Magyar Nemzet, 2017. november (80. évfolyam, 255-279. szám)
2017-11-24 / 274. szám
41 belföld Az egykulcsos szja növelte a különbségeket • Magyarországon a szegénységnek kitettek és a szegények aránya Bulgária, Románia és Görögország szintjén áll MYATYINSZKI GYÖRGY Az a pénz, amit egy rászoruló kétgyermekes házaspár az államtól foglalkoztatást helyettesítő támogatással és gyessel együtt megkaphat, nem elég ahhoz sem, hogy a táplálkozáskutatási intézet által meghatározott elégséges élelmiszert megvásárolják - mondta Misetics Bálint lakhatáspolitikai szakértő a Magyar Tudományos Akadémián tartott kerekasztal-beszélgetésen, ahol bemutatták Anthony B. Atkinson Egyenlőtlenség című kötetének Felcsuti Péter közgazdász által készített friss magyar fordítását. Az eseményen megjelent kutatók a közelmúltban elhunyt neves brit közgazdász könyvében az egyenlőtlenségek felszámolására megfogalmazott ajánlásoknak a magyar társadalomra való alkalmazhatóságát elemezték, igencsak kritikus hangot megütve. Hogy nem csak a levegőbe beszélnek a hazai egyenlőtlenségekkel kapcsolatban, azt számos adattal támasztották alá: az Eurostat, az Eurofound és a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a magyar társadalmi mobilitás az európai mezőny sereghajtója - vagyis a születéskori családi helyzetből nehéz kitörni. Scharle Ágota, a Budapest Intézet vezető kutatója bemutatta, hogy Magyarországon 14 százalékot meghaladó mértékben nőtt a gazdasági válság után a felső tízezer jövedelme az egykulcsos személyi jövedelemadó (szja) következtében. Ennek fényében érdemes kiemelni a Misetics Bálint által ismertetett adatokat, miszerint a magyar lakosság alsó kétharmadának reálértéken csökkent a jövedelme 2009-2012 között. Továbbá a hazánkban a szegénységnek kitettek (a lakosság közel 40 százaléka) és a szegények (16 százalék) aránya is Bulgária, Románia és Görögország szintjén áll. Megismerhető a statisztikákból, hogy a magyarok kétharmada él olyan körülmények között, hogy például nem jutnak legalább minden második nap meleg főételhez, nincs két pár cipőjük, vagy nincsenek elemi háztartási eszközeik - említettek néhány példát a számos nehézségből. A PISA-felmérésből is kiderült, hogy a gyermekek társadalmi helyzetét a magyar oktatás konzerválja, csak egy szűk réteg képes valóban változtatni körülményein. A konzervált egyenlőtlenségek feszültséget szülnek a társadalomban, ami csökkenti a gazdasági stabilitást, hátráltatja a gazdasági növekedést, és ez tetten érhető a szegényebbek egészségügyi állapotán is. A magyar elosztási rendszer perverz, benne szegény- és cigányellenesség, egyúttal a munkavállalókkal szemben a tőkésréteget támogató kormányzati pon► százalékkal nőtt a válság után a felső tízezer jövedelme az egykulcsos adó következtében fizika fedezhető föl, valamint ösztönző helyett inkább büntető jellegű - sorolta előadásában Ferge Zsuzsa szociológus. Atkinson munkásságát méltatva elmondta, ő erősítette meg azt a szemléletmódot, hogy a társadalom állapotát nem pusztán a GDP alapján kell megítélni, hanem a családok jóléte alapján is. Tizenöt főbb javaslatot fogalmaz meg, ami Ferge Zsuzsa - és a többi előadó - szerint minden országban megfontolandó volna, ezek közül viszont 14-gyel radikálisan szembemegy az orbáni politika a szociológus szerint. Meglátása alapján Atkinson javaslatai kerülik a segélyezés és a támogatás olyan formáit, ami megbélyegzi azt, aki rászorul ezekre. Egyúttal a szerző a progresszív adózás híve, a brit társadalomban például 65 százalékos adósáv alkalmazását tartaná indokoltnak a leggazdagabb rétegek körében, ellensúlyozva az egyenlőtlenséget. Az Atkinson által igazságosnak vélt családipótlék-számítás alapján Ferge Zsuzsa arra jutott, hogy a mai magyar járandóság felét sem éri el annak, ami érdemben enyhíthetne a családok közötti egyenlőtlenségen. Hozzáteszi, a három gyermek után járó családi adókedvezménynyel együtt már elégséges összeget hagyhat a magyar családoknál