Magyar Nemzet, 2016. október (79. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-01 / 231. szám

Orbán Viktor „tompításra” kényszerült Túlzónak bizonyultak a kormánypárti várakozások a népszavazás érvényességével kapcsolatban Horváth­ Ruzna K­orábban a Fidesz kommuni­kációja fokozta a népszavazás részvételével kapcsolatban a vára­kozásokat, ebből azonban vissza kell venniük - mondta lapunknak Juhász Attila, a Political Capital ve­zető elemzője annak kapcsán, hogy Orbán Viktor a népszavazási kampány hajrájában adott inter­júkban arról beszélt, „politikai ér­telemben nincs jelentősége a rész­vételnek”. Szerinte csak érzelmi szempontból fontos, hogy érvé­nyes lesz-e a kvótára leadott sza­vazatok eredménye. Az elemző úgy véli, bár koráb­ban Orbán maga is legalább öt­venszázalékos részvételt jósolt a referendumon, a becslések túlzó­nak bizonyultak. Ahogyan arra a felmérések rámutattak, a népsza­vazás érvényessége a határon mo­zog - jelentette ki a politológus, s hozzátette: még a kormány belső felmérése is 42-45 százalékos részvételi szándékot jelez. A sta­tisztikák tükrében tehát Orbán a kvótareferendum jelentőségének tompítására kényszerült. - Való igaz ugyanakkor, hogy a népszavazás az Európai Uniót semmire nem kötelezi - emlékez­tetett rá Juhász. A politológus sze­rint a referendumnak a párton be­lüli erőviszonyok szempontjából van jelentősége, amely tulajdon­képpen a választókerületi elnökök személyéről dönt. Az a politikus, amelyik nem tudja mozgósítani szavazóit, elveszítheti a pozícióját - tette hozzá. Kiszelly Zoltán úgy látja, hogy Orbán Viktor vélhetően el akarta terelni a kvótanépszavazás kérdé­sét a pártpolitika világából érzelmi síkra. A nemzeti egység érzését kí­vánta erősíteni ezzel, ugyanis a la­kosság zsigeri, érzelmi, nem pedig politikai alapon viszonyul a migrá­cióhoz. Mint mondta, érzelmi ala­pon tehát azokra a bizonytalan ré­tegekre is próbált hatni, amelyek esetleg pártszimpátia miatt nem járulnának vasárnap az urnákhoz. A politológus elmondta, a szava­zásnak közjogi és politikai követ­kezménye egyaránt lehet. Az ellen­zéki pártok számára az előbbi a fontos, tehát a népszavazás esetle­ges érvénytelensége. A kormány­pártok - erre utal a miniszterelnök nyilatkozata is - a politikai vagy ér­zelmi következményt is szem előtt tartják, mert ha érvénytelen lesz is a szavazás, várhatóan a nem szava­zatok akkor is többségben lesznek - mondta. Hozzátette, amennyi­ben így lesz, a kormány és a Fidesz azt is tudja majd közvetíteni, hogy bár közjogi szempontból sikertelen volt a referendum, a lakosság több­sége elutasítja a kvótát. Orbán Viktor a Magyar Katoli­kus Rádiónak csütörtökön arról is beszélt, hogy szerinte a részvétel a nemzet állapotáról és minőségéről is szól, hogy valóban egy közössé­get alkotnak-e a magyarok, „vagy csak össze vagyunk hajigálva”. Szerinte a népszavazás nem vala­minek a vége lesz, hanem valami­nek a kezdete: ha megvan az ered­ménye, akkor „hamuba sült pogá­csát tesz a tarisznyájába”, és elindul Brüsszelbe. Orbán a migránsválság megoldásával kapcsolatban megis­mételte, a segítséget kellene külde­ni, nem pedig a bajt behozni az EU- ba. Ezért a jó segítés az - hangsú­lyozta -, ha nem elvonják az erőfor­rásokat és az embereket a világ ne­héz sorsú térségeiből, hanem a jó képességű embereket segítik ott maradni, és szerepet vállalni ezek­nek az országoknak a fejlődésében. VONA GÁBOR SZERINT ORBÁNÉ A FELELŐSSÉG. A népszavazás ér­vényességének lehetőségét gyen­gítette a miniszterelnök azzal, hogy nem vett részt a Jobbik elnöke által kezdeményezett nyilvános vitán - erről beszélt tegnap Vona Gábor. Az ellenzéki pártvezető kifogásolta azt is, hogy miközben a kormány és a kormányfő a­­településeket, a ha­zai cigányságot és a közszolgákat fenyegeti", ő maga