Magyar Nemzet, 2016. március (79. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-23 / 69. szám

Rovatvezető: Erdősi Csaba Gazdaság 2016. március 23., szerda Nem bűn a visszadátumozás? Valótlan indokkal is magyarázta a BRFK, miért nem nyomoz tovább a letelepedési kötvények ügyében A rendőrség szerint nem tör­tént bűncselekmény a letele­pedési kötvények engedélye­zési folyamatában, vagyis tel­jesen rendben van az, hogy négy nappal visszadátumozott egy dokumentumot az Ország­­gyűlés gazdasági bizottsága.­ ­ Wiedlmann Tamás_____________ K­ézhez kapta szerkesztőségünk a Budapesti Rendőr-főkapi­tányság (BRFK) feljelentés elutasí­tását tartalmazó határozatát a lete­lepedési kötvényekkel kapcsolat­ban. Lapunk még tavaly december elején fordult az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához (AJBH), ahol anonim közérdekű bejelentést tettünk a közvetítőcégekkel kap­csolatban. A hivatal február 2-án jelezte, hogy a BRFK feljelentésként kezeli a bejelentésünket, és nyomo­zást indít. Ezt követően felfedtük magunkat, és kiegészítettük a rend­őrségnek tett bejelentésünket. A letelepedési konstrukció lé­nyege, hogy az Európai Unión kí­vüli, úgynevezett harmadik ország­ból érkező befektetők, ha legalább 300 ezer euró névértékű, erre a cél­ra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolnak, a hazai törvények értelmében fél év után letelepedési engedélyt kapnak. A kötvényt azonban csak a gazdasági bizottság által kijelölt cégek forgal­mazhatják, ezek egy kivételével olyan államokban vannak beje­lentve, amelyeket gyakran nevez­nek offshore helyszíneknek. Szá­mításaink szerint a letelepedési program 2013-as indulása óta 81-97 milliárd forintot tettek zseb­re a közvetítőcégek. Bejelentésünkben olyan ese­tekre világítottunk rá, amelyekben a bizottság furcsa módon döntött a forgalmazási engedélyekről. Az akkor még Rogán Antal vezette gazdasági bizottság ugyanis rejté­lyes módon azelőtt (2013. május 23-án) ütötte rá a pecsétet a VolDan Ltd. és az S&Z Program Ltd. kötvényforgalmazási kérel­mére, hogy azt a liechtensteini igazságügyi hivatal kiadta volna (május 27-én). További furcsaság, hogy a Magyar Nemzet által a gaz­dasági bizottságnál kérvényezett tavalyi iratbetekintéskor kiderült: a VolDan Ltd. ügyvezetője és egy­ben tulajdonosa az a Josef Gabriel Hermann, akinek a nevén több cég is van Liechtensteinben. Az alapító okiratban szerepel Walter Chris­toph Wächter neve is, aki szintén több cégben szerepel, ráadásul ő az SSZ Program Ltd. igazgatója is. Utóbbi cég egyébként úgy nyilat­kozott a gazdasági bizottságnak, hogy egy Damaszkuszban élő szír állampolgár, bizonyos Zina Akkad Walter az egyedüli tulajdonosa. Felmerül a kérdés: ha a két cég esetében különböző tulajdonosi körökről van szó, ahogyan ez a gazdasági bizottság irataiban áll, miként történhetett meg, hogy a két vállalkozást ugyanazon a na­pon - 2013. május 22-én - alapí­tották, és a cégbejegyzésről szóló határozatot mindkettőjük eseté­ben 17 óra 26 perckor nyomtatta ki a liechtensteini cégbíróság. A BRFK korrupciós bűnözés elleni osztálya - miután tájékozódott az e témában írt sajtócikkekről, illet­ve dokumentumokat kért be a bi­zottságtól - arra a következtetésre jutott, hogy nem történt bűncse­lekmény. Sőt, közokirat-hamisítás sem valósult