Magyar Nemzet, 2016. július (79. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-02 / 154. szám

Szabadlábon a röszkei zavargók Egy kivétellel szabadlábra kerültek a röszkei per vádlottjai, an­nak ellenére, hogy többségüket letöltendő börtönbüntetésre ítélte első fokon tegnap a Szegedi Járásbíróság tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott átlépése miatt. Előze­tes letartóztatásban csak az a vádlott marad, aki a legsúlyosabb, háromévnyi büntetést kapta. Gidró Kriszta A­z idős asszony, a kerekes szé­kes fiatalember és a mankóval közlekedő férfi egy-egy évnyi fel­függesztett börtönbüntetést kapott a röszkei migránsperben, a többi vádlottat letöltendő szabadság­­vesztésre ítélte a Szegedi Járásbíró­ság. A legsúlyosabb büntetést, há­rom év szabadságvesztést a heted­rendű vádlott kapta, a többieknek egy év két hónapra kell börtönbe vonulniuk, amennyiben a másod­fokon helybenhagyják a döntést. Az ítélet szerint ők leghamarabb a büntetésük kétharmadának kitöl­tése után kerülhetnek feltételesen szabadlábra. A bíróság az idős as­szony kivételével mindenkit kiuta­sított Magyarország, és ezzel az Eu­rópai Unió területéről. A nő már megkapta hazánkban az oltalma­­zotti státust, így őt nem is lehet ki­utasítani az országból. Mint arról lapunkban már be­számoltunk, az ügyészség egy ira­ki és kilenc szír állampolgárt ülte­tett a vádlottak padjára a tavaly szeptember 16-án a röszkei közúti határátkelőnél történt zavargás kapcsán. A bíróság indoklása szerint bár az eljárás alatt lévő személyek tevő­legesen nem vettek részt a tömeg­SÉRTŐ . Fazekas Tamás, az idős asz­­szony és a két mozgáskorlátozott férfi védője azt is közölte: az ítélet ellentétes a genfi egyezménnyel, a dokumentum ugyanis a menedék­kérelemért folyamodott, különö­sen pedig az oltalmazott státust kapott személyek esetében kizárja a büntethetőséget a határ jogelle­nes átlépése miatt. zavargásban, de kihasználták a ha­tár kinyitását, és ellenőrzés nélkül, jogellenesen léptek magyar terület­re. A bíró leszögezte: a vádlottak­nak tudniuk kellett, hogy zavargás van, látniuk kellett a kerítést, az eredetileg zárt kaput, a rendőrsor­falat. Tudniuk kellett a kődobálás­­ról és arról, hogy a magyar rendőr­ség könnygázzal és vízágyúval vá­laszolt erre. Hozzátette: a vádlottak nem akartak regisztrálni, jelent­kezni a közeli tranzitzónánál. A he­tedrendű vádlott büntetése azért súlyosabb a többiekénél, mert ő sa­ját vallomása szerint is beszélt a tö­meghez egy megafonon keresztül, amivel ő is az események egyik irá­nyítójává vált. Az eszköz egyébként úgy került hozzá, hogy az kiesett egy másik zavargó kezéből. Az ítélet nem jogerős, az ellen az ügyész súlyosbításért, a védők pedig felmentésért, illetve enyhí­tésért fellebbeztek. A védők a ki­utasítás mellőzését is szeretnék el­érni, több vádlott családja ugyanis már Nyugat-Európában van, így egy ilyen döntés elszakítaná őket egymástól. A tárgyalás végén az ügyész egyedül a hetedrendű vádlott eseté­ben kezdeményezte az előzetes le­tartóztatás meghosszabbítását, így a többieknél megszűnt a kényszer­­intézkedés. Ez azt jelenti, hogy az eddig előzetes letartóztatásban, il­letve házi őrizetben lévők a papír­munka elvégzése után szabadon tá­vozhattak. Az idős asszony - mivel már ő oltalmazott - már jogszerűen tartózkodik Magyarország terüle­tén, további hat vádlott pedig me­nedékkérelmet nyújtott be. Elhe­lyezésükről így a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak kell gondoskodnia, feltehetően nyitr befogadóállomásra kerülnek. 