Magyar Nemzet, 2016. december (79. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-16 / 295. szám
4, belföld 2016. DECEMBER 16., PÉNTEK Nem volt ellenszer az államosításra Gödöllő nem írta alá a megállapodást a Klikkel az iskolák átadásáról • Budaörs perelné az államot HUTTER MARIANNA Budaörs végül aláírta a megállapodást az iskolái működtetésének állami kézbe adásáról - tudta meg a Magyar Nemzet Wittinghoff Tamás polgármestertől. Mint a városvezető elmondta, igazi csapdahelyzetbe kerültek, hiszen az önkormányzati vagyonról önkéntesen nem kívántak lemondani, ugyanakkor ha nem kötöttek volna megállapodást a tegnap lejárt határidőig, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője rendezi az átvételt határozat útján. Utóbbit pedig mindenképpen el szerették volna kerülni, miután nem akarták, hogy az iskolák sorsát egy olyan szerződés rendezze, „amit Balog Zoltán saját magával ír alá, és mindenféle garanciát nélkülöz”. Emiatt a budaörsi önkormányzat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) által megküldött szerződéstervezetbe beleírta az összes olyan garanciális feltételt, amely az iskolák működtetéséről és az épületek megfelelő fizikai állapotának fenntartásáról gondoskodik. Kitértek arra is, hogy az eddig a Budaörs által nyújtott szolgáltatásokat - például az iskolák utáni szakköröket - a Klik január 1-je után is biztosítsa. A város feltételeivel kiegészített megállapodást végül az önkormányzat képviselő-testülete - két fideszes politikus kivételével - megszavazta. Mint Wittinghoff elmondta, miután ő maga korábbi ígéretéhez híven nem írta alá a szerződést, ezért az önkormányzat részéről azt az egyik alpolgármester tette meg. - A lehető legjobb megoldást igyekeztünk megtalálni a lehető legrosszabb helyzetben - összegezte a polgármester. Budaörs ugyanakkor arra készül, hogy pert indít az állam ellen. Ugyanis míg a város korábban évi 900 millió forintból megoldotta az iskolák működtetését, a kormány ebből a célból két és félszer annyi pénzt, 2,3 milliárd forintot akar elvonni tőlük szolidaritási hozzájárulás címén. Teszik ezt annak ellenére, hogy az önkormányzat csak hozzávetőleg évi egymilliárdot kap az államtól, tehát évi 1,3 milliárd forintot a város saját bevételéből kellene erre áldoznia. - Önként és dalolva adtuk volna át az iskoláinkat? Akkor inkább vegyék el! - mondta a Magyar Nemzetnek Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, hangsúlyozva, hogy végül nem kötöttek megállapodást a Klikkel. A kérdést így az Emmi vezetője fogja rendezni december 20-ig, ahhoz pedig már nem kell a gödöllői képviselő-testület jóváhagyása. A város egyrészt nem ért egyet az államosítási folyamattal, másrészt hatalmas vagyont kénytelenek átadni vagyonkezelésbe, amelyre a jövőben már nem lesz semmi ráhatásuk. Mindezen felül pedig 2017-től évente közel 100 millió forintot kívánnak elvonni a várostól szolidaritási adó címén az állami iskolaműködtetésre. Ám a polgármester szerint ezt a pénzt nem a gödöllői intézményekre fogják költeni, „hanem beviszik a nagy kalapba”. Azért sem írták alá a megállapodást, hogy a későbbiekben ne mondhassa azt a kormány, hogy Gödöllő önként ment bele a megállapodásba. Kerestük a linket, hogy megtudjuk, Gödöllőn kívül végül mely önkormányzatok utasították vissza a szerződés aláírását, de lapzártánkig nem válaszoltak. ÚJABB ÍGÉRET BALOGTÓL: 54 milliárd forint pluszforrás odaítéléséről döntöttek az egyházi oktatás számára - jelentette be Balog Zoltán. A miniszter szerint ezt a pénzt az iskolák rendbetételére, új intézmények, tanuszodák, tornatermek építésére fordítják majd. Nem ez a kormány első ehhez hasonló ígérete. Még 2014 elején jelentették be, hogy országszerte 24 tanterem, 24 tanuszoda, 25 tornaterem és 5 komplett iskola épül a településeken, ám ezek kivitelezése az elmúlt két évben