meg, mert a testület 2013. június 10-én adta meg a for­galmazási engedélyt, a május 23-i és május 27-i időpont pedig a rendőrség szerint a „határozatok keletkezését megelőzően volt, így nem releváns körülmény, a hatá­rozatban foglalt döntés jogszerű­ségét nem érinti”. A nyomozás megindítása után, idén február 10-én újabb iratokat küldtünk a BRFK-hoz, amelyekből kiderül, hogy a gazdasági bizottság a saját határozatait sem tartja be. A testület tavaly december 15-én két közvetítőcég - a Szingapúrra spe­cializálódott Euro-Asia Investment Management Pte. Ltd. és a Discus Holdings Ltd. - forgalmazási enge­délyét vonta vissza, mondván, nem értékesítettek az elmúlt három év­ben legalább száz államkötvényt. Mindez úgy történt, hogy egyik cég esetében sem járt még le a limit a hároméves határidő: a Discus Holdings 2013. április 29-én, míg a Euro-Asia Investment Manage­ment 2013. június 10-én kapott en­gedélyt letelepedési államkötvé­nyek forgalmazására. Sőt a közve­títőcégek jelentkezését, működé­sét meghatározó miniszteri rende­let is csak 2013 februárjára készült el. Amennyiben a testület a tör­vény hatálybalépésétől számítja a három évet, akkor sem stimmel az időpont, hiszen 2012. december 27-én jelent meg a Magyar Köz­lönyben az erről szóló jogszabály, miközben a bizottság 2015. de­cember 15-től datálta visszavonási határozatait. Ezzel kapcsolatban a rendőrség nem kért be dokumen­tumokat a bizottságtól, de kifogá­solta, hogy lapunk nem küldött olyan iratokat, amelyek egyébként a bizottság parlamenti honlapján bárki számára elérhetők.­­ A visszavonásról készült határozato­kat a feljelentő nem csatolta, saját elérhetőségét nem jelölte meg, így sem a visszavonás ténye, sem az indoka nem ellenőrizhető - indo­kolta passzivitását a BRFK. Ez azonban nem felel meg a valóság­nak, hiszen a február 10-i leve­lünkben felfedtük a bejelentő sze­mélyét, az e-mail címet és a mobil­telefonszámot is megadtuk. Bár gyűlnek a kérdőjelek, a BRFK nem talált okot a nyomozásra letelepedésikötvény-ügyben Ford: székelyhídi Balázs Valóra válhat Kövér László álma Úgy tűnik, most már semmi sem állíthatja meg az ellenőrizhetetlen rendeleti kormányzás bevezetését Tegnap gyakorlatilag elhárult minden akadály a kabinet azon terve elől, hogy a parlament megkerülésével kormányozzon, mi­után az Országgyűlés költségvetési bizottsága leszavazta az el­lenzék módosító javaslatait. Ha a képviselők jóváhagyják Lázár János indítványát az államháztartási törvény módosításáról, ak­kor szakértők szerint abban sem lehetünk majd biztosak, való­jában mekkora lesz a büdzsé hiánya. Is Haidi­ Péter C­sak idő kérdése a rendeleti kormányzás bevezetése, amelynek szükségességéről már két és fél éve beszélt Kövér László, az Országgyűlés elnöke is. Az ál­lamháztartási törvény módosítását célzó - Lázár János kancelláriami­niszter által jegyzett - elképzelés­hez benyújtott két ellenzéki javas­latot ugyanis lesöpörte az asztalról a részletes vita során a költségveté­si bizottság kormánypárti többsé­ge. Hegedűs Lórántné, a Jobbik képviselője egyik javaslatában a választás évében 40 százalékban maximálta volna az első féléves költségvetési kiadásokat, hogy megakadályozza a választási költe­kezést. A másikban pedig a nem­zetgazdasági miniszter hatásköré­ben tartotta volna