Magyar Nemzet, 2016. december (79. évfolyam, 282-307. szám)

2016-12-01 / 282. szám

Ham­­ar telizi1! 2016. DECEMBER 1. CSÜTÖRTÖK Hangulatjavító hatású lehet a nyugdíjemelés •Jelentősen csökkentheti a 2018-as protestszavazatok számát Orbán Viktor kormányfő bejelentése MARKOTAY CSABA A bér-, illetve a nyugdíjemelés lehet a 2018-as választási kampány közpon­ti eleme, éppen úgy, ahogy korábban például a rezsicsökkentés vagy a devi­zahitelek rendezése volt - ezt mondta lapunknak Kiszelly Zoltán politológus azután, hogy Orbán Viktor kedden beje­lentette: jövőre 1,6 százalékkal emelked­nek a nyugdíjak (az eredetileg 0,9 száza­lékos mértéket növelték meg). Emellett még az idén minden nyugdíjas kap tíz­ezer forintnyi Erzsébet-utalványt. Kiszelly Zoltán szerint ez egyértel­műen hangulatjavító, bizalomépítő in­tézkedés, amely a nyugdíjasokat céloz­za meg, és arra jó, hogy csökkentse a 2018-as választásra a protestszavazatok számát. Mint mondta, a most bejelen­tett nyugdíjemelés részben a realitások­ról szól, hiszen felminősítették az orszá­got, a költségvetésben többlet van, és ha a bérek jelentősen emelkednek, ak­kor az időseknek is kell adni, hiszen ők is viselték korábban a terheket. Ha pe­dig jövőre is hasonló mértékű emelés, illetve pluszjuttatás mellett dönt a kor­mány, az szerinte nem lesz kampány­ízű, hiszen nem mondhatják az idősek, hogy csak a választási év előtt kezdő­dött el az osztogatás.­­ Az átlagnyugdí­jakat tekintve a mintegy havi kétezer forintos emelés és az egyszeri, tízezer forintos többlet ha nem is tűnik jelen­tősnek, valójában „tétel” az időseknek - tette hozzá. A miniszterelnök keddi bejelentésé­ben utalt rá, hogy mint minden év vé­gén, szükség esetén 2017 novemberé­ben is korrigálják majd a nyugdíjakat.­­ Ha ugyanis az infláció magasabb a ter­vezettnél, akkor a nyugdíjasokat pénz illeti meg - magyarázta. A lapunknak nyilatkozó szakértők viszont arra hív­ták fel a figyelmet, hogy a jegybank már a nyáron 2,4 százalékos pénzromlást jelzett jövőre. (A jelentős béremelések miatt ez akár még magasabb is lehet.) Így ha jövő novemberig csak 1,6 száza­lékos emelést kapnak a nyugdíjasok, ak­kor alig fél évvel a választások előtt kell majd korrigálni, és így - az átlagnyugdí­jakat számítva - újabb 10, vagy akár 15 ezer forintot kaphatnak a nyugdíjasok, hiszen a korrekciót januárig visszame­nőleg kell elvégezni. A nyugdíjak mértéke és értékállósá­ga mindig központi helyen volt a kam­pányokban, hiszen csaknem kétmilliós, ráadásul az átlaghoz képest aktív sza­vazói rétegről van szó. Az egymást vál­tó kormányok ezért is igyekeztek min­dig odafigyelni erre. A még a 90-es évek elején bevezetett, bérkövető nyugdíj­­emelést ezért váltotta fel később az úgynevezett svájci indexálás, amikor már nemcsak az inflációt, hanem a re­álkereset-növekedést is figyelembe vet­ték a nyugdíjemelésnél. Ezt végül 2011- ben törölte el az előző Orbán-kormány. A szocialista-liberális kormány idején, 2003-ban, illetve az azt követő években bevezették a 13. havi nyugdíjat, amit vé­gül a Bajnai-kormány 2009-ben törölt el, jelentős támadási felületet adva ez­zel a Fidesz számára. A 2006-os kam­pányban a Fidesz még erre is ráígért, amikor 14. havi nyugdíjat helyezett ki­látásba, de végül semmi nem lett be­lőle. Bevezették viszont 2011-től a nők esetében a 40 éves munkaviszony utá­ni nyugdíjba vonulás lehetőségét, igaz, a férfiakra ezt egyelőre nem akarja ki­terjeszteni a Fidesz, hiába szorgalmaz­zák ellenzéki pártok. A nyugdíjtéma fontosságát jól jelzi, hogy a kedden bejelentett nyugdíjeme­lés után az MSZP és a Demokratikus Ko­alíció (DK) is jelezte, szerintük nagyobb emelés járt volna a nyugdíjasoknak. A DK közleményében úgy fogalmazott: méltánytalanul alacsony az emelés, hi­szen nem követi az inflációt, „amelyet a jegybank szándékosan alacsonyabbra mér a valóságos adatnál”. A Fidesz erre azzal reagált, hogy épp az a Gyurcsány Ferenc beszél, aki kormányzása alatt el­vett egyhavi nyugdíjat az idősektől. Az LMP is kevesli és megkésettnek tartja a jövő évi 1,6 százalékos nyugdíj­­emelést, valamint a fejenkénti tízezer forintos Erzsébet-utalványt. Schmuck Erzsébet frakcióvezető rámutatott: a jegybanki alapítványok megszüntetésé­vel nyert 250 milliárd forintból például akár havi százezer forintnyi utalványt is adhattak volna az időseknek.