma vala­mennyien szabadságban élhetünk' (Részlet Angela Merkel német kan­cellár beszédéből, 2009. augusztus 19., Sopronpuszta, Páneurópai Pik­nik Emlékpark) Kétségtelen, hogy a civil kezde­ményezés sikeréhez hozzájárult, hogy az utolsó pártállami kormány már nem akart mindenáron erőből cselekedni. Hivatalosan 1989. má­jus 2-án jelentették be az Ausztria felé kiépített elektromos és műsza­ki határzár bontásának elkezdését. Június 27-én pedig sor került a vas­függöny ünnepélyes átvágására. Visszaemlékezők szerint ekkor már annyira előrehaladott állapotban volt a kerítés eltávolítása, hogy úgy kellett keresni egy arra alkalmas, fényképezhető szögesdrótdarabot, amit Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter el­vághatott, megörökítve a történel­mi fordulóponttal felérő gesztust. Mindezek ellenére ezzel koránt­sem oldódhatott meg az NDK-me- nekültek ügye, akik a könnyebb nyugatra szökés reményében egyre nagyobb számban gyűltek össze a nyár folyamán Magyarországon, il­letve a nyugatnémet követségen. Később derült ki, hogy a diplomati­kusan eufemizált híradásokkal el­lentétben augusztusra már nem több tízezer, hanem jóval több, egyes becslések szerint százezres nagyságrendű, jelentős részben nyugatra igyekvő keletnémet zsú­folódott össze hazánkban. A demokratizálódási reménye­ket táplálta George Bush amerikai elnök magyarországi látogatása jú­liusban. Ennek során nemcsak op­timizmusra okot adó, biztató be­szédet mondott 11-én a Kossuth té­ren, hanem átvehette Németh Mik­lós miniszterelnök ajándékát, a vas­függöny díszes dobozba zárt darab­káját. Mindennek az eseménysor­nak az volt az egyértelmű üzenete, hogy a magyar állam nem ellensé­ges többé a változásokkal, a nyuga­ti demokráciákkal szemben, így a polgári önszerveződéseknek, a sza­badságtörekvéseknek sem kívánja feltétlenül útját állni. Ilyen nagypolitikai atmoszférá­ban kezdtek debreceni és soproni civil és szárnyukat bontogató alter­natív formációk egy határ menti osztrák-magyar találkozó szerve­zéséhez augusztus 19-re. A határ egyetlen alkalommal történő meg­nyitásának hatalmas szimbolikus jelentősége volt - túl azon, hogy több száz, egyes források szerint ezer keletnémet állampolgár hasz­nálta ki az alkalmat, és rohant át családostul Ausztriába. A történe- lemtormáló akció sikeréhez termé­szetesen nagyban hozzájárult, hogy Habsburg Ottón, a Páneurópa Unió elnökén- kívül Pozsgay Imre, a re­former államminiszter is vállalta a védnökséget, ami garanciát jelen­tett arra, hogy a fegyveres határőri­zeti szervek nem fognak barátság­talanul viszonyulni a részt- vevőkhöz. így is történt. A helyi határőr­parancsnok, Bella Árpád alezre­des semmilyen módon nem lépett fel az áttóduló keletnémetekkel szemben. Később eljárás is indult ellene, de végül nem lettek végze­tes következményei az ügynek. Az NDK-sok értesültek róla, hogy 19- én rövid időre megnyitják a ha­tárt. Mindent elsöprő szabadság- vágyukat, eltökéltségüket illuszt­rálja, hogy viszszaemlékezések szerint Sopronpuszta környéke te­le volt az eset után elhagyott DDK jelzésű Trabantokkal és Wartbur­gokkal. Ez volt az első alkalom, hogy tömegesen nyugatra szök­hettek NDK-állampolgárok egy másik úgynevezett szocialista or­szágból a hivatalos szervek aktív tétlenségének segítségével. Nem véletlenül hangsúlyozta Helmut Kohl akkori nyugatnémet kancel­lár, hogy ott verték ki az első téglát a berlini falból. Pedig az alapötlet nem úgy vetődött fel 1989 júniusá­ban, hogy egyfajta történelmi né- metmenekült-szöktetésbe