igencsak akadozott. Még szeptemberben is voltak olyan települések, ahol csak a tanuszodák építésének előkészítésénél tartottak. (MN) 'itji HL ■ i/W^ # W wf. • mm. . %! * Wm L „ i mmÉ K % J m M A Klik nem árulta el, hány önkormányzat utasította vissza ajánlatukat fotó béres attila Utalvány: nem kell adózniuk a nyugdíjasoknak MARKOTAY Hivatalos állásfoglalást adott ki az adóhivatal a nyugdíjasoknak szánt Erzsébet-utalványok ügyében, miután az ellenzék és a kormánypártok között vita bontakozott ki arról, hogy ez a juttatás vajon adóköteles-e az érintetteknek. A NAV állásfoglalásban tette egyértelművé, hogy a tízezer forint értékű Erzsébet-utalvány az szja-törvény értelmében „csekély értékű ajándéknak” minősül, így a nyugdíjasokat az utalványokkal kapcsolatban semmilyen közteher - sem személyi jövedelemadó, sem más - nem terheli. Miközben az Erzsébet-utalványok körül tart a politikai üzengetés, sajtóbeszámolók szerint a postások 65 ezer forintnyi utalványt kapnak decemberben. A Magyar Posta a 24.hu-t arról tájékoztatta, hogy a munkavállalók jelentős része kap juttatást, a vezetők viszont nem részesülnek ebből. Az Index szerint a postások egyre leterheltebbek. Ennek oka az ünnepek miatt megnövekedett forgalom, illetve az, hogy mintegy 2,8 millió nyugdíjasnak is ki kell vinniük az utalványokat, valamint az Orbán Viktor által aláírt levelet is. Pulykapénz lesz, de a bértárgyalás elakadt • A vasutasok bruttó 45 ezer forint egyszeri juttatást kapnak karácsonyra MARKOTAY CSABA Az idén valószínűleg nem lesz több bértárgyalás a MÁV-nál, mivel a tulajdonos állam képviseletében a nemzetgazdasági, illetve a fejlesztési tárca továbbra sem adott konkrétumokat ahhoz, hogy a vasúttársaság vezetése milyen mértékű béremelést hajthat végre jövőre. Erről beszélt lapunknak a tegnapi, újabb tárgyalási forduló után Halasi Zoltán. A VDSZSZ Szolidaritás elnöke elmondta, hogy ugyan a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi bővülése (15, illetve 25 százalékos növekedés) miatt a vasutasok egy részének emelkedik a fizetése, de fontos lenne, hogy ne alakuljon ki bértorlódás, vagyis azoknak a bérét is emeljék, akik valamivel a minimálbér felett keresnek. Épp emiatt szorgalmazta az érdekképviselet, hogy a következő két évben, vagyis 2018 végéig a vasutasok bérét további mintegy 30 százalékkal növeljék. A MÁV vezetése a múlt heti tárgyalásokon sem tett konkrét béremelési ajánlatot. Ezt részben magyarázhatja, hogy a becslések szerint a szakszervezetek által javasolt emelésnek akár 15- 20 milliárd forint is lehet a „költségigénye”. A minimálbér emelése egyébként a MÁV mintegy 38 ezer munkavállalójának harmadát, 12 ezer embert érint közvetlenül, de nyilván a többiek bérét is növelni kell majd. Egyezség jött létre ugyanakkor tegnap arról, hogy karácsony előtt egyszeri, bruttó 45 ezer forintot kapnak a vasutasok, egészen pontosan a nem vezetői munkakörökben foglalkoztatott csaknem 35 ezer munkavállaló. A szakszervezetekkel kötött megállapodás értelmében ezt a „pulykapénzként” emlegetett juttatást néhány napon belül átutalják a vasutasoknak. A cég első ajánlata bruttó 35 ezer forint volt, ezt azonban a Vasutasok Szakszervezete méltatlannak találta. Az érdekképviselet szerint ugyanis „a súlyos munkaerőhiány miatt a vasutasok gyakran több ember munkáját végzik, fizikailag és szellemileg is leterheltek, éjjel, nappal és ünnepnapokon is dolgoznak, gyakran igen rossz körülmények között, ezért olyan mértékű az elvándorlás, hogy az már bizonyos területekre kockázatot jelent”. A végül kialkudott bruttó 45 ezer forinttal sem elégedett teljes mértékben a szakszervezet, de közleményük szerint „be kellett látni, hogy pillanatnyilag eddig ér a takaró”. Hasonló pulykapénzt egyébként az utóbbi két évben is kaptak a vasutasok - mondta lapunknak Halasi Zoltán. A MÁV