­­ A most 28 500 forintos nyugdíjmi­nimumot nyolc éve nem emelték - er­re hívta fel a figyelm­t­ lapunknak a Ma­gyar Szakszervezeti Szövetség nyugdí­jas tagozatának elnöke. Tóth Mihály úgy fogalmazott, hogy a korábbi svájci in­dexálás igazságosabb volt, mint a mos­tani, inflációhoz igazodó rendszer, ér­demes lenne az előbbit újra bevezet­ni. Emlékeztetett rá, hogy miközben a minimálbérek 15, illetve 25 százalékkal emelkednek, addig a nyugdíjak csak 1,6 százalékkal, így tovább nyílik az olló az aktív keresők és a nyugdíjasok között. Jelenleg 120 ezer forint körül van az átlagnyugdíj, ám az idősek többsége en­nél kevesebbet kap kézhez havonta. A 200 ezer forint feletti ellátásban része­sülő nyugdíjasok aránya alig 5 száza­lék. 100 és 200 ezer forint közötti ellá­tást csaknem 800 ezren kapnak ma Ma­gyarországon. A legnépesebb tábor az 50 és 100 ezer forint közötti nyugdíja­ké, több mint egymillió nyugdíjassal, és van csaknem 75 ezer idős, akinek az el­látása az 50 ezer forintot sem éri el. "­­ !L A kisnyugdíjasoknak tízezer forint is sokat jelenthet fotó: székelyhídi balázs Az Alkotmánybíróság sem siet a kormány segítségére? • A fő kérdést, a csoportos betelepítés ügyét külön eljárásban tárgyalja majd a testület ► Folytatás az 1. oldalról Magyarország és Szlovákia tavaly de­cemberben megtámadta a döntést Lu­xembourgban, ugyanakkor több állam, így Görögország, Olaszország, Francia­­ország, Németország, és Svédország is a kvóta mellett avatkozott be a perbe. Az Alkotmánybíróság közleménye szerint négy fő kérdést tartalmazott az ombudsmani beadvány: „mekkora ter­jedelmű” az alaptörvényben rögzített, a külföldiek csoportos kiutasítására vonat­kozó tilalom; végrehajthatnak-e magyar állami szervek olyan uniós intézkedése­ket, amelyek sértik az alaptörvényben biztosított alapvető jogokat; korlátozha­­tó-e olyan uniós jogi aktus végrehajtása, amely nem alapul az alapító szerződé­sekben az Európai Unió részére átadott hatáskörökön, illetve hogy a magyar ál­lami szervek közreműködhetnek-e az Európai Unió más tagállamában jogsze­rűen tartózkodó külföldi személyek cso­portos és kényszerű áthelyezésében. Éppen az utóbbi, a migránsok áthe­lyezésére vonatkozó részt különítette el a testület. Pedig ennek megválaszo­lása fontos lett volna a kormánynak. A sikertelen alaptörvény-módosítás után ugyanis több Fidesz-politikus is egyér­telművé tette, hogy várják a testület ál­lásfoglalását. Kósa Lajos frakcióvezető például úgy fogalmazott, ez segíthet ab­ban, hogy „a kormány milyen álláspon­tot alakítson ki a kérdésben”. Egyelőre az sem világos, hogy az Alkotmánybíró­ság miért választotta le az ombudsmani beadvány ominózus pontját. • menedékkérőt kellene befogadnia hazánknak az uniós döntés értelmében Korábban úgy látszott, hogy a testü­let még a december közepén esedékes uniós csúcs előtt döntést hoz a betele­pítési kvótákkal kapcsolatos ügyben. Nemrég a Magyar Nemzet számolt be arról, hogy a kormányzat által vártnál később, legkorábban jövő év közepén születhet ítélet Luxembourgban az úgy­nevezett kvótaperben. Az Európai Bíró­ságnál lapunk megkeresésére azt közöl­ték, hogy „az érintett ügyben már lezá­rult az írásbeli eljárás, és jelenleg arra várunk, hogy a bírák kitűzzék a tárgya­lás időpontját”. Orbán Viktor miniszterelnök októ­ber elején, parlamenti tájékoztatóján a Magyar Nemzet kérdésére azt mondta: ha az EU bírósága hazánk számára ked­vezőtlen döntést hozna a kvótaperben, akkor 1294 menedékkérőt be kell fo­gadni, illetve a menekültügyi eljáráso­kat itt kell lefolytatni.