Magyar Nemzet, 2019. február (82. évfolyam, 1-20. szám)

2019-02-20 / 13. szám

4 BELFÖLD 2019. február 20., szerda össztűz hazánk ellen A Soros-hálózat és az Európai Bi­zottság közötti kapcsolat létezése is­mét egyértelművé vált azáltal, hogy utóbbi rögtön megtámadta a magyar kormányzat újabb tájékoztató kam­pányát -hangsúlyozta Takács Sza­bolcs miniszterelnökségi államtit­kár, miután európai uniós kollégái­val találkozott kedden Brüsszelben. Takács arról számolt be, hogy Frans Timmermans, a bizottság első alel­­nöke „magáról megfeledkezve, gya­korlatilag bekiabálva”, egy másik na­pirendi pont alatt hozta fel a kor­mányzati kampány kérdését, figyel­men kívül hagyva az eljárási szabá­lyokat. A Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára a brüsz­­szeli bürokrácia, a migrációpárti elit csúcsjelöltjének nevezte a holland politikust. Úgy vélekedett, hogy ezen elit az Európai Uniót bevándorló­kontinenssé akarja alakítani, amiben szövetségesre találtak a magyaror­szági ellenzékben is, a győzelem ér­dekében pedig még azt is elfogadják, hogy „a magyar szocialisták szövet­ségre léptek a szélsőségesen rasszis­ta és antiszemita Jobbikkal”. Kiemel­te: Timmermans azt próbálja elhi­tetni, hogy elfogulatlan módon tud­ja képviselni a bizottságot, miköz­ben mai hozzászólásaiból is sütött a magyar kormánnyal szembeni ellen­szenve. (MTI) Kulcskérdés, hogy segítsék a nevelőcsaládokat A kormány stratégiai kérdésként ke­zeli a családok támogatását, ezen be­lül kulcskérdésnek tartja, hogy se­gítse a nevelőcsaládokat - mondta a szociális ügyekért és társadalmi fel­zárkózásért felelős államtitkár teg­nap a Somogy megyei Nagybajom­ban. Fülöp Attila a Befogadlak neve­lőszülői program keretében tartott nevelőszülő-toborzó napon mondott köszöntőjében kifejtette: a nevelőcsa­ládok azoknak a gyermekeknek nyúj­tanak kezet, akiket valamilyen okból nem a vér szerinti szüleik nevelnek. Hangsúlyozta: Magyarországon 23 ezer gyermek van a gyermekvédelem rendszerében, nem mindegy, hogy a nevelőszülők munkája révén miként alakul a jövőjük. (MTI) Kitiltották a PestiSrácok.hu stábját a Parlamentből Kitiltották az Országházból és az Országgyűlés Irodaházából is a Pes­tiSrácok.hu főszerkesztő-helyettesét, Szarvas Szilvesztert és a portál ope­ratőrét, László Petrát, mert a jobbi­­kos Jakab Péterrel hétfőn a sajtó szá­mára nem engedélyezett területen, a kupolacsarnok körfolyosóján készí­tettek interjút. László Petra és Szar­vas Szilveszter április 23-ig nem lép­het be a Parlamentbe és a Képvise­lői Irodaházba - tájékoztatta a Pes­­tiSrácok.hu-t Szilágyi Zoltán, az Or­szággyűlés sajtófőnöke. A szerkesz­tőség él a fellebbezés lehetőségével, amelyben az eltiltás időtartamának mérséklését kérik majd Kövér Lász­lótól. (PestiSrácok) A kisebb csoport jobb Kiemelt cél, hogy minden diákra elég figyelem jusson Csejk Miklós Az Oktatási Hivatal jelenleg olyan ide­gen nyelvi mérőeszközök kifejleszté­sén dolgozik, amelyek lehetővé teszik, hogy az országos idegen nyelvi méré­sek pontos eredményei általánosan a hatékony csoportbontás alapjául szol­gálhassanak - hangsúlyozta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisz­tériumának államtitkára a parlament­ben feltett írásos kérdésre válaszolva. Tekintettel arra, hogy az idegennyelv­tanulás hatékonysága nem csak a cso­portlétszám nagyságán múlik, a kor­mány számos célzott intézkedéssel se­gíti a fiatalok nyelvtanulását, amelyet a magyar diákok átlagosan 6-9 éves kor­ban kezdenek - közölte Rétvári Ben­ce államtitkár Farkas Gergely, a Job­bik országgyűlési képviselőjének írás­beli kérdésére. Válaszában kiemelte: az első nyelvvizsga ingyenes megszerzé­sét lehetővé tevő intézkedés is hozzá­járult ahhoz, hogy a nyelvvizsgák szá­ma a 14-19 éves korosztályban 2017 és 2018 között a korábbi években tapasz­talható 2-3 ezres növekedésnél jóval magasabb arányban, csaknem 7600-ra nőtt. Hozzátette: a 2020/2021-es tan­évtől minden gimnáziumi és szakgim­náziumi tanuló számára kétszer, a 9. és a 11. évfolyamot követően biztosítja a kormány a kéthetes külföldi nyelv­­tanulás lehetőségét. Rétvári Bence is­mertetése szerint az Oktatási Hivatal a 2017/2018-as tanévben nagy mintás, átfogó kutatást végzett a nyelvtanulás osztálytermi folyamatairól, a nyelvta­nárok és az intézmények véleményéről és a nyelvoktatás iskolai szintű szer­vezési kérdéseiről. A jelentésből kide­rül, hogy a kutatásban részt vevő 266, 7. évfolyamos nyelvi csoport 66 száza­léka 4-15 fős, összesen 88 százalékuk működik húsz főnél kisebb létszám­mal. A kutatásba bevont 552,11. év­folyamos nyelvi csoport közül az ösz­­szes csoport 77 százaléka 1-15 fős cso­portlétszámú, összesen 