elmenekült, hi­szen nem folytatott érdemi kam­pányt - Orbán Viktor nem csupán felelőtlen, hanem gyáva is - mond­ta. - Én többet kampányoltam ezért a népszavazásért, mint Orbán Viktor - mondta a Jobbik elnöke az­zal kapcsolatban, hogy Lázár János kancelláriaminiszter a napokban éppen az ellenzéki párt buzdító üzeneteit hiányolta. Mindezzel együtt Vona Gábor elképzelhető­nek tartja, hogy a referendum nem , lesz érvényes, és így a céljával ellen­tétes hatást ér el, vagyis Brüsszel ke­zében lesz egy aduász, hiszen a ma­gyar társadalom jogi értelemben nem utasította el a kötelező betele­pítést Megismételte, hogy ilyen esetben Orbán Viktornak vállalnia kell a felelősséget, és le kell monda­nia. (K. M.) Orbán Viktor arról beszélt, hogy politikai értelemben nincs jelentősége a részvételi adatoknak fotó: mti/ap/ronald­zak Holnap szavazunk a kormány kérdéséről Katona V­asárnap mondhat véle­ményt minden választókorú a kormány által kezdeményezett népszavazáson. Erre a kérdésre kell felelni: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhas­sa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” Az ország több mint 10 ezer szavazókörében le­het leadni a voksokat személye­sen reggel 6-tól 19 óráig; ehhez be kell mutatni egy személyazo­nosító okmányt, illetve a lakcím­kártyát. A Nemzeti Választási Iroda honlapján tegnap délután megta­­lálható adatok alapján összesen több mint 8,272 millióan szere­peltek a névjegyzékben, közülük több mint 274 ezren kettős állam­polgárok, vagyis levélben szavaz­hatnak. Ahhoz, hogy a népszava­zás érvényes legyen, a választók több mint felének érvényesen kell szavaznia, vagyis több mint 4,136 millió embernek. A kormány és a Fidesz kezdet­től fogva a részvételre és a nem szavazat leadására buzdított, eh­hez csatlakozott a Jobbik is. Az ellenzéki pártok közül egyedül a Fodor Gábor ve­zette liberális párt kampányolt az igen szavazatok mellett, míg az MSZP, a Demok­ratikus Koalíció és a kisebb balliberális formációk bojkottra, vagyis az otthon maradásra biz­tatták szimpatizánsaikat. Több civil szervezet, illetve a milliók­ból kampányoló Magyar Kétfar­­­kú Kutya Párt ugyanakkor arra hívott fel mindenkit, hogy ér­vénytelenül szavazzon. A holnapi referendum legna­gyobb kérdése, hogy lesz-e több mint 4,1 millió érvényes szavazat, vagyis eredményes lesz-e a nép­szavazás. A közvélemény-kutatók közül tegnap a Republikon Inté­zet azt jósolta, hogy a választók 51 százaléka kész részt venni a népszavazáson. f ♦ * 1 Az elhárítás vezetőjével találkozott Vona Gábor A Fideszen múlik, hogy meghallgatja-e a nemzetbiztonsági bizottság a Jobbik elnökét a megfigyelési ügy miatt Katona Mariann S­zemélyesen találkozott az Al­kotmányvédelmi Hivatal (AH) főigazgatójával Vona Gábor az őt érintő megfigyelési ügy miatt - ér­tesült a Magyar Nemzet. Kerestük a Jobbik elnökét, ám ő nem kívánt nyilatkozni, csak arra emlékezte­tett, néhány napja már bejelentet­ték, hogy személyesen fordul a tit­kosszolgálatokhoz. Mindezt korábban azzal indo­kolta, hogy a külügyi bizottság tag­jaként nemzetbiztonsági szem­pontok szerint világították át, és mivel olykor minősített adatokkal dolgozik, nemzetbiztonsági véde­lem alatt áll. Vagyis törvénytelen az ő titkos megfigyelése, márpedig a minap lebuktatott egy olasz lesi­­fotóst, aki elárulta neki, hogy kö­vette, és egy magyar megrendelő­nek dolgozik. Ugyanez a paparazzo próbált titokban felvételeket készí­teni a Magyar Nemzet tulajdonosá­ról, Simicska Lajosról, hozzá köthe­tők a kormánypárti médiában Spi­der Zoltánt lejárató riportokban lát­ható felvételek, és állítólag az Együtt-alelnök Juhász Pétert is ő fi­gyelte. Alig telt el néhány nap a nyilvánosságra került eset mögött, a Jobbik elnökét kedden szintén egy fotós próbálta elbújva fényké­pezni. Hétfőn egyébként a