Magyar Nemzet, 2016. október (79. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-01 / 231. szám
Orbán Viktor „tompításra” kényszerült Túlzónak bizonyultak a kormánypárti várakozások a népszavazás érvényességével kapcsolatban Horváth Ruzna Korábban a Fidesz kommunikációja fokozta a népszavazás részvételével kapcsolatban a várakozásokat, ebből azonban vissza kell venniük - mondta lapunknak Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője annak kapcsán, hogy Orbán Viktor a népszavazási kampány hajrájában adott interjúkban arról beszélt, „politikai értelemben nincs jelentősége a részvételnek”. Szerinte csak érzelmi szempontból fontos, hogy érvényes lesz-e a kvótára leadott szavazatok eredménye. Az elemző úgy véli, bár korábban Orbán maga is legalább ötvenszázalékos részvételt jósolt a referendumon, a becslések túlzónak bizonyultak. Ahogyan arra a felmérések rámutattak, a népszavazás érvényessége a határon mozog - jelentette ki a politológus, s hozzátette: még a kormány belső felmérése is 42-45 százalékos részvételi szándékot jelez. A statisztikák tükrében tehát Orbán a kvótareferendum jelentőségének tompítására kényszerült. - Való igaz ugyanakkor, hogy a népszavazás az Európai Uniót semmire nem kötelezi - emlékeztetett rá Juhász. A politológus szerint a referendumnak a párton belüli erőviszonyok szempontjából van jelentősége, amely tulajdonképpen a választókerületi elnökök személyéről dönt. Az a politikus, amelyik nem tudja mozgósítani szavazóit, elveszítheti a pozícióját - tette hozzá. Kiszelly Zoltán úgy látja, hogy Orbán Viktor vélhetően el akarta terelni a kvótanépszavazás kérdését a pártpolitika világából érzelmi síkra. A nemzeti egység érzését kívánta erősíteni ezzel, ugyanis a lakosság zsigeri, érzelmi, nem pedig politikai alapon viszonyul a migrációhoz. Mint mondta, érzelmi alapon tehát azokra a bizonytalan rétegekre is próbált hatni, amelyek esetleg pártszimpátia miatt nem járulnának vasárnap az urnákhoz. A politológus elmondta, a szavazásnak közjogi és politikai következménye egyaránt lehet. Az ellenzéki pártok számára az előbbi a fontos, tehát a népszavazás esetleges érvénytelensége. A kormánypártok - erre utal a miniszterelnök nyilatkozata is - a politikai vagy érzelmi következményt is szem előtt tartják, mert ha érvénytelen lesz is a szavazás, várhatóan a nem szavazatok akkor is többségben lesznek - mondta. Hozzátette, amennyiben így lesz, a kormány és a Fidesz azt is tudja majd közvetíteni, hogy bár közjogi szempontból sikertelen volt a referendum, a lakosság többsége elutasítja a kvótát. Orbán Viktor a Magyar Katolikus Rádiónak csütörtökön arról is beszélt, hogy szerinte a részvétel a nemzet állapotáról és minőségéről is szól, hogy valóban egy közösséget alkotnak-e a magyarok, „vagy csak össze vagyunk hajigálva”. Szerinte a népszavazás nem valaminek a vége lesz, hanem valaminek a kezdete: ha megvan az eredménye, akkor „hamuba sült pogácsát tesz a tarisznyájába”, és elindul Brüsszelbe. Orbán a migránsválság megoldásával kapcsolatban megismételte, a segítséget kellene küldeni, nem pedig a bajt behozni az EU- ba. Ezért a jó segítés az - hangsúlyozta -, ha nem elvonják az erőforrásokat és az embereket a világ nehéz sorsú térségeiből, hanem a jó képességű embereket segítik ott maradni, és szerepet vállalni ezeknek az országoknak a fejlődésében. VONA GÁBOR SZERINT ORBÁNÉ A FELELŐSSÉG. A népszavazás érvényességének lehetőségét gyengítette a miniszterelnök azzal, hogy nem vett részt a Jobbik elnöke által kezdeményezett nyilvános vitán - erről beszélt tegnap Vona Gábor. Az ellenzéki pártvezető kifogásolta azt is, hogy miközben a kormány és a kormányfő atelepüléseket, a hazai cigányságot és a közszolgákat