Magyar Nemzet, 2019. november (82. évfolyam, 224-248. szám)

2019-11-02 / 224. szám

2019. november 2., szombat Magyar Nemzet BELFÖLD 3 A főpolgármesternek nem kell Szent István Újratárgyalnák az Egészséges Budapest programot is Civilek tiltakozására hivatkozva felfüggesztheti az államalapító szob­rának Szent István parkban történő felállítását Karácsony Gergely. Az ellenzéki főpolgármester pártja korábban az egykor ott álló bol­sevik filozófus, Lukács György szobrának a maradása mellet kam­pányolt. A főváros új vezetője felhatalmazást akar a képviselőktől arra is, hogy tárgyaljon a kormánnyal a még el nem kezdett buda­pesti egészségügyi beruházásokról. Baranyai Gábor Felfüggeszthetik a korábban az újlipót­városi Szent István parkban felállítani tervezett, az államalapító királyt ábrá­zoló szobor építési munkálatait Kará­csony Gergely főpolgármester javaslatá­ra - igazolta lapunk szerdai informáci­óit a Fővárosi Közgyűlés november 5-i alakuló ülésének egyik, csütörtök este nyilvánosságra hozott előterjesztése. Az ellenzéki szivárványkoalíció főpolgár­mestere indoklásában - a felelősséget magától elhárítva - arra hivatkozik, hogy Szent István olyan kiemelkedő alakja a magyar történelemnek, akinek lehető­ség szerint teljes körű egyetértéssel kell emlékművet állítani. Ez viszont Kará­csony szerint jelen esetben hiányzik, s ezzel kapcsolatban meg nem nevezett civil szervezetek tiltakozására hivatko­zott előterjesztésében. Mint kiderült, az ellenzéki összefogást és az előválasz­tást támogató aHang internetes felüle­ten október közepén 750-en írták alá azt a petíciót, amellyel a Szent István­­szobor felállítása ellen tiltakoztak, töb­bek között azért, mert a talapzata 20- 25 négyzetmétert venne el a pázsitból. A hangulatkeltésből a Hvg.hu is kivet­te a részét. A lap október 5-i cikke sze­rint Harmath István alkotása „a legy­­gyengébb harmincas évekbeli szobro­kat idézi”, azzal ugyanakkor a kritiku­sok nem törődtek, hogy a szobor és a park környezetében a húszas, harmincas években épült, Bauhaus stílusú lakó­házak állnak. Karácsony előterjesztésében felveti, a teljes egyetértés hiányában lehet, hogy a parknak nem a központi részén, sőt nem is a kerületben kellene elhelyez­ni az államalapító szobrát. Arról is ír, hogy esetleg más szobrot helyeznek el a Szent István parkban. Mint azt koráb­ban megírtuk, az államalapító szobrát a tervek szerint novemberben állítanák fel a parkban, ahonnan korábban eltá­volították Lukács György marxista fi­lozófus és kommunista politikus szob­rát. A 1919-es proletárdiktatúra nép­biztosa emlékművének fennmaradásá­ért két éve Karácsony pártja, a Párbe­széd mellett az MSZP és a DK is szót emelt, sőt Bauer Tamás (DK) az újon­nan alakuló Fővárosi Közgyűléstől kö­vetelte a szobor visszaállítását. A Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésére beterjesztett javaslatok között szerepel az Egészséges Budapest program „to­vábbfejlesztése” is, ami annak fényében érdekes, hogy László Imre, Újbuda DK-s polgármestere a héten a Dél-budai Cent­rumkórház beruházásának leállítását szorgalmazta. A dokumentum már el­érhető szövege szerint Karácsony Ger­gely főpolgármester a saját előterjesz­tése alapján felhatalmazást kér ahhoz, hogy tárgyalásokat kezdjen a kormány­nyal a még el nem kezdett egészségügyi nagyberuházások, fejlesztések jövőjéről, valamint hogy egyeztetéseket folytas­son a kerületekkel, illetve a szakmai és betegjogi szervezetekkel. Az előző fő­városi vezetés által támogatott, a kor­mánnyal közösen állami forrásokból -700 milliárd forintból - megvalósítan­dó Egészséges Budapest program kere­tében többek között a köznyelvben csak szuperkórházaknak nevezett négy in­tézményt építenének fel vagy korszerű­sítenének, továbbá fejlesztenék a fővá­rosi és a Pest megyei szakrendelőket, az ellátás informatikai hátterét. Az ülésen tárgyalhatnak majd a Ró­mai-part területére vonatkozó változ­tatási tilalom elrendeléséről. A tilalmat egyébként