a kormány, de ennek csak a magasabb jövedelmű családok a haszonélvezői, azaz pont azok maradnak ki, akiken segíteni kellene. Kitűnik az ajánlások közül az arányos vagyonadó, a progresszív örökösödési adó, a keresetarányos adóalap-kedvezmények és a megélhetést garantáló minimumbér bevezetése, a családtámogatások emelése, a szakszervezetek megerősítése - ismertette Tóth István György szociológus, a Tárki vezérigazgatója. Érdekesség, hogy Atkinson is letette voksát a közmunka mellett, de a magyar kormányétól jelentősen eltérő formában: míg hazánkban a közmunka a munkanélküli-juttatás alapfeltétele, addig a szerző szerint inkább választható formában kellene működtetni, valamint a minimálbér szerinti fizetést megadni (itthon csupán ennek kétharmadát éri el) - erről már Molnár György gazdaságkutató beszélt. A kutatók egyetértettek abban, hogy bár minden kormányzati beavatkozás hatása előre jelezhető volna, a politika többnyire inkább figyelmen kívül hagyja őket, és csak néhány társadalmi csoport érdekei szerint cselekszik. Kritikus vélemények: Felcsuti Péter közgazdász és Ferge Zsuzsa a Magyar Tudományos Akadémián ( J pHs HÍV- n • A III. izraeli sztártudós inspirálja Orbán Viktort • Már történhetett is valamilyen kapcsolatfelvétel a miniszterelnöki stáb és Juvál Noáh Hárári történész között KÓSA ANDRÁS „Az emberek úgy érzik, hogy a liberális demokrácia már nem képviseli az érdekeiket, az elitek eltávolodtak a választóktól”, „a liberális demokrácia válságba jutott”, „illúzió volt, hogy a szabadpiac és a liberális szabadságjogok majd automatikusan és folyamatosan egyre jobbá teszik az emberek helyzetét”, „a liberális demokrácia eljátszotta a hitelét a választók szemében a 2008-as válsággal kezdődően, mert kiderült, hogy nem képes megvédeni őket az elszegényedéstől”, „a XX. század második felétől a nyugati világ felnövekvő generációi biztosak lehettek benne, hogy jobban fognak élni a szüleiknél, mára a fiatalabb nemzedékek szerencsések lesznek, ha legalább úgy élhetnek majd, mint a szüleik”, „az emberek vissza akarják kapni a választás szabadságát, ezért szavaznak sokan Trumpra”, „Donald Trump személye korszakváltást jelent” - ugye ismerősek ezek a gondolatok? És ugye Orbán Viktor beszédeiből ismerősek? Pedig ezek Juvál Noáh Hárári izraeli történész könyveiben, cikkeiben, interjúiban is megtalálhatók. Két egymástól független - egy fideszes és egy a kormányzati kommunikációban részt vevő - forrásunk is arról beszélt lapunknak, hogy Orbán Viktor kedvenc szerzőjévé vált az izraeli történész, akit nyugodtan nevezhetünk sztárnak is, hiszen valósággal kapkodnak érte a világ tudományos fórumai, tévétársaságai és lapjai. Forrásaink szerint Orbán Viktort egyébként is „egyre erősödő antropológiai érdeklődés jellemzi az utóbbi években”. Ahogy egyik informátorunk fogalmaz: „Egyre jobban érdekli nemcsak az emberiség, az egyes népek eredete, de a lehetséges jövő is, az, hogy mennyire tudjuk befolyásolni a sorsunk alakulását.” Három ebből a szempontból valóban izgalmas választás lehet, hiszen ha megnézzük, milyen következtetésekre jut, az érdekes párhuzamokat mutat Orbán Viktor politikai stratégiájának egyes részeivel. A világhírt a 2011-ben írt Sapiens - Az emberiség rövid története című könyve hozta meg számára. Ennek alaptétele, hogy a Homo sapiens (miután elődei kétmillió éven át nagyjából ugyanazt a vadászó-gyűjtögető, kőeszközökön alapuló életformát élték) hetvenezer évvel ezelőtt azért tudott elterjedni a földön, és kultúrát teremteni az előző kétmillió évhez képest villámsebesen, mert „kognitív forradalom” következett be. Ebben a „forradalomban” Hárári szerint alapvető szerepe volt az elvont gondolatoknak, az imaginárius közösségeknek, hiszen ezek révén alkotott az ember először társadalmat. Ezeknek az elvont történeHárári melegházasságban él, vegán, a nagyüzemi állattartást az egyik legnagyobb bűnnek nevezteteknek köszönhetjük civilizációnk öszszes fontos elemét, Istentől, a