Magyar Nemzet, 2016. július (79. évfolyam, 153-178. szám)
2016-07-02 / 154. szám
Aelföld 2016. július 2., szombat Egymást ellenőrzik az orvosok Havonta 350 ezer forint pluszpénz járna a megyei vezetők többletmunkájáért Jövőre a kollégáik által megválasztott háziorvosok és házi gyermekorvosok felügyelik majd a praxisok munkáját, amelynek célja, hogy egységesebbé váljon az országos alapellátás - tudta meg a Magyar Nemzet. A lapunknak nyilatkozó háziorvos szerint azért is fontos ez a változás, mert az egyik legnagyobb baj jelenleg az, hogy a széttagoltság miatt nincs minőségi kontroll. Kuslits Szonja Januártól az egészségügyi ellátás egységesítése és a jobb koordináció érdekében járási, megyei és országos kollegiális szakmai vezetők fogják majd össze az ország háziorvosi, házi gyermekorvosi és körzeti fogorvosi rendelőit - értesült a Magyar Nemzet egy friss rendelettervezetből. Ezért havonta bruttó 150 ezer forintot kaphat majd az a háziorvos és házi gyermekorvos, akit egy adott terület irányítójának választanak, míg a megyei vezetőknek havi bruttó 350 ezer forint többlet juthat. Akit országos vezetőnek választanak, az 900 ezer forintos fizetést kaphat. Arról, hogy ki tölti be majd ezeket a tisztségeket, szavazással dönthetnek az orvosok. - Fontos végre összefogni az országos alapellátást, ugyanis az egyik legnagyobb baj az, hogy a széttagoltság miatt teljesen elszigetelten működnek a praxisok, érződik a szakfelügyelet hiánya is, nincs minőségi kontroll - mondta lapunknak Póta György, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke. Úgy véli, ez a rendszer még mindig jobb, mint bármiféle államosítás, hiszen tartalmazza a lehetőséget a demokratikus választásra. Az új rendszer azonban messze nem garancia a hazai háziorvoshiány megoldására, inkább arra szolgál, hogy a jelenlegi szervezettebb lesz. Beszélt arról is, hogy a járási és megyei vezetőknek továbbra is dolgozniuk kell saját praxisukban is, tehát jelentős többletmunkát vállalnak magukra. Az országos vezetőnek azonban nem kell majd praxist fenntartania. Kitért rá, a gyermekorvosok esetében nem járásonként, hanem meghatározott körzetenként választanak egy vevéget, és javaslatot készít a problémák megoldására. A járási vezetőknek legalább háromhavonta konzultálniuk kell majd egymással és a hozzájuk tartozó háziorvosokkal is. A megyei szakmai vezetők feladatainak megfogalmazása is pontatlan, a tervezet szerint a kapcsolattartásból, irányításból, jelentések írásából és a munka ellenőrzéséből áll majd a tevékenységük. A 900 ezer forintos havi juttatást kapó országos szakmai vezetőtől azt várják, vegyen részt a szakmai koncepciók megalkotásában, készítsen összefoglaló jelentést, és tartson kapcsolatot a megyei szakmai vezetőkkel, akiknek ellenőrizze a munkáját. Póta Györgyöt arról is kérdeztük, mi az oka annak, hogy egyelőre még a rendelettervezetben is kevés a konkrétum. Mint mondta, a tárca ezen jelenleg is dolgozik, hiszen október 1-jéig ki kell írni a pályázatot, ami nehezen megy úgy, hogy a pályázók nem tudják, mit is kell vállalniuk. Vezető orvosnak a tervezet szerint csak az választható, aki legalább tízéves orvosi szakmai gyakorlattal rendelkezik, és legalább öt éven át folyamatosan praktizált. A járási szakmai vezetők újraválaszthatók lesznek, megbízatásuk három évre szól majd. Az illetékességi területek meghatározásánál figyelembe veszik a háziorvosi szolgálatok számát, a tartósan betöltetlen körzetek számát, a rendelők területi elhelyezkedését, az ellátandó lakosságszámot, illetve azt is, miképpen lehet együttműködni a járó- és fekvőbeteg-szakellátással. Petőt, mivel hazánkban-ahogy arról korábban lapunk is gyakran beszámolt - jóval kevesebb a házi gyermekorvos, így az sem