Magyar Nemzet, 2019. november (82. évfolyam, 224-248. szám)

2019-11-02 / 224. szám

2 BELFÖLD Hetvenöt éves a KDNP, a Fidesz szövetségese­ ­ A KDNP dolga, hogy képviselje azokat az eszméket és értékeket, amelyek horgonyként rögzítik a Fidesszel való pártszövetséget - je­lentette ki Orbán Viktor a párt 75. születésnapjára emlékezve. A ki­sebbik kormánypárt államtitkárai úgy értékeltek, hogy a keresz­ténydemokrata értékekkel felvértezett kormányzati politika 2010 óta sikerre viszi Magyarországot. Bakonyi Ádám - A Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szövetsége egy baj­­társias szövetség - jelentette ki Or­bán Viktor csütörtökön a KDNP hon­lapjára feltöltött videóban a párt 75. születésnapja alkalmából. A minisz­terelnök hangsúlyozta: ez a szövet­ség, túl a barátságon, megold egy na­gyon nehéz problémát, a modern po­litika egyik nehéz problémáját, amit úgy neveznek, az igazság és a több­ség problémája. - A politikában ah­hoz, hogy cselekedni tudjunk és jót tehessünk, többségre van szükség - emelte ki Orbán Viktor, hozzátéve: a többséget úgy kell megszerezni, hogy közben nem feledkeznek meg az igaz­ságról sem, mivel az igazság többség nélkül béna, nem tud hatni a politiká­ban. A miniszterelnök szerint a többség ugyanis igazság nélkül értelmetlenné válik, mert elveszíti morális alapjait és szellemi horizontját. - Ezt oldja meg a Fidesz és a KDNP együttműködé­se azzal, hogy pártszövetséget alkot­va indulnak minden egyes választá­son - tette hozzá. A miniszterelnök kijelentette, a KDNP dolga, hogy kép­viselje azokat az eszméket és értéke­ket, amelyek horgonyként rögzítik a pártszövetségüket.­­ A Fidesznek pe­dig az a dolga, hogy a horgonykötél okos méretezésével olyan kört fusson be, amelynek segítségével begyűjthe­ti a többséghez szükséges szavazato­kat, így meglesz a többség, és a hor­gony miatt sohasem veszíthetjük el a szilárd szellemi, erkölcsi alapjainkat - jegyezte meg Orbán Viktor. Tegnap 75 éves a kereszténydemok­rácia Magyarországon címmel rendez­tek konferenciát. Az MTI tudósítása szerint Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parla­menti államtitkára arról beszélt, hogy a kereszténydemokrata értékekkel fel­vértezett kormányzati politika 2010 óta sikerre viszi Magyarországot. Rétvá­ri Bence, az Emberi Erőforrások Mi­nisztériumának parlamenti államtit­kára pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a KDNP-s politikusok a parla­menti ülésteremben hétről hétre azok­kal ülnek szemben, akiknek jog-, illet­ve szellemi elődei korábban üldözték, bebörtönözték, internálták, emigráció­ba kényszerítették a kereszténydemok­ratákat. Azbej Tristan, a Miniszterel­nökség üldözött keresztények megse­gítéséért felelős államtitkára kiemelte, hogy a magyar kormány a világon el­sőként indított az üldözött kereszté­nyeket felkaroló programot.­­ Világ­szerte 245 millió ember születésétől megkülönböztetést szenved el pusztán a keresztény hite miatt, amiért csak ta­valy több mint 4100 embert gyilkoltak meg - mondta az államtitkár, megje­gyezve, hogy erről nem hallani embe­ri jogi szervezetektől. A koalíciós partnerek az Országgyűlésben ünnepeltek Fotó: MTI/Soós Lajos 2019. november 2., szombat Igent mondhatnak a sportberuházásokra Baranyi Krisztina szerint fontos a kézilabdacsarnok Karácsony Gergely (Párbeszéd) fő­polgármester bizonyos feltételek mellett úgy tűnik, elengedi