Magyar Nemzet, 2017. február (80. évfolyam, 27-50. szám)

2017-02-01 / 27. szám

tar Nemzet 2017. FEBRUÁR 1.,SZERDA Botrány az Antall-tudásközpontban • Egy volt dolgozó állítja, az olimpiaellenes népszavazási kezdeményezés miatt bocsátották el MARKOTAY CSABA Azonnali hatállyal felmentették a mun­kavégzés alól, és elbocsátották az An­tall József Tudásközpont egyik iroda­vezetőjét, miután egy vezetői értekez­leten védelmébe vette egyik kollégáját, aki lájkolta az olimpiaellenes kezdemé­nyezést. Erről maga az érintett számolt be lapunknak. Szert Boglárka, az uni­ós kapcsolatokért felelős iroda - egyéb­ként jogász végzettségű - vezetője azt mondta, a hétfő reggeli vezetői értekez­leten közölték vele, hogy mivel az uni­ós kapcsolatokért felelős irodát beleol­vasztották a Visegrádi Együttműködés (V4) ügyeiért felelős irodába, megszűnt a munkaköre, és aznap már ne is üljön vissza a helyére. Megkapta a felmon­dásról szóló papírt, a munkavégzés alól azonnali hatállyal felmentették, és belé­pőkártyáját is visszavonták. Két hete számolt be arról a 444.hu, hogy az Antall József Tudásközpontban kirúgással fenyegetik azokat a dolgo­zókat, akik lájkolják az olimpiaellenes kezdeményezést. A portál beszámoló­ja szerint Antall József néhai miniszter­­elnök fia, a közpénzből működő intéz­ményt vezető Antall Péter a Facebookon egy zárt csoportban azt írta a tudásköz­pont munkavállalóinak: „Felhívom a fi­gyelmeteket arra, hogy a finanszírozá­sunk az ME-ből jön (Miniszterelnökség). Nem szeretnék a munkatársaktól olyan posztokat, like-ot, amely az olimpiát tá­madja.” Majd hozzátette: mindenkinek lehet véleménye, de arra kérte a dol­gozókat, ezt ne nyilvánosan fejtsék ki, mert árthatnak vele az intézménynek. „Aki önállósodni akar politikailag, ex­ponálja magát más irányokban, annak azt üzenem, hogy nem kötelező itt dol­gozni [...] Mi nem állunk be a napi bel­politikai vitákba” - tette hozzá. Szert Boglárka a Magyar Nemzet­nek arról számolt be, hogy az említett vezetői értekezletre azt a fiatal kollégát is behívták, aki lájkolta a Facebookon a kezdeményezést, és szavai szerint ott mindenki előtt megszégyenítették. „Lájkolgatjuk a Nolimpiát?”, „Mit láj­­kolgatsz itt?” - ilyen és ehhez hasonló megjegyzések hangzottak el az irodave­zető tájékoztatása szerint. Szert Boglár­ka erre jelezte, hogy ez nem jog szerinti viselkedés, és a véleménye miatt senkit nem érhet retorzió. Az esetet élénk vita követte a tudásközponton belül, és szó-Nem szeretnék a munka­társaktól olyan posztokat, like-ot, amely az olimpiát támadja - írta Antall Péter vai szerint többek között Antall Péter fe­lesége és szintén ott dolgozó testvére is jelezték neki, hogy nem kötelező csalá­di alapítványnál dolgozni. A történtek után az irodavezető egy néhány perces késésért írásbeli figyel­meztetést kapott. Szert Boglárka el­mondta: azért nem ért be pontosan a hivatalba, mert a lift, amivel ment vol­na, épp előtte ment el, és bár Antall Pé­ter azzal ment, nem állította meg a zá­ródó ajtót. Mire felért a következő for­dulóval, mintegy négy percet késett. „Ekkor, az írásbeli figyelmeztetéssel lett egyértelmű, hogy megpróbálnak meg­válni tőlem” - fogalmazott a kirúgott irodavezető. Alig több mint egy hét el­teltével, a hétfői vezetői értekezlet után pedig két ügyvéd adta át neki az írásbeli felmondást, amit egyértelműen retorzi­ónak tart amiatt, hogy védelmébe vette a kollégáját. Szert Boglárka lapunknak azt mondta, nincs politikai ambíciója, még csak nem is az aláírásgyűjtésben nyilvánult meg, hanem civil kurázsiból, mert nem tartja normálisnak, hogy vé­leménye miatt valakit megbélyegezze­nek. A közpénzből működő Antall Jó­zsef Tudásközpontnál pedig szerinte különösen figyelni kellene arra, hogy jogszerűen működjenek. Jelezte: a tör­téntek miatt munkaügyi pert indít. Az elbocsátással kapcsolatban meg­kerestük az Antall József Tudásközpon­tot, többek között arra voltunk kíván­csiak, hogy a kollégája melletti kiállása miatt bocsátották-e el az irodavezetőt, il­letve valóban kérdőre vonták-e a vezetői értekezleten azt a kollégát, aki lájkolta az olimpia elleni