Magyar Nemzet, 2016. december (79. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-01 / 282. szám
Hamar telizi1! 2016. DECEMBER 1. CSÜTÖRTÖK Hangulatjavító hatású lehet a nyugdíjemelés •Jelentősen csökkentheti a 2018-as protestszavazatok számát Orbán Viktor kormányfő bejelentése MARKOTAY CSABA A bér-, illetve a nyugdíjemelés lehet a 2018-as választási kampány központi eleme, éppen úgy, ahogy korábban például a rezsicsökkentés vagy a devizahitelek rendezése volt - ezt mondta lapunknak Kiszelly Zoltán politológus azután, hogy Orbán Viktor kedden bejelentette: jövőre 1,6 százalékkal emelkednek a nyugdíjak (az eredetileg 0,9 százalékos mértéket növelték meg). Emellett még az idén minden nyugdíjas kap tízezer forintnyi Erzsébet-utalványt. Kiszelly Zoltán szerint ez egyértelműen hangulatjavító, bizalomépítő intézkedés, amely a nyugdíjasokat célozza meg, és arra jó, hogy csökkentse a 2018-as választásra a protestszavazatok számát. Mint mondta, a most bejelentett nyugdíjemelés részben a realitásokról szól, hiszen felminősítették az országot, a költségvetésben többlet van, és ha a bérek jelentősen emelkednek, akkor az időseknek is kell adni, hiszen ők is viselték korábban a terheket. Ha pedig jövőre is hasonló mértékű emelés, illetve pluszjuttatás mellett dönt a kormány, az szerinte nem lesz kampányízű, hiszen nem mondhatják az idősek, hogy csak a választási év előtt kezdődött el az osztogatás. Az átlagnyugdíjakat tekintve a mintegy havi kétezer forintos emelés és az egyszeri, tízezer forintos többlet ha nem is tűnik jelentősnek, valójában „tétel” az időseknek - tette hozzá. A miniszterelnök keddi bejelentésében utalt rá, hogy mint minden év végén, szükség esetén 2017 novemberében is korrigálják majd a nyugdíjakat. Ha ugyanis az infláció magasabb a tervezettnél, akkor a nyugdíjasokat pénz illeti meg - magyarázta. A lapunknak nyilatkozó szakértők viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy a jegybank már a nyáron 2,4 százalékos pénzromlást jelzett jövőre. (A jelentős béremelések miatt ez akár még magasabb is lehet.) Így ha jövő novemberig csak 1,6 százalékos emelést kapnak a nyugdíjasok, akkor alig fél évvel a választások előtt kell majd korrigálni, és így - az átlagnyugdíjakat számítva - újabb 10, vagy akár 15 ezer forintot kaphatnak a nyugdíjasok, hiszen a korrekciót januárig visszamenőleg kell elvégezni. A nyugdíjak mértéke és értékállósága mindig központi helyen volt a kampányokban, hiszen csaknem kétmilliós, ráadásul az átlaghoz képest aktív szavazói rétegről van szó. Az egymást váltó kormányok ezért is igyekeztek mindig odafigyelni erre. A még a 90-es évek elején bevezetett, bérkövető nyugdíjemelést ezért váltotta fel később az úgynevezett svájci indexálás, amikor már nemcsak az inflációt, hanem a reálkereset-növekedést is figyelembe vették a nyugdíjemelésnél. Ezt végül 2011- ben törölte el az előző Orbán-kormány. A szocialista-liberális kormány idején, 2003-ban, illetve az azt követő években bevezették a 13. havi nyugdíjat, amit végül a Bajnai-kormány 2009-ben törölt el, jelentős támadási felületet adva ezzel a Fidesz számára. A 2006-os kampányban a Fidesz még erre is ráígért, amikor 14. havi nyugdíjat helyezett kilátásba, de végül semmi nem lett belőle. Bevezették viszont 2011-től a nők esetében a 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulás lehetőségét, igaz, a férfiakra ezt egyelőre nem akarja kiterjeszteni a Fidesz, hiába szorgalmazzák ellenzéki pártok. A nyugdíjtéma fontosságát jól jelzi, hogy a kedden bejelentett nyugdíjemelés után az MSZP és a Demokratikus Koalíció (DK) is jelezte, szerintük nagyobb emelés járt volna a nyugdíjasoknak. A DK közleményében úgy fogalmazott: méltánytalanul alacsony az emelés, hiszen nem követi az inflációt, „amelyet a jegybank szándékosan alacsonyabbra mér a valóságos adatnál”. A Fidesz erre azzal reagált, hogy épp az a Gyurcsány