egyik fő kampányígéretét, a stadionsto­pot. Ellenzéki kollégái közül a Kis­pestet vezető Gajda Péter (MSZP) támogatja a Bozsik-stadion felépí­tését, Baranyi Krisztina, Ferenc­város polgármestere csak az atlé­tikai stadionnal nincs kibékülve, a Déli Városkapu program többi elemét jónak tartja, sőt szerinte a kézilabda Eb-re épülő népligeti csarnok egyenesen hiányt pótol. Kárpáti András - Az atlétikát szerető emberek töme­ge jelezte a támogatását a 2023-es vi­lágbajnokság hazai megrendezése és a Kvassay-zsilip mellé tervezett atlétikai stadion felépítése mellett - nyilatkoz­ta lapunknak Baji Balázs világbajnoki bronzérmes gátfutó. A sportember a közösségi médiában indított aláírás­­gyűjtést, mivel az önkormányzati vá­lasztás kampányában Karácsony Ger­gely jelenlegi főpolgármester és az el­lenzéki összefogás több, mandátumot szerzett kerületi polgármestere a sta­dionstoppal kampányolt.­­ Eddig kö­zel tízezren, köztük Hosszú Katinka, Gyurta Dániel olimpiai bajnok úszó, Kovács Katalin olimpiai aranyérmes kajakozó is jelezte támogatását - so­rolta az atléta. Baji Balázs arra is kitért: a világbajnokság után 15 ezer férőhe­lyes lenne a Nemzeti Atlétikai Központ, amely hazánkban az egyetlen, nemzet­közi szinten is elfogadható edzőköz­pont és versenyhelyszín lenne, amely évente több nagy versenynek, például a már most 8-10 ezres látogatottságú, Székesfehérváron megrendezett Gyu­lai István Memorial - Atlétikai Ma­gyar Nagydíjnak is otthont adhatna. Baranyi­ Krisztina, Ferencváros füg­getlen polgármestere a Magyar Nem­zetnek elmondta: nem mindenáron el­lenzi a kormányzati nagyberuházásokat, az atlétikai stadiont leszámítva a Déli Városkapu projekt többi elemét - a fe­rencvárosi Duna-partot megújító diák­várost és az evezőspályát - támogatha­tónak tartja.­­ Még ha meg is telne a stadion, más sportesemények megren­dezésére nem alkalmas, kisebb atlétikai versenyek iránt pedig nincs komolyabb érdeklődés, emellett sokba kerülne egy ekkora létesítmény fenntartása. A sta­dion ellen szól, hogy Budapest egyik le­gértékesebb, kiváló panorámájú telké­re tervezték - fejtette ki Baranyi Krisz­tina. Hozzátette: az aréna helyén eset­leg strandot vagy a Budapest Parkhoz hasonló szórakozóhelyet alakítana ki. Az ellenzéki polgármester a 2022-es kézilabda Eb-re, a népligeti buszpálya­udvar mögött épülő multifunkcioná­lis csarnokot viszont egyenesen hiány­pótlónak tartja. Baranyi hivatalba lé­pését követően már arról beszélt, hogy már 15-20 éve szükség lett volna a ter­vezett húszezer fős csarnokhoz hason­ló létesítményre, amely fontos nemzet­közi rendezvényeknek - például orvos­konferenciáknak - is helyet adhat, ame­lyek megfelelő épület hiányában eddig elkerülték Budapestet. Karácsony Gergely (Párbeszéd) fő­polgármester korábban azt hangoztatta, hogy győzelme esetén addig nem épül új stadion, amíg nincs minden kerület­ben CT-berendezés, azonban a Főváro­si Közgyűlés alakuló ülésének előter­jesztései között semmilyen formában nem szerepel a stadionokkal kapcsola­tos kampányígéret beváltása. A főpol­gármester újságíróknak szerdán már azt mondta, hogy feltételekkel, de tud­ná támogatni a Nemzeti Atlétikai Köz­pont felépítését. Karácsony arról is be­szélt, hogy a Kispesten épülő Bozsik­­stadion építkezését sem akarja leállíta­ni, mivel a beruházást a kerület MSZP-s polgármestere, Gajda Péter támogatja. