Magyar Nemzet, 2016. december (79. évfolyam, 282-307. szám)

2016-12-01 / 282. szám

2 ROVATVEZETŐ: TÖRÖK LÁSZLÓ • belpol@magyarnemzet.hu Hallott erről? Lassan csakis saját magukat engedik be (...) a Parlamentbe (...), mindenki mást pedig kitiltanak. SZIGETVÁRI VIKTOR, AZ EGYÜTT ELNÖKE A FACEBOOKON AZZAL KAPCSOLATBAN, HOGY KÖVÉR LÁSZLÓ HÁZELNÖK KITILTOTTA A KÉPVISELŐI IRODAHÁZBÓL ÉS A PARLAMENTBŐL Híd a munka világába Csupán adóssága két százalékát fizette ki a roma önkormányzat Fél év alatt összesen 30 millió forintot fizetett vissza az Országos Roma Önkormány­zat (ORÖ) az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) a botrányos Híd a munka világába program után - értesült lapunk. A kisebbségi szervezet júni­usban kezdte meg a törlesztést, miután a humántárca elállt a Farkas Flórián miniszterelnöki biztos nevével fémjelzett felzárkóztatási program támogatási szerződésétől. Az Emmi több mint 1,6 milliárd forint visszaszolgáltatására köte­lezte az ORÖ-t, ám a szervezet eddig adósságának alig két százalékát fizette visz­­sza. A minisztériummal kötött megállapodás alapján az ORÖ-nek fél éve maradt arra, hogy 1 621 256 049 forintot törlesszen. Az összeg az önkormányzat költség­­vetésének csaknem négyszerese. Az Emmi egyébként kirívóan méltányos feltéte­leket támasztott: a törlesztés első 11 hónapjában mindössze havonta ötmillió forintot kell megfizetnie az ORÖ-nek. A tizenkettedik hónapban pedig a fennmaradó több mint másfél milliárd forintot egy összegben kell törleszteni, amire aligha van esély. (H. Cs. L.) Orbán erősödő országra számít • A politikai korrektség amerikai lábát sikerült kiütni - mondta a miniszterelnök PATAKY ISTVÁN Nem fukarkodott a dicsérő szavakkal a közép-európai együttműködésről szól­va Orbán Viktor. A miniszterelnök a Ma­gyar Diaszpóratanács tegnapi budapesti ülésén, a Várkert bazárban azt mondta, Közép-Európának az Árpád-házi kirá­lyok, de legalábbis Mátyás óta nem volt akkora befolyása európai ügyekre, mint most, amikor a visegrádi országok közö­sen képviselik stratégiai érdekeiket az Európai Unióban. Magyarországnak is fényes jövőt jósolt, szerinte a következő öt évben az ország folyamatos erősödé­sével lehet számolni. A kormányfő háromnegyed órás elő­adásában hosszasan elemezte a világpo­litikai fejleményeket. Úgy vélte, a jelenle­gi folyamatok, így a brexit és az amerikai elnökválasztás eredménye alátámaszt­ják azt a magyar értelmezést, hogy „nem egyszerűen csak egymás után telnek a napjaink, hanem egy, a világ korábbi formájától távolodó időszak közepette éljük az életünket”. Ezzel kapcsolatban arra is felhívta a figyelmet, hogy elemzé­sek szerint az előttünk álló évszázadban a világ öt legjelentősebb gazdaságából négy a csendes-óceáni térségben lesz, szemben a korábbi, „atlanti” időszakkal. A brexitről azt is mondta, az válasz volt a demokráciakérdésre, arra, sike­rül-e ismét átfedésbe hozni a népaka­ratot és a politikai elit döntéseit. - Ha­sonló politikai változást hozhat a brexit mellett a közelgő olasz népszavazás, az osztrák elnökválasztás, a holland par­lamenti választás és a francia elnökvá­lasztás is - idézte az MTI a kormányfőt, aki ismét bírálta a politikai korrektséget, amely miatt korlátozva voltunk, mert „ha nemzetről mertünk beszélni, akkor azt nacionalistának minősítették”, ha a teremtésről volt szó, akkor „klerikálisak, feudálisak és középkoriak voltunk”, ha pedig a családról, egy férfi és egy nő há­zasságáról beszéltek, akkor azt „szexis­tának vagy homofóbnak” bélyegezték. Ezért úgy értékelte, hogy a politikai kor­rektség mint beszédmód a szellemi el­nyomás egyik legnyilvánvalóbb eszköze volt. Hozzátette, reméli, hogy ennek „az amerikai lábát sikerült kiütni”, de „Euró­pában még vannak gondjaink”, ám „itt is küszöbön állnak változások”. Megis­mételte nagy vihart kavart tusnádfürdői beszédének az illiberális demokrácia di­cséretére vonatkozó részét. Mint most fogalmazott, „a liberal non-democracy helyett végre visszatérhetünk a demok­ráciához”.