Magyar Nemzet, 2016. március (79. évfolyam, 51-75. szám)
2016-03-23 / 69. szám
Rovatvezető: Erdősi Csaba Gazdaság 2016. március 23., szerda Nem bűn a visszadátumozás? Valótlan indokkal is magyarázta a BRFK, miért nem nyomoz tovább a letelepedési kötvények ügyében A rendőrség szerint nem történt bűncselekmény a letelepedési kötvények engedélyezési folyamatában, vagyis teljesen rendben van az, hogy négy nappal visszadátumozott egy dokumentumot az Országgyűlés gazdasági bizottsága. Wiedlmann Tamás_____________ Kézhez kapta szerkesztőségünk a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) feljelentés elutasítását tartalmazó határozatát a letelepedési kötvényekkel kapcsolatban. Lapunk még tavaly december elején fordult az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához (AJBH), ahol anonim közérdekű bejelentést tettünk a közvetítőcégekkel kapcsolatban. A hivatal február 2-án jelezte, hogy a BRFK feljelentésként kezeli a bejelentésünket, és nyomozást indít. Ezt követően felfedtük magunkat, és kiegészítettük a rendőrségnek tett bejelentésünket. A letelepedési konstrukció lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők, ha legalább 300 ezer euró névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolnak, a hazai törvények értelmében fél év után letelepedési engedélyt kapnak. A kötvényt azonban csak a gazdasági bizottság által kijelölt cégek forgalmazhatják, ezek egy kivételével olyan államokban vannak bejelentve, amelyeket gyakran neveznek offshore helyszíneknek. Számításaink szerint a letelepedési program 2013-as indulása óta 81-97 milliárd forintot tettek zsebre a közvetítőcégek. Bejelentésünkben olyan esetekre világítottunk rá, amelyekben a bizottság furcsa módon döntött a forgalmazási engedélyekről. Az akkor még Rogán Antal vezette gazdasági bizottság ugyanis rejtélyes módon azelőtt (2013. május 23-án) ütötte rá a pecsétet a VolDan Ltd. és az S&Z Program Ltd. kötvényforgalmazási kérelmére, hogy azt a liechtensteini igazságügyi hivatal kiadta volna (május 27-én). További furcsaság, hogy a Magyar Nemzet által a gazdasági bizottságnál kérvényezett tavalyi iratbetekintéskor kiderült: a VolDan Ltd. ügyvezetője és egyben tulajdonosa az a Josef Gabriel Hermann, akinek a nevén több cég is van Liechtensteinben. Az alapító okiratban szerepel Walter Christoph Wächter neve is, aki szintén több cégben szerepel, ráadásul ő az SSZ Program Ltd. igazgatója is. Utóbbi cég egyébként úgy nyilatkozott a gazdasági bizottságnak, hogy egy Damaszkuszban élő szír állampolgár, bizonyos Zina Akkad Walter az egyedüli tulajdonosa. Felmerül a kérdés: ha a két cég esetében különböző tulajdonosi körökről van szó, ahogyan ez a gazdasági bizottság irataiban áll, miként történhetett meg, hogy a két vállalkozást ugyanazon a napon - 2013. május 22-én - alapították, és a cégbejegyzésről szóló határozatot mindkettőjük esetében 17 óra 26 perckor nyomtatta ki a liechtensteini cégbíróság. A BRFK korrupciós bűnözés elleni osztálya - miután tájékozódott az e témában írt sajtócikkekről, illetve dokumentumokat kért be a bizottságtól - arra a következtetésre jutott, hogy nem történt bűncselekmény. Sőt, közokirat-hamisítás sem valósult meg, mert a testület 2013. június 10-én adta meg a forgalmazási engedélyt, a május 23-i és május 27-i időpont pedig a rendőrség szerint a „határozatok keletkezését megelőzően volt, így nem releváns körülmény, a határozatban foglalt döntés jogszerűségét nem érinti”. A nyomozás megindítása után, idén február 10-én újabb iratokat küldtünk a BRFK-hoz, amelyekből kiderül, hogy a gazdasági bizottság a saját határozatait sem tartja be. A testület tavaly december 15-én két közvetítőcég - a Szingapúrra specializálódott Euro-Asia Investment Management Pte. Ltd. és a Discus Holdings Ltd. - forgalmazási engedélyét vonta vissza, mondván, nem értékesítettek az elmúlt három évben legalább száz államkötvényt. Mindez úgy történt, hogy egyik cég esetében sem járt még le a limit a hároméves határidő: a Discus Holdings 2013. április 29-én, míg a Euro-Asia Investment Management 2013. június 10-én kapott engedélyt letelepedési államkötvények forgalmazására. Sőt a közvetítőcégek jelentkezését, működését meghatározó miniszteri rendelet is csak 2013 