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön jelezte: a kormány november 15-ig várja a fővá­ros új vezetésének álláspontját az atlé­tikai vb, a kézilabda Eb megrendezése és a Liget Budapest projekt kapcsán. Gajda Péter ragaszkodik a kispesti Bozsik-stadion felépítéséhez Fotó: Honvéd FC Támadják a szuverenitásunkat Az Alapjogokért Központ azt kutatja, kié a főhatalom Bácskai Balázs Kié a hatalom? - Szuverenitásharcok tegnap, ma és holnapután címmel tu­catnyi szakember bevonásával kuta­tást indít az Alapjogokért Központ - jelentette be csütörtöki budapesti saj­tótájékoztatóján Szánthó Miklós igaz­gató (képünkön). A központ vezetője szerint a következő időszak kulcskér­dése az lesz, kinél van a főhatalom, ki­nek lesz meg az ereje, befolyása, hogy meghatározza az alapvető társadalom­szervezési elveket, ez pedig az állami­ság, a szuverenitás témájához vezet el. Az Alapjogokért Központ igazga­tója a kutatásról elmondta: vizsgálni fogják, hogy a nemzetközi szerveze­tek hogyan próbálják meg kiszervez­ni a döntéshozatalt állami kézből, va­lamint a nemzetközi szervezetek ál­lami szuverenitásra gyakorolt hatá­sát. - Mindezek mellett fontos téma lesz, hogy az információtechnológiai cégeknél felhalmozott adatmennyiség miatt ezek a vállalatok bizonyos ese­tekben már többet tudnak az állam­polgárokról, mint maga az állam, ez pedig felveti a kérdést, hogy valójá­ban kié is a főhatalom - emelte ki az igazgató. Molnár Balázs, a kutatás projektve­zetője elmondta: három területet vizs­gálnak meg, az aktuális nemzetközi tö­résvonalakat, a technológiai cégek ter­jeszkedésének hatását és az erre adha­tó válaszokat, valamint magát a szuve­renitást, mivel 2010 óta a magyar kor­mányzati politika vezérfonala a függet­lenség megőrzése, illetve egyes terü­leteken - például az energetika - an­nak bővítése. Magyarország továbbra sem kér a kvótákból Munkatársunktól A távozóban lévő Európai Bizottság (EB) még mindig ragaszkodik a mig­­ránsok Magyarországra telepítéséhez. A magyar kormány álláspontja válto­zatlan az ügyben: sem az egyszeri, sem az állandó kötelező kvótából nem kér - reagált az igazságügyi tárca állam­titkára csütörtökön az Európai Bíróság főtanácsnokának, Eleanor Sharpston­­nak a megállapítására, miszerint jog­sértően járt el Csehország, Lengyelor­szág és Magyarország azzal, hogy eluta­sította a menedékkérők Európai Uni­ón belüli elosztását szolgáló ideiglenes mechanizmust. Völner Pál emlékezte­tett: az EB azért perelte be Magyaror­szágot, mert nem hajtotta végre a 2015- ös egyszeri kötelező kvótát, amely az országot 1294 migráns betelepítésére kötelezte. Az államtitkár hangsúlyoz­ta: kezdettől fogva az a kormány meg­győződése, hogy az egyszeri kvóta csak a kezdet, de Brüsszel valódi célja, hogy az állandó, felső korlát nélküli, auto­matikus kötelező kvótát vezessen be. - Most a máltai kvótamegállapodás ki­­terjesztésével akarják rávenni a tagál­lamokat a migránsok betelepítésére - mondta, kiemelve: a magyar emberek számos alkalommal egyértelművé tet­ték, nem akarják, hogy Magyarország bevándorlóország legyen. A cseh és lengyel illetékesek már je­lezték, hogy megvédik polgáraikat az illegális migráció jelentette veszélyek­től, továbbra sem fogadják el a mene­kültkvótákat, és összehangoltan lép­nek fel magyar partnereikkel a bizott­ság által indított perben. A kvótaper­ben 2020 első felében várható ítélet.

Next