Magyar Nemzet, 2019. augusztus (82. évfolyam, 147-172. szám)

2019-08-02 / 148. szám

2 BELFÖLD 2019. augusztus 2., péntek Orbán Viktor szerint jó döntés volt Ursula von der Leyen támogatása Ursula von der Leyen eddig sikere­sen egyensúlyoz a nyugati és keleti, illetve kis és nagy méretű tagálla­mok között. Az Európai Bizottság következő elnöke tegnap első alka­lommal folytatott négyszemközti találkozót Orbán Viktor miniszter­­elnökkel Brüsszelben. „A jövőről való gondolatai között ugyanazok a kérdések lebegnek, mint a mi fe­jünkben” - mondta Orbán Viktor a német politikusról a tárgyalást követően. Judi Tamara (Brüsszel) Mindkét fél részéről eredményesnek értékelték Ursula von der Leyen és Orbán Viktor tegnapi találkozóját. A miniszterelnök a brüsszeli látogatás­ról az M1 aktuális csatornának nyi­latkozott, és újfent „jó döntésnek” ne­vezte az egykori német védelmi mi­niszter bizottsági elnökké választását. - Jó döntést hoztunk, eddig - mond­ta, hozzátéve: Ursula von der Leyen egy olyan politikus, „akinek a jövő­ről való gondolatai között ugyanazok a kérdések lebegnek, mint a mi fejünk­ben”. A miniszterelnök megfogalmaz­ta, amit lengyel és cseh kollégája a na­pokban már kijelentett: Von der Ley­en érzékenyen közelít az olyan kényes kérdésekhez is, mint a migráció, e te­kintetben is képes a közép-európaiak fejével gondolkodni. Mint mondta, az új bizottsági elnök érti a nyugat- és közép-európaiak gondolkodása közti különbséget, azt, hogy míg a nyugat­európaiak a migránsok integrálásának kérdésével foglalkoznak, addig a ma­gyarok és Közép-Európa azzal, hogy nem kíván multikulturális társadal­mat létrehozni. Hazánk kritikusainak bánatára Ur­sula von der Leyen is pozitívan nyi­latkozott a brüsszeli egyeztetésről. - Eredményes találkozót folytattunk Orbán Viktor miniszterelnökkel a po­litikai irányvonalaimról. Megállapítot­tuk, hogy a migráció kérdésében új ki­indulópontra és pragmatikus megkö­zelítésre van szükség. Tárgyaltunk to­vábbá a versenyképességről, és arról, hogy csökkenteni kell a távolságot az uniós intézmények és a tagállamok kö­zött. A jogállam szintén kulcsfontos­ságú kérdés, amelynek az alapelveit mindenkinek tiszteletben kell tarta­nia. Egyetértés volt abban is, hogy erős védelmi unióra van szükség - tudatta Von der Leyen a Twitteren. A találkozón a november 1-jén mun­kába álló Európai Bizottság összetétele is szóba került, de Orbán Viktor szerint azt csak szőrmentén érintették. - Ma­gyarországon a Fidesz-KDNP listáját azért vezette Trócsányi László, mert azt mondták az embereknek, ha a listára szavaznak, ő lesz Magyarország biz­tosa - fogalmazott a miniszterelnök, utalva arra, hogy a magyar álláspont változatlan, így hazánk a volt igazság­ügyi minisztert szeretné a testületbe delegálni. A tagállamoknak augusz­tus 26-ig kell megnevezniük a biztos­jelölteket. Von der Leyen bár megvá­lasztásakor ígéretet tett rá, hogy a ne­mek közötti egyenlőség nevében va­lamennyi országon kettő (egy női és egy férfi) jelöltet fog számon kérni, a gyakorlatban eddig egyetlen tagállam sem teljesítette a kérését. Trócsányi korábban a bővítési és szomszédságpolitikáért, illetve a nem­zetközi együttműködésért és fejleszté­sért felelős tárcát nevezte meg a szak­mai tapasztalatainak megfelelő port­foliókként. Ezek fontosabb szakterü­letek, mint Navracsics Tibor jelenle­gi magyar biztos oktatásért, kultúrá­ért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős portfoliója. Bár a baloldali és liberális vélemények szerint Magyarországnak nem járna ki az „előrelépés” a Bizott­ságban, Közép-Európa egészének az ügyét segíti, hogy a kezdetektől fog­va kiállt Von der Leyen mellett. And­rej Babis cseh miniszterelnök hétfőn Brüsszelben hasonlóan érvelt. Mint mondta, a fontos uniós pozíciókban ez idáig nem volt földrajzi és politi­kai egyensúly, így Prága jelöltjének - Vera Jourova eddigi jogérvényesülé­sért, a fogyasztóvédelemért és a ne­mek közötti esélyegyenlőségért fele­lős biztosnak - a jelenleginél fonto­sabb tárcát kell kapnia. Szintén bizta­tó jel, hogy Von der Leyen az elmúlt két hétben az elsők között ült tárgya­lóasztalhoz a visegrádi országok ve­zetőivel. Berlin és Párizs után rögtön Varsóba utazott, a héten pedig Orbán Viktor mellett már Andrej Babis cseh kormányfőt is fogadta. A magyar sajtó liberális része az Or­­bán-Von der Leyen-találkozó margó­ján firtatta azt is, hogy miért nem a né­met politikus utazott Budapestre, de az Európai Bizottság csak úgy reagált az összeesküvés-elméletre: természe­tesen nincs idő arra, hogy a bizottsági elnök a hivatalba lépéséig valamennyi tagállamba ellátogasson. A miniszterelnök Brüsszelbe érkezett, majd eredményes tárgyalást folytatott az új bizottsági elnökkel Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs TÓTH ERIK­ ­ Ursula von der Leyen és Orbán Viktor találkozója bizo­nyította, hogy