Ferenc beszél, aki kormányzása alatt elvett egyhavi nyugdíjat az idősektől. Az LMP is kevesli és megkésettnek tartja a jövő évi 1,6 százalékos nyugdíjemelést, valamint a fejenkénti tízezer forintos Erzsébet-utalványt. Schmuck Erzsébet frakcióvezető rámutatott: a jegybanki alapítványok megszüntetésével nyert 250 milliárd forintból például akár havi százezer forintnyi utalványt is adhattak volna az időseknek. A most 28 500 forintos nyugdíjminimumot nyolc éve nem emelték - erre hívta fel a figyelmt lapunknak a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjas tagozatának elnöke. Tóth Mihály úgy fogalmazott, hogy a korábbi svájci indexálás igazságosabb volt, mint a mostani, inflációhoz igazodó rendszer, érdemes lenne az előbbit újra bevezetni. Emlékeztetett rá, hogy miközben a minimálbérek 15, illetve 25 százalékkal emelkednek, addig a nyugdíjak csak 1,6 százalékkal, így tovább nyílik az olló az aktív keresők és a nyugdíjasok között. Jelenleg 120 ezer forint körül van az átlagnyugdíj, ám az idősek többsége ennél kevesebbet kap kézhez havonta. A 200 ezer forint feletti ellátásban részesülő nyugdíjasok aránya alig 5 százalék. 100 és 200 ezer forint közötti ellátást csaknem 800 ezren kapnak ma Magyarországon. A legnépesebb tábor az 50 és 100 ezer forint közötti nyugdíjaké, több mint egymillió nyugdíjassal, és van csaknem 75 ezer idős, akinek az ellátása az 50 ezer forintot sem éri el. " !L A kisnyugdíjasoknak tízezer forint is sokat jelenthet fotó: székelyhídi balázs Az Alkotmánybíróság sem siet a kormány segítségére? • A fő kérdést, a csoportos betelepítés ügyét külön eljárásban tárgyalja majd a testület ► Folytatás az 1. oldalról Magyarország és Szlovákia tavaly decemberben megtámadta a döntést Luxembourgban, ugyanakkor több állam, így Görögország, Olaszország, Franciaország, Németország, és Svédország is a kvóta mellett avatkozott be a perbe. Az Alkotmánybíróság közleménye szerint négy fő kérdést tartalmazott az ombudsmani beadvány: „mekkora terjedelmű” az alaptörvényben rögzített, a külföldiek csoportos kiutasítására vonatkozó tilalom; végrehajthatnak-e magyar állami szervek olyan uniós intézkedéseket, amelyek sértik az alaptörvényben biztosított alapvető jogokat; korlátozható-e olyan uniós jogi aktus végrehajtása, amely nem alapul az alapító szerződésekben az Európai Unió részére átadott hatáskörökön, illetve hogy a magyar állami szervek közreműködhetnek-e az Európai Unió más tagállamában jogszerűen tartózkodó külföldi személyek csoportos és kényszerű áthelyezésében. Éppen az utóbbi, a migránsok áthelyezésére vonatkozó részt különítette el a testület. Pedig ennek megválaszolása fontos lett volna a kormánynak. A sikertelen alaptörvény-módosítás után ugyanis több Fidesz-politikus is egyértelművé tette, hogy várják a testület állásfoglalását. Kósa Lajos frakcióvezető például úgy fogalmazott, ez segíthet abban, hogy „a kormány milyen álláspontot alakítson ki a kérdésben”. Egyelőre az sem világos, hogy az Alkotmánybíróság miért választotta le az ombudsmani beadvány ominózus pontját. • menedékkérőt kellene befogadnia hazánknak az uniós döntés értelmében Korábban úgy látszott, hogy a testület még a december közepén esedékes uniós csúcs előtt döntést hoz a betelepítési kvótákkal kapcsolatos ügyben. Nemrég a Magyar Nemzet számolt be arról, hogy a kormányzat által vártnál később, legkorábban jövő év közepén születhet ítélet Luxembourgban az úgynevezett kvótaperben. Az Európai Bíróságnál lapunk megkeresésére azt közölték, hogy „az érintett ügyben már lezárult az írásbeli eljárás, és jelenleg arra várunk, hogy a bírák kitűzzék a tárgyalás időpontját”. Orbán Viktor miniszterelnök október elején, parlamenti tájékoztatóján a Magyar Nemzet kérdésére azt mondta: ha az EU bírósága hazánk számára kedvezőtlen döntést hozna a kvótaperben, akkor 1294 menedékkérőt be kell fogadni, illetve a menekültügyi eljárásokat