fog tor­kollni a határon átnyúló barátkozó • szomszédolás. A szervezés nemzet­közi rekordfelállítással ért fel. A gondolat megszületésétől két hó­nap telt el a kivitelezésig, holott a legkülönbözőbb hivatalos papírok beszerzésétől a hírverésen keresztül az anyagi, tárgyi feltételek előte­remtéséig az akkori viszonyok kö­zött különösen sok nehézségbe üt­között minden. Nagy László, az egyik soproni szervező, a Páneu­rópai Piknik ’89 Alapítvány titká­ra tanulmányában leírja: a debre­ceni MDF-es Mészáros Tamás ve­tette fel a tervet a Habsburg Ottó június 20-i előadását követő be­szélgetésen. Kezdetben sokan ké­telkedtek a megvalósíthatóság­ban, de aztán hamar mindenki melléállt, és a soproni demokrata fórum, illetve az akkor mintasze­rűén működő Ellenzéki Kerék­asztal pártjai (Fidesz, FKGP, SZDSZ) segítségével felgyorsultak a történések. Pozsgay Imre államminiszter­ként nagy segítséget nyújtott, ám a szervezőknek kellett osztrák részről megtalálniuk a partnere­ket. Napok alatt megnyerték az ügynek a burgenlandi Szentmar- gitbánya polgármesterét, Andreas Wahát, aki lelkesen felkarolta az ötletet, és beszerezte a szükséges kinti hivatalos engedélyeket. Any- nyira szűkös volt az idő, hogy az írásbeli jóváhagyás meg sem érke­zett a nagy napig, csak szóbeli be­leegyezés volt a birtokukban a határlégiesítő vállalkozáshoz. A német menekültek átrohaná- sa után .megtartották a tervezett programokat. Habsburg Walbur- gán, Pozsgay Imre titkárán, Vass Lászlón kívül beszédet mondott a Páneurópa Unió képviseletében Klaus Lange és Vincenz von und zu Liechtenstein. Töltés László általa átcsempészett levelét Szabó Lukács - későbbi MDF-es parlamenti kép­viselő - olvasta fel. Komád György Gondolatok a határ mentén címmel ismertette írását. A szervezőkben kezdett tuda­tosulni az eufórikus, felszabadult hangulat ellenére, hogy igen ko­moly negatív következményei le­hetnek az eseménynek. Hiszen a sarokba szorított pártállam rogya­dozott, de még állt, és ugrásra ké­szek voltak a visszarendeződésen munkálkodó szektás fundamenta­lista erők. Nagy László leírja: meg­kérdezte Konrádot, szerinte bör­tönbe kerülnek-e? Nem járnak-e úgy, mint az ötvenhatosok? A vá­lasz tükrözte azt a tétova, semmit­mondó óvatoskodást, bizonyta­lankodást, ami az SZDSZ-es írót később is jellemezte: „Ügy érzem, hogy ezúttal van esélyünk arra, hogy esetleg valódi változások jönnek és lehet, hogy a börtönt megússzuk.” A földcsuszamlásszerű válto­zásokat azonban már nem lehetett megállítani. Sem a palackba visz- szaszuszakolni azt a szellemet, amit a páneurópai pikniken a me­rész polgárok kieresztettek. A tár­gyalások nagyobb lendületet vet­tek a kijutásra várakozó német menekülttömegek hivatalos nyu­gatra engedéséről, és szeptember 11-én megszületett a kormány- döntés. Ám visszavonhatatlanul az augusztus 19-i sopronpusztai áttörés lett a történelemkönyvek lapjain a német újraegyesítés és így Európa integrációjának az első forradalmi kezdeményezése. Gulyás Gergely a jaltai rendszer kegyetlenségéről A második világháború után kialakult jaltai rendszer lebontá­sának egyik legjelentősebb állomása volt a huszonöt évvel ez­előtt Sopronpusztán rendezett páneurópai piknik - hangsú­lyozta Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke egy tegnapi konferencián. M Munkatársunktúi. _________________________________________________________ A jaltai rendszer a történelem talán legigazságtalanabb és legkegyetle­nebb rendszere, amely jólétben, szabadságban és demokráciában