az adott területre már 2016 novemberében elrendelte a Tarlós Ist­ván vezette főváros. Az akkori határo­zatban csak az árvízvédelmi létesítmé­nyek képeztek kivételt. A mostani elő­terjesztés ezeket az objektumokat is vál­toztatási tilalom alá vonná. Érdemes megemlíteni, hogy amíg az alakuló ülés meghívójában felsorolt ti­zenöt javaslat témája között szerepel, addig az előterjesztések sorából hiány­zik a Liget Budapest projekt ügyének rendezése, ami különös, hiszen a kor­mány azt kérte, az új fővárosi vezetés november 15-ig alakítsa ki végleges ál­láspontját a fejlesztés folytatásáról. Em­lékezetes, Karácsony a kampányában az egész Liget-projekt leállítását ígér­te, azonban győzelme után sokat fino­mított álláspontján, mára már úgy véli, csak az el nem kezdett beruházásokat kell leállítani. „Józan kompromisszu­mokat kell tenni, mert magunk után nem hagyhatunk a Városligetben göd­röket” - mondta az új főpolgármester egy hete az ATV-ben. Közben a fejlesz­tés védelme érdekében Legyen a Liget­projekt büszkesége a nemzet fővárosá­nak! címmel online petíció indult útjára. A közgyűlés előterjesztései között továbbra sem szerepel Karácsony egyik fő kampányígérete, hogy 14 éves korig, illetve az álláskeresők számára ingye­nessé tegye a BKV-t. A választási győze­lem után a párbeszédes főpolgármester azonnal visszakozott, azt mondta, idén csak hatról hétéves korra tudják emel­ni a díjmentes utazás korhatárát. En­nek kapcsán meg kell jegyezni, hogy aki még nem iskolás, annak eddig sem kel­lett fizetnie, akkor sem, ha elmúlt hat­éves. Szintén nem szerepel a beterjesz­tett témák között a rászoruló családok­nak és nyugdíjasoknak ígért téli húsz­ezer forintos fűtési hozzájárulás, an­nak ellenére sem, hogy már javában tart a fűtési szezon. A kommunista Lukács szobrát védték, az államalapítóé viszont nem elég jó a baloldalnak Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd MINISZTERELNÖKI MEGBÍZOTT Orbán Viktor miniszterelnök or­szágos közlekedési és közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztéséért felelős mi­niszterelnöki megbízottá nevezte ki Tarlós Istvánt - tájékoztatott Havasi Ber­talan, a kormányfő sajtófőnöke csütörtökön. „Budapest volt főpolgármestere Magyarország legtapasztaltabb és legsikeresebb önkormányzati szakembere, akinek tudására és javaslataira a miniszterelnök és a kormány is igényt tart" - olvasható a közleményben. Közben az is eldőlt, hogy ki kapja Tarlós István fő­városi közgyűlési mandátumát. A Fidesz-KDNP-frakció tagja lett Ughy Attila, a XVIII. kerület volt polgármestere. A HELYZET Mégsem Karácsony Alig három héttel az önkormányzati választások után mindenki el­gondolkodhat azon, mennyire volt komoly a fővárosban győztes balli­berálisok ígérethalmaza és mekkora súlya van Karácsony Gergely új­donsült főpolgármester szavainak. Budapesten addig nem épül új sta­dion, amíg nincs minden kerületben CT-készülék - harsogta imitált rendíthetetlenséggel egyik fő kampányígéretét a Párbeszéd nevű egy­let társelnöke, egészen október 13-ig. A választási győzelem után gyor­san meg is hirdette a stadionstopot, ami azt jelentené, hogy nem épül­ne meg a Nemzeti Atlétikai Központ sem. Ez a komplexum lenne a 2023-as, budapesti atlétikai világbajnokság központi helyszíne, ezért a világverseny hazai megrendezését is ellehetetlenítené Karácsony Ger­gely stadionmoratóriuma. A magyar sportélet azonban nem hagyta szó nélkül, hogy a kicsinyes politikai számítások, az irigység és a dilettantizmus veszélybe sodorja egy ilyen horderejű esemény budapesti lebonyolítását. Az új fővárosi vezetőség komoly presztízsveszteséget okozna az országnak, Budapest­nek, a magyar sportdiplomáciának. Baji Balázs gátfutó és több ismert sportoló kampányt indított, melyhez egyre többen csatlakoznak, köz­tük a világklasszis úszónő, Hosszú Katinka is. „Még senki nem mon­dott olyat, hogy nem Budapest rendezi a vb-t. Mi azt szeretnénk, hogy ez ne is forduljon meg senkinek a fejében!” - olvasható