Magyar Nemzet, 2017. január (80. évfolyam, 1-26. szám)

2017-01-14 / 12. szám

2017. JANUÁR 1415., HÉTVÉGE Polgári napilap LXXX. évfolyam, 12. szám 1. kiadás Ára: 335 forint Előfizetőknek: 118 forint Mire kap pénzt Mészáros Lőrinc futballklubja? Láthatatlan horvátországi^^ magyar focistákra © 15 ^ • ym ' Kukacsekk Még hónapokig nem tud számlázni az állami hulladékkezelő holding © 7 o Az államfőnek igaza volt­­. Az Alkotmánybíróság semmisnek mondta ki a közigaz­gatási perrendtartási törvényrészt. in Ukrán nagykövet IU Kijev Magyarországtól is elvárja, hogy nyomást gyakoroljon Moszkvára. in Nem gittegylet IL. Ónodi Eszter elmondja, mi nem lehet soha pártpolitikai kérdés. Az ujjlenyomatokat is ellenőrzik Mirkóczki irodáján KATONA MARIANN Bekérte a rendőrség az Országgyűlés Hivatalától, hogy kik léptek be a Kép­viselői Irodaházba azelőtt, hogy a job­­bikos Mirkóczki Ádám és két másik po­litikustársa irodáját furcsa módon nyit­va találták, a képviselő szerint feltörték - értesült a Magyar Nemzet. Informá­cióink szerint nemcsak az ominózus hétfői napra voltak kíváncsiak, hanem az azt megelőző hétvégére is. Azon a két Azt vizsgálják, a nyomok alkalmasak-e arra, hogy azokon keresztül az érintet­teket azonosíthassák napon ráadásul - úgy tudjuk - elég so­kan fordultak meg az épületben. A Képviselői Irodaházba - csakúgy, mint a Parlamentbe - csak szigorú elle­nőrzés után lehet belépni: fényképes sze­mélyazonosító igazolványt kell mutatni egy napi belépőhöz, és az állandó belé­pőkhöz is fényképes profil tartozik. Az tehát teljesen dokumentált, hogy ponto­san ki és mikor lépett be az épületbe. Információink szerint ezzel párhuza­mosan zajlik a rendőrségen az érintett irodák helyszínelése közben rögzített ujjlenyomatok ellenőrzése. A hatóságok azt vizsgálják, a felvett nyomok alkalma­sak-e egyáltalán arra, hogy azokon ke­resztül az érintetteket azonosíthassák. [Vizsgálják...] Folytatás a 3. oldalon ► 9 770237 379064 17012 Lázár 180 fokos fordulata • Feloldott titkosítás: Trócsányiék irodája tárgyalt a Seuso-kincsekről HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ A jelek szerint nem titkosíthatta volna 2013-ban Lázár János a Seuso-kincsek visszaszerzésének egyes részleteit, mégis megtette: harminc évre minősí­tett adattá nyilvánította. Útjába azon­ban akadály került, ezért nemrég vá­ratlanul felülvizsgálta és megszüntette a saját minősítését. A Miniszterelnöksé­get vezető miniszter a Magyar Nemzet által indított per miatt tehetett 180 fo­kos fordulatot. Lapunk körülbelül egy évvel ezelőtt közérdekűadat-igénylés­­sel fordult a Miniszterelnökséghez. Azt akartuk ilyen hivatalos formában meg­tudni, hogy ügyvédként kik és mekko­ra illetményért vettek részt a IV. század­ban készült dísztárgyegyüttes visszavá­sárlásáról szóló tárgyalásokon. A Lázár János vezette tárca azonban megtagad­ta az információk kiadását. Arra hivat­kozott, hogy a kormány szerint jelen­tősen rontaná saját tárgyalási helyzetét, ha annak akár a legkisebb részletéről tá­jékoztatnák a nyilvánosságot. Lapunk azonban nem hitt neki, s a Fővárosi Törvényszékhez fordult, ugyanis a Seuso-kincsek visszavásárlá­sát közpénzből fizették, így az azokkal kapcsolatos adatok közérdekűnek mi­nősülnek. [Seuso-ügy:...] Folytatás a 2. oldalon ► Meg sem várva a per végét, Lázár János hirtelen feloldotta a kincsek visszavásárlásának 30 évre titkosított részleteit fotó: nagy Béla Bukott az állam a kötvénybizniszen • A közvetítőcégek zsebébe vándorolt a közpénz WIEDEMANN TAMÁS Az elmúlt két évben 11,3 milliárd forin­tot vesztett a magyar költségvetés a le­telepedési állampapírokon, ha pedig a teljes programidőszakot nézzük, akkor hétszázmillió forintot is eléri az az ösz­­szeg, amelyet az adófizetők fölöslege­sen fizettek ki a papírokat közvetítő cé­geknek - számolta ki lapunk. Ugyanis a kamat az utóbbi két évben sokkal drá­gább volt a letelepedési kötvények ese­tében, mintha a kormány színtisztán ► millió forintot költöttek az adó­fizetők fölöslege­sen az offshore közvetítőkre piaci