élőkre és diktatúrára, rabságra és nélkülözésre ítéltekre osztotta a konti­nenst - mondta Gulyás Gergely a Kapu a szabad Európa felé címmel ren­dezett konferencián Sopronban. A politikus szerint ennek a rendszernek a bukása Európa egységét hozta el. A páneurópai piknik 25. évfordulójá­nak alkalmából rendezett eseményen az Országgyűlés alelnöke kijelentet­te: az örökségre akkor vagyunk méltók, ha ezt a szabadságot mindannyi­an jóra tudjuk fordítani. Gulyás Gergely kiemelte: a páneurópai piknikkel és azzal, hogy nem sokkal később az országon keresztül Ausztriába engedték a nyugatra tar­tó keletnémeteket, 1956 után Magyarország ismét a világsajtó címlapjai­ra kerültj az események pedig megteremtették Európa egységének lehető­ségét, történelmi igazságtételt adva Németországnak, amikor két mester­séges államból egy természetes jött létre. Hozzátette: 1989-ben sikerült beváltani az ’56-os forradalom célkitűzéseit.- A páneurópai piknik volt az a pillanat, amelytől a németek sza­badnak és „egyesültnek” érezhették magukat - mondta a kerekasztal- beszélgetésén Pozsgay Imre egykori államminiszter. Felidézte: az ese­mény előkészítése idején, egy telefonbeszélgetés során vetette fel Habs­burg Ottónak, mi lenne, ha a Magyarországon tartozó keletnémet me­nekültek, „ha arra járnak, véletlenül kitalálhatnának az országból”. A páneurópai mozgalom vezetője az ötletet elfogadta, s azt javasolta: an­nak érdekében, hogy az esemény ne terhelje meg a két állam kapcsolatát, egyikük se vegyen részt a pikniken. Frank Spengler, a Konrad Adenauer Alapít­vány budapesti képvisele­tének vezetője szerint a piknik békés és döntő lé­pés volt a hidegháború ál­tal megosztott Európa új­raegyesítése felé. Hildi- gund Neubert, Türingia Gulyás Gergely tartomány kancelláriájá­nak államtitkára kiemelte, hogy a nyugatra menekülő keletnémetek, akikre az NDK akkori államha­talma lövetett, nem akarták elhagyni hazájukat, de olyan országban sem akartak tovább élni, ahol megállt az idő.- 25 év után is minden okunk megvan arra, hogy köszönetét mond­junk a magyaroknak, hiszen országuk a szabadság kapuja volt az NDK sok polgárának, és a magyarok hozzájárulása nélkül sokkal tovább tartott volna Németország egységének helyreállítása - emelte ki Michael Roth, az európai ügyekért felelős német külügyi államminiszter, aki szerint a pán­európai piknik fontos hozzájárulás volt az európai szabadsághoz és de­mokráciához. A szociáldemokrata politikus a Der Tagesspiegel című libe­rális német lap online kiadásában ugyanakkor kétségesnek nevezte, hogy a magyar kormány eléggé ragaszkodna az uniós alapértékekhez. ■ ORBÁN VIKTOR SOPRONBAN. Ma folytatódnak a páneurópai piknik ren­dezvényei: tíz órától a soproni Liszt Ferenc Konferencia- és Kulturális Központban Kapu Európába címmel konferenciát rendez a Konrad Adenauer Alapítvány és a Polgári Magyarországért Alapítvány. Ugyan­csak tíz órától látogatható Sopronpusztán a Páneurópai Piknik Emlék­parkban a családi nap. Az egész napos programokra félóránként ingyenes buszjáratokat indítanak a soproni buszpályaudvarról. Délután három órakor a konferenciasátorban A páneurópai piknik és határáttörés test­közelből címmel rendeznek kötetlen beszélgetést a 25 évvel ezelőtti pán­európai piknikről, annak elő- és utóéletéről. Négy órakor szintén a konfe­renciasátorban Orbán Viktorral, Magyarország miniszterelnökével be­szélget Rákay Philip az 1989 - a csodák éve mottó jegyében. (MN)

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék