Magyar Nemzet, 2016. július (79. évfolyam, 153-178. szám)
2016-07-02 / 154. szám
Szabadlábon a röszkei zavargók Egy kivétellel szabadlábra kerültek a röszkei per vádlottjai, annak ellenére, hogy többségüket letöltendő börtönbüntetésre ítélte első fokon tegnap a Szegedi Járásbíróság tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott átlépése miatt. Előzetes letartóztatásban csak az a vádlott marad, aki a legsúlyosabb, háromévnyi büntetést kapta. Gidró Kriszta Az idős asszony, a kerekes székes fiatalember és a mankóval közlekedő férfi egy-egy évnyi felfüggesztett börtönbüntetést kapott a röszkei migránsperben, a többi vádlottat letöltendő szabadságvesztésre ítélte a Szegedi Járásbíróság. A legsúlyosabb büntetést, három év szabadságvesztést a hetedrendű vádlott kapta, a többieknek egy év két hónapra kell börtönbe vonulniuk, amennyiben a másodfokon helybenhagyják a döntést. Az ítélet szerint ők leghamarabb a büntetésük kétharmadának kitöltése után kerülhetnek feltételesen szabadlábra. A bíróság az idős asszony kivételével mindenkit kiutasított Magyarország, és ezzel az Európai Unió területéről. A nő már megkapta hazánkban az oltalmazotti státust, így őt nem is lehet kiutasítani az országból. Mint arról lapunkban már beszámoltunk, az ügyészség egy iraki és kilenc szír állampolgárt ültetett a vádlottak padjára a tavaly szeptember 16-án a röszkei közúti határátkelőnél történt zavargás kapcsán. A bíróság indoklása szerint bár az eljárás alatt lévő személyek tevőlegesen nem vettek részt a tömegSÉRTŐ . Fazekas Tamás, az idős aszszony és a két mozgáskorlátozott férfi védője azt is közölte: az ítélet ellentétes a genfi egyezménnyel, a dokumentum ugyanis a menedékkérelemért folyamodott, különösen pedig az oltalmazott státust kapott személyek esetében kizárja a büntethetőséget a határ jogellenes átlépése miatt. zavargásban, de kihasználták a határ kinyitását, és ellenőrzés nélkül, jogellenesen léptek magyar területre. A bíró leszögezte: a vádlottaknak tudniuk kellett, hogy zavargás van, látniuk kellett a kerítést, az eredetileg zárt kaput, a rendőrsorfalat. Tudniuk kellett a kődobálásról és arról, hogy a magyar rendőrség könnygázzal és vízágyúval válaszolt erre. Hozzátette: a vádlottak nem akartak regisztrálni, jelentkezni a közeli tranzitzónánál. A hetedrendű vádlott büntetése azért súlyosabb a többiekénél, mert ő saját vallomása szerint is beszélt a tömeghez egy megafonon keresztül, amivel ő is az események egyik irányítójává vált. Az eszköz egyébként úgy került hozzá, hogy az kiesett egy másik zavargó kezéből. Az ítélet nem jogerős, az ellen az ügyész súlyosbításért, a védők pedig felmentésért, illetve enyhítésért fellebbeztek. A védők a kiutasítás mellőzését is szeretnék elérni, több vádlott családja ugyanis már Nyugat-Európában van, így egy ilyen döntés elszakítaná őket egymástól. A tárgyalás végén az ügyész egyedül a hetedrendű vádlott esetében kezdeményezte az előzetes letartóztatás meghosszabbítását, így a többieknél megszűnt a kényszerintézkedés. Ez azt jelenti, hogy az eddig előzetes letartóztatásban, illetve házi őrizetben lévők a papírmunka elvégzése után szabadon távozhattak. Az idős asszony - mivel már ő oltalmazott - már jogszerűen tartózkodik Magyarország területén, további hat vádlott pedig menedékkérelmet nyújtott be. Elhelyezésükről így a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak kell gondoskodnia, feltehetően nyitr befogadóállomásra kerülnek. 