fenyegeti", ő maga elmenekült, hiszen nem folytatott érdemi kampányt - Orbán Viktor nem csupán felelőtlen, hanem gyáva is - mondta. - Én többet kampányoltam ezért a népszavazásért, mint Orbán Viktor - mondta a Jobbik elnöke azzal kapcsolatban, hogy Lázár János kancelláriaminiszter a napokban éppen az ellenzéki párt buzdító üzeneteit hiányolta. Mindezzel együtt Vona Gábor elképzelhetőnek tartja, hogy a referendum nem , lesz érvényes, és így a céljával ellentétes hatást ér el, vagyis Brüsszel kezében lesz egy aduász, hiszen a magyar társadalom jogi értelemben nem utasította el a kötelező betelepítést Megismételte, hogy ilyen esetben Orbán Viktornak vállalnia kell a felelősséget, és le kell mondania. (K. M.) Orbán Viktor arról beszélt, hogy politikai értelemben nincs jelentősége a részvételi adatoknak fotó: mti/ap/ronaldzak Holnap szavazunk a kormány kérdéséről Katona Vasárnap mondhat véleményt minden választókorú a kormány által kezdeményezett népszavazáson. Erre a kérdésre kell felelni: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” Az ország több mint 10 ezer szavazókörében lehet leadni a voksokat személyesen reggel 6-tól 19 óráig; ehhez be kell mutatni egy személyazonosító okmányt, illetve a lakcímkártyát. A Nemzeti Választási Iroda honlapján tegnap délután megtalálható adatok alapján összesen több mint 8,272 millióan szerepeltek a névjegyzékben, közülük több mint 274 ezren kettős állampolgárok, vagyis levélben szavazhatnak. Ahhoz, hogy a népszavazás érvényes legyen, a választók több mint felének érvényesen kell szavaznia, vagyis több mint 4,136 millió embernek. A kormány és a Fidesz kezdettől fogva a részvételre és a nem szavazat leadására buzdított, ehhez csatlakozott a Jobbik is. Az ellenzéki pártok közül egyedül a Fodor Gábor vezette liberális párt kampányolt az igen szavazatok mellett, míg az MSZP, a Demokratikus Koalíció és a kisebb balliberális formációk bojkottra, vagyis az otthon maradásra biztatták szimpatizánsaikat. Több civil szervezet, illetve a milliókból kampányoló Magyar Kétfarkú Kutya Párt ugyanakkor arra hívott fel mindenkit, hogy érvénytelenül szavazzon. A holnapi referendum legnagyobb kérdése, hogy lesz-e több mint 4,1 millió érvényes szavazat, vagyis eredményes lesz-e a népszavazás. A közvélemény-kutatók közül tegnap a Republikon Intézet azt jósolta, hogy a választók 51 százaléka kész részt venni a népszavazáson. f ♦ * 1 Az elhárítás vezetőjével találkozott Vona Gábor A Fideszen múlik, hogy meghallgatja-e a nemzetbiztonsági bizottság a Jobbik elnökét a megfigyelési ügy miatt Katona Mariann Személyesen találkozott az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) főigazgatójával Vona Gábor az őt érintő megfigyelési ügy miatt - értesült a Magyar Nemzet. Kerestük a Jobbik elnökét, ám ő nem kívánt nyilatkozni, csak arra emlékeztetett, néhány napja már bejelentették, hogy személyesen fordul a titkosszolgálatokhoz. Mindezt korábban azzal indokolta, hogy a külügyi bizottság tagjaként nemzetbiztonsági szempontok szerint világították át, és mivel olykor minősített adatokkal dolgozik, nemzetbiztonsági védelem alatt áll. Vagyis törvénytelen az ő titkos megfigyelése, márpedig a minap lebuktatott egy olasz lesifotóst, aki elárulta neki, hogy követte, és egy magyar megrendelőnek dolgozik. Ugyanez a paparazzo próbált titokban felvételeket készíteni a Magyar Nemzet tulajdonosáról, Simicska Lajosról, hozzá köthetők a kormánypárti médiában Spider Zoltánt lejárató riportokban látható felvételek, és állítólag az Együtt-alelnök Juhász Pétert is ő figyelte. Alig telt el néhány nap a nyilvánosságra került eset mögött, a Jobbik elnökét kedden szintén egy fotós próbálta elbújva fényképezni. Hétfőn egyébként a