Magyar Nemzet, 2017. november (80. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-24 / 274. szám

4­1 belföld Az egykulcsos szja növelte a különbségeket • Magyarországon a szegénységnek kitettek és a szegények aránya Bulgária, Románia és Görögország szintjén áll M­YATYINSZKI GYÖRGY Az a pénz, amit egy rászoruló kétgyer­mekes házaspár az államtól foglalkozta­tást helyettesítő támogatással és gyessel együtt megkaphat, nem elég ahhoz sem, hogy a táplálkozáskutatási intézet ál­tal meghatározott elégséges élelmiszert megvásárolják - mondta Misetics Bálint lakhatáspolitikai szakértő a Magyar Tu­dományos Akadémián tartott kerekasz­­tal-beszélgetésen, ahol bemutatták An­thony B. Atkinson Egyenlőtlenség című kötetének Felcsuti Péter közgazdász ál­tal készített friss magyar fordítását. Az eseményen megjelent kutatók a közel­múltban elhunyt neves brit közgazdász könyvében az egyenlőtlenségek felszá­molására megfogalmazott ajánlásoknak a magyar társadalomra való alkalmaz­hatóságát elemezték, igencsak kritikus hangot megütve. Hogy nem csak a levegőbe beszél­nek a hazai egyenlőtlenségekkel kapcso­latban, azt számos adattal támasztották alá: az Eurostat, az Eurofound és a Köz­ponti Statisztikai Hivatal adatai szerint a magyar társadalmi mobilitás az euró­pai mezőny sereghajtója - vagyis a szüle­téskori családi helyzetből nehéz kitörni. Scharle Ágota, a Budapest Intézet vezető kutatója bemutatta, hogy Magyarorszá­gon 14 százalékot meghaladó mértékben nőtt a gazdasági válság után a felső tíz­ezer jövedelme az egykulcsos személyi jövedelemadó (szja) következtében. En­nek fényében érdemes kiemelni a Mise­tics Bálint által ismertetett adatokat, mi­szerint a magyar lakosság alsó kétharma­dának reálértéken csökkent a jövedelme 2009-2012 között. Továbbá a hazánkban a szegénységnek kitettek (a lakosság kö­zel 40 százaléka) és a szegények (16 szá­zalék) aránya is Bulgária, Románia és Görögország szintjén áll. Megismerhető a statisztikákból, hogy a magyarok két­harmada él olyan körülmények között, hogy például nem jutnak legalább min­den második nap meleg főételhez, nincs két pár cipőjük, vagy nincsenek elemi háztartási eszközeik - említettek néhány példát a számos nehézségből. A PISA-fel­­mérésből is kiderült, hogy a gyerme­kek társadalmi helyzetét a magyar okta­tás konzerválja, csak egy szűk réteg ké­pes valóban változtatni körülményein. A konzervált egyenlőtlenségek feszültsé­get szülnek a társadalomban, ami csök­kenti a gazdasági stabilitást, hátráltatja a gazdasági növekedést, és ez tetten ér­hető a szegényebbek egészségügyi álla­potán is. A magyar elosztási rendszer perverz, benne szegény- és cigányellenesség, egy­úttal a munkavállalókkal szemben a tő­késréteget támogató kormányzati pon► százalékkal nőtt a válság után a fel­ső tízezer jövedel­me az egykulcsos adó következtében fizika fedezhető föl, valamint ösztönző helyett inkább büntető jellegű - sorol­ta előadásában Ferge Zsuzsa szocioló­gus. Atkinson munkásságát méltatva el­mondta, ő erősítette meg azt a szemlé­letmódot, hogy a társadalom állapotát nem pusztán a GDP alapján kell megítél­ni, hanem a családok jóléte alapján is. Ti­zenöt főbb javaslatot fogalmaz meg, ami Ferge Zsuzsa - és a többi előadó - sze­rint minden országban megfontolandó volna, ezek közül viszont 14-gyel radi­kálisan szembemegy az orbáni politika a szociológus szerint. Meglátása alapján Atkinson javaslatai kerülik a segélyezés és a támogatás olyan formáit, ami meg­­bélyegzi azt, aki rászorul ezekre. Egyút­tal a szerző a progresszív adózás híve, a brit társadalomban például 65 százalé­kos adósáv alkalmazását tartaná indo­koltnak a leggazdagabb rétegek köré­ben, ellensúlyozva az egyenlőtlenséget. Az Atkinson által igazságosnak vélt csa­­ládipótlék-számítás alapján Ferge Zsuzsa arra jutott, hogy a mai magyar járandó­ság felét sem éri el annak, ami érdemben enyhíthetne a családok közötti egyen­lőtlenségen. Hozzáteszi, a három gyer­mek után járó családi adókedvezmény­nyel együtt már elégséges összeget hagy­hat a magyar