vezetése pedig arra emlékeztetett, hogy a szakszervezetekkel kötött februári bérmegállapodásban vállalták azt, hogy ha a gazdálkodási eredmények fedezetet biztosítanak rá, akkor a negyedik negyedévben javaslatot tesznek egyszeri kifizetésre. Noha a bértárgyalások a jelek szerint egyelőre megakadtak, több részletkérdésben, mint például a választható béren kívüli juttatások ügyében vagy a kollektív szerződéssel kapcsolatban folyamatosak az egyeztetések - mondta a VDSZSZ Szolidaritás elnöke. HATVAN SZÁZALÉK. Az Igazságügyi Minisztérium azt javasolja, hogy a politikai üldözöttek nyugdíját emeljék meg 60 százalékkal - írta a Napi.hu. Az intézkedés a 1945-1963 között törvénysértő módon elítéltek és az 1956-os forradalomban meghurcoltak számára jelentene kárpótlást. A javaslat nem szól arról, hogy a nyugdíjemelés hány embert érint, és annak mekkora a költségvetési vonzata. (MN) A3 0 ezer vasutas kap karácsony előtt egyszeri juttatást. A MÁV nem tett béremelési javaslatot • Enyhítették a külön díjért operáló nőgyógyászok ítéletét • Nem lesz priuszuk az elítélt orvosoknak • Így sem tudják elfogadni a döntést SÁNDORI TAMÁS Bűnösek csalásban, de a büntetésüket enyhítették - így döntött csütörtökön másodfokon a Fővárosi Törvényszék a Nyírő Gyula kórház két nőgyógyászának ügyében, akik a 2000-es évek derekán pénzt kértek betegektől speciális beavatkozásokért. V. Attila így közel kétmilliós pénzbüntetést kapott - első fokon felfüggesztett börtön is járt mellé -, F. Istvánra pedig nem szabtak ki bűn-A bíróság elismeri a vádlottak magas színvonalú munkáját, de ez nem változtat a bűnösségükön tetést, három évre próbára bocsátották. A büntetőper gyújtópontjában egy polgári jogi kérdés állt, nevezetesen a kórház és az elsőrendű vádlott cége között fennállt szerződés tartalmának értelmezése. A védelem szerint ez lehetővé tette számukra, hogy azokat a beavatkozásokat, amelyeket az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nem térít meg, legalább részben a páciensekkel fizettessék meg. Márpedig a vádlottak olyan különleges technológiával dolgoztak a meddőség kezelése terén - hangzott el a védőbeszédben -, amely felülmúlta a társadalombiztosítás által garantált és finanszírozott színvonalat. A törvényszék Kiszel Zoltánná Nyekita Györgyi vezette tanácsa azonban jelentősen eltérő álláspontra helyezkedett a térítés kérdésében. A szerződés vizsgálatát követően arra jutottak, hogy a Medifert Kft. kizárólag járóbeteg-ellátásra volt jogosult, és a kórház egyik részlegeként működött, nem magánklinikaként, így a cég a vádban foglalt műtéti beavatkozások finanszírozásában egyáltalán nem lett volna érintett, a többletköltségek vonatkozásában a kórház volt a kockázatviselő. - A Mediferr egyáltalán nem is került jogviszonyba a kezelt betegekkel - magyarázta a tanácsvezető bíró -, a jogviszony a kórház és a beteg között, illetve a kórház és a cég között állt fenn, tehát a társaság semmiképpen sem kérhetett volna pénzt a kliensektől. A dolgozók is a kórház alkalmazottai voltak, nem a Mediferré - tették hozzá. Előtte ügyvédi részről hozták fel: a bírósági elmarasztalás a kezelésből született, ma már 10-11 éves gyerekek „létezésének jogosságát vonja kétségbe”. Kiszel Zoltánné ezt visszautasította; mint mondta, a bíróság nagyra értékeli, hogy a vádlottak gyermekek tucatjainak születéséhez járultak hozzá, és elismeri nagyon magas színvonalú munkájukat, de ezek nem változtatnak azon, hogy közben anyagilag megkárosították a pácienseket. Az ítélet jogerős, folyományaként a két orvosnak priusza sem lesz, ám az elsőrendű vádlott védője kijelentette, nem tudják elfogadni a határozatot, várhatóan rendkívüli jogorvoslattal - felülvizsgálati vagy perújrafelvételi kérelemmel - élnek majd. Mindenképpen felmentést várnak. Pénzt kértek a Nyírő Gyula-kórházban Magyar Nemzet