februárjára készült el. Amennyiben a testület a törvény hatálybalépésétől számítja a három évet, akkor sem stimmel az időpont, hiszen 2012. december 27-én jelent meg a Magyar Közlönyben az erről szóló jogszabály, miközben a bizottság 2015. december 15-től datálta visszavonási határozatait. Ezzel kapcsolatban a rendőrség nem kért be dokumentumokat a bizottságtól, de kifogásolta, hogy lapunk nem küldött olyan iratokat, amelyek egyébként a bizottság parlamenti honlapján bárki számára elérhetők. A visszavonásról készült határozatokat a feljelentő nem csatolta, saját elérhetőségét nem jelölte meg, így sem a visszavonás ténye, sem az indoka nem ellenőrizhető - indokolta passzivitását a BRFK. Ez azonban nem felel meg a valóságnak, hiszen a február 10-i levelünkben felfedtük a bejelentő személyét, az e-mail címet és a mobiltelefonszámot is megadtuk. Bár gyűlnek a kérdőjelek, a BRFK nem talált okot a nyomozásra letelepedésikötvény-ügyben Ford: székelyhídi Balázs Valóra válhat Kövér László álma Úgy tűnik, most már semmi sem állíthatja meg az ellenőrizhetetlen rendeleti kormányzás bevezetését Tegnap gyakorlatilag elhárult minden akadály a kabinet azon terve elől, hogy a parlament megkerülésével kormányozzon, miután az Országgyűlés költségvetési bizottsága leszavazta az ellenzék módosító javaslatait. Ha a képviselők jóváhagyják Lázár János indítványát az államháztartási törvény módosításáról, akkor szakértők szerint abban sem lehetünk majd biztosak, valójában mekkora lesz a büdzsé hiánya. Is Haidi Péter Csak idő kérdése a rendeleti kormányzás bevezetése, amelynek szükségességéről már két és fél éve beszélt Kövér László, az Országgyűlés elnöke is. Az államháztartási törvény módosítását célzó - Lázár János kancelláriaminiszter által jegyzett - elképzeléshez benyújtott két ellenzéki javaslatot ugyanis lesöpörte az asztalról a részletes vita során a költségvetési bizottság kormánypárti többsége. Hegedűs Lórántné, a Jobbik képviselője egyik javaslatában a választás évében 40 százalékban maximálta volna az első féléves költségvetési kiadásokat, hogy megakadályozza a választási költekezést. A másikban pedig a nemzetgazdasági miniszter hatáskörében tartotta volna a kormányzati tartalékokról való döntést. A Lázárféle módosítás lényege, hogy az Országgyűlés hozzájárulása, illetve a szükséges forrás előteremtése nélkül, rendeletekkel dönthessen a pénzfelhasználásról a kormány. - Beláthatatlan következményei lehetnek annak, ha bevezetik a rendeleti kormányzást - nyilatkozta lapunknak Romhányi Balázs a költségvetési bizottság tegnapi döntése kapcsán. A Költségvetési Felelősségi Intézet igazgatója szerint innentől kezdve nem nagyon tudjuk, hogy meddig fog elmenni a kormány e lehetőség kreatív értelmezésében. Ha igaz lenne, amit a kormány állít, miszerint ez nem jelent semmi pluszt a jelenlegi jogosítványaihoz képest, akkor nem is lenne szükség a változtatásra. Az pedig, hogy a kabinet a parlament felhatalmazása nélkül vállalna kötelezettségeket, önmagában is az Országgyűlés költségvetési jogainak semmibevételét jelenti, ami elfogadhatatlan egy parlamenti demokráciában. A kormány ugyan tagadja, de a módosítás értelmében bármit megtehetne, azaz ellenőrizetlen elképzelései megvalósításához bárhonnan előteremthetné a szükséges összeget. Vagyis teljesen mindegy, hogy milyen költségvetést szavaz meg a parlament, azt kénye-kedve szerint változtathatja a kormány, - így például azt sem tudhatjuk majd biztosan, mekkora lesz a deficit - tette hozzá. Hasonló szellemben nyilatkozott az elképzelésről korábban lapunknak Mellár Tamás közgazdász, a pécsi egyetem professzora, aki egyenesen hajmeresztő elképzelésnek nevezte a törvénymódosító javaslatot. Az egyetemi tanár szerint a módosítás elfogadása esetén a kormány országgyűlési, illetve minden egyéb ellenőrzés nélkül vállalhatna költségvetési kiadásokat úgy, hogy még nincs meg azok fedezete. Az elképzelés a közgazdász szerint a szocialista időket idézi, amikor költségvetés ugyan volt, de nem az határozta meg, hogy a kormány mikor mire költ, hanem az, hogy a különböző érdekkijáró erőkkel milyen egyezségre sikerült jutnia. Ha megvalósul az elképzelés, az azt a veszélyt rejti magában, hogy a sok kötelezettségvállalás miatt jelentősen