kezdeményezést. Kér­déseinkre azt válaszolták, hogy a haté­konyabb és eredményesebb működés érdekében hónapokkal ezelőtt indítot­tak el szervezeti átalakítást, és e folya­mat minden - így munkajogi - vonatko­zása is a hatályos jogszabályoknak meg­felelően zajlik. Közben lassan a félidejéhez ér a 2024-es olimpia ellen, illetve a népsza­vazás kiírásáért indított aláírásgyűjtés, amelyhez az Index beszámolója szerint Sólyom László volt köztársasági elnök is csatlakozott. Szűk két hét alatt már 90 ezer felett járhat azok száma, akik tá­mogatják a Momentum Mozgalom kez­deményezését. Lapunknak a szervezet­nél azt mondták, vasárnapi összesíté­sük szerint 70 ezren írták alá az íveket. I USA Aláírásgyűjtés a fővárosban. Sólyom László volt államfő is támogatja a kezdeményezést FOTÓ: SZÉKELYHÍDI BALÁZS Tizenkét pontos Lattmann Tamás programja Oktatási és egészségügyi minisztérium a kormányfőjelöltségre pályázó jogász tervei között ► Folytatás az 1. oldalról A kormányzati szerkezet átalakítása, az oktatás és az egészségügy önálló minisz­tériumi szinten való megjelenítése mel­lett azt is szeretné, ha az állami szervek a politikától függetlenül működhetné­nek. Ugyanígy független tömegtájékoz­tatást és bírósági működést is szeretne. Az ellenzéki oldalról sokat bírált ügyész­ségi munkát is máshogy képzelné el, sze­rinte ugyanis fel kell számolni azt a kép­mutató gyakorlatot, „amelynek lényege a hatalom parlamenti többségével meg­választott legfőbb ügyész látszólagos füg­getlensége”. A rövid, lényegében alap­elveket felsoroló program azonban az ezek megvalósulásához szükséges fel­adatokat egyelőre nem részletezi. Ennél valamivel konkrétabban fo­galmaz a korrupció elleni harcról. Latt­mann Tamás ezt úgy képzelné el, hogy egy korrupcióellenes ügyészséggel meg kell szüntetni a hatalmi elit korrupciós csatornáit, és meg kell nézni a 2010- 2018 közötti uniós és állami költések felhasználását. A jogász erősítené a civil szervezetek szabadságát is, támogatná működésüket, és biztosítaná beleszó­lásukat a kormányzati döntés-előkészí­tő munkába. A gazdasági kérdések sem marad­nak ki a programból, bár ezek is inkább az alapelvek kategóriájába sorolhatók egyelőre. Változás az adórendszerben, igazságos teherviselés, zéró tolerancia az adócsalókkal szemben, teljes társa­dalomra kiterjedő bérreform vagy ép­pen valódi felzárkóztatási programok. Lattmann Tamás elképzelései közül több megvalósításához nem elég kor­mányra kerülni, egyesekhez ugyanis kétharmados többségre lenne szükség. Ezek egyike a választási rendszer átala­kítása, a kormányfői posztra vágyó jo­gász szerint ugyanis vissza kellene állni a kétfordulós rendszerre. A hadsereg és a rendészet területén is reformokat sze­retne, az oktatást és a béreket alakítaná át, és a megyei irányítás helyett a regio­nális vezetésre helyezné a hangsúlyt. Nagyobb autonómiát biztosítana az ön­­kormányzatoknak is, mert szerinte ezek szolgálhatnak a határon túli magyarok autonómiatörekvéseinek mintájául. Lattmann egyelőre nem miniszter­elnök-jelölt, hiszen hivatalosan sem az MSZP, sem a Demokratikus Koalíció nem sorakozott fel mögötte. Bár ő azt állítja, hogy az ellenzéki pártokban van nyitottság személye iránt. Költséges tanácsok Ismét jól járt Orbán Ráhel volt ügyvédje Bár alig néhány hete számoltunk be róla, hogy csaknem bruttó 2,4 milli­árd forintért ad tanácsot a Miniszterel­nökségnek az az ügyvédi iroda és kon­zorciuma, amelynek tagja Erzsébetvá­ros fideszes alpolgármestere, kiderült, hogy újabb csillagászati összegű állami megrendeléshez jutott a csoport. A teg­napi uniós közbeszerzési értesítő sze­rint több mint bruttó 6 milliárdért ad majd tanácsokat a Miniszterelnökség­nek a KÖR 2017-2020 Konzorcium. En­nek egyik tagja az SBGK Ügyvédi Iro­da, amelynek elnökségében szerepel Bajkai István fideszes alpolgármester, aki arról is ismert, hogy a kormányfő lányának, Orbán Ráhelnek látta el ko­rábban jogi képviseletét. A konzorci­um másik tagja az Ész-Ker Kft., amely­ről tavaly az Átlátszó.hu írta meg, hogy a cég többségi tulajdonosán, Kárpáti Péter Györgyön keresztül kapcsolatba hozható