2016. július 2., szombatBelföldImréneteV Huxit: újabb „kormányzati magánvélemény” Kovács Zoltán szerint nem az uniós tagság mellett szólnak az érvek, ha Brüsszel migrációs politikáját nézzük Kommunikációs fogásnak tartja a lapunk által megkérdezett politológus Lázár János kijelentését, amely szerint egy uniós népszavazáson a kilépés mellett voksolna. Ezzel szerinte a kvótaellenes referendum hangulatát alapozhatja meg a kormány, illetve jobbikos szavazókat csábíthat magához. Közben a kormányszóvivő is Lázáréhoz hasonló magánvéleményt fogalmazott meg. Katona Mariann Lázár János után Kovács Zoltán kormányszóvivő is utalt arra, hogy nem az Európai Unióban való bennmaradás mellett szólnának az érvek, ha erről kellene szavazni. Miként a csütörtöki kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter, úgy tegnap a kormányszóvivő is hangsúlyozta, hogy ez nem a kormány álláspontja, hanem csupán magánvélemény. Ráadásul Kovács Zoltán - az ATV tegnap reggeli műsorában - még azzal is finomította mondandóját, hogy a migráció kapcsán az elmúlt egy-másfél évben látott európai uniós magatartásra egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy éppen ezért nem szabad ilyen kérdéseket népszavazásra bocsátani, hanem rá kell venni az EU vezetőit, hogy átgondolják politikájukat. Maradni Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője mindössze ennyit közölt a Twitteren. A politikus annyit fűzött csak hozzá, hogy természetesen ez a magánvéleménye. Arra, hogy mit gondol a miniszterelnök a kérdésről, Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke nem reagált. A napokban viszont egy uniós sajtótájékoztatón Orbán Viktor nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy lehet-e népszavazás az uniós tagságról, ha nem sikerül keresztülvinni Brüsszelen a magyar akaratot a migráció kérdésében. Több brit lap is felfigyelt Lázár János szavaira. A londoni Express kiemelte, hogy „Orbán jobbkeze” mit mondott, ám hangsúlyozták, hogy ez nem a kormány véleménye. A konzervatív The Telegraph is idézi a minisztert egy olyan, Brüsszellel szembeni egyre növekvő európai elégedetlenség jeleként, amelyet könnyen lehet, hogy az orosz elnök tud a leginkább meglovagolni. A baloldali ellenzéki pártok viszont úgy értelmezték Lázár kijelentését, hogy az ősszel esedékes kvótaellenes népszavazással a kormány ki akarja vezetni Magyarországot az Európai Unióból. Újhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője ezért tegnap nyitt levélben fordult Áder Jánoshoz. Azt írta, hogy ebben a helyzetben a „köztársasági elnöknek kötelessége egyértelmű és világos álláspontot megfogalmaznia arról: támogatja-e a magyar kormány törekvéseit az EU-val szemben”. A korábban az unióellenes álláspontjáról ismertté vált Jobbik is a kormányt bírálta. Gyöngyösi Márton szerint ugyanis a fideszes politikusok mindig szolgalelkűen végrehajtották Brüsszel diktátumait. A Jobbik célja egyébként az uniós alapszerződés újratárgyalása, és azt népszavazással szentesítenék. A Magyar Nemzet által megkérdezett politológus szerint Lázár János és Kovács Zoltán mondatai egy kommunikációs fogás részei. Kiszelly Zoltán szerint a kormány érdeke az, hogy az emberek úgy menjenek el nyaralni, hogy amikor ősszel visszatérnek, a kvótaellenes népszavazás idején ez a téma még a fejükben legyen. Emellett szolgálhatja azt a célt is, hogy a Jobbikban csalódott szavazók a Fideszt válaszszák. Kiszelly úgy látja: a kilépésnek itthon nincs politikai többsége, ezért nincs napirenden ilyen népszavazás, válaszolna így. A kormányszóvivő Lázár János kijelentésére külföldön is felfigyeltek FOTÓ: NAGY BÉLA FELKÉSZÜLT A BUKÁSRA. Nem érte meglepetésként Simon Lászlót hogy Lázár János csütörtökön bejelentette a menesztését megfogalmazása szerint lelkileg fel volt rá készülve. A Miniszterelnökség államtitkári posztjáról távozó politikus tegnap a Fejér megyei Kápolnásnyéken megtartott oklevél-átadási rendezvényen újságíróknak azt mondta, hivatalos értesítést nem kapott a felmentéséről, csak az újságokból értesült róla. Azt azonban hangsúlyozta, hogy országgyűlési képviselőként tovább dolgozik Orbán Viktor miniszterelnök és a frakció, ahogy eddig is, a jövőben is