vallástól a nemzetek létrejöttén át egészen a pénzig vagy a futballig - állítja Horári. Itt érkezünk el az első párhuzamhoz, hiszen már-már politológiai közhely, hogy a Fidesz azért tud tartósan tömegtámogatást teremteni maga mögé, mert mindig képes egy olyan „történetet” nyújtani, amit legalább kétmillió magát magyarnak valló Homo sapiens sapiens (hogy mesterkélten stílszerűek legyünk) valóságosnak fogad el - hívják azt például nemzeti együttműködés rendszerének, rezsicsökkentésnek vagy éppen „szabadságharcnak Brüsszellel szemben”. Orbán Viktor erre mindig nagy súlyt fektetett, az ellenzék pedig láthatóan jó ideje nem képes utánacsinálni. Hárori a Guardiennek egy ízben arról beszélt, hogy szerinte a XXI. század egyik nagy változása lehet, hogy a kapiitalizmus és a liberális humanizmus elválik egymástól, „nagyon hatékony gazdasági modellek jönnek létre anélkül, hogy liberális politikai renddel bírnának” - ez is egy olyan gondolat, amit gyakran hallhatunk az ázsiai modellt magasztaló kormányfőtől. (Igaz, a nagy különbség ezúttal, hogy Hárári mint „az emberiségre leselkedő egyik nagy fenyegetést” említi a lehetséges tendenciát.) Hárári szerint a XXI. század egy másik lehetséges nagy változása lehet, hogy a legmodernebb technikák elterjedése erősíteni fogja a vallás és a nacionalizmus szerepét. A Homo deus - A holnap rövid története című könyve is érdekes abból a szempontból, hogy az izraeli történész milyen (közel)jövőt jósol az emberiségnek. Hárári szerint ugyanis a géntechnológia, a robotika és a többi fejlesztés révén életünk már akár egy-két generáción belül is radikálisan megváltozhat. Úgy véli, hamarosan mindent az okostechnológiák uralhatnak - forrásaink szerint Orbán Viktort az utóbbi években kifejezetten érdekli a téma, nem véletlen, hogy a kormány komoly erőfeszítéseket tett a Zalaegerszeg mellett épülő pályáért, amelyen önvezető autókat tesztelhetnek majd. Csakhogy Hárári szerint ennek megvan az a veszélye is, hogy az emberiség végletesen kettészakad: egy globális elitre, amelyik Alaszkától Tasmaniáig hozzájut ugyanahhoz a globalizált technikához, amelynek révén több tudáshoz jut, egészségesebben él; ha mégis megbetegszik, személyre szabott, sejtmérnöki szintű ellátáshoz jut - és azokra a milliárdokra, akiknek ez elérhetetlen lesz. Azt persze nem tudhatjuk, mit gondol erről a miniszterelnök, de tény, hogy a mai elit a svájci intézeti neveltetéssel és hasonlókkal már egy globálisan is az elithez kapcsolódó nemzedéket nevel. Pozitív viszont, hogy Horori szerint a globális felmelegedés kezelésére, a környezetvédelemre nagyon nagy súlyt kell fektetniük a világ kormányainak. Orbán Viktor egyébként olyannyira inspiratívnak tartja Hárári gondolatait, hogy mindkét forrásunk szerint már történhetett is valamilyen kapcsolatfelvétel a miniszterelnöki stáb és a történész között, mert a kormányfő szeretne személyesen is „inspirációkat nyerni” az izraeli tudóstól. (Az ügyben mi is érdeklődtünk Hárári PR-stábjánál, egyelőre nem kaptunk választ.) Hárári egyébként nyíltan vállalja, hogy melegházasságban él (Orbán Viktor korábbi tanácsadója, az augusztusban elhunyt Arthur J. Finkelstein is melegházasságban élt, gyermeket is örökbe fogadtak), vegán, a nagyüzemi állattartást „az emberiség egyik legnagyobb bűnének” nevezte, és alig várja, hogy sejtekből olyan olcsón és akkora tömegben lehessen húst előállítani, hogy kiváltsa az állattartást. Az extravagáns történész egyébként naponta két órát meditál, és minden évben elmegy egyegy hosszabb, egy-két hónapos csendes meditációra. Saját bevallása szerint a tavalyi amerikai elnökválasztáson is éppen egy ilyenen volt, így csak december 20-án értesült róla, hogy Donald Trump lett a győztes. „Megspóroltam magamnak három hét aggódást és mérgelődést. Már megérte” - mondta egy interjúban. Forrásaink szerint Orbán Viktort „egyre erősödő antropológiai érdeklődés jellemzi az utóbbi években” 2017. NOVEMBER 24., PÉNTEK Matar leirat