2016. július 2., szombatBelföldImr­énet­eV Huxit: újabb „kormányzati magánvélemény” Kovács Zoltán szerint nem az uniós tagság mellett szólnak az­ érvek, ha Brüsszel migrációs politikáját nézzük Kommunikációs fogásnak tart­ja a lapunk által megkérdezett politológus Lázár János kije­lentését, amely szerint egy uni­ós népszavazáson a kilépés mellett voksolna. Ezzel szerinte a kvótaellenes referendum hangulatát alapozhatja meg a kormány, illetve jobbikos sza­vazókat csábíthat magához. Közben a kormányszóvivő is Lázáréhoz hasonló magánvéle­ményt fogalmazott meg. Katona Mariann L­ázár János után Kovács Zoltán kormányszóvivő is utalt arra, hogy nem az Európai Unióban való bennmaradás mellett szólná­nak az érvek, ha erről kellene sza­vazni. Miként a csütörtöki kormányinfón a Miniszterelnök­séget vezető miniszter, úgy tegnap a kormányszóvivő is hangsúlyoz­ta, hogy ez nem a kormány állás­pontja, hanem csupán magánvé­lemény. Ráadásul Kovács Zoltán - az ATV tegnap reggeli műsorában - még azzal is finomította mon­dandóját, hogy a migráció kap­csán az elmúlt egy-másfél évben látott európai uniós magatartásra egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy éppen ezért nem szabad ilyen kér­déseket népszavazásra bocsátani, hanem rá kell venni az EU vezető­it, hogy átgondolják politikájukat. Maradni­­ Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képvise­lője mindössze ennyit közölt a Twitteren. A politikus annyit fűzött csak hozzá, hogy természetesen ez a magánvéleménye. Arra, hogy mit gondol a minisz­terelnök a kérdésről, Havasi Berta­lan, a kormányfő sajtófőnöke nem reagált. A napokban viszont egy uniós sajtótájékoztatón Orbán Viktor nemmel válaszolt arra a kér­désre, hogy lehet-e népszavazás az uniós tagságról, ha nem sikerül ke­resztülvinni Brüsszelen a magyar akaratot a migráció kérdésében. Több brit lap is felfigyelt Lázár János szavaira. A londoni Express kiemelte, hogy „Orbán jobbkeze” mit mondott, ám hangsúlyozták, hogy ez nem a kormány véleménye. A konzervatív The Telegraph is idé­zi a minisztert egy olyan, Brüsszel­lel szembeni egyre növekvő európai elégedetlenség jeleként, amelyet könnyen lehet, hogy az orosz elnök tud a leginkább meglovagolni. A baloldali ellenzéki pártok vi­szont úgy értelmezték Lázár kije­lentését, hogy az ősszel esedékes kvótaellenes népszavazással a kor­mány ki akarja vezetni Magyaror­szágot az Európai Unióból. Újhelyi István, az MSZP európai parlamen­ti képviselője ezért tegnap nyitt le­vélben fordult Áder Jánoshoz. Azt írta, hogy ebben a helyzetben a „köztársasági elnöknek kötelessége egyértelmű és világos álláspontot megfogalmaznia arról: támogatja-e a magyar kormány törekvéseit az EU-val szemben”. A korábban az unióellenes állás­pontjáról ismertté vált Jobbik is a kormányt bírálta. Gyöngyösi Már­ton szerint ugyanis a fideszes poli­tikusok mindig szolgalelkűen vég­rehajtották Brüsszel diktátumait. A Jobbik célja egyébként az uniós alapszerződés újratárgyalása, és azt népszavazással szentesítenék. A Magyar Nemzet által megkér­dezett politológus szerint Lázár János és Kovács Zoltán mondatai egy kommunikációs fogás részei. Kiszelly Zoltán szerint a kormány érdeke az, hogy az emberek úgy menjenek el nyaralni, hogy amikor ősszel visszatérnek, a kvótaellenes népszavazás idején ez a téma még a fejükben legyen. Emellett szolgál­hatja azt a célt is, hogy a Jobbikban csalódott szavazók a Fideszt válasz­szák. Kiszelly úgy látja: a kilépésnek itthon nincs politikai többsége, ezért nincs napirenden ilyen nép­szavazás, válaszolna így. A kormányszóvivő Lázár János kijelentésére külföldön is felfigyeltek FOTÓ: NAGY BÉLA FELKÉSZÜLT A BUKÁSRA. Nem érte meglepetésként­­ Simon Lászlót hogy Lázár János csütörtökön bejelentette a menesztését megfogalmazása szerint lelkileg fel volt rá készülve. A Miniszterelnökség államtitkári posztjáról távozó politikus tegnap a Fejér megyei Kápolnásnyéken megtartott oklevél-átadási rendezvényen újságíróknak azt mondta, hivatalos értesítést nem kapott a fel­mentéséről, csak az újságokból értesült róla. Azt azonban hangsúlyozta, hogy országgyűlési képviselőként tovább dolgozik­­ Orbán Viktor miniszterelnök és a frakció, ahogy eddig is, a jövőben is számíthat a