98 százalékuk húsz fő alatti létszámú. Rétvári hang­súlyozta: fontos, hogy minden tanulóra megfelelő mértékű figyelem jusson az idegennyelv-órákon, és kellő interak­ció jöjjön létre. Hozzátette: az Okta­tási Hivatal olyan idegen nyelvi mérő­eszközök kifejlesztésén dolgozik, ame­lyek lehetővé teszik, hogy az országos idegen nyelvi mérések pontos eredmé­nyei általánosan a hatékony csoport­­bontás alapjául szolgálhassanak. Ugrásszerűen megnőtt a nyelvvizsgázók száma Fotó: MTI/Bruzák Noémi Péntek éjfélig hitelesíthető az egyetemekre beadott felvételi Csejk Nemcsak a szeptemberben induló fel­sőoktatási képzésekre való jelentke­zési határidő tolódott ki múlt hét va­sárnapig, hanem a hitelesítési határ­idő is módosult. A hosszabbítás oka üzemzavar volt, ilyenkor jogszabály írja elő a teendőket. Nagyon fontos tudnivaló tehát, hogy az elektroni­kus úton beadott jelentkezéseket hi­telesíteni kell, ennek határideje feb­ruár 22. lett, aznap éjfélig lehet hite­lesíteni Ügyfélkapuval vagy az E-fel­­vételi felületéről kinyomtatott, aláírt és az Oktatási Hivatal címére postán elküldött adatlappal. A 2019. évi ál­talános felsőoktatási felvételi eljárás­ban az nyerhet felvételt, aki érvényes jelentkezést nyújt be legalább egy je­lentkezési helyre, rendelkezik a to­vábbtanuláshoz szükséges végzett­séggel, felvételi pontjainak száma el­éri az adott képzésen meghatározott ponthatárt és megfelel az adott sza­kon előírt egyéb feltételeknek (ilyen például az előírt szakképesítés vagy szakképzettség megléte, alkalmassá­gi vizsga teljesítése). A pontszámítás alap- és osztat­lan képzésen, valamint felsőoktatási szakképzésen 500 pontos rendszer­ben történik, a tanulmányi és érettsé­gi pontok (maximum 400 pont) mel­lé különböző jogcímeken legfeljebb 100 többletpontot lehet kapni. Mes­terképzésen legfeljebb 100 pont sze­rezhető, a pontszámítás szabályait a felsőoktatási intézmények határozzák meg a Felvi.hu honlapon közzétett tá­jékoztatóban. A jogszabályi minimumponthatár változatlan: az alap- és osztatlan mes­terképzések esetében 280, felsőok­tatási szakképzéseknél 240, mester­­képzéseknél pedig 50 pont. A pont­határokat várhatóan július 24-én hir­detik ki. Lovász László: Pár hónapot átvészelünk Kérdés, miként tudják kidolgozni az együttműködést a kormánnyal Munkatársunktól A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke tisztázta azokat a saj­tóhíreket, miszerint Palkovics Lász­ló innovációért és technológiáért fe­lelős miniszter úgy vett fel éveken ke­resztül havi 800 ezer forintos fizetést az egyik kutatóintézetüktől, hogy bár­milyen tudományos publikációt jegy­zett volna. Lovász László a Népszavá­nak adott interjújában elmondta, hogy Palkovics még államtitkárként, alkal­mazott kutatóként dolgozott az önjá­ró autók fejlesztése terén. - Még egy előadását is hallottam. Kiváló mérnök, ezért gondolom, hogy okkal számítottak rá, nem kell okvet­lenül tudományos cikkel zárulnia egy ilyen munkának - jelentette ki. Lo­vász László a miniszter azon állítá­sát sem vitatta, hogy a kutatóintéze­tek átmeneti, három hónapos átvi­lágítása alatt saját zsebből is ki tudja gazdálkodni az alapműködés költsé­geit az MTA.­­ Mondjuk úgy, igen, túl lehet élni, mert bizonyos beszerzése­ket, kifizetéseket, pályázati kiírásokat el lehet halasztani, így pár hónapot át lehet vészelni - fogalmazott Lo­vász, aki ettől függetlenül „nem cáfol­ta” azt a vélekedést, hogy ezzel a gya­korlattal zsarolnák őket. Az MTA el­nöke egyelőre nem tudta megmonda­ni, hogy - amint arra a hírek utalnak - kutatóhálózatuk miként működhet majd egyfajta alapítványi formában.­­ Lényeges kérdés, hogy az intéze­tekben továbbra is hosszú távon biz­tosítva legyen a politikától és a nem odaillő befolyástól független szabad szakmai munka. Ehhez szükséges a finanszírozás kiszámíthatósága, fenn­tarthatósága. Azt látom az igazi kér­désnek: miként lehet úgy kidolgoz­ni az együttműködést a kormánnyal, hogy mindenki céljai érvényesüljenek - fogalmazott Lovász László. Az el­nök azzal teljesen egyetértett, hogy az MTA kutatóhálózatát valahogy be­kapcsolják az innovációs láncolatba. Mint mondta, a közgyűlés a legutób­bi ülésen erre vonatkozóan elfogadott egy koncepciót arról, hogyan lehet­ne ezt az intézetek profiljának bőví­tésével elérni. Szerinte ilyen módon eleget lehetne tenni akár a versenyszférából, akár a kormánytól érkező kéréseknek, megren­deléseknek is, az viszont „nem megy”, hogy az alapkutatást végzőket egyik napról a másikra átállítsák egy egészen más típusú működési módra. Az MTA elnöke szerint saját zsebből is kigazdálkodják a működéshez szükséges összeget Fotó: Havran Zoltán

Next