­­ Az amerikai elnökválasztás azt is világossá tette, hogy a demokrá­ciaexport „primitív gondolatára” épülő külpolitika korszaka lezárulhat - hangsú­lyozta a miniszterelnök. Kitért a bizton­ságpolitikára is, szerinte a következő né­hány év egyik fontos feladata, hogy Ma­gyarország ne maradjon le a térség többi hadseregének ütőerejétől, legyen egy olyan biztonsági fejlesztés, amely a ma­gyar hadsereget komolyan vehetővé és tényleges erőkifejtésre alkalmassá teszi. Az elsősorban Nyugat-Európába és Észak-, illetve Dél-Amerikába elvándo­rolt magyarok szervezeteit tömörítő Ma­gyar Diaszpóra Tanács 2011. november 17-én tartotta alakuló ülését azzal a cél­lal, hogy a diaszpóra magyarsága az egy­séges magyar nemzet részeként fejtse ki véleményét. Magyar Diaszpóra tanács?­ 2016. NOVEMBER 30. BUDAPEST Orbán Viktor ezúttal a diaszpóra tanács ülésén értékelte a világban lejátszódó folyamatokat FOTÓ: MTI/MÁTHÉ ZOLTÁN 2016. DECEMBERT, CSÜTÖRTÖK Jobbik: 98 éve hitegetnek a románok VECZÁN ZOLTÁN Az 1918. december 1-jei gyulafehérvári nagygyűlés határozatát idézte az a moli­nó, amellyel a Jobbik a budapesti román nagykövetség előtt tiltakozott a szomszé­dos ország nemzeti ünnepe alkalmából. Az Erdélyt magának deklaráló románság ugyanis „nemzeti szabadságot”, szabad nyelvhasználatot, autonóm oktatást és vallásszabadságot ígért a régió népeinek.­­ Mindezzel máig adósok. Románia 98 éve elnyomja Erdélyben élő kisebbsé­geit, pedig december 1-je azóta nemzeti ünnep és fontos hivatkozási pont Erdély hovatartozása kérdésében - mondta a Jobbik alelnöke, Száray István. - Ehelyett Bukarest koholt vádakkal lefogatja az autonomistákat, akadályozza az erdélyi magyar egyházi birtokok visszaadását, nem biztosítja a magyar többségű terü­leteken a magyar nyelvű közigazgatást, és nemcsak hogy nincs a román állam ál­tal finanszírozott magyar nyelvű felsőok­tatási intézmény Erdélyben, de még a Székely Mikó kollégiumot és a marosvá­sárhelyi II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumot is el akarják venni - sorolta. Az ellenzé­ki párt alelnöke szerint emellett Buka­rest gesztusai, például Budapest nevé­nek visszavésése a román katonai győ­zelmeket hirdető diadalívre, mutatják: továbbra is a homogén román nemzetál­lam a cél. Ezért a Jobbik felszólította Bu­karestet, teljesítse, amit 98 éve megígért. Kérdésünkre Szávay István elmond­ta: bár valóban lát előrelépést a magyar diplomáciában és nemzetstratégiában, ez egyrészt kevés, másrészt csak Erdély kapcsán vehető észre. Szlovákia eseté­ben továbbra is a korábbi megalkuvás a jellemző. Áder János egyelőre nem válaszol Vona Gábornak • A Jobbik elnöke nem ért egyet Toroczkai László ásotthalmi rendeletével, de szankciót nem fontolgat KATONA MARIANN Egy hét elteltével sem kapott semmifé­le választ Áder János köztársasági elnök­től személyes találkozót kezdeményező levelére - mondta a Magyar Nemzetnek tegnap Vona Gábor. A Jobbik elnöke múlt kedden fordult levélben az államfőhöz, hogy Áder János „vesse latba tekinté­lyét” az alaptörvény-módosítás kapcsán kialakult patthelyzetben. A vita ugyan­is megrekedt: a Jobbik nem támogatta a kormány