Magyar Nemzet, 2016. szeptember (79. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-01 / 205. szám

Csak csoki és három kávé volt? A külügy szerint nincs dolguk Orbán Ráhel útjával, nem fordulnak Bahreinhez Folytatás az 1. oldalról . Garamvölgyi Balázs azt mondta ar­ra a kérdésünkre, hogy szerinte nem különös-e, hogy magánsze­mélyek találkoznak egy külföldi or­szág energetikai miniszterével, ő nem tudja megítélni, ez mennyire furcsa, forduljunk az érintettekhez. Kifejtette azt is: régóta él az ország­ban, ismeri a helyi közeget, úgy vé­li, csak félreértés történt, rosszul töltöttek fel egy bevett szöveget a hatóság honlapjára. Felvetésünkre, hogy a weblapra felkerült képek pont olyan protokollfotóknak tűn­nek, mint amilyeneket a hivatalos állami találkozókon szoktak készí­teni, azt felelte: „ha udvariassági lá­togatást tesz valaki, akkor az itteni vendéglátás szabályai szerint lefo­tózzák őket, ez a szokás.” A találko­zó kapcsán még megjegyzte: „Meg­ettünk két csokoládét és ittunk há­rom kávét, kész, pont, ennyi volt.” További kérdésünkre, ha félre­értés történt, akkor várható-e, hogy a magyar állam tisztázza a helyzetet Bahreinnel, a konzuli ügynök azt válaszolta, hogy nem tudja, ő nem külügyi alkalmazott, inkább az érintettekhez forduljunk. Megke­restük a magyar külügyminiszté­riumot is, ahol azt a tájékoztatást kaptuk: egy magyar állampolgár magánútjával kapcsolatban nekik semmilyen teendőjük nincs. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a tár­ca nem fordult Bahreinhez az ügy miatt, és nem is fog. Ez annak fé­nyében érdekes, hogy miután a magyar sajtó elkezdett foglalkozni a bahreini úttal, tegnap az Olaj- és ták­a aaknáról szóló leírást. Míg korábban Orbán Ráhelt a minisz­terelnök feleségeként említették, most már helyesen - a lányaként - hivatkoznak rá, és már arról sem írnak, hogy energiaügyi tárgyaláso­kat folytattak volna vele. Ugyanak­kor rejtély, hogy a bahreini hivatal hogyan jött rá a pontatlanságra, ha nem a magyar külügy jelzett. Garamvölgyitől azt is megtud­tuk, hogy ő a szaúd-arábiai tulajdo­nú, de bahreini nemzetközi köz­ponttal rendelkező cégnél, a Sherbing Holdingsnál dolgozik. A vállalatról utoljára 2015 elején lehe­tett hallani, amikor bejelentették: szolgáltatóközpontot nyitnak „olaj- és földgázipari projektek műszaki tervezési feladatai ellátásához”. Te­hát hasonló területen, mint amely­ről állítólagosan Orbán Ráhel tár­gyalt az eredeti beszámoló alapján. Garamvölgyi Balázst nem utolsó­sorban az MSZP-s Mesterházy Atti­lához is jó kapcsolat fűzi: mint la­punknak elmondta, a 90-es évek eleje óta ismeri őt, ugyanarra az egyetemre jártak. A tiszteletbeli konzuli ügynök szerint kapcsolatuk csak baráti, közös üzleti ügyeik nin­csenek. A NOL.hu kérdésére el­mondta: az Orbán-Tiborcz-látoga­­tásnak semmi köze nem volt a Mol­­delegáció egy hónappal későbbi, szintén bahreini látogatásához. A miniszterelnök lányának útjá­val egyébként hiába foglalkoztak az ellenzéki pártok - az Együtt felje­lentést tett, a DK pedig Orbán Vik­tort és Szijjártó Pétert fogja kérdez­ni -, az állami hírügynökség az er­ről szóló közleményeket nem jelen­tette meg, arra hivatkozva, hogy Orbán Ráhel nem közszereplő. Az indoklás azért meglepő, mert ked­den este a miniszterelnök lányának cáfoló közleményét megjelentették. Az Orbán család nem először került kapcsolatba az arab világ­gal: néhány hónapja a Heti Válasz számolt be feltételezéséről, hogy a szaúdi származású Ghaith Pha­­raonnak lehetett közös üzlete Tiborcz Istvánnal. Az arab üzlet­ember vásárolta meg ugyanis a volt Postabank-székházat az Ad­­nan Polat török gigavállalkozóhoz, illetve Orbán Viktor vejéhez köt­hető egyik társaságtól. Legalábbis Tiborcz érdekeltségére utalt, hogy bár papíron nem ő rendelkezik az érintett BDPST Ingatlanforgalma­zó Zrt.