körülmények között próbált volna meg forrást bevonni az államadósság fi­nanszírozására. A szabályozás értelmé­ben a letelepedési kötvény hozama másfél százalékponttal alacsonyabb, mint az ötéves magyar eurókötvény másodpiaci hozama, de minimum két százalék kell hogy legyen. A 2013 júniu­sában indult letelepedésikötvény-prog­­ram első másfél évében még igaz volt, hogy a piacinál olcsóbb forrást jelen­tettek az offshore cégek kötvényvásár­lásai. Számításunk szerint 10,6 milliárd forintot spórolhatott ezen az ország, bár ebből óriási összeget emésztett fel a bevándorlási hivatalnál végzett plusz­munka, és a titkosszolgálatoknak is elvi­leg több ellenőrzést kellett elvégezniük a pénzért bevándorló külföldiek miatt. [Bukott...] Folytatás a 6. oldalon ► Jogerősen méltatlan a polgármester • Gyömrőn legkésőbb áprilisban időközi választást kell tartani SZABÓ ZSOLT Jogerősen is megállapította Gyömrő polgármesterének, Gyenes Leventének a méltatlanságát a Budapest Környé­ki Törvényszék - ismerte el lapunknak Hauser Antal, a Pest megyei település kommunikációs referense. Elmondta: Gyenes Levente még nem kapta kézhez a bírósági végzést, de ügyvédje betekin­tett a bírósági iratokba. Ezekből kide­rült, január 11-én helybenhagyták a Bu­dapest Környéki Közigazgatási és Mun­kaügyi Bíróság elsőfokú döntését, s ez azt jelenti: azon a napon megszűnt a gyömrői polgármester tisztsége. Ugyan a méltatlansági eljárást kezdeményező Pest Megyei Kormányhivatalnak sem postázták meg a határozatot, Gyömrő hivatalos honlapja szerint ténylegesen jogerőre emelkedett. Jelenleg tehát a polgármesteri tisztség betöltetlen. A vá­lasztási eljárásról szóló törvény előírá­sai alapján a helyi választási bizottság­nak a mandátum megüresedésétől szá­mított 120 napon belülre kell kitűznie az időközi választást. A polgármesteri feladatokat várhatóan április első felé­ig Mezey Attila alpolgármester látja el. [Már...] Folytatás az 5. oldalon ► Jelentősen emelhetik a kenyér árát HAJDÚ PÉTER Nem tisztünk, és jogosítványunk sincs arra, hogy beleszóljunk a pékek dolgá­ba, vagyis abba, hogy emelik-e a kenyér árát az egyes pékségek, vagy sem - nyi­latkozta a Magyar Nemzetnek a Magyar Pékszövetség szakmai titkára. Werli Jó­zsefet arról kérdeztük, reálisnak tart­ja-e a Tolna és Baranya megye pékszö­vetség elnökének a Teol.hu portálon megjelent nyilatkozatát, amely szerint 15 százalékkal fog emelkedni a kenyér ára a közeli jövőben, akár már február­ban. A cikkben Kászpári Károly arról be­szélt, hogy régóta halogatott áremelés­ről van szó, amelyet az egyre nagyobb szakemberhiány és az ez évtől érvényes minimálbér-emelés együttesen kény­­szerített ki. A megyei elnök szavai sze­rint mindezek miatt az egy dolgozóra jutó költség átlagosan 23 ezer forinttal lesz nagyobb. [Jelentés...] Folytatás a 6. oldalon ► ► százalékkal drá­gulhat a kenyér feb­ruártól az emelkedő bérköltségek miatt Több ezer orvos hiányzik, a helyzet egyre rosszabb KUSLITS SZONJA Úgy látszik, egyre többen gondolják úgy, hogy Magyarországon nem éri meg az orvosi hivatást választani, vagy legalábbis itthon dolgozni. A Közpon­ti Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb Egészségügyi statisztikai évkönyvéből ugyanis megtudtuk: 2015-ben az orvo­sok országos nyilvántartásában 63 460 szakember szerepelt, ám a valóságban csupán 35 854-en tevékenykedtek a ha­zai egészségügyi ellátásban. A többiek nyugdíjasok, szülési szabadságon van- A mutatók romlanak: 2015- ben már 3140-nel kevesebb praktizáló orvos volt, mint egy évvel korábban nak, és a szakértők szerint sokan kül­földre mentek dolgozni. Jelzi a helyzet súlyosságát az is, hogy a mutatók folya­matosan romlanak: 2015-ben már 3140- nel kevesebb praktizáló orvos volt ha­zánkban, mint egy évvel korábban. A KSH szerint ugyanis 2014-ben még kö­zel 39 ezer, 2013-ban pedig 37 700 or­vos tevékenykedett. Az üres állások szá­ma is emelkedett az utóbbi években, ez 2015-ben 2039 volt, 500-zal több annál, amennyit 2010-ben regisztráltak. [Évről...] Folytatás a 4. oldalon ►

Next