Magyar Nemzet, 2019. március (82. évfolyam, 21-45. szám)

2019-03-01 / 21. szám

ALFÖLD 2019. március 1., péntek Beismerő vallomás Brüsszeltől Hidvéghi Balázs szerint az Európai Bizottság válasza igazolja a migrációpárti terveket A magyar plakátkampány ellen indít akciót az Európai Bizottság -jelentette be tegnap a bizottság egyik szóvivője, aki fikciónak titu­lálta a kormány hirdetéseit Brüsz­­szel migrációs politikájával kap­csolatban. Hollik István kormány­­szóvivő beismerő vallomásnak ér­tékelte a testület állásfoglalását, Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommu­nikációs igazgatója pedig úgy fo­galmazott: a brüsszeli heves reak­ció arról árulkodik, hogy igencsak érintve érzik magukat a témában. Kárpáti András Ellenkampányt indít az Európai Bi­zottság (EB) a magyar kormány ál­tal Önnek is joga van tudni, mire ké­szül Brüsszel! című plakátkampányá­val szemben - derült ki a bizottság egyik szóvivőjének tegnapi nyilatko­zatából. Mina Andreeva egy sajtótá­jékoztatón úgy fogalmazott: a polgá­roknak valóban joguk van tudni, hogy mit tesz az Európai Unió. Azt han­goztatta, hogy az emberek „tényeket érdemelnek, nem fikciót”, a kampány elferdíti az igazságot, és egy „titkos terv sötét képét” igyekszik felfeste­ni, amelynek célja az Európába irá­nyuló migráció ösztönzése, ám sze­rinte nem létezik ilyen összeesküvés.­­ A bevándorláspárti politiku­sok rendre szeretnék elfedni azokat a döntéseket és előkészített anyago­kat, amelyek félreérthetetlenül bizo­nyítják a bevándorlás ösztönzésére szolgáló terveket - jelentette ki la­punknak Farkas Örs politikai elem­ző Andreeva kijelentéseire reagálva. Hozzátette: az EB által adott magya­rázat gyenge lábakon áll, hiszen az elmúlt években már számos konk­rét javaslatot fogadott el valamelyik európai testület, ezek közül többet pedig már gyakorlatba is léptettek, például a migránskártyákat. Hozzá­tette: az, hogy egyes tagállamok vi­tában állnak az unió valamely tes­tületével, nem azt jelenti, hogy az adott országot nem kötik erős szá­lak az Európai Unióhoz, hanem csu­pán annyit, hogy a brüsszeli politi­kai vezetés véleménye sem minden­ható.­­ Amint olyan helyzet állt elő, hogy valamely tagállam egy beván­dorláspárti vezető politikussal szem­ben foglal állást a nyilvánosság bevo­násával, akkor az érintett sértetten húzódik a bürokrácia elefántcsont­tornyába védelmet remélve. Ez tör­tént Guy Verhofstadttal és ez törté­nik most Jean-Claude Junckerrel is. Nem emlékszem viszont, hogy Or­bán Viktor bármikor, amikor például az Európai Parlament több száz kép­viselője előtt támadták, akkor utána hangot adott volna bármiféle megbán­­tottságának - fejtette ki Farkas Örs. - Az Európai Bizottság azért reagál ilyen aktívan, mert találva érzi magát - jelentette ki a Magyar Nemzetnek Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommuni­kációs igazgatója, hozzátéve: mára a migrációpártiak is kénytelenek elis­merni, hogy ez az EP-választás tét­je. A bizottság válaszai - folytatta - nem cáfolatok, hanem sokkal inkább annak visszaigazolása, hogy valóban vannak ilyen tervek.