számíthat a munkámra - fogalmazott Lázár János azzal magyarázta az államtitkár leváltását hogy aszemélyes barátság ellenére sincs megelégedve a műemlékvédelem, a kiemelt örökségvédelem és a kiemelt nemzeti fejlesztések ügyével. - Keveslem az eredményeket ennyi - fogalmazott L Simon László kapcsán. (KM.) Meglepődtek a kiskunhalasiak Egy nappal a megnyitás előtt derült csak ki, hogy újabb tábor lesz a városban Derült égből villámcsapásként érte a helyieket a hír, hogy tegnap újabb befogadóállomás nyitt Kiskunhalason. Az önkormányzat egy hete még arról fogadott el nyilatkozatot, hogy a településen működő befogadótábort is bezárják. A civilek felháborodtak. Győr Ágnes Teljesen váratlanul érte a kiskunhalasiakat a Belügyminisztérium csütörtök délutáni bejelentése, miszerint másnaptól a már létező őrzött befogadóállomás mellett egy kétszáz férőhelyes, nyitott, ideiglenes befogadóállomás is megkezdi működését a településen. Szerettük volna megtudni Fülöp Róberttől, Kiskunhalas polgármesterétől, mikor értesültek az újabb befogadóállomásról és mi a véleménye róla, de a köztisztviselők napja miatt (munkaszüneti nap) nem találtuk a hivatalban. Elértük ugyanakkor Farkas Gergelyt, a Jobbik helyi választókerületi elnökét, aki országgyűlési képviselő is. A politikus szerint mindez azért is váratlan fordulat, mert egy héttel előtte, a helyi önkormányzat rendkívüli testületi ülésén - a fideszes többség támogatásával - elfogadtak egy nyilatkozatot, amelyben a kiskunhalasi őrzött befogadóállomás bezárását szorgalmazták. Farkas leszögezte: a kormánypárti képviselők részéről ez pálfordulás volt, hiszen korábban nem kérdőjelezték meg a befogadóállomás létjogosultságát. Éppen ezért föl is merült az ülésen, nem egy nyitott tábor létrehozásának terve áll-e a háttérben. A város vezetősége azonban tagadta, hogy ilyesmiről lenne szó. Farkas Gergely úgy véli, a történtekkel a város vezetősége „házhoz ment a pofonért”, hiszen ezzel csak azt bizonyították be, milyen gyenge lobbierővel rendelkezik országos szinten a polgármester és a város parlamenti képviselője. A politikus szerint ugyanakkor nehezíti a helyzetet, hogy a migránstábor több száz helyi embernek biztosít munkát. Szerinte részben a város kötelessége más elhelyezkedési lehetőséget biztosítani az embereknek, részben a kormányé az ott dolgozók továbbfoglalkoztatásának megoldása. Felháborító, hogy a helyiek megkérdezése nélkül döntöttek az új befogadóállomásról - ezt már Györgyi János, a Konok Kunok Motorosklub elnöke mondta lapunknak. A helyi civil szervezet - amely deklaráltan politikamentes - a bejelentés nyomán egyből a város vezetőségéhez fordult, és az ügyben a jövő kedden közös lakossági fórumot tartanak. - Nem vagyunk hívei a tüntetéseknek, de a hangunkat hallatni kell! Nem a kormányt, vagy a polgármestert támadjuk, csak szeretnénk tájékoztatást kapni a migrációs ügyben. A mi célunk a halasi emberek lelki nyugalmának a megőrzése! - szögezte le. Beszélt arról is, hogy van alternatív javaslatuk arra, mit lehetne tenni. Szeged ugyanis többször hangot adott annak, szívesen látja a migránsokat. A Belügyminisztérium állásfoglalása a témában, hogy az új befogadóállomás megnyitására azért van szükség, mert „Brüsszel elhibázott bevándorláspolitikája miatt” továbbra is jelentős a migrációs nyomás. Idén már 230 ezer bevándorló érkezett Európába, Magyarországon 22 ezer fölé emelkedett a beadott menedékkérelmek száma. A tranzitzónákon keresztül érkező 5100 menedékkérő közül több mint 4600 „sérülékeny csoporthoz” tartozó embert - köztük kisgyermekes családokat, idős, illetve beteg embereket szállítottak át valamelyik befogadóintézménybe, esetükben ugyanis nem alkalmazható a határon lefolytatott eljárás. Eddig csak zárt tábor volt a városban, tegnap óta már egy nyitott is működik FOTÓ: SZÉKELYHIDI BALÁZS