túlléphetik a büdzsét. A másik gond, hogy mindenféle ellenőrzés nélkül keletkeznek költségvetést terhelő kötelezettségek - fejtegette Mellár Tamás. - Ha valaki a kormányban úgy dönt, hogy valamilyen célra költeni akar, akkor még arra a formális kötelezettségre sem kell majd figyelemmel lennie - amire jelenleg még igen -, hogy a parlament megtárgyalja, és szavazzon róla. Ha nincs korlát, akkor olyan kiadásokra is sor kerülhet, amelyeket nehéz volna elfogadtatni a közvéleménnyel. A törvénymódosító javaslat a professzor szerint a következő lépcsője az elmúlt időszakban tapasztalható központosítási folyamatnak. Beláthatatlan következményekkel jár Lázár János javaslata a parlamenti fék kiiktatásáról FOTÓ: SZÉKELYHIDI BALÁZS k *t * KOVÁCS: KELL A NULLSZALDÓS BÜDZSÉ. Lehetséges és szükséges is úgy tervezni a költségvetést, hogy abban a hiány nulla legyen - nyilatkozta tegnap Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. Kovács szerint hazánknak mihamarabb saját lábára kell állnia: korábban a privatizációs források, majd az eladósodás járult hozzá a GDP tartásához, most az európai uniós források, amelyek 2020 után csökkenhetnek gazdasag@magyarnemzet.hu ? Agrárhivatalok • •• //• / // jövőjéről is dönthetnek A mai kormányülésre viszi be - lapunk információi szerint talán utoljára - két, az agrárközigazgatást nem kis mértékben befolyásoló hivatal megszüntetésére irányuló javaslatát a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal jövőjéről dönthet a kormány. Ml Tóth______________________ Nem lesznek elhamarkodott döntések egyetlen kormányzati hivatal működésével, jövőjével kapcsolatban sem - reagált nevének elhallgatását kérő kormányközeli forrásunk lapunk érdeklődésére. Azt próbáltuk megtudni, hogyan dönthet a kormány a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) jövőjéről azután, hogy Lázár János kancelláriaminiszter néhány hete a 73 megszüntetendő állami háttérintézmény között említette őket. A tervek szerint a Nébih „beintegrálódna” a minisztériumba, az MVH pedig jogutóddal szűnne meg a jövő év elejétől. Emlékezetes, hogy Lázár „vérlázítónak” nevezte az MVH működését, mert ott szerinte nem a magyar gazdák érdekeit védik, hanem az Európai Unióét. Más megkérdezettek nem nagyon akarták kommentálni a két hivatal megszüntetéséről szóló ötleteket. Mindenki a kormány döntésére vár - mondta egyikük, azt azonban érzékeltette, hogy véleménye szerint Lázár János nem tudja, mivel „játszik”. Mind a Nébih, mind pedig az MVH olyan fontos, létjogosultságukat mostanra sokszorosan is bizonyított intézmények, amelyek akkor is rászolgáltak a közbizalomra, ha a Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt másképp gondolja - vélekedett. A Földművelésügyi Minisztériumban egyébként felháborítónak tartották Lázár Jánosnak a két agrárhivatalt szapuló szavait. Lázár egy ideje láthatóan „Orbán Viktor ostoraként” működik - vélekedett a lapunknak nyilatkozó szakértő -, de a miniszterelnök szerinte nem hoz elhamarkodott döntéseket. Informátorunk szerint Orbán Viktort teljes körűen tájékoztatták már arról, hogy a Nébih milyen fontos feladatokat lát el és átszervezése mekkora hátrányokkal járhat. A mintegy 20 milliárdos költségvetésű intézmény például egyéb, így nemzetközi feladatainak ellátása mellett - évi 2,5 millió laborvizsgálatot végez, ebből 1,6 millió állatorvosi laboratóriumi vizsgálat. Országos hálózata több mint 50 egységből áll, tevékenysége az állattartási ügyektől a közétkeztetés minőségi vizsgálatáig terjed. Éppen utóbbi az, ami miatt esetleges, kellően átgondolt, óvatos átszervezése akár indokolt is lehet, a teljes megszüntetésére és a minisztériumba integrálására vonatkozó ötlet azonban dőreség - vélekedett a szakértő. Az MVH-val kapcsolatban viszont egészen más a helyzet: az uniós kifizetőügynökséghez hozzányúlni egyenesen „életveszélyes”, hiszen több száz milliárd forint agrártámogatás kifizethetősége a tét. Itt nincs kiskapu, egy esetleges jogutód szerv akkreditációja évekig is eltarthat, a magyar gazdák pedig biztosan nem szeretnének ilyen hosszú ideig várni a támogatásokra - érvelt. Mint hozzátette: a miniszterelnök az MVH jelentőségével is tisztában van, kérdés azonban, mennyire áll majd ki a szakmai érdekekért.