-vel, de a cég bejegyzésekor fizetett illetéket az ő bankszámlá­járól utalták el. Ghaith Pharaonról tudni lehet, sokáig körözte az FBI, illetve egy 2002-es francia parlamenti jelen­tésben az áll, kapcsolatban állha­tott a terrorszervezetek által is használt iszlám pénzügyi hálózat­tal. Ám úgy tűnik, a szaúdi üzlet­ember múltja nem zavarja az egyébként terrorizmus miatt aggó­dó magyar kormányt, ugyanis az államnak is fennáll vele közös ér­dekeltsége egy olyan élelmiszer­nagykereskedelemre szakosodott cég révén, melyben kisebbségi tu­lajdona van a külügyi tárca által felügyelt Magyar Nemzeti Kereske­dőháznak. Lapunk korábban kér­dezte Lázár Jánost Ghaith Pha­raonról, de a Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy vélte, nem je­lent nemzetbiztonsági kockázatot az üzletember. A Heti Válasz ma megjelenő számában éppen azt fogja körüljárni, hogy a tavaly Bahreinben járt Tiborcz István ro­koni-üzleti holdudvara hogyan alapít amerikai és szaúdi kereske­dőházakat állami pénzből. Udvariassági vizit vagy energetikai tárgyalás? Csak a résztvevők tudják, miről volt szó TIBORCZ ÉS AZ ENERGETIKA. Gyakori szereplője volt az elmúlt évek híradásai­nak Tiborcz István energetikai cége, az Elios Zrt A társaságot egy barátjával, Er­dei Bálinttal közösen­ alapította 2009-ben ES Holding Zrt néven, abban az év­ben még csak 8,4 millió forintos árbevételre tett szert A kormányváltás után E-OS Innovatív Energetikai Zrt néven futott tovább, és már 686 milliós, 2011- ben 2,76 milliárdos, 2012-ben 3 milliárdos bevételt produkált 2013-ban a vállal­kozás új neve Elios Innovatív Energetikai Zrt lett A rákövetkező évben már több mint 33 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek el, jellemzően közvilágítás-ki­építésre, -korszerűsítésre (ebből csaknem 3 milliárdnyi állami és önkormányzati megbízás volt). Tavaly botrány kerekedett Zalaegerszegen, miután az Elios egymilliárd forintért kiépített új LED-es közvilágítása nem világosságot hanem sötétséget hozott A panaszok során 50 új világítótestet kellett felszerelnie a cégnek Hadházy Ákos (LMP) 2014-ben feljelentést tett, mivel Szekszárdon a fideszes városvezetés hatástanulmány nélkül döntött az új közvilágítási beruhá­zásról, amelyet természetesen az Elios nyert meg. A kecskeméti önkormányzat­tól 704,1, a pécsitől 894,7 millió forintot kaptak még 2014-ben. ők valósíthatták meg az Óbudai és a Széchenyi István Egyetem napenergia-hasznosító rendsze­rét is mintegy negyedmilliárd forintért A stadionépítésekből is kivették a részü­ket a dunaújvárosi stadion színes televíziós közvetítésre alkalmas pályavilágítá­sának megvalósítására 92 millió forintot kaptak Bár Tiborcz 2013 áprilisában ér­tékesítette az Eliosban lévő részesedését, a Green Investments Kft-n keresztül egészen tavaly áprilisig még érdekelt volt a cégben. (MN) Már toborozzák a határvadászokat Katona Mariann M­ár várják azok jelentkezését, akik a jövőben határvadász­ként szeretnének a rendőrség köte­lékén belül szolgálni. Első lépés­ként egy - a rendőrség honlapjáról letölthető - jelentkezési lapot kell kitölteni, ahol a személyes adatok mellett nyiatkozni kell például ar­ról is, hogy az illető volt-e már bün­tetve. Ezek mellett még részletes, fényképes önéletrajzra, három hó­napnál nem régebbi erkölcsi bizo­nyítványra, érettségi bizonyítvány és egyéb végzettségeket igazoló pa­pírok másolataira, de még egy há­ziorvosi