munkámra - fogalmazott Lázár János azzal magyarázta az államtitkár leváltását hogy a­­személyes barátság ellenére­ sincs megelégedve a műemlékvédelem, a kiemelt örökségvédelem és a kiemelt nemzeti fejlesztések ügyével. - Keveslem az eredményeket ennyi - fogal­mazott L Simon László kapcsán. (K­M.) Meglepődtek a kiskunhalasiak Egy nappal a megnyitás előtt derült csak ki, hogy újabb tábor lesz a városban Derült égből villámcsapásként érte a helyieket a hír, hogy tegnap újabb befogadóállomás nyitt Kiskunhalason. Az önkormányzat egy hete még arról fogadott el nyilatkozatot, hogy a településen működő befogadótábort is bezárják. A civilek felháborodtak. Győr Ágnes T­eljesen váratlanul érte a kis­kunhalasiakat a Belügyminisz­térium csütörtök délutáni bejelen­tése, miszerint másnaptól a már lé­tező őrzött befogadóállomás mel­lett egy kétszáz férőhelyes, nyitott, ideiglenes befogadóállomás is meg­kezdi működését a településen. Szerettük volna megtudni Fülöp Róberttől, Kiskunhalas polgármes­terétől, mikor értesültek az újabb befogadóállomásról és mi a véle­ménye róla, de a köztisztviselők napja miatt (munkaszüneti nap) nem találtuk a hivatalban. Elértük ugyanakkor Farkas Gergelyt, a Job­bik helyi választókerületi elnökét, aki országgyűlési képviselő is. A politikus szerint mindez azért is vá­ratlan fordulat, mert egy héttel előt­te, a helyi önkormányzat rendkívü­li testületi ülésén - a fideszes több­ség támogatásával - elfogadtak egy nyilatkozatot, amelyben a kiskun­­halasi őrzött befogadóállomás be­zárását szorgalmazták. Farkas le­szögezte: a kormánypárti képvise­lők részéről ez pálfordulás volt, hi­szen korábban nem kérdőjelezték meg a befogadóállomás létjogosult­ságát. Éppen ezért föl is merült az ülésen, nem egy nyitott tábor létre­hozásának terve áll-e a háttérben. A város vezetősége azonban tagadta, hogy ilyesmiről lenne szó. Farkas Gergely úgy véli, a tör­téntekkel a város vezetősége „ház­hoz ment a pofonért”, hiszen ezzel csak azt bizonyították be, milyen gyenge lobbierővel rendelkezik or­szágos szinten a polgármester és a város parlamenti képviselője. A politikus szerint ugyanakkor ne­hezíti a helyzetet, hogy a mig­­ránstábor több száz helyi ember­nek biztosít munkát. Szerinte rész­ben a város kötelessége más elhe­lyezkedési lehetőséget biztosítani az embereknek, részben a kormá­nyé az ott dolgozók továbbfoglal­koztatásának megoldása. Felháborító, hogy a helyiek megkérdezése nélkül döntöttek az új befogadóállomásról - ezt már Györgyi János, a Konok Kunok Mo­torosklub elnöke mondta lapunk­nak. A helyi civil szervezet - amely deklaráltan politikamentes - a be­jelentés nyomán egyből a város ve­zetőségéhez fordult, és az ügyben a jövő kedden közös lakossági fóru­mot tartanak. - Nem vagyunk hívei a tüntetéseknek, de a hangunkat hallatni kell! Nem a kormányt, vagy a polgármestert támadjuk, csak szeretnénk tájékoztatást kapni a migrációs ügyben. A mi célunk a halasi emberek lelki nyugalmának a megőrzése! - szögezte le. Beszélt arról is, hogy van alternatív javasla­tuk arra, mit lehetne tenni. Szeged ugyanis többször hangot adott an­nak, szívesen látja a migránsokat. A Belügyminisztérium állásfog­lalása a témában, hogy az új befo­gadóállomás megnyitására azért van szükség, mert „Brüsszel elhibá­zott bevándorláspolitikája miatt” továbbra is jelentős a migrációs nyomás. Idén már 230 ezer beván­dorló érkezett Európába, Magyar­­országon 22 ezer fölé emelkedett a beadott menedékkérelmek száma. A tranzitzónákon keresztül érkező 5100 menedékkérő közül több mint 4600 „sérülékeny csoporthoz” tar­tozó embert - köztük kisgyermekes családokat, idős, illetve beteg em­bereket­­ szállítottak át valamelyik befogadóintézménybe, esetükben ugyanis nem alkalmazható a hatá­ron lefolytatott eljárás. Eddig csak zárt tábor volt a városban, tegnap óta már egy nyitott is működik FOTÓ: SZÉKELYHIDI BALÁZS

Next