Magyar Nemzet, 2014. augusztus (77. évfolyam, 208-236. szám)
2014-08-19 / 226. szám
Iemzet • Belföld 2014. augusztus 19., kedd A civil bátorság negyedszázada Az 1989-es páneurópai piknik a szovjet blokk szétesését, Európa újraegyesítését is elindította Bizonyos körök fáradhatatlanul igyekeznek átírni a történelmet és úgy beállítani, mintha a nyugati határ légiesítése, megnyitása egyedül az utolsó napjait élő, gyengülő pártállam jótéteménye lett volna. Holott éppen a huszonöt éve rendezett páneurópai piknik eseményei mutatták meg legszembetűnőbben: a polgári civil szféra bátorsága, elkötelezett szabadságvágya nélkül minden másképp alakulhatott volna. Az akkor induló vagy már jelentős társadalmi befolyásra szert tevő, az időközi választásokon több parlamenti mandátumhoz is jutó ellenzéki szervezetek fellépése nélkül az NDK-s menekültek tömeges áttörése sem történt volna meg, és az MSZMP-kormány sem merte volna a határt véglegesen megnyitni nyugat felé. Ilyenformán Európa újraegyesítése, a szovjet blokk, a kommunizmus összeroppanása is elmaradhatott vagy késedelmet szenvedhetett volna. Mf.gyf.ri Dávid_______________ H a van történelmi tömegpszichózis, akkor 1989-ben mindenképpen megnyilatkozott az egész világban. Való igaz: a Szovjetunió nem bírta a gazdasági, fegyverkezési versenyt, és végeredményben ez vezetett a bolsevik rendszert fellazító intézkedésekhez, amelyek törvényszerűen eredményezték a csatlós országok bábrezsimjeinek meggyengülését. A folyamatot azonban az addig elnyomott, a szabadság előszelét megérző tömegek elementáris függetlenségvágya is kikényszerítette. Magyarországon ennek az össztársadalmi érzésnek a legjelentősebb megnyilvánulása Nagy Imre június 16-i, több százezer fős tömeget megmozgató újratemetésén kívül az augusztus 19-i, Sopron melletti páneurópai piknik volt. ANGELA MERKEL A NÉMET HÁLÁRÓL. .Ezt a határkaput már soha többé nem lehetett bezárni. Csupán csak néhány hónapig tartott még, amíg a hidegháború összes fala leomlott Szeretném azoknak megköszönni a bátorságát akik Magyarországon és az osztrák oldalon szervezték a pikniket vigyáztak rá. [...] A történelmet úgy írják, hogy az az egyes emberek kis, bátor lépéseiből áll össze. Ami itt történt egy darab történelem. A Német Szövetségi Köztársaság és a németországi emberek nem felejtik el, milyen nagy mértékben járult hozzá Magyarország ahhoz hogy ma valamennyien szabadságban élhetünk" (Részlet Angela Merkel német kancellár beszédéből, 2009. augusztus 19., Sopronpuszta, Páneurópai Piknik Emlékpark) Kétségtelen, hogy a civil kezdeményezés sikeréhez hozzájárult, hogy az utolsó pártállami kormány már nem akart mindenáron erőből cselekedni. Hivatalosan 1989. május 2-án jelentették be az Ausztria felé kiépített elektromos és műszaki határzár bontásának elkezdését. Június 27-én pedig sor került a vasfüggöny ünnepélyes átvágására. Visszaemlékezők szerint ekkor már annyira előrehaladott állapotban volt a kerítés eltávolítása, hogy úgy kellett keresni egy arra alkalmas, fényképezhető szögesdrótdarabot, amit Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter elvághatott, megörökítve a történelmi fordulóponttal felérő gesztust. Mindezek ellenére ezzel korántsem oldódhatott meg az NDK-menekültek ügye, akik a könnyebb nyugatra szökés reményében egyre nagyobb számban gyűltek össze a nyár folyamán Magyarországon, illetve a nyugatnémet követségen. Később derült ki, hogy a diplomatikusan eufemizált híradásokkal ellentétben augusztusra már nem több tízezer, hanem jóval több, egyes becslések szerint százezres nagyságrendű, jelentős részben nyugatra igyekvő keletnémet zsúfolódott össze hazánkban. A demokratizálódási reményeket táplálta George Bush amerikai elnök magyarországi látogatása júliusban. Ennek során nemcsak optimizmusra okot adó, biztató beszédet mondott 11-én a Kossuth téren, hanem átvehette Németh Miklós miniszterelnök ajándékát, a vasfüggöny díszes dobozba zárt darabkáját. Mindennek az eseménysornak az volt az egyértelmű üzenete, hogy a magyar állam nem ellenséges többé a változásokkal, a nyugati demokráciákkal szemben, így a polgári önszerveződéseknek, a szabadságtörekvéseknek sem kívánja feltétlenül útját állni. Ilyen nagypolitikai atmoszférában kezdtek debreceni és soproni civil