­­ Az Európai Unió már meghozott döntéseit sem népsza­vazással, sem alkotmánymódosítással nem lehet felülírni. Amit lehet, hogy az alkotmánymódosítás és a népszava­zás után hozott uniós döntéseket nem engedjük hatályba lépni Magyarorszá­gon, mert azok ellentétesek a magyar alkotmánnyal - fogalmazott akkor. Az­óta viszont nemcsak az derült ki, hogy érvénytelenül zárult a népszavazás, ha­nem az is, hogy a parlamentben a Fi­desz és a KDNP nem tudta módosítani az alaptörvényt, most pedig az Alkot­mánybíróság sem döntött egyelőre a legfontosabb, a csoportos betelepítést érintő ügyben. 1294 Lovaglás gesztus Semjén javasolta Bayer kitüntetését Augusztusban kapta meg Bayer Zsolt publicista, Fidesz-tag a Magyar Érdem­rend lovagkeresztjét, aminek következ­tében tiltakozásul több mint százan ad­ták vissza korábban kapott állami elis­merésüket. Tegnap kiderült, hogy az érdemrendre nem más terjesztette fel a kormánypárti újságírót, mint Sem­jén Zsolt miniszterelnök-helyettes - ír­ta a 444.hu. Mindezt Harangozó Tamás MSZP-képviselő derítette ki, aki augusz­tus óta próbálta megtudni, hogy ki­nek a javaslatára, és miért tüntették ki Bayer Zsoltot, illetve hogy a kormány vezetői egyetértenek-e a publicista szel­lemiségével. Az ügyben az elmúlt hóna­pokban 13 levelet írt a politikus a külön­böző minisztériumok vezetőinek. Ezek­re többek közt olyan válaszokat kapott, hogy az MSZP még rosszabb embere­ket tüntetett ki. Végül Harangozó Ta­más nem a parlamenti kérdéseire adott válaszként kapta meg a kért informá­ciót: csak akkor küldték át nekik az új­ságíró kitüntetésének papírjait, amikor közérdekűadat-kérést küldött a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Ka­binetirodának. Semjén Zsolthoz egyéb­ként azután jutott el Bayer Zsolt jelö­lése, hogy A gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány elnökhelytettese indítványozta. Az ala­pítvány elnöke szeptemberben lemon­dott a posztjáról, mert nem értett egyet a publicista kitüntetésével. (MN) Bayernek Lázár János adta át a kitüntetést Harcolnak a vasutasok Harmincszázalékos béremelést akarnak Akár 15-20 milliárd forint is lehet a „költségigénye” annak a béremelésnek, amelyről tegnap kezdődtek tárgyalások a MÁV vezetése és a szakszervezetek között - mondta lapunknak Halasi Zol­tán, a VDSZSZ Szolidaritás elnöke, hoz­zátéve, hogy a vasúttársaság vezetése egyelőre nem tett konkrét ajánlatot. Az érdekképviseletek a minimálbér-eme­lésen túl azt szeretnék, ha a következő két évben 30 százalékkal növekedné­nek a bérek, de nyilván differenciálás­ra is szükség lesz, hogy az egyes bérka­tegóriák a minimálbér-emelés miatt ne csússzanak össze. (M. Cs.) belföld 3 Néhány fontosabb állomás nyugdíjügyben • 1992 Bérkövető nyugdíjemelés bevezetése • 1999 Differenciált nyugdíjemelés • 2002 Egyszeri, 19 ezer forintos juttatás a nyugdíjasoknak (100 napos program) • 2003 Fokozatosan (negyedrészenként) bevezetik a 13. havi nyugdíjat • 2006 A kampányban a Fidesz 14. havi nyugdíjat ígért • 2009 Eltörlik a 13. havi nyugdíjat • 2011 Eltörlik a svájci indexálást • 2011 Bevezetik a nőknél a 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjazás lehetőségét • 2012 Megszüntetik az előre hozott öregségi és a korkedvezményes nyugdíjakat • 2016 A nyugdíjasok 10 ezer forintos Erzsébet-utalványt kapnak Forrás: MN-gyűjtés / MN-grafika Megállapodtak Nem lesz sztrájk a szociális ágazatban Megállapodás született a szociális ága­zat szerdai sztrájktárgyalásán, így a Ma­­­­gyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszerve­zete (MKKSZ) visszavonja a december 5-re meghirdetett országos sztrájkot. Nyitrai Imre, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociálpolitikáért fe­lelős helyettes államtitkára ezzel kap­­­­csolatban egy tegnapi saj­tótáj­ékozta- t­­ón elmondta: a kompromisszumos­­ megállapodás egyik alapvetése, hogy­­ 2018. január elsejére az ágazatban az­­ átlagkeresetek a mostanihoz képest 33 százalékkal emelkednek. (MN)

Next