családoknál a kormány, de ennek csak a magasabb jövedelmű csalá­dok a haszonélvezői, azaz pont azok ma­radnak ki, akiken segíteni kellene. Kitűnik az ajánlások közül az arányos vagyonadó, a progresszív örökösödési adó, a keresetarányos adóalap-kedvez­mények és a megélhetést garantáló mi­nimumbér bevezetése, a családtámoga­tások emelése, a szakszervezetek meg­erősítése - ismertette Tóth István György szociológus, a Tárki vezérigazgatója. Ér­dekesség, hogy Atkinson is letette vok­­sát a közmunka mellett, de a magyar kormányétól jelentősen eltérő formá­ban: míg hazánkban a közmunka a mun­kanélküli-juttatás alapfeltétele, addig a szerző szerint inkább választható formá­ban kellene működtetni, valamint a mi­nimálbér szerinti fizetést megadni (itt­hon csupán ennek kétharmadát éri el) - erről már Molnár György gazdaságku­tató beszélt. A kutatók egyetértettek ab­ban, hogy bár minden kormányzati be­avatkozás hatása előre jelezhető volna, a politika többnyire inkább figyelmen kí­vül hagyja őket, és csak néhány társadal­mi csoport érdekei szerint cselekszik. Kritikus vélemények: Felcsuti Péter közgazdász és Ferge Zsuzsa a Magyar Tudományos Akadémián ( J pHs H­­­­ÍV- n • ­ A I­I­I. izraeli sztártudós inspirálja Orbán Viktort • Már történhetett is valamilyen kapcsolatfelvétel a miniszterelnöki stáb és Juvál Noáh Hárári történész között KÓSA ANDRÁS „Az emberek úgy érzik, hogy a liberális demokrácia már nem képviseli az érde­keiket, az elitek eltávolodtak a választók­tól”, „a liberális demokrácia válságba ju­tott”, „illúzió volt, hogy a szabadpiac és a liberális szabadságjogok majd automa­tikusan és folyamatosan egyre jobbá te­szik az emberek helyzetét”, „a liberális demokrácia eljátszotta a hitelét a válasz­tók szemében a 2008-as válsággal kez­dődően, mert kiderült, hogy nem képes megvédeni őket az elszegényedéstől”, „a XX. század második felétől a nyuga­ti világ felnövekvő generációi biztosak lehettek benne, hogy jobban fognak él­ni a szüleiknél, mára a fiatalabb nemze­dékek szerencsések lesznek, ha legalább úgy élhetnek majd, mint a szüleik”, „az emberek vissza akarják kapni a válasz­tás szabadságát, ezért szavaznak sokan Trumpra”, „Donald Trump személye korszakváltást jelent” - ugye ismerősek ezek a gondolatok? És ugye Orbán Vik­tor beszédeiből ismerősek? Pedig ezek Juvál Noáh Hárári izraeli történész köny­veiben, cikkeiben, interjúiban is megta­lálhatók. Két egymástól független - egy fide­­szes és egy a kormányzati kommuniká­cióban részt vevő - forrásunk is arról be­szélt lapunknak, hogy Orbán Viktor ked­venc szerzőjévé vált az izraeli történész, akit nyugodtan nevezhetünk sztárnak is, hiszen valósággal kapkodnak érte a világ tudományos fórumai, tévétársaságai és lapjai. Forrásaink szerint Orbán Viktort egyébként is „egyre erősödő antropoló­giai érdeklődés jellemzi az utóbbi évek­ben”. Ahogy egyik informátorunk fogal­maz: „Egyre jobban érdekli nemcsak az emberiség, az egyes népek eredete, de a lehetséges jövő is, az, hogy mennyi­re tudjuk befolyásolni a sorsunk alaku­lását.” Három­ ebből a szempontból való­ban izgalmas választás lehet, hiszen ha megnézzük, milyen következtetésekre jut, az érdekes párhuzamokat mutat Or­bán Viktor politikai stratégiájának egyes részeivel. A világhírt a 2011-ben írt Sapiens - Az emberiség rövid története című könyve hozta meg számára. Ennek alaptétele, hogy a Homo sapiens (miután elődei két­millió éven át nagyjából ugyanazt a va­­dászó-gyűjtögető, kőeszközökön alapu­ló életformát élték) hetvenezer évvel ez­előtt azért tudott elterjedni a földön, és kultúrát teremteni az előző kétmillió év­hez képest villámsebesen, mert „kogni­tív forradalom” következett be. Ebben a „forradalomban” Hárári szerint alapve­tő szerepe volt az elvont gondolatoknak, az imaginárius közösségeknek, hiszen ezek révén alkotott az ember először társadalmat. Ezeknek az elvont történe­Hárári melegházasságban él, vegán, a nagyüzemi állat­tartást az egyik legnagyobb bűnnek nevezte­teknek köszönhetjük civilizációnk ösz­­szes fontos