biztos, hogy minden járásban lenne kire voksolni. Mint mondta, jelenleg 1520 házi gyermekorvosi körzet működik Magyarországon, míg a felnőtt-háziorvosi praxisból körülbelül 5400 lát el betegeket. A tervezet egyelőre homályosan fogalmaz a feladatokat illetően, pedig ahhoz, hogy idén október 1-jén elkezdődhessenek a választások, a jelölteknek tudniuk kellene, mi is az, amire vállalkoznak. A konkrétumok közé sorolható, hogy a járási szakmai vezető részt vesz az egészségtervek kidolgozásában, a bekért halálozási adatok alapján évente értékelést A háziorvosok ma egymástól elszigetelten dolgoznak fotó: vígh László Újabb tüntetés a Kossuth téren Az egészségügyi dolgozók jelentős része egy fillért sem lát a béremelésből Kuslits Tegnap délutánra több ezer fős tömeg gyűlt össze a fővárosi Kossuth téren, ahol Sándor Mária fekete ruhás nővér és társai a jobb egészségügyért kezdtek tizenkét órás tüntetésbe, mert elégedetlenek az egészségügyi béremeléssel, amiből a „kicsik” (betegszállítók, segédápolók, mosodai alkalmazottak) ismét kimaradtak. A szervezők készültek a hosszú éjszakára, kétezer papírszéket osztottak ki tegnap délután az érdeklődőknek, amelyek hét órára mind foglaltak voltak. Orvosok, ápolók, betegek is érkeztek a rendezvényre. A védőnők egységes öltözékükkel hirdették, hogy összetartoznak. A rendezvény a szervezők szerint nem politikai demonstráció volt - bár a tömeg lelkesen pfujolt a kormánypárti képviselők nevének hallatán, és felszólalt a PM társelnöke is. - Az egészségügy csak miattatok nem omlott még össze, köszönjük - mondta a színpadon állva Szabó Tímea, akinek beszéde során hangosan éljenzett a tömeg. Felszólaltak még érdekvédők, betegek, orvosok, diákok, szülők, pedagógusok, akik mind egyetértettek abban: változás kell, méghozzá hamar. Sándor Máriáék éjjel egy órára kerekasztal-beszélgetést is szerveztek, ezen lapzártánk után az előzetes hírek szerint részt vett többek között Kincses Gyula orvos, korábbi egészségügyért felelős államtitkár, Hegedűs Zsolt, az 1001 orvos hálapénz nélkül kezdeményezés egyik aláírója, valamint Kökény Mihály egykori egészségügyi miniszter is. A Semmelweis-napra szervezett tüntetés estéjén művészek is kifejezték szolidaritásukat az egészségügyi dolgozókkal. Jelen volt a tanártüntetések során ismertté vált pedagógus, iskolaigazgató Pukli István is. A Fidesz tegnap közleményben jelezte: az egészségügyi dolgozók érdekét a tárgyalások, nem az utcai akciók szolgálják. Mint írták, a baloldalt valójában soha nem érdekelte az egészségügyi dolgozók helyzete, ma is csak balhéra és saját politikai céljaikra akarják felhasználni. Emlékeztettek: a tárgyalásoknak köszönhetően az ápolók bére átlagosan 65 százalékkal, a szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek bére két év alatt bruttó 207 ezer forinttal emelkedik. 4*4* Vegyen magának ön is védjegyet! A szinte már követhetetlen mennyiségű élelmiszervédjegy után tegnap egy vadonatúj, az Áldomás kezdte meg hódító útját. Az ernyőmárkának titulált védjegy érdekessége, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház azzal az Áldomás Kft.-vel szerződött a védjegy létrehozására, amelynek felerészben maga is tulajdonosa, míg a cég másik részét az Omega Bázis Kft. birtokolja, amely a tegnapi ünnepélyes tanúsítványátadáson mindjárt tíz oklevelet is besöpört. Jutott két elismerés a Mészáros Lőrinc lánya vezette vállalkozásnak, a Búzakalász 66 Felcsútnak is. Velkei Tamás Új időszámítás kezdődik - mondta tegnap Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. vezérigazgatója a kápolnásnyéki Halász Gedeon Központban tartott, Áldomás márkanév-használati jogot nyert termékek ünnepélyes tanúsítvány átadásán. Hozzátette: régóta várnak arra, hogy pozícionálni