nemzet­­biztonsági bizottságban is szó lesz a megfigyelési ügyről. Molnár Zsolt, a bizottság MSZP-s elnöke már ko­rábban jelezte, hogy tájékoztatást várnak a szolgálatoktól, hiszen egy jogállamban elfogadhatatlan az ilyen eset, legyen szó bármely párt elnökéről. A Jobbik egyúttal azt is szeretné, ha még ugyanezen az ülé­sen személyesen hallgatnák meg Vonát is, ráadásul a sajtó jelenlét­ében. Erről a testület még szavazni fog, a kérdés alapvetően a többsé­get alkotó kormánypárti képviselők voksán múlik majd. Közben a feljelentéseiről is­mertté vált Tényi István zsarolás, kísérletei miatt bejelentést tett az V. kerületi ügyészségen a Volner János által elmondottak miatt. A Magyar Nemzet is beszámolt a Jobbik frakcióvezetője Facebook­­posztjában közöltekről: „egy kor­mányzati körökkel jó kapcsolatot ápoló vállalkozó” lényegében megzsarolta. Két lehetőséget vá­zolt fel a politikus számára: kilép a Jobbikból, és személyesen támad­ja Vona Gábort, vagy számíthat adóhatósági és egyéb vizsgálatok­ra, illetve „indul a gőzhenger, és kinyírják”. JOBBIK magyarországért mozgalom Vona Gábor megfigyelése miatt feljelentés is született Fotó: mti/bruzák noími 2016. október 1., szombatBelföld Újpesti ételosztás a voksokért? A pannonhalmi bencés főapát szerint rendkívül erőszakos a kampány Katona M­ár ötvenezernél is több levél­szavazatot ellenőriztek a Nemzeti Választási Iroda munka­társai, és továbbra is sok, nagyjá­ból 17 százaléknyi már önmagában érvénytelennek minősül, függetle­nül attól, hogy valójában milyen szavazatot rejt. A szavazási csoma­goknál ugyanis fontos, hogy rend­ben van-e az azokban lévő azonosí­tó nyilatkozat, ahogyan azt is ellen­őrzik, hogy megfelelően le van­­nak-e ragasztva a borítékok. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) közben jogsértőnek ítélte, hogy egy újpesti ételosztáson a csomagban benne volt a helyi jegy­ző levele, amelyben a népszavazá­son való részvételre és érvényes szavazat leadására buzdított. Az NVB szerint a jegyzőnek távol kell tartania magát egy kampánytól. Az önkormányzatok viszont részt vehetnek benne, ezt Kocsis Máté józsefvárosi polgármester ki is használta. A 444.hu írta meg, hogy a fideszes politikus levelet küldött a kerületben dolgozó közös képvi­selőknek arról, tegyenek ki egy plakátot, amely a szavazáson való részvételre buzdít. A kormánypártiak is mindent bevetettek a kampányfinisben. Ha­lász János, a Fidesz frakciószóvivő­je szerint ha életbe lép a brüsszeli kvótacsomag, akkor a migránsnak álcázott terroristákat is szétoszta­nák és betelepítenék. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője pedig arról beszélt, ha a referendumon az igen lenne többségben, akkor a kor­mánynak le kellene mondania. Várszegi Asztrik pannonhalmi bencés főapát szerint egyébként rendkívül erőszakos az a propa­ganda és kommunikáció, ami minden magyarból kikényszeríte­­né a nemet. Közben érdekes változtatással élt az MTI. Először kiadtak egy hírt azzal a címmel, hogy „Trócsányi László: a kvóta megbukott”, majd nem sokkal később­­ teljesen más­ra - javították a címet. Ráadásul a sajtótájékoztatóról szóló később kiadott teljes hírben már egyetlen félmondatban sem említették, hogy Trócsányi szerint a kvóta megbukott volna. A választási irodában a levélszavazatokat ellenőrzik fotő: mti/balogh Zoltán NYOMÁSGYAKORLÁS? Ne küldjük ki a bőkezű szállítói előlegrendszer­ben keletkezett számlákat Brüsszel­be, mert úgysem fogják kifizetni - a Portfólió.hu információi szerint ezt közölték az Európai Bizottság illeté­kesei. A portál szerint a vita 200 milliárd forintról szól. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség ál­lamtitkára politikai nyomásgya­korlásnak nevezte, hogy ez az infor­máció az október 2-i népszavazás előtt pár nappal jelent meg. (MN)

Next