a felhívásban. Hogy a hír eljutott-e a városházára is, nem tudni, de Karácsony Ger­gely csütörtök este - a megszokott határozatlanságát demonstrálva - visszalépett korábbi álláspontjától. Konkrétan így fogalmazott, érde­mes szó szerint idézni: „Az én álláspontom az, hogy erre a stadionra nincsen szükség, de örülök annak, hogy ha erről kialakul egy társadal­mi párbeszéd, és nyitott vagyok arra, hogy ha azok a fejlesztések, ame­lyek Budapest számára különösen fontosak, és az én programomban szerepeltek, hogy ha ezek is felkerülnek a megvalósítandó fejlesztések listájára, akkor nyitott vagyok arra, hogy ebben az ügyben is esetlege­sen az álláspontomon is változtassak.” A főpolgármester a kompro­misszumkészség etalonjaként próbálja eladni a gyengeségét, leplezni igyekszik, hogy amint ellenállásba ütközik, kihátrál korábbi, sziklaszi­lárdnak mondott álláspontja mögül. Az idézett nyilatkozata ugyanak­kor átlátszó és meglehetősen álszent is, hiszen nem a sport és Budapest egyértelmű érdeke, a világbajnokság megrendezésének támogatása le­beg a szeme előtt, inkább a saját politikai lavírozása, a népszerűséghaj­­hászás és a mögötte álló Gyurcsány-féle csapat sugallatai, feltételeket szab, méghozzá a saját programpontjainak, felelőtlen ígéreteinek meg­valósításához követel kormányzati támogatást. Ez nem kompromisz­­szum, hanem tőrőlmetszett balliberális ravaszkodás. Most még nem tudjuk, mi lesz Karácsonyék döntése, de az már kije­lenthető, hogy a szocialisták és az egykori SZDSZ szellemi utódjai sem­mit nem változtak. A sport-, főként a nagyobb tömegeket megmozgató, esetleg még nemzeti érzelmeket is gerjesztő, öntudatot erősítő esemé­nyek nekik idegen terepnek minősülnek, már-már a nacionalizmus ve­szélyét hordozzák. A magyar sikerek a társadalom kohéziós erejét nö­velik, ami nem illeszkedik az individualista, kozmopolita szemléletbe, amit a hazai ellenzék képvisel. A stadionstoptól pillanatnyilag félszív­vel visszalépő főpolgármester a szimbolikus politizálásban is bizonyí­totta már vezetői alkalmatlanságát, amikor Wass Albertet lenácizta, majd kénytelen volt korrigálni, bocsánatot kérni. És még csak Karácsony harmadik hetében járunk. KIS FERENC TOLLHEGYEN Pilhál György Szobrok Újraavatták a Nagy Imre-szobor helyére visszakerült Nemzeti vértanúk emlékművet. A dicsőséges tanácsszadizmus áldozatainak mementóját még 1934-ben emelték, ám 1945-ben lerombolták a visszaszivárgó utó­dok. Füredi Richárd szobrászművész és Kismarty-Lechner Jenő építész közös művének talapzatán ez olvasható: „A nemzet vértanúinak, 1918- 1919”. A másik végén sárkánnyal küzdő férfi áll, alatta a felirat: „A szov­jet fegyverek árnyékában hatalomra került kommunisták által meggyil­kolt, megnyomorított, tönkretett, elüldözött áldozatokra is emlékezve új­raállította az Országgyűlés 2019-ben”.­­Egy 2011-ben elfogadott prog­ram értelmében a Kossuth téren és környékén vissza kell állítani a má­sodik világháború előtti építészeti állapotokat. Gróf Tisza István és gróf Andrássy Gyula miniszterelnökök szobra már korábban a helyére került - eredetijükből öntette Rákosi a városligeti Sztálint, amit a forradalmi tömeg 1956-ban zsűrizett.) Az újraavatáson Kövér László házelnök ar­ról beszélt, hogy a nemzetköziséget hirdetők kezet emeltek a nemzet mel­lett jóban-rosszban kitartókra. Ez a DK-s Nyugatifény. hu hírportál ol­vasatában így hangzik: „Ömlött a trágyalé Kövér László szájából [...]”. (Korábban Gábor György, a portál sztárszerzője, mélyfilozófus is írt a szoborról: „A Nagy Imre helyére visszakerülő Nemzeti vértanúk emlék­mű elviselhetetlen borzalom.” Szegény megrekedt Károlyi Mihálynál.) Eközben ellencsapás készül. A Fővárosi Közgyűlés keddi ülésén - az új főpolgármester javaslatára - felfüggesztheti az újlipótvárosi Szent István parkba tervezett Szent István-szobor munkáit. (Korábban itt Lu­kács György filozófus, kommunista kivégzőtiszt szobra állt.) Talán az utcai órákat is visszaállítják.

Next