a kormányzati tartalékokról való döntést. A Lázár­féle módosítás lényege, hogy az Országgyűlés hozzájárulása, illetve a szükséges forrás előteremtése nélkül, rendeletekkel dönthessen a pénzfelhasználásról a kormány. - Beláthatatlan következményei lehetnek annak, ha bevezetik a ren­deleti kormányzást - nyilatkozta lapunknak Romhányi Balázs a költ­ségvetési bizottság tegnapi döntése kapcsán. A Költségvetési Felelős­ségi Intézet igazgatója szerint in­nentől kezdve nem nagyon tudjuk, hogy meddig fog elmenni a kor­mány e lehetőség kreatív értelme­zésében. Ha igaz lenne, amit a kor­mány állít, miszerint ez nem jelent semmi pluszt a jelenlegi jogosítvá­nyaihoz képest, akkor nem is lenne szükség a változtatásra. Az pedig, hogy a kabinet a parlament felha­talmazása nélkül vállalna kötele­zettségeket, önmagában is az Or­szággyűlés költségvetési jogainak semmibevételét jelenti, ami elfo­gadhatatlan egy parlamenti de­mokráciában. A kormány ugyan tagadja, de a módosítás értelmében bármit megtehetne, azaz ellenőri­zetlen elképzelései megvalósításá­hoz bárhonnan előteremthetné a szükséges összeget. Vagyis teljesen mindegy, hogy milyen költségve­tést szavaz meg a parlament, azt kénye-kedve szerint változtathatja a kormány, - így például azt sem tudhatjuk majd biztosan, mekkora lesz a deficit - tette hozzá. Hasonló szellemben nyilatko­zott az elképzelésről korábban la­punknak Mellár Tamás közgaz­dász, a pécsi egyetem professzora, aki egyenesen hajmeresztő elkép­zelésnek nevezte a törvénymódosí­tó javaslatot. Az egyetemi tanár szerint a módosítás elfogadása ese­tén a kormány országgyűlési, illetve minden egyéb ellenőrzés nélkül vállalhatna költségvetési kiadáso­kat úgy, hogy még nincs meg azok fedezete. Az elképzelés a közgaz­dász szerint a szocialista időket idé­zi, amikor költségvetés ugyan volt, de nem az határozta meg, hogy a kormány mikor mire költ, hanem az, hogy a különböző érdekkijáró erőkkel milyen egyezségre sikerült jutnia.­­ Ha megvalósul az elképze­­lés, az azt a veszélyt rejti magában, hogy a sok kötelezettségvállalás mi­att jelentősen túlléphetik a büdzsét. A másik gond, hogy mindenféle el­lenőrzés nélkül keletkeznek költ­ségvetést terhelő kötelezettségek - fejtegette Mellár Tamás. - Ha vala­ki a kormányban úgy dönt, hogy valamilyen célra költeni akar, ak­kor még arra a formális kötelezett­ségre sem kell majd figyelemmel lennie - amire jelenleg még igen -, hogy a parlament megtárgyalja, és szavazzon róla. Ha nincs korlát, ak­kor olyan kiadásokra is sor kerül­het, amelyeket nehéz volna elfo­gadtatni a közvéleménnyel. A tör­vénymódosító javaslat a professzor szerint a következő lépcsője az el­múlt időszakban tapasztalható központosítási folyamatnak. Beláthatatlan következményekkel jár Lázár János javaslata a parlamenti fék kiiktatásáról FOTÓ: SZÉKELYHIDI BALÁZS k­­ *t * KOVÁCS: KELL A NULLSZALDÓS BÜDZSÉ. Lehetséges és szükséges is úgy tervezni a költségvetést, hogy abban a hiány nulla legyen - nyilatkozta teg­nap Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a Kossuth rádió 180 perc cí­mű műsorában. Kovács szerint hazánknak mihamarabb saját lábára kell állnia: korábban a privatizációs források, majd az eladósodás járult hozzá a GDP tar­tásához, most az európai uniós források, amelyek 2020 után csökkenhetnek gazdasag@magyarnemzet.hu ?