­­ Magyarország az az állam, amely a legbátrabban és legkonkrétabban megnevezi azokat a folyamatokat és kezdeményezése­ket, amelyek a migrációt erősítenék az EU felé, és amelyek szembemen­nek a nemzetállamok szuverenitásával - hangsúlyozta Hidvéghi Balázs, aki pozitív fejleménynek nevezte, hogy a migrációval kapcsolatos vita felszín­re került az elmúlt években. Szavai szerint nemcsak a magyar, hanem az európai emberek többsége sem kér a rájuk erőltetett migrációból, s így a nyilvánosság erejével lehet fellépni ezen törekvések ellen. Hollik István kormányszóvivő be­ismerő vallomásnak értékelte az EB állásfoglalását és azt, hogy az Euró­pai Parlament megszavazta a mig­­ránsvízumokat. - Világosan szere­pel az állásfoglalásban - folytatta -, hogy a bizottság biztosítani akarja a legális migráció lehetőségét. A kor­mányszóvivő szerint ezek a javasla­tok egy irányba mutatnak: ösztönöz­ni kívánják a bevándorlást Európába, ám a kabinet ezt ellenzi, és ragaszko­dik ahhoz, hogy minden magyar ér­tesüljön a tervekről. Közben Manfred Weber, az Európai Néppárt frakció­­vezetője egy német lapnak azt han­goztatta, hogy a „Jean-Claude Jun­ckerrel szembeni támadásoknak sem­milyen ténybeli alapjuk nincsen”, Or­bán Viktort pedig „fáradságos kor­társnak” nevezte, amiért továbbra is fennállnak a vitáik a magyar minisz­terelnökkel. A bevándorláspárti politikusok előszeretettel támadják Orbán Viktort és kormányát­Fotó: Reuters ig­y . A zsidók listázását magyarázta Gyöngyösi A zsidók a világ minden pontján nemzetbiztonsági kockázatot jelen­tenek - állította Gyöngyösi Márton egy hat évvel ezelőtti beszédében. A Jobbik elnökhelyettese a párt egyik rendezvényén pont fél évvel ko­rábbi, azóta elhíresült parlamenti, a zsidók listázását kezdeményező felszólalása kapcsán magyarázta el a hallgatóságnak, mi is indokol­ta akkori javaslatát. Gabay Dorka „A hazai zsidóság a cionizmus olda­lán áll, a zsidók pedig, bármely pont­ján is élnek a világnak, nemzetbizton­sági kockázatot jelentenek” - mondta a Jobbik frakcióvezetője egy pár évvel ezelőtti jobbikos fesztiválon. Gyöngyö­si Márton alig fél évvel azután, hogy az Országgyűlés falai közt nemzetbiz­tonsági kockázat miatt a zsidó szárma­zású képviselők listázására tett javas­latot, 2013 májusában a Nemzeti ma­jális nevű rendezvényen magyarázko­dás helyett bő 12 percen keresztül ér­velt saját parlamenti felszólalása mel­lett - írja az Origó. A Jobbik elnökhelyettese azzal kezdte 2013-as beszédét, hogy a kettős állam­­polgárság és a nemzetbiztonsági koc­kázat között van összefüggés. „Ami­kor nemzetbiztonsági kockázatról be­szélünk, akkor nem a csíkcsicsói pa­rasztbácsiról beszélünk” - fogalmazott Gyöngyösi, aki ezután - utalva parla­menti felszólalására - azt mondta, „Iz­rael Állam budapesti nagykövete volt az, aki a leghangosabban sipítozott, ami­kor elhangzott a november 26-i beszé­dem”, pedig a jobbikos szerint a kettős állampolgárság két identitást jelent, lo­jalitást több irányba, ami nemzetbiz­tonsági kérdés. Ami pedig a magyar­izraeli kettős állampolgárságot illeti, a Jobbik azért ragadja azt ki, mert „szent meggyőződésük”, hogy a zsidó állam a megalakulása óta semmibe veszi az emberi jogokat, és faji alapon megkü­lönböztet. „Ennek az államnak min­den egyes állampolgára, járjon bárhol is, bárhol a világon, bizony-bizony nem­zetbiztonsági kockázatot jelent” - szö­gezte le Gyöngyösi Márton. Beszédében felidézte, hogy Simon Pe­­resz korábbi izraeli államfő Magyaror­szág gyarmatosításáról beszélt 2007-ben, ami „nyílt hadüzenet”, erre az „adekvát válasz a hadüzenet lett volna”. Gyöngyösi azt is hozzátette: az ATV-t és a Klubrá­diót hallgatva kiderül, hogy a magyar­­országi