és szárnyukat bontogató alternatív formációk egy határ menti osztrák-magyar találkozó szervezéséhez augusztus 19-re. A határ egyetlen alkalommal történő megnyitásának hatalmas szimbolikus jelentősége volt túl azon, hogy több száz, egyes források szerint ezer keletnémet állampolgár használta ki az alkalmat, és rohant át családostul Ausztriába. A történelemformáló akció sikeréhez természetesen nagyban hozzájárult, hogy Habsburg Ottón, a Páneurópa Unió elnökén kívül Pozsgay Imre, a reformer államminiszter is vállalta a védnökséget, ami garanciát jelentett arra, hogy a fegyveres határőrizeti szervek nem fognak barátságtalanul viszonyulni a résztvevőkhöz, így is történt. A helyi határőrparancsnok, Bella Árpád alezredes semmilyen módon nem lépett fel az áttóduló keletnémetekkel szemben. Később eljárás is indult ellene, de végül nem lettek végzetes következményei az ügynek. Az NDK-sok értesültek róla, hogy 19- én rövid időre megnyitják a határt. Mindent elsöprő szabadságvágyukat, eltökéltségüket illusztrálja, hogy viszszaemlékezések szerint Sopronpuszta környéke tele volt az eset után elhagyott DDK jelzésű Trabantokkal és Wartburgokkal. Ez volt az első alkalom, hogy tömegesen nyugatra szökhettek NDK-állampolgárok egy másik úgynevezett szocialista országból a hivatalos szervek aktív tétlenségének segítségével. Nem véletlenül hangsúlyozta Helmut Kohl akkori nyugatnémet kancellár, hogy ott verték ki az első téglát a berlini falból. Pedig az alapötlet nem úgy vetődött fel 1989 júniusában, hogy egyfajta történelmi németmenekült-szöktetésbe fog torkollni a határon átnyúló barátkozó , szomszédolás. A szervezés nemzetközi rekordfelállítással ért fel. A gondolat megszületésétől két hónap telt el a kivitelezésig, holott a legkülönbözőbb hivatalos papírok beszerzésétől a hírverésen keresztül az anyagi, tárgyi feltételek előteremtéséig az akkori viszonyok között különösen sok nehézségbe ütközött minden. Nagy László, az egyik soproni szervező, a Páneurópai Piknik ’89 Alapítvány titkára tanulmányában leírja: a debreceni MDF-es Mészáros Tamás vetette fel a tervet a Habsburg Ottó június 20-i előadását követő beszélgetésen. Kezdetben sokan kételkedtek a megvalósíthatóságban, de aztán hamar mindenki melléállt, és a soproni demokrata fórum, illetve az akkor mintaszerűen működő Ellenzéki Kerekasztal pártjai (Fidesz, FKGP, SZDSZ) segítségével felgyorsultak a történések. Pozsgay Imre államminiszterként nagy segítséget nyújtott, ám a szervezőknek kellett osztrák részről megtalálniuk a partnereket. Napok alatt megnyerték az ügynek a burgenlandi Szentmargitbánya polgármesterét, Andreas Wahát, aki lelkesen felkarolta az ötletet, és beszerezte a szükséges kinti hivatalos engedélyeket. Anynyira szűkös volt az idő, hogy az írásbeli jóváhagyás meg sem érkezett a nagy napig, csak szóbeli beleegyezés volt a birtokukban a határlégiesítő vállalkozáshoz. A német menekültek átrohanása utánmegtartották a tervezett programokat. Habsburg Walburgon, Pozsgay Imre titkárán, Vass Lászlón kívül beszédet mondott a Páneurópa Unió képviseletében Klaus Lange és Vincenz von und zu Liechtenstein. Töltés László általa átcsempészett levelét Szabó Lukács későbbi MDF-es parlamenti képviselő - olvasta fel. Konrád György Gondolatok a határ mentén címmel ismertette írását. A szervezőkben kezdett tudatosulni az eufórikus, felszabadult hangulat ellenére, hogy igen komoly negatív következményei lehetnek az eseménynek. Hiszen a sarokba szorított pártállam rogyadozott, de még állt, és ugrásra készek voltak a visszarendeződésen munkálkodó szektás fundamentalista erők. Nagy László leírja: megkérdezte Konrádot, szerinte börtönbe kerülnek-e? Nem járnak-e úgy, mint az ötvenhatosok? A válasz tükrözte azt a tétova, semmitmondó óvatoskodást, bizonytalankodást, ami az SZDSZ-es írót később is jellemezte: „Úgy érzem, hogy ezúttal van esélyünk arra, hogy esetleg valódi változások jönnek és lehet, hogy a börtönt megússzuk.” A földcsuszamlásszerű változásokat azonban már nem lehetett megállítani. Sem a palackba viszszaszuszakolni azt a szellemet, amit a páneurópai pikniken a merész polgárok kieresztettek. A tárgyalások nagyobb lendületet vettek a kijutásra várakozó német menekülttömegek hivatalos nyugatra engedéséről, és szeptember 11-én