Magyar Nemzet, 2016. december (79. évfolyam, 282-307. szám)

2016-12-16 / 295. szám

4, belföld 2016. DECEMBER 16., PÉNTEK Nem volt ellenszer az államosításra Gödöllő nem írta alá a megállapodást a Klikkel az iskolák átadásáról • Budaörs perelné az államot HUTTER MARIANNA Budaörs végül aláírta a megállapodást az iskolái működtetésének állami kéz­be adásáról - tudta meg a Magyar Nem­zet Wittinghoff Tamás polgármester­től. Mint a városvezető elmondta, iga­zi csapdahelyzetbe kerültek, hiszen az önkormányzati vagyonról önkéntesen nem kívántak lemondani, ugyanakkor ha nem kötöttek volna megállapodást a tegnap lejárt határidőig, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője rendezi az átvételt határo­zat útján. Utóbbit pedig mindenkép­pen el szerették volna kerülni, miután nem akarták, hogy az iskolák sorsát egy olyan szerződés rendezze, „amit Balog Zoltán saját magával ír alá, és minden­féle garanciát nélkülöz”. Emiatt a budaörsi önkormányzat a Klebelsberg Intézményfenntartó Köz­pont (Klik) által megküldött szerződés­­tervezetbe beleírta az összes olyan ga­ranciális feltételt, amely az iskolák mű­ködtetéséről és az épületek megfelelő fizikai állapotának fenntartásáról gon­doskodik. Kitértek arra is, hogy az eddig a Budaörs által nyújtott szolgáltatáso­kat - például az iskolák utáni szakkörö­ket - a Klik január 1-je után is biztosítsa. A város feltételeivel kiegészített megál­lapodást végül az önkormányzat képvi­­selő-testülete - két fideszes politikus ki­vételével - megszavazta. Mint Witting­hoff elmondta, miután ő maga korábbi ígéretéhez híven nem írta alá a szerző­dést, ezért az önkormányzat részéről azt az egyik alpolgármester tette meg. - A lehető legjobb megoldást igyekez­tünk megtalálni a lehető legrosszabb helyzetben - összegezte a polgármester. Budaörs ugyanakkor arra készül, hogy pert indít az állam ellen. Ugyan­is míg a város korábban évi 900 millió forintból megoldotta az iskolák működ­tetését, a kormány ebből a célból két és félszer annyi pénzt, 2,3 milliárd forintot akar elvonni tőlük szolidaritási hozzájá­rulás címén. Teszik ezt annak ellenére, hogy az önkormányzat csak hozzávető­leg évi egymilliárdot kap az államtól, te­hát évi 1,3 milliárd forintot a város saját bevételéből kellene erre áldoznia. - Önként és dalolva adtuk volna át az iskoláinkat? Akkor inkább vegyék el! - mondta a Magyar Nemzetnek Gé­­mesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségé­nek elnöke, hangsúlyozva, hogy végül nem kötöttek megállapodást a Klikkel. A kérdést így az Emmi vezetője fogja rendezni december 20-ig, ahhoz pedig már nem kell a gödöllői képviselő-testü­let jóváhagyása. A város egyrészt nem ért egyet az államosítási folyamattal, másrészt hatalmas vagyont kénytele­nek átadni vagyonkezelésbe, amelyre a jövőben már nem lesz semmi ráhatá­suk. Mindezen felül pedig 2017-től éven­te közel 100 millió forintot kívánnak el­vonni a várostól szolidaritási adó címén az állami iskolaműködtetésre. Ám a pol­gármester szerint ezt a pénzt nem a gö­döllői intézményekre fogják költeni, „hanem beviszik a nagy kalapba”. Azért sem írták alá a megállapodást, hogy a későbbiekben ne mondhassa azt a kor­mány, hogy Gödöllő önként ment bele a megállapodásba. Kerestük a linket, hogy megtudjuk, Gödöllőn kívül végül mely önkormány­zatok utasították vissza a szerződés alá­írását, de lapzártánkig nem válaszoltak. ÚJABB ÍGÉRET BALOGTÓL: 54 mil­liárd forint pluszforrás odaítéléséről döntöttek az egyházi oktatás számára - jelentette be Balog Zoltán. A miniszter szerint ezt a pénzt az iskolák rendbe­tételére, új intézmények, tanuszodák, tornatermek építésére fordítják majd. Nem ez a kormány első ehhez hasonló ígérete. Még 2014 elején jelentették be, hogy országszerte 24 tanterem, 24 tan­uszoda, 25 tornaterem és 5 komplett is­kola épül a településeken, ám ezek ki­vitelezése az elmúlt két évben igencsak