zsidóság a cionizmus oldalán áll a magyar nemzeti érdekkel szemben. Gyöngyösi most előkerült antiszemi­ta beszéde azért is különös, mert a po­litikus a zsidókat listázni akaró javasla­ta után azzal védekezett, hogy rosszul fogalmazott. Ezt egészen a közelmúl­tig lehetett hallani, míg egy lapinter­júban azt mondta, Vona Gábor koráb­bi pártelnök ragaszkodott ahhoz, hogy az ominózus felszólalásában szerepel­jen a zsidó származásúak nemzetbiz­tonsági kockázata. A most nyilvános­ságra került felvétel alapján megdőlni látszik az is, hogy Vona állt a listázós felszólalás mögött. V­v Európa legsikeresebb pártja lehet a Fidesz a választáson Nézőpont Intézet: Három mandátum a Jobbiknak A pártok támogatottsága (2019. február, a biztos szavazók körében, százalék) Munkatársunktól A választási részvételüket biztosra ígérők 54 százaléka a Fidesz-KDNP pártszövetségre szavazna, ezzel a Fi­desz lenne az Európai Néppárt leg­sikeresebb pártja egy most vasárna­pi európai parlamenti (EP-) válasz­táson - derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb, a Magyar Nemzetnek ké­szült közvélemény-kutatásából. A ja­nuár 31. és február 22. között ötezer fő személyes megkérdezésével készült reprezentatív minta szerint a Trócsá­­nyi László által vezetett kormánypárti EP-lista a jelenleginél kettővel többet, 14 mandátumot szerezne. A felmérés szerint a tavaly áprilisi országgyűlé­si választás óta csak a kormánypár­tok tudták növelni népszerűségüket, most hét százalékkal többen szavaz­nának a Fidesz-KDNP-re. A nagyobb ellenzéki pártok (Jobbik, MSZP-Pár­­beszéd, LMP) népszerűsége a 2018. áprilisihoz képest csökkent, egyedül a kisebb ellenzéki pártok támogatott­sága (Momentum, Magyar Kétfarkú Kutya Párt) nőtt, sőt új pártként a Mi Hazánk Mozgalom is mérhetővé vált a pártpalettán. A Nézőpont Intézet elemzői szerint az ellenzéki pártok egymás riválisai lesznek az EP-válasz­tás kampányában, mivel kevés man­dátumon lesznek kénytelenek osztoz­ni. A Jobbik közéleti botrányai miatt a biztos szavazóknál már csak 13 szá­zalékon áll. A Sneider Tamás vezet­te párt legfeljebb három EP-mandá­­tumot szerezhet. Míg az MSZP és a Demokratikus Koalíció szimpatizán­sai már most nagyon aktívak, addig a Momentum és az LMP potenciá­lis szavazói jelenleg kevésbé tűnnek megszólíthatónak. A baloldali pártok versenyében az MSZP-Párbeszéd-szö­­vetség jelenleg a biztos szavazók köré­ben 11 százalékon áll és két EP-man­­dátumban reménykedhet. Az MSZP­­Párbeszéd szavazóbázisára legveszé­lyesebb DK hat százalékot kapna, az LMP öt százalékon áll, amely mindkét ellenzéki erő esetében egy-egy kép­viselői helyet jelentene az EP-ben. A mandátumszerzési küszöb közelében további három párt áll: a Momentum és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt négy­négy, a Mi Hazánk három százalékot kapna egy most vasárnap tartandó választáson. A teljes népességen be­lül a Fidesz-KDNP negyven, a Job­bik januárhoz képest egy százalékpon­tot csökkenve nyolc, az MSZP-Pár­­beszéd szövetség hét, a DK négy, az LMP három, a Momentum, az MKKP és a Mi Hazánk Mozgalom két-két százalékon áll. Fidesz-KDNP Jobbik MSZP­Párbeszéd DK LMP Momentum MKKP Mi Hazánk Mozgalom Egyéb párt Grafika: Magyar Nemzet 11 mm6 mM 6 5 m . ■ 4 ■....... o 54 ..V ...V Változás a 2018-as országgyűlési választás belföldi listás eredményeihez képest dk dk dk 30 40 50 Forrás: Nézőpont Intézet

Next