itt kell lefolytatni. Az Európai Unió már meghozott döntéseit sem népszavazással, sem alkotmánymódosítással nem lehet felülírni. Amit lehet, hogy az alkotmánymódosítás és a népszavazás után hozott uniós döntéseket nem engedjük hatályba lépni Magyarországon, mert azok ellentétesek a magyar alkotmánnyal - fogalmazott akkor. Azóta viszont nemcsak az derült ki, hogy érvénytelenül zárult a népszavazás, hanem az is, hogy a parlamentben a Fidesz és a KDNP nem tudta módosítani az alaptörvényt, most pedig az Alkotmánybíróság sem döntött egyelőre a legfontosabb, a csoportos betelepítést érintő ügyben. 1294 Lovaglás gesztus Semjén javasolta Bayer kitüntetését Augusztusban kapta meg Bayer Zsolt publicista, Fidesz-tag a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét, aminek következtében tiltakozásul több mint százan adták vissza korábban kapott állami elismerésüket. Tegnap kiderült, hogy az érdemrendre nem más terjesztette fel a kormánypárti újságírót, mint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes - írta a 444.hu. Mindezt Harangozó Tamás MSZP-képviselő derítette ki, aki augusztus óta próbálta megtudni, hogy kinek a javaslatára, és miért tüntették ki Bayer Zsoltot, illetve hogy a kormány vezetői egyetértenek-e a publicista szellemiségével. Az ügyben az elmúlt hónapokban 13 levelet írt a politikus a különböző minisztériumok vezetőinek. Ezekre többek közt olyan válaszokat kapott, hogy az MSZP még rosszabb embereket tüntetett ki. Végül Harangozó Tamás nem a parlamenti kérdéseire adott válaszként kapta meg a kért információt: csak akkor küldték át nekik az újságíró kitüntetésének papírjait, amikor közérdekűadat-kérést küldött a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetirodának. Semjén Zsolthoz egyébként azután jutott el Bayer Zsolt jelölése, hogy A gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány elnökhelytettese indítványozta. Az alapítvány elnöke szeptemberben lemondott a posztjáról, mert nem értett egyet a publicista kitüntetésével. (MN) Bayernek Lázár János adta át a kitüntetést Harcolnak a vasutasok Harmincszázalékos béremelést akarnak Akár 15-20 milliárd forint is lehet a „költségigénye” annak a béremelésnek, amelyről tegnap kezdődtek tárgyalások a MÁV vezetése és a szakszervezetek között - mondta lapunknak Halasi Zoltán, a VDSZSZ Szolidaritás elnöke, hozzátéve, hogy a vasúttársaság vezetése egyelőre nem tett konkrét ajánlatot. Az érdekképviseletek a minimálbér-emelésen túl azt szeretnék, ha a következő két évben 30 százalékkal növekednének a bérek, de nyilván differenciálásra is szükség lesz, hogy az egyes bérkategóriák a minimálbér-emelés miatt ne csússzanak össze. (M. Cs.) belföld 3 Néhány fontosabb állomás nyugdíjügyben • 1992 Bérkövető nyugdíjemelés bevezetése • 1999 Differenciált nyugdíjemelés • 2002 Egyszeri, 19 ezer forintos juttatás a nyugdíjasoknak (100 napos program) • 2003 Fokozatosan (negyedrészenként) bevezetik a 13. havi nyugdíjat • 2006 A kampányban a Fidesz 14. havi nyugdíjat ígért • 2009 Eltörlik a 13. havi nyugdíjat • 2011 Eltörlik a svájci indexálást • 2011 Bevezetik a nőknél a 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjazás lehetőségét • 2012 Megszüntetik az előre hozott öregségi és a korkedvezményes nyugdíjakat • 2016 A nyugdíjasok 10 ezer forintos Erzsébet-utalványt kapnak Forrás: MN-gyűjtés / MN-grafika Megállapodtak Nem lesz sztrájk a szociális ágazatban Megállapodás született a szociális ágazat szerdai sztrájktárgyalásán, így a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) visszavonja a december 5-re meghirdetett országos sztrájkot. Nyitrai Imre, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára ezzel kapcsolatban egy tegnapi sajtótájékozta- tón elmondta: a kompromisszumos megállapodás egyik alapvetése, hogy 2018. január elsejére az ágazatban az átlagkeresetek a mostanihoz képest 33 százalékkal emelkednek. (MN)