akadozott. Még szeptemberben is vol­tak olyan települések, ahol csak a tan­uszodák építésének előkészítésénél tar­tottak. (MN) 'itji HL ■ i/­­W^ # W wf. • mm. . %! * Wm L „ i mmÉ K % J m M A Klik nem árulta el, hány önkormányzat utasította vissza ajánlatukat fotó béres attila Utalvány: nem kell adózniuk a nyugdíjasoknak MARKOTAY Hivatalos állásfoglalást adott ki az adó­hivatal a nyugdíjasoknak szánt Erzsé­­bet-utalványok ügyében, miután az el­lenzék és a kormánypártok között vita bontakozott ki arról, hogy ez a jutta­tás vajon adóköteles-e az érintetteknek. A NAV állásfoglalásban tette egyértel­művé, hogy a tízezer forint értékű Er­­zsébet-utalvány az szja-törvény értel­mében „csekély értékű ajándéknak” minősül, így a nyugdíjasokat az utalvá­nyokkal kapcsolatban semmilyen köz­teher - sem személyi jövedelemadó, sem más - nem terheli. Miközben az Erzsébet-utalványok körül tart a politikai üzengetés, sajtó­beszámolók szerint a postások 65 ezer forintnyi utalványt kapnak december­ben. A Magyar Posta a 24.hu-t arról tá­jékoztatta, hogy a munkavállalók je­lentős része kap juttatást, a vezetők vi­szont nem részesülnek ebből. Az Index szerint a postások egyre leterheltebbek. Ennek oka az ünnepek miatt megnöve­kedett forgalom, illetve az, hogy mint­egy 2,8 millió nyugdíjasnak is ki kell vin­niük az utalványokat, valamint az Or­bán Viktor által aláírt levelet is. Pulykapénz lesz, de a bértárgyalás elakadt • A vasutasok bruttó 45 ezer forint egyszeri juttatást kapnak karácsonyra MARKOTAY CSABA Az idén valószínűleg nem lesz több bér­­tárgyalás a MÁV-nál, mivel a tulajdonos állam képviseletében a nemzetgazda­sági, illetve a fejlesztési tárca tovább­ra sem adott konkrétumokat ahhoz, hogy a vasúttársaság vezetése milyen mértékű béremelést hajthat végre jö­vőre. Erről beszélt lapunknak a tegna­pi, újabb tárgyalási forduló után Halasi Zoltán. A VDSZSZ Szolidaritás elnöke el­mondta, hogy ugyan a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi bővülé­se (15, illetve 25 százalékos növekedés) miatt a vasutasok egy részének emelke­dik a fizetése, de fontos lenne, hogy ne alakuljon ki bértorlódás, vagyis azok­nak a bérét is emeljék, akik valamivel a minimálbér felett keresnek. Épp emiatt szorgalmazta az érdekképviselet, hogy a következő két évben, vagyis 2018 vé­géig a vasutasok bérét további mintegy 30 százalékkal növeljék. A MÁV vezetése a múlt heti tárgya­lásokon sem tett konkrét béremelési ajánlatot. Ezt részben magyarázhatja, hogy a becslések szerint a szakszerve­zetek által javasolt emelésnek akár 15- 20 milliárd forint is lehet a „költségigé­nye”. A minimálbér emelése egyébként a MÁV mintegy 38 ezer munkavállalójá­nak harmadát, 12 ezer embert érint köz­vetlenül, de nyilván a többiek bérét is növelni kell majd. Egyezség jött létre ugyanakkor teg­nap arról, hogy karácsony előtt egy­szeri, bruttó 45 ezer forintot kapnak a vasutasok, egészen pontosan a nem vezetői munkakörökben foglalkozta­tott csaknem 35 ezer munkavállaló. A szakszervezetekkel kötött megállapo­dás értelmében ezt a „pulykapénzként” emlegetett juttatást néhány napon be­lül átutalják a vasutasoknak. A cég el­ső ajánlata bruttó 35 ezer forint volt, ezt azonban a Vasutasok Szakszerve­zete méltatlannak találta. Az érdekkép­viselet szerint ugyanis „a súlyos mun­kaerőhiány miatt a vasutasok gyakran több ember munkáját végzik, fizikai­lag és szellemileg is leterheltek, éjjel, nappal és ünnepnapokon is dolgoznak, gyakran igen rossz körülmények között, ezért olyan mértékű az elvándorlás, hogy az már bizonyos területekre koc­kázatot jelent”. A végül kialkudott brut­tó 45 ezer forinttal sem elégedett teljes mértékben a szakszervezet, de közle­ményük szerint „be kellett látni, hogy pillanatnyilag eddig ér a takaró”.