tudják a magyar termékeket, amelyeket versenyképes áron tudnak majd értékesíteni, illetve hogy helyzetbe hozzák azokat a kistermelőket, akik kiváló minőségű munkát végeznek. (Az ernyőmárka kifejezés az ernyőszervezet mintájára létrehozott marketingstratégia, azonos márkanév alatt azonos arculattal többféle típusú terméket forgalmaznak - a szerk.) - Az éjjel soha nem érhet véget - kölcsönzött szlogent a vezérigazgató a futballválogatott hivatalos dalává vált slágerből, sőt - fűzte hozzá - most kezdődik csak igazán. Oláh Zsanett azt is elárulta: eddig 93 termék csatlakozott az ernyőmárkához, és további 30 áll készen. Nem meglepő, hogy az Áldomásra, amelyet Gulyás Andrea, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára civil kezdeményezésként aposztrofált, már a kormányzat is kiemelt figyelmet fordít. Azt is megtudták az összegyűltek, hogy a kereskedőház a termékek egy részét már eddig is elvitte a világ több pontjára, a jövőben pedig a Perzsa-öböl és Skandinávia országai, az Egyesült Államok, Japán és Németország lehet az első számú célterület. - Az egész világot nem tudjuk ellátni élelmiszerrel - állapította meg Oláh Zsanett, de úgy látja: ahhoz kiváló a közösségi márka, hogy értéket teremtsen, végső soron pedig sikeressé tegye a magyar agrár- és élelmiszeripart. Néhány cég a védjegy- és márkahasználati jogot tanúsító oklevélből többet is átvehetett. Köztük szerepel a Búzakalász 66 Felcsút Mezőgazdasági Kft., amelynek ügyvezetője Mészáros Beatrix, a gázszerelőből mágnássá lett felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc lánya. A cég mangalicazsírja és -kolbásza viselheti ezentúl az új védjegyet. Egy másik cég, a lábatlani Omega Bázis Kft. mindjárt tíz termékéért is átvehetett oklevelet. Ez a vállalkozás az Áldomásnak az egyik tulajdonosa az MNKH mellett. Megkérdeztük Gyaraky Zoltánt, az Áldomás ügyvezetőjét, nem tartja-e mindezt visszásnak, amire azt felelte: Bodrogai Ferenc az Omega Bázis tulajdonosaként a cégen keresztül egyik alapítója az Áldomásnak. - önmagának hozott létre egy ernyőmárkát? - érdeklődtünk, amire Gyaraky azt válaszolta: a független Wessling laboratórium ügyel a minőségre, azaz szerinte társadalmilag ellenőrizhető és átlátható módon működnek. A ma már nyugdíjas Gyaraky Zoltán korábban a Kiváló Magyar Élelmiszer (KMÉ) védjegy létrehozásánál is bábáskodott, továbbá a hungarikumbizottság titkára is volt. Kérdésünkre azt mondta: a KMÉ és az Áldomás termékei között nincs alá- és fölérendeltségi viszony, előbbi védjegyet viselő termék lehet az utóbbiba tartozó is. Kérdésünkre, hogy miért nem egy már meglévő védjegy mögé tett az állam pénzt, azt felelte: nem az ő kompetenciája. Az ügyvezető a Magyar Gasztronómiai Egyesület által alapított, kiváló minőséget díjazó Aranyszalag díj létrehozásával nem értett egyet. Gyaraky e felvetésre azt mondta, ő csak azt nem támogatta, hogy a francia Label Rouge mintájára hozzanak létre egy új tanúsítványt, mert óriási befektetést és erőfeszítést igényel egy vállalkozótól, míg eljut oda, hogy bejegyezzék. Az Áldomás azonban országmárka szerepet is betölthet, szögezte le. A termelők nevét mindenesetre nem helyezték előtérbe a csomagoláson, csak annyira, mint sok élelmiszeráruház-lánc saját márkás kiszerelésén. Gyaraky úgy reagált e felvetésre: javítaniuk kell majd rajta, s próbálják egyedileg is azonosíthatóvá tenni a termelőket. A csomagolás nem olcsó - az Áldomás nem is vállalta magára a költséget, azt a termelőknek kell viselniük. Ezért, ahogy az Áldomás ügyvezetője fogalmazott, „esetenként idegesek” a termelők, ám szerinte nagy hangsúlyt kell helyezni arra, miként jelennek meg a termékek a piacon. Jakab István, az Országgyűlés alelnöke is tiszteletét tette fotó: Balogh Dávid