megszületett a kormánydöntés. Ám visszavonhatatlanul az augusztus 19-i sopronpusztai áttörés lett a történelemkönyvek lapjain a német újraegyesítés és így Európa integrációjának az első forradalmi kezdeményezése. Több száz NDK-s állampolgár rohant át Ausztriába a Sopron és ST Margarethen közti földúton 1989. augusztus 19-én FOTÓ: MTI Gulyás Gergely a jaltai rendszer kegyetlenségéről A második világháború után kialakult jaltai rendszer lebontásának egyik legjelentősebb állomása volt a huszonöt évvel ezelőtt Sopronpusztán rendezett páneurópai piknik - hangsúlyozta Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke egy tegnapi konferencián. M Munkatársunktól._________________________________________________________ A jaltai rendszer a történelem talán legigazságtalanabb és legkegyetlenebb rendszere, amely jólétben, szabadságban és demokráciában élőkre és diktatúrára, rabságra és nélkülözésre ítéltekre osztotta a kontinenst - mondta Gulyás Gergely a Kapu a szabad Európa felé címmel rendezett konferencián Sopronban. A politikus szerint ennek a rendszernek a bukása Európa egységét hozta el. A páneurópai piknik 25. évfordulójának alkalmából rendezett eseményen az Országgyűlés alelnöke kijelentette: az örökségre akkor vagyunk méltók, ha ezt a szabadságot mindannyian jóra tudjuk fordítani. Gulyás Gergely kiemelte: a páneurópai piknikkel és azzal, hogy nem sokkal később az országon keresztül Ausztriába engedték a nyugatra tartó keletnémeteket. 1956 után Magyarország ismét a világsajtó címlapjaira került, az események pedig megteremtették Európa egységének lehetőségét, történelmi igazságtételt adva Németországnak, amikor két mesterséges államból egy természetes jött létre. Hozzátette: 1989-ben sikerült beváltani az ’56-os forradalom célkitűzéseit. - A páneurópai piknik volt az a pillanat, amelytől a németek szabadnak és „egyesültnek” érezhették magukat - mondta a kerekasztalbeszélgetésen Pozsgay Imre egykori államminiszter. Felidézte: az esemény előkészítése idején, egy telefonbeszélgetés során vetette fel Habsburg Ottónak, mi lenne, ha a Magyarországon tartozó keletnémet menekültek, „ha arra járnak, véletlenül kitalálhatnának az országból”. A páneurópai mozgalom vezetője az ötletet elfogadta, s azt javasolta: annak érdekében, hogy az esemény ne terhelje meg a két állam kapcsolatát, egyikük se vegyen részt a pikniken. Frank Spengler, a Konrad Adenauer Alapítvány budapesti képviseletének vezetője szerint a piknik békés és döntő lépés volt a hidegháború által megosztott Európa újraegyesítése felé. Hildigand Neubert, Türingia Gulyás Gergely tartomány kancelláriájának államtitkára kiemelte, hogy a nyugatra menekülő keletnémetek, akikre az NDK akkori államhatalma lövetett, nem akarták elhagyni hazájukat, de olyan országban sem akartak tovább élni, ahol megállt az idő. 25 év után is minden okunk megvan arra, hogy köszönetet mondjunk a magyaroknak, hiszen országuk a szabadság kapuja volt az NDK sok polgárának, és a magyarok hozzájárulása nélkül sokkal tovább tartott volna Németország egységének helyreállítása - emelte ki Michael Roth, az európai ügyekért felelős német külügyi államminiszter, aki szerint a páneurópai piknik fontos hozzájárulás volt az európai szabadsághoz és demokráciához. A szociáldemokrata politikus a Der Tagesspiegel című liberális német lap online kiadásában ugyanakkor kétségesnek nevezte, hogy a magyar kormány eléggé ragaszkodna az uniós alapértékekhez. ■ ORBÁN VIKTOR SOPRONBAN. Ma folytatódnak a páneurópai piknik rendezvényei: tíz órától a soproni Liszt Ferenc Konferencia- és Kulturális Központban Kapu Európába címmel konferenciát rendez a Konrad Adenauer Alapítvány és a Polgári Magyarországért Alapítvány. Ugyancsak tíz órától látogatható Sopronpusztán a Páneurópai Piknik Emlékparkban a családi nap. Az egész napos programokra félóránként ingyenes buszjáratokat indítanak a soproni buszpályaudvarról. Délután három órakor a konferenciasátorban A páneurópai piknik és határáttörés testközelből címmel rendeznek kötetlen beszélgetést a 25 évvel ezelőtti páneurópai piknikről, annak elő- és utóéletéről. Négy órakor szintén a konferenciasátorban Orbán Viktorral, Magyarország miniszterelnökével beszélget Rákay Philip az 1989 - a csodák éve mottó jegyében. (MN)