­­ Ha­sonló pulykapénzt egyébk­ént­ az utóbbi két évben is kaptak a vasutasok - mond­ta lapunknak Halasi Zoltán. A MÁV ve­zetése pedig arra emlékeztetett, hogy a szakszervezetekkel kötött februári bér­megállapodásban vállalták azt, hogy ha a gazdálkodási eredmények fedeze­tet biztosítanak rá, akkor a negyedik negyedévben javaslatot tesznek egysze­ri kifizetésre.­­ Noha a bértárgyalások a jelek sze­rint egyelőre megakadtak, több részlet­­kérdésben, mint például a választható béren kívüli juttatások ügyében vagy a kollektív szerződéssel kapcsolatban fo­lyamatosak az egyeztetések - mondta a VDSZSZ Szolidaritás elnöke. HATVAN SZÁZALÉK. Az Igazságügyi Minisztérium azt javasolja, hogy a poli­tikai üldözöttek nyugdíját emeljék meg 60 százalékkal - írta a Napi.hu. Az in­tézkedés a 1945-1963 között törvény­­sértő módon elítéltek és az 1956-os for­radalomban meghurcoltak számára je­lentene kárpótlást. A javaslat nem szól arról, hogy a nyugdíjemelés hány em­bert érint, és annak mekkora a költség­­vetési vonzata. (MN) A­­3­ 0 ezer vasutas kap karácsony előtt egyszeri juttatást. A MÁV nem tett béremelési javaslatot ­ • Enyhítették a külön díjért operáló nőgyógyászok ítéletét • Nem lesz priuszuk az elítélt orvosoknak • Így sem tudják elfogadni a döntést SÁNDORI TAMÁS Bűnösek csalásban, de a büntetésüket enyhítették - így döntött csütörtökön másodfokon a Fővárosi Törvényszék a Nyírő Gyula­ kórház két nőgyógyászának ügyében, akik a 2000-es évek derekán pénzt kértek betegektől speciális be­avatkozásokért. V. Attila így közel két­milliós pénzbüntetést kapott - első fo­kon felfüggesztett börtön is járt mellé -, F. Istvánra pedig nem szabtak ki bűn-A bíróság elismeri a vádlot­tak magas színvonalú munkáját, de ez nem változtat a bűnösségükön tetést, három évre próbára bocsátot­ták. A büntetőper gyújtópontjában egy polgári jogi kérdés állt, nevezetesen a kórház és az elsőrendű vádlott cége kö­zött fennállt szerződés tartalmának ér­telmezése. A védelem szerint ez lehe­tővé tette számukra, hogy azokat a be­avatkozásokat, amelyeket az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nem térít meg, legalább részben a pácien­sekkel fizettessék meg. Márpedig a vád­lottak olyan különleges technológiával dolgoztak a meddőség kezelése terén - hangzott el a védőbeszédben -, amely felülmúlta a társadalombiztosítás által garantált és finanszírozott színvonalat. A törvényszék Kiszel Zoltánná Nyeki­­ta Györgyi vezette tanácsa azonban je­lentősen eltérő álláspontra helyezke­dett a térítés kérdésében. A szerződés vizsgálatát követően arra jutottak, hogy a Medifert Kft. kizárólag járóbeteg-el­­látásra volt jogosult, és a kórház egyik részlegeként működött, nem magánkli­nikaként, így a cég a vádban foglalt mű­téti beavatkozások finanszírozásában egyáltalán nem lett volna érintett, a többletköltségek vonatkozásában a kór­ház volt a kockázatviselő. - A Mediferr egyáltalán nem is került jogviszonyba a kezelt betegekkel - ma­gyarázta a tanácsvezető bíró -, a jogvi­szony a kórház és a beteg között, illetve a kórház és a cég között állt fenn, tehát a társaság semmiképpen sem kérhetett volna pénzt a kliensektől. A dolgozók is a kórház alkalmazottai voltak, nem a Mediferré - tették hozzá. Előtte ügyvédi részről hozták fel: a bírósági elmarasztalás a kezelésből szü­letett, ma már 10-11 éves gyerekek „lé­tezésének jogosságát vonja kétségbe”. Kiszel Zoltánné ezt visszautasította; mint mondta, a bíróság nagyra értéke­li, hogy a vádlottak gyermekek tucatjai­nak születéséhez járultak hozzá, és elis­meri nagyon magas színvonalú munká­jukat, de ezek nem változtatnak azon, hogy közben anyagilag megkárosítot­ták a pácienseket. Az ítélet jogerős, fo­lyományaként a két orvosnak priusza sem lesz, ám az elsőrendű vádlott vé­dője kijelentette, nem tudják elfogad­ni a határozatot, várhatóan rendkívüli jogorvoslattal - felülvizsgálati vagy per­­újrafelvételi kérelemmel - élnek majd. Mindenképpen felmentést várnak. Pénzt kértek a Nyírő Gyula-kórházban Magyar Nemzet

Next