igazolásra is szükség van. A jelentkezési lapokat és az egyéb papírokat bármelyik rendőrségen le lehet adni, de lehetőség van elektronikus módon is benyújtani a pályázatokat a hatarvadasz@ orfk.police.hu e-mail címre. Alkalmassági feladatokat is vég­re kell hajtania a leendő határva­dásznak. Ennek része egy kérdőív, amelyben olyan dolgokra is rákér­deznek, hogy a jelentkezőnek volt-e már „eszméletvesztése, görcsroha­ma, ágyba vizelése”, vagy éppen „iszonyodik-e vértől, halottól, tűz­tök víztől, egyébtől”. A fizikai felmé­rés során fekvőtámasszal, fekve nyomással, vagy éppen futással bi­zonyíthat a jelentkező. Aki ezek után felvételt nyer, az hat hónapos kiképzést kezdhet el. Az első két hónapra bruttó 150 ezer forintos ületményt és külön­féle juttatásokat is kap, s ha ez­után sikeres vizsgát tesz, a Ké­szenléti Rendőrség hivatásos állo­mányába kerül egy év próbaidőre. Ekkor már a pénz összege is meg­ugrik bruttó 220 ezerre, illetve a különféle pótlékokra. A féléves gyorstalpaló képzé­sen felkészített új állomány má­jusban már a határon lehet járőr­társként. Papp Károly országos rendőrfőkapitány korábban több­ször is hangsúlyozta, hogy ezek az emberek teljes értékű, nem „fél­kész” rendőrök lesznek. Ettől füg­getlenül természetesen lehetősé­gük lesz még továbbképzésre. A kormány célja az új határva­dász századok megalapításával az, hogy összesen 3000 fővel bővítse a rendőrség létszámát a határok vé­delme érdekében - ugyanis a ha­tárőrséget még az MSZP-SZDSZ- kormány felszámolta 2008-ban. Papp Károly korábban a Magyar Nemzet kérdésére azt is elmondta, hogy egyelőre nem összesítették a felvetődő költségeket, a kormány a központi költségvetésből fogja biztosítani a várhatóan több tíz milliárd forintra rúgó összeget a Belügyminisztériumnak. 2016. szeptember 1., csütörtökBelföld A Jobbik is továbbmenne a Fidesznél Katona Mariann K­orrupcióellenes ügyészség, kötelező vagyonosodási vizs­gálat a politikusoknál, dupla bün­tetés a korrupt képviselőknek - a Jobbik is elküldte antikorrupciós javaslatait a fideszes Gulyás Ger­gelynek. A Magyar Nemzet tegnap számolt be arról, hogy a Fidesz al­­elnöke egy nemzetközi antikor­rupciós szervezet - az Európa Ta­nács Korrupcióellenes Államok Csoportja (GRECO) - hazánkkal kapcsolatos aggodalmaira adandó válaszokról kérte ki a frakciók vé­leményét. A Fidesz felvetései kö­zött olyan „jelentős” lépések sze­repelnek, mint a tollal írt vagyon­nyilatkozatok helyett elektronikus kitöltés, a honatyák által elfogad­ható ajándék értékének csökken­tése, de megfontolnák a mentelmi jog felfüggesztését célzó eljárás gyorsítását is. A Magyar Nemzet információi szerint az MSZP után a Jobbik is szembesítette a Fideszt számos olyan korábbi javaslatával, amely a korrupció elleni harcot szolgálta volna, ám a kormánytöbbség egy­szerűen lesöpörte az asztalról. Az ellenzéki párt az általuk vá­gyott korrupcióellenes ügyészség­ről egyébként nem árul el sokat, csak annyit, hogy a feladata a gya­nús ügyek politikai ráhatásoktól, pártállástól független kivizsgálása lenne. A „lehető legmegfelelőbb” személyi állománnyal töltenék fel, amelyből kizárnák az eddigi ható­ságok vezetőit. Habár nem a GRECO­ aggodalmaira reagálnak, de azt is kifejtették, h­ogy vizsgáló­­bizottságok felállítására lenne szük­ség, hogy kiderüljenek például a le­telepedési kötvényekkel vagy az Or­szágos Roma Önkormányzattal kapcsolatos visszaélések. Továbbra is szorgalmazzák a mentelmi jog el­törlését csakúgy, mint a politikusok családtagjai által írt vagyonnyilat­kozatok nyilvánosságra hozatalát. Újabb plakátokkal kampányolnak Folytatódik a