kvótaellenes alkotmánymó­dosítását, amiért a letelepedési kötvényt nem vezették ki a rendszerből, a Fidesz pedig nem akarja támogatni a Jobbik ja­vaslatát, amely az alaptörvény-módosí­tás mellett a Rogán Antal nevéhez köt­hető kötvénybizniszt is megszüntetné. A Jobbik elnökének - mint mondta - konk­rét javaslata is van az államfőnek a hely­zet rendezésére vonatkozóan, de annak részleteit egyelőre nem akarta elárulni. Lapunk is elküldte már múlt szer­dán - Vona Gábor bejelentését követő­en - kérdéseit a Köztársasági Elnöki Hi­vatalnak arról, hogy az államfő leülne-e beszélgetni a Jobbik elnökével, ám sajtó­megkeresésünkre mi sem kaptunk egye­lőre választ. Vona Gábor szerint demokráciá­ban alapvető működési elvnek kell len­nie, hogy a pártok egyeztetni tudjanak a köztársasági elnökkel. Pláne ebben a kérdésben, hiszen Áder János a népsza­vazás kapcsán is megszólalt, vagyis a Jobbik elnöke szerint felelőssége van a kérdésben. (A köztársasági elnökkel az állami televízió közölt exkluzív interjút az október 2-i kvótaellenes népszavazás kampányhajrájában, és bár a műsorve­zető nagyon igyekezett a referendumról beszélni, Áder János a műsorban szin­te végig csak a klímaváltozás és a vízvál­ság veszélyeiről értekezett.) - Természe­tesen türelmesen várok köztársasági el­nök úrra - mondta az ellenzéki politikus, hozzátéve, hogy már december van, és még mindig nem sikerült módosítani az alaptörvényt. Tegnap egyébként a Jobbik képvise­lői ismét megpróbálták az Országgyű­lés igazságügyi bizottságában napirend­re vetetni javaslatukat, hiszen első kör­ben ennek a testületnek kell tárgyalnia és döntenie arról, hogy a parlament ple­náris ülésén is téma lehet-e. A kormány­­párti többség azonban ahhoz sem já­rult hozzá, hogy egyáltalán beszéljenek az ügyről. Legalábbis most, a napokban ugyanis Rubovszky György, a bizottság KDNP-s elnöke lapunknak azt mondta, hogy várhatóan jövő hétfőn tárgyalnak majd a jobbikos javaslatról. Közben Vona Gábor tegnap végre megszólalt a nagy vihart kavaró ásott­halmi rendelet ügyében is, egyértelmű-Vona Gábor nem tudott előre a szerinte kétségbe­esett, csadort tiltó ásotthal­mi rendeletről vé­téve, hogy nem ért vele egyet. Isme­retes, a Jobbik alelnöki posztját is betöl­tő Toroczkai László kezdeményezésére a településen megtiltották burka vagy cs­­ador viselését, de még a müezzin tevé­kenységét is. A pártelnök szerint a Job­bik nagy párt, és előfordulnak olyan kér­dések, amelyekről másként vélekednek. Abban viszont egyetért Toroczkai Lász­lóval, hogy Magyarországon meg kell előzni a Nyugat-Európában már tapasz­talt kulturális összeütközéseket. Ám a véleménykülönbség és a Job­bikon belül is felzúdulást keltő önkor­mányzati rendelet ellenére sem vetődött fel, hogy Toroczkai Lászlót bármilyen szankció érje. A Magyar Nemzet kérdésére Vona Gá­bor azt mondta, nem tudott előre arról, hogy párttársa és egyben alelnöke mi­lyen szigorításra készül, de szerinte nem is kell tudnia egy település rendeleteiről. - A Jobbik nem úgy működik, mint a Fi­desz, nem mindent Vona Gábor dönt el - közölte. A Jobbik vezetője azt is leszögezte, hogy az ásotthalmiakat meg kell érte­ni, hiszen a migrációs krízis nagyon ko­molyan érintette őket, a kormány pedig minden ígérete ellenére sem védi meg Magyarországot. - Ez egy kétségbeesett döntés volt - mondta, hozzátéve, Ásott­halom belügyéről van szó. Kiemelte, hogy a Jobbik programjában nem sze­repelnek hasonló intézkedések; ha kor­mányra kerülnek, biztosítani fogják a szabad vallásgyakorláshoz való jogot. Vona Gábor fotó: mti/rosta tibor

Next