elemét, Istentől, a vallástól a nemzetek létrejöttén át egészen a pénzig vagy a futballig - állítja Horári. Itt érkezünk el az első párhuzamhoz, hiszen már-már politológiai közhely, hogy a Fidesz azért tud tartósan tömeg­támogatást teremteni maga mögé, mert mindig képes egy olyan „történetet” nyújtani, amit legalább kétmillió magát magyarnak valló Homo sapiens sapiens (hogy mesterkélten stílszerűek legyünk) valóságosnak fogad el - hívják azt pél­dául nemzeti együttműködés rendsze­rének, rezsicsökkentésnek vagy éppen „szabadságharcnak Brüsszellel szem­ben”. Orbán Viktor erre mindig nagy súlyt fektetett, az ellenzék pedig látható­an jó ideje nem képes utánacsinálni. Hárori a Guardiennek egy ízben ar­ról beszélt, hogy szerinte a XXI. század egyik nagy változása lehet, hogy a kapi­­i­talizmus és a liberális humanizmus elvá­lik egymástól, „nagyon hatékony gazda­sági modellek jönnek létre anélkül, hogy liberális politikai renddel bírnának” - ez is egy olyan gondolat, amit gyakran hall­hatunk az ázsiai modellt magasztaló kor­mányfőtől. (Igaz, a nagy különbség ezút­tal, hogy Hárári mint „az emberiségre leselkedő egyik nagy fenyegetést” em­líti a lehetséges tendenciát.) Hárári sze­rint a XXI. század egy másik lehetséges nagy változása lehet, hogy a legmoder­nebb technikák elterjedése erősíteni fog­ja a vallás és a nacionalizmus szerepét. A Homo deus - A holnap rövid tör­ténete című könyve is érdekes abból a szempontból, hogy az izraeli történész milyen (közel)jövőt jósol az emberiség­nek. Hárári szerint ugyanis a géntechno­lógia, a robotika és a többi fejlesztés ré­vén életünk már akár egy-két generáción belül is radikálisan megváltozhat. Úgy véli, hamarosan mindent az okostech­nológiák uralhatnak - forrásaink sze­rint Orbán Viktort az utóbbi években ki­fejezetten érdekli a téma, nem véletlen, hogy a kormány komoly erőfeszítéseket tett a Zalaegerszeg mellett épülő pályá­ért, amelyen önvezető autókat tesztel­hetnek majd. Csakhogy Hárári szerint ennek meg­van az a veszélye is, hogy az emberiség végletesen kettészakad: egy globális elit­re, amelyik Alaszkától Tasmaniáig hoz­zájut ugyanahhoz a globalizált techni­kához, amelynek révén több tudáshoz jut, egészségesebben él; ha mégis meg­betegszik, személyre szabott, sejtmérnö­­ki szintű ellátáshoz jut - és azokra a mil­­liárdokra, akiknek ez elérhetetlen lesz. Azt persze nem tudhatjuk, mit gondol erről a miniszterelnök, de tény, hogy a mai elit a svájci intézeti neveltetéssel és hasonlókkal már egy globálisan is az elit­hez kapcsolódó nemzedéket nevel. Pozitív viszont, hogy Horori szerint a globális felmelegedés kezelésére, a kör­nyezetvédelemre nagyon nagy súlyt kell fektetniük a világ kormányainak. Orbán Viktor egyébként olyannyira inspiratívnak tartja Hárári gondolatait, hogy mindkét forrásunk szerint már tör­ténhetett is valamilyen kapcsolatfelvétel a miniszterelnöki stáb és a történész kö­zött, mert a kormányfő szeretne szemé­lyesen is „inspirációkat nyerni” az izra­eli tudóstól. (Az ügyben mi is érdeklőd­tünk Hárári PR-stábjánál, egyelőre nem kaptunk választ.) Hárári egyébként nyíl­tan vállalja, hogy melegházasságban él (Orbán Viktor korábbi tanácsadója, az augusztusban elhunyt Arthur J. Finkels­­tein is melegházasságban élt, gyermeket is örökbe fogadtak), vegán, a nagyüzemi állattartást „az emberiség egyik legna­gyobb bűnének” nevezte, és alig várja, hogy sejtekből olyan olcsón és akkora tö­megben lehessen húst előállítani, hogy kiváltsa az állattartást. Az extravagáns történész egyébként naponta két órát meditál, és minden évben elmegy egy­­egy hosszabb, egy-két hónapos csendes meditációra. Saját bevallása szerint a ta­valyi amerikai elnökválasztáson is ép­pen egy ilyenen volt, így csak december 20-án értesült róla, hogy Donald Trump lett a győztes. „Megspóroltam magam­nak három hét aggódást és mérgelődést. Már megérte” - mondta egy interjúban. Forrásaink szerint Orbán Viktort „egyre erősödő ant­ropológiai érdeklődés jel­lemzi az utóbbi években” 2017. NOVEMBER 24., PÉNTEK Matar leirat

Next