nemzetbiztonsági bizottságban is szó lesz a megfigyelési ügyről. Molnár Zsolt, a bizottság MSZP-s elnöke már korábban jelezte, hogy tájékoztatást várnak a szolgálatoktól, hiszen egy jogállamban elfogadhatatlan az ilyen eset, legyen szó bármely párt elnökéről. A Jobbik egyúttal azt is szeretné, ha még ugyanezen az ülésen személyesen hallgatnák meg Vonát is, ráadásul a sajtó jelenlétében. Erről a testület még szavazni fog, a kérdés alapvetően a többséget alkotó kormánypárti képviselők voksán múlik majd. Közben a feljelentéseiről ismertté vált Tényi István zsarolás, kísérletei miatt bejelentést tett az V. kerületi ügyészségen a Volner János által elmondottak miatt. A Magyar Nemzet is beszámolt a Jobbik frakcióvezetője Facebookposztjában közöltekről: „egy kormányzati körökkel jó kapcsolatot ápoló vállalkozó” lényegében megzsarolta. Két lehetőséget vázolt fel a politikus számára: kilép a Jobbikból, és személyesen támadja Vona Gábort, vagy számíthat adóhatósági és egyéb vizsgálatokra, illetve „indul a gőzhenger, és kinyírják”. JOBBIK magyarországért mozgalom Vona Gábor megfigyelése miatt feljelentés is született Fotó: mti/bruzák noími 2016. október 1., szombatBelföld Újpesti ételosztás a voksokért? A pannonhalmi bencés főapát szerint rendkívül erőszakos a kampány Katona Már ötvenezernél is több levélszavazatot ellenőriztek a Nemzeti Választási Iroda munkatársai, és továbbra is sok, nagyjából 17 százaléknyi már önmagában érvénytelennek minősül, függetlenül attól, hogy valójában milyen szavazatot rejt. A szavazási csomagoknál ugyanis fontos, hogy rendben van-e az azokban lévő azonosító nyilatkozat, ahogyan azt is ellenőrzik, hogy megfelelően le vannak-e ragasztva a borítékok. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) közben jogsértőnek ítélte, hogy egy újpesti ételosztáson a csomagban benne volt a helyi jegyző levele, amelyben a népszavazáson való részvételre és érvényes szavazat leadására buzdított. Az NVB szerint a jegyzőnek távol kell tartania magát egy kampánytól. Az önkormányzatok viszont részt vehetnek benne, ezt Kocsis Máté józsefvárosi polgármester ki is használta. A 444.hu írta meg, hogy a fideszes politikus levelet küldött a kerületben dolgozó közös képviselőknek arról, tegyenek ki egy plakátot, amely a szavazáson való részvételre buzdít. A kormánypártiak is mindent bevetettek a kampányfinisben. Halász János, a Fidesz frakciószóvivője szerint ha életbe lép a brüsszeli kvótacsomag, akkor a migránsnak álcázott terroristákat is szétosztanák és betelepítenék. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője pedig arról beszélt, ha a referendumon az igen lenne többségben, akkor a kormánynak le kellene mondania. Várszegi Asztrik pannonhalmi bencés főapát szerint egyébként rendkívül erőszakos az a propaganda és kommunikáció, ami minden magyarból kikényszerítené a nemet. Közben érdekes változtatással élt az MTI. Először kiadtak egy hírt azzal a címmel, hogy „Trócsányi László: a kvóta megbukott”, majd nem sokkal később teljesen másra - javították a címet. Ráadásul a sajtótájékoztatóról szóló később kiadott teljes hírben már egyetlen félmondatban sem említették, hogy Trócsányi szerint a kvóta megbukott volna. A választási irodában a levélszavazatokat ellenőrzik fotő: mti/balogh Zoltán NYOMÁSGYAKORLÁS? Ne küldjük ki a bőkezű szállítói előlegrendszerben keletkezett számlákat Brüsszelbe, mert úgysem fogják kifizetni - a Portfólió.hu információi szerint ezt közölték az Európai Bizottság illetékesei. A portál szerint a vita 200 milliárd forintról szól. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára politikai nyomásgyakorlásnak nevezte, hogy ez az információ az október 2-i népszavazás előtt pár nappal jelent meg. (MN)