­­ Agrárhivatalok • •• //• / //­ jövőjéről is dönthetnek A mai kormányülésre viszi be - lapunk információi szerint talán utoljára - két, az agrár­közigazgatást nem kis mérték­ben befolyásoló hivatal meg­szüntetésére irányuló javasla­tát a Miniszterelnökséget ve­zető miniszter. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hi­vatal és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal jövő­jéről dönthet a kormány. Ml Tóth______________________ N­em lesznek elhamarkodott döntések egyetlen kormány­zati hivatal működésével, jövőjével kapcsolatban sem - reagált nevé­nek elhallgatását kérő kormány­közeli forrásunk lapunk érdeklődé­sére. Azt próbáltuk megtudni, ho­gyan dönthet a kormány a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a Mezőgazdasági és Vi­dékfejlesztési Hivatal (MVH) jövő­jéről azután, hogy Lázár János kan­celláriaminiszter néhány hete a 73 megszüntetendő állami háttérin­tézmény között említette őket. A tervek szerint a Nébih „beintegrá­lódna” a minisztériumba, az MVH pedig jogutóddal szűnne meg a jövő év elejétől. Emlékezetes, hogy Lázár „vérlázítónak” nevezte az MVH működését, mert ott szerinte nem a magyar gazdák érdekeit védik, ha­nem az Európai Unióét. Más megkérdezettek nem na­gyon akarták kommentálni a két hi­vatal megszüntetéséről szóló ötlete­ket. Mindenki a kormány döntésére vár - mondta egyikük, azt azonban érzékeltette, hogy véleménye sze­rint Lázár János nem tudja, mivel „játszik”. Mind a Nébih, mind pe­dig az MVH olyan fontos, létjogo­sultságukat mostanra sokszorosan is bizonyított intézmények, ame­lyek akkor is rászolgáltak a közbiza­lomra, ha a Miniszterelnökséget ve­zető miniszter ezt másképp gondol­ja - vélekedett. A Földművelésügyi Minisztériumban egyébként felhá­borítónak tartották Lázár Jánosnak a két agrárhivatalt szapuló szavait. Lázár egy ideje láthatóan „Or­bán Viktor ostoraként” működik - vélekedett a lapunknak nyilatkozó szakértő -, de a miniszterelnök szerinte nem hoz elhamarkodott döntéseket. Informátorunk szerint Orbán Viktort teljes körűen tájé­koztatták már arról, hogy a Nébih milyen fontos feladatokat lát el és átszervezése mekkora hátrányok­kal járhat. A mintegy 20 milliárdos költségvetésű intézmény például­­ egyéb, így nemzetközi feladatainak ellátása mellett - évi 2,5 millió la­borvizsgálatot végez, ebből 1,6 mil­lió állatorvosi laboratóriumi vizs­gálat. Országos hálózata több mint 50 egységből áll, tevékenysége az állattartási ügyektől a közétkezte­tés minőségi vizsgálatáig terjed. Éppen utóbbi az, ami miatt esetle­ges, kellően átgondolt, óvatos át­szervezése akár indokolt is lehet, a teljes megszüntetésére és a minisz­tériumba integrálására vonatkozó ötlet azonban dőreség - vélekedett a szakértő. Az MVH-val kapcsolat­ban viszont egészen más a helyzet: az uniós kifizetőügynökséghez hozzányúlni egyenesen „életveszé­lyes”, hiszen több száz milliárd fo­rint agrártámogatás kifizethető­­sége a tét. Itt nincs kiskapu, egy esetleges jogutód szerv akkreditá­­ciója évekig is eltarthat, a magyar gazdák pedig biztosan nem szeret­nének ilyen hosszú ideig várni a tá­mogatásokra - érvelt. Mint hozzá­tette: a miniszterelnök az MVH je­lentőségével is tisztában van, kér­dés azonban, mennyire áll majd ki a szakmai érdekekért.

Next