az ismert kormányközeli milli­árdossal, Garancsi Istvánnal, valamint Tiborcz Istvánnal is, aki Orbán Viktor miniszterelnök veje. Tagja még a kon­zorciumnak a Nagy és Kiss Ügyvédi Iro­da, amely a Miniszterelnökségtől és a Nemzeti Fejlesztési Programirodától nyert milliárdos megbízásokat koráb­ban. Figyelemre méltó, hogy a szóban forgó cég és a két ügyvédi iroda hason­ló a feladatra már nyert egyszer közel ugyanennyi pénzt bruttó 6 milliárd fo­rintot. (H. Cs. L.) Bajkai István belföld 3 Demeter Márta otthagyja az MSZP-t ► Folytatás az 1. oldalról Emellett aláássák az MSZP elkötelezett tagjainak mindennapi munkáját, és cserben hagyják Magyarország lakossá­gának csaknem felét, akiknek szerinte egyetlen esélye a normális jövőre a kor­mányváltás lenne. Márpedig a képviselő szerint ők ar­ra kaptak felhatalmazást a választók­tól 2014-ben, hogy hatékony ellenzéki politikát folytassanak a kormányváltás megvalósítása érdekében. Demeter Már­ta - információink szerint - azt is egyér­telművé tette, hogy több politikus érez­hetően 2022-re készül már, a társada­lomnak viszont nincs ideje várni. Indoklásából az is kiderül, hogy par­lamenti képviselői mandátumát nem akarja visszaadni az MSZP-nek, de nem is ülne át más frakcióhoz. Információink szerint ugyanis úgy tervezi, hogy füg­getlen honatyaként folytatja a munkát a parlamentben. Az MSZP frakciója egy közleményben sajnálkozott Demeter Márta döntése mi­att, de egyúttal jelezték, a mandátumá­ra igényt tartanak. Emlékeztették ugyan­is, hogy parlamenti mandátumát a szo­cialista párt szavazóitól kapta, így „ez a felhatalmazás csupán a szocialista frak­cióban betöltött képviselői helyre vonat­kozik”. Vagyis szerintük Demeter Már­tának ezért vissza kell adnia parlamen­ti képviselői helyét, hogy azt a választók akaratának megfelelően továbbra is egy MSZP-s politikus tölthesse be. Demeter Márta 2014-től országgyű­lési képviselő, a parlamentbe a balolda­li összefogás listájáról jutott be. Az Or­szággyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának tagja, ennek keretében so­kat foglalkozott például a Honvéd Egész­ségpénztár károsultjainak helyzetével. Saját magát is úgy jellemezte az MSZP honlapján lévő bemutatkozásban, mint aki számára a legfontosabb szakpolitikai terület a honvédelem, és fontosnak tart­ja, hogy a felnövő generációknak is alap­vetés legyen a hazafiság, hazánk bizton­ságának ügye. A párt vezetésének is részese volt ko­rábban. 2012 márciusától az elnökség tagja volt, ebben az időben Mesterházy Attila vezette a pártot. A 2014-es válasz­tási eredmények után Mesterházy mel­lett ő is lemondott vezetői tisztségéről. M cstejkA, Demeter Márta fotó: nagy Béla V­ ­­JL ! Nyilatkozat Csökkent a vagyona Orbán Viktornak A korábbi három helyett már csak két - egy budapesti és egy felcsúti - ingat­lannak tulajdonosa Orbán Viktor, aki­nek a számláján is kevesebb pénz van, mint egy ével korábban - derül ki a mi­niszterelnök 2016-os vagyonnyilatkoza­tából, amelyet kedd este tettek közzé a Miniszterelnök.hu oldalon. A dokumen­tum szerint a kormányfő továbbra is fe­lerészben tulajdonosa egy 2002-ben vá­sárolt budapesti, XII. kerületi társasházi lakásnak, valamint egyedüli tulajdono­sa egy 2013-ban vásárolt felcsúti ház­nak. Az előző évhez képest azonban változás, hogy az idei bevallásban már nem szerepelnek a 2006-ban vásárolt felcsúti, összesen 5035 négyzetméter­nyi, közös tulajdonban lévő belterületi földjei, amelyekkel kapcsolatban fel volt tüntetve, hogy 50 évre ingyenes hasz­nálatra átengedte őket a Felcsúti Után­pótlás Neveléséért Alapítványnak. Míg a feleségével, Lévai Anikóval közös szám­láján tavaly valamivel több mint 5 mil­lió forint volt, addig a mostani nyilatko­zatban itt 742 ezer forint szerepel. A mi­niszterelnök még 2002-ben vett fel 20 millió forint jelzáloghitelt, fennálló tar­tozása csaknem 6 millió forint, ami azt jelenti, hogy egy év alatt 1,16 millió fo­rintot törlesztett. Az országgyűlési kép­viselők mindegyike leadta egyébként a keddi határidőre vagyonnyilatkoza­tát, amelyek részleteivel lapunk holnapi számában foglalkozunk. (MTI)

Next