pragmatikus, észszerű és az Európai Unió­ban (EU) szerteágazó érdekeket beazonosítani tudó ve­zetők egyeztettek egymással a tegnapi nap folyamán. Ursula von der Leyen az Európai Bizottság (EB) elnöke­ként, Orbán Viktor pedig kormányfőként kívánja saját politikája alapján biztosítani az országa és az EU jövőjét, amire a migrációs kérdésekben egymáshoz közeledő ál­láspontok, a határvédelem fontosságának elismerése, va­lamint az EB jövőbeni szerepének hasonló módon törté­nő azonosítása jó lehetőséget biztosítanak - jelentette ki a Magyar Nemzetnek Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elem­zője. Úgy vélte, a találkozó a migrációs válságot helyén kezelő politikusok egyeztetése lett. Von der Leyen kije­lentései azt mutatják, hogy hajlandó lehet a kötelező kvótarendszer kérdését levenni a napirendről.­­ Az Euró­pai Bizottság biztosainak kiválasztási folyamata azonban még nem zárult le, ám Trócsányi László a legerősebb mandátummal bíró jelöltek között van, így a korábbi igazságügyi miniszternek továbbra is lehet esélye a V4-eknek stratégiai fontosságú bővítési posz­tot megszerezni - húzta alá. Tóth Erik szerint optimizmusra adhat okot, hogy Közép-Európának egyfajta ígéretet tett az egykori német védelmi miniszter arra, hogy a pozíciók elosztásakor föld­rajzi értelemben is figyelembe fogja venni azok betöltését.­­ Mindemellett az EB-t november 1-jé­­től vezető elnök szakítani fog a Juncker-bizottság politikai felfogásával, vagyis az inkorrekt, jogi köntösökbe bújtatott politikai támadásoktól mentes bizottságot hoz majd létre. Mindkét fejle­mény pozitív a magyar kormánynak, ezeket ismételten megerősíthették a megbeszélésen - fogal­mazott a politológus. - Jelentős előrelépés lehetőségét mutatják Magyarország és az Európai Bizottság (EB) viszonyában az Orbán Viktor miniszterelnöknek és Ursula von der Leyennek, a Bizottság újonnan megválasztott elnökének a tegnapi találkozóján elhangzottak - jelentette ki lapunknak Kiszelly Zoltán, a XXL Század Intézet regionális igazgatója. A politológus rá­mutatott: Von der Leyen sokkal kompromisszumkészebb­nek tűnik a Jean-Claude Juncker által elnökölt leköszönő Bi­zottságnál, emellett közös alap is van - egyebek mellett a családok előtérbe helyezése és a közös európai haderő lét­rehozása -, amelyre lehet építeni.­­ Az egyik legfontosabb dolog, hogy az EB új elnöke elismeri, több megoldás is el­képzelhető a migráció kezelésére - Leyen asszony a schen­­geni határon kívül létrehozandó hot-spotokat említette al­ternatívaként - amelyet egyébként az osztrákok korábban már felvetettek -, s nem az európai megoldás kizárólagos­ságát hirdeti. A klímakérdésben pedig Magyarország enge­dett korábbi álláspontjából. Ez a koncepció a többsebessé­ges Európát jelenti, amelyben minden tagállam magára is­merhet: kényszer nélkül mehetnek előre egy-egy témában, ha akarnak - fejtette ki Kiszelly Zoltán. Meg­jegyezte: a kormány novemberig, az új EB felállásáig érhet el eredményeket a megválasztott elnöknél lobbizással, nyomásgyakorlással. A magyar uniós biztos jelölésével kapcsolatban az elemző a miniszter­­elnök szavait úgy értelmezte, hogy még nem született megállapodás, még nem biztos Trócsányi László jelölése.­­ Ha Von der Leyen elfogadja Trócsányi jelölését - bár még várhatóan küzdeni fog azért, hogy Magyarország egy nőt jelöljön uniós biztosnak -, akkor valószínűleg egy kevésbé stratégiai területet fog kapni - ahogyan annak idején Kovács László vagy Navracsics Tibor -, nem pedig az általa preferált uniós bővítéssel foglalkozó feladatkört - fejtette ki a politológus. KISZELLY ZOLTÁN VÉGREHAJTOTTUK A KORRUPCIÓELLENES AJÁNLÁSOKAT Magyarország végrehajtotta az Európa Tanács korrupcióellenes szakértői csoportja (Greco) jelentéseinek több ajánlását is, egyebek mellett történt előrelépés az ügyészek fegyelmi eljárásának lefolytatását illetően, valamint a pártok finanszírozásának átláthatósága terén - közöl­te tegnap a szakértői csoport. A jelentés megállapítja ugyanakkor, hogy továbbra sem a közvetlen hierarchikus struktú­rán kívül zajlanak az ügyészekkel szembeni fegyelmi eljárások. A jelentés szerint a magyar hatóságok lépéseket tettek­ például a pártnyilvántartás átláthatóságának és naprakészségének biztosítása, valamint a pártok jövedelemforrásainak tisztázása érdekében, a finanszírozás átláthatóságával kapcsolatos általános helyzet viszont nagyrészt változatlan ma­radt. Kiemelték továbbá, hogy bár jelentős késéssel, de a hatóságok engedélyezték a decemberi, valamint két másik, 2017-es jelentés közzétételét,a pártfinanszírozás átláthatóságáról, valamint a magyar parlamenti képviselők, a bírák és az ügyészek körében esetlegesen megjelenő korrupció megelőzéséről. A Greco felszólította a magyar hatóságokat, hogy tegyenek határozott intézkedéseket a parlamenti jogalkotási folyamat átláthatósága érdekében.

Next