politikai vita: van-e a népszavazásnak közjogi következménye? „Ne kockáztassuk Magyaror­szág jövőjét, szavazzunk nem­mel” - ez a szlogenje a hama­rosan utcára kerülő újabb kor­mányzati plakátoknak. A nép­szavazásra az első levélszava­zatok már ezen a héten meg­érkezhetnek, a szavazólapok gyártása pedig javában tart. Markotay Csaba-Katona Mariann U j szakaszába lép a kormány népszavazási kampánya, a hirdetések központi üzenete mos­tantól az lesz, hogy „Ne kockáztas­suk Magyarország jövőjét, szavaz­zunk nemmel!” Erről beszélt Dö­mötör Csaba, a Miniszterelnöki Ka­binetiroda parlamenti államtitkára. Elmondta azt is, hogy a hirdetése­ken túl a kormány tájékoztató kiad­ványokat juttat el minden háztar­tásba, emellett mind a Magyaror­szágon élők, mind a külhoni ma­gyar állampolgárok kapnak majd szavazásra buzdító levelet. A nagyszabású plakátkampány május közepén indult el, akkor ke­rültek ki a közterületekre az „Üzen­jünk Brüsszelnek, hogy ők is meg­értsék!” szövegű szlogenek, később pedig a „Tudta?” kezdetű kérdések, illetve az ezekre adott válaszok let­tek a kormányzati kampány fő ele­mei. A mostani szakaszban a kabi­net arra fogja felhívni a figyelmet, hogy csak a népszavazással lehet megakadályozni Brüsszel kény­szer-betelepítésre vonatkozó terve­it, amelynek - mint az államtitkár fogalmazott - súlyos gazdasági, kulturális és biztonsági kockázatai vannak. - Minden pártot és felelős poli­tikai szereplőt arra kérünk, buzdít­son a választásokon való részvétel­re, és tegye világossá, hogy az igen vagy a nem szavazatot támogatja - jelentette ki Dömötör Csaba. Ahhoz, hogy a népszavazás ér­vényes legyen, több mint 4,1 millió választópolgárnak kell érvényesen szavaznia. Ehhez viszont magas részvételi arány kell, ezért is elemi érdeke a kormánynak a folyamatos kampány. Az ellenzéki pártok közül a Jobbik részvételre és nem szava­zat leadására buzdít, a liberálisok ugyancsak részvételre, de az igen voksra. Az LMP a választóira bízza a döntést, a DK bojkottál, míg a szocialisták a hivatalos megfogal­mazás szerint arra kérik szavazói­kat, maradjanak otthon. Molnár Gyula, az MSZP elnöke közben Brüsszelből üzent az alap­vetően Brüsszel-ellenes népszava­zás ügyében. A pártvezető - miután magas rangú uniós politikusokkal tárgyalt - ismét csak azt szögezte le, hogy a referendum felesleges, mert annak nem lesz jogi következmé­nye. Szimpatizánsaikat ezért to­vábbra is távolmaradásra buzdítja. A Fidesz szerint ugyanakkor igenis van közjogi következmény. Kósa Lajos közölte: ha a magyar emberek nemleges választ adnak a kérdésre, akkor az Európai Unió nem telepíthet be hozzánk senkit. Ennek részleteit azonban már nem fejtette ki. A fideszes politikus még hozzátette, hogy aki szerint egy népszavazást figyelmen kívül lehet hagyni, az olyan mértékben járat­lan a demokrácia és a közjog kérdé­seiben, hogy az alkalmatlanná teszi minden politikai feladatra. Az első levélszavazatok egyéb­ként már ezen a héten megérkez­hetnek a Nemzeti Választási Irodá­hoz - mondta Pálffy Ilona, az NVI elnöke az ANY Biztonsági Nyom­dában, ahol javában nyomtatják a népszavazás szavazólapjait. El­mondta, hogy jelenleg 8 007 779 magyarországi lakóhellyel rendel­kező választópolgár és 264 810 ha­táron túli szerepel a névjegyzékben. A határon túli magyarok számára a hét elején kezdték kézbesíteni a le­vélcsomagokat. Mivel a 2014-es or­szággyűlési választások idején vol­tak olyanok, akik a postázás heté­ben visszaküldték a levélszavazato­kat, erre számítanak most is - mondta az NVI elnöke, Pálffy Ilona és a szavazólapok. Új szakaszban a kampány fotó: székelyhídi Balázs

Next