Magyar Nemzet, 2019. november (82. évfolyam, 224-248. szám)
2019-11-02 / 224. szám
2019. november 2., szombat Magyar Nemzet BELFÖLD 3 A főpolgármesternek nem kell Szent István Újratárgyalnák az Egészséges Budapest programot is Civilek tiltakozására hivatkozva felfüggesztheti az államalapító szobrának Szent István parkban történő felállítását Karácsony Gergely. Az ellenzéki főpolgármester pártja korábban az egykor ott álló bolsevik filozófus, Lukács György szobrának a maradása mellet kampányolt. A főváros új vezetője felhatalmazást akar a képviselőktől arra is, hogy tárgyaljon a kormánnyal a még el nem kezdett budapesti egészségügyi beruházásokról. Baranyai Gábor Felfüggeszthetik a korábban az újlipótvárosi Szent István parkban felállítani tervezett, az államalapító királyt ábrázoló szobor építési munkálatait Karácsony Gergely főpolgármester javaslatára - igazolta lapunk szerdai információit a Fővárosi Közgyűlés november 5-i alakuló ülésének egyik, csütörtök este nyilvánosságra hozott előterjesztése. Az ellenzéki szivárványkoalíció főpolgármestere indoklásában - a felelősséget magától elhárítva - arra hivatkozik, hogy Szent István olyan kiemelkedő alakja a magyar történelemnek, akinek lehetőség szerint teljes körű egyetértéssel kell emlékművet állítani. Ez viszont Karácsony szerint jelen esetben hiányzik, s ezzel kapcsolatban meg nem nevezett civil szervezetek tiltakozására hivatkozott előterjesztésében. Mint kiderült, az ellenzéki összefogást és az előválasztást támogató aHang internetes felületen október közepén 750-en írták alá azt a petíciót, amellyel a Szent Istvánszobor felállítása ellen tiltakoztak, többek között azért, mert a talapzata 20- 25 négyzetmétert venne el a pázsitból. A hangulatkeltésből a Hvg.hu is kivette a részét. A lap október 5-i cikke szerint Harmath István alkotása „a legygyengébb harmincas évekbeli szobrokat idézi”, azzal ugyanakkor a kritikusok nem törődtek, hogy a szobor és a park környezetében a húszas, harmincas években épült, Bauhaus stílusú lakóházak állnak. Karácsony előterjesztésében felveti, a teljes egyetértés hiányában lehet, hogy a parknak nem a központi részén, sőt nem is a kerületben kellene elhelyezni az államalapító szobrát. Arról is ír, hogy esetleg más szobrot helyeznek el a Szent István parkban. Mint azt korábban megírtuk, az államalapító szobrát a tervek szerint novemberben állítanák fel a parkban, ahonnan korábban eltávolították Lukács György marxista filozófus és kommunista politikus szobrát. A 1919-es proletárdiktatúra népbiztosa emlékművének fennmaradásáért két éve Karácsony pártja, a Párbeszéd mellett az MSZP és a DK is szót emelt, sőt Bauer Tamás (DK) az újonnan alakuló Fővárosi Közgyűléstől követelte a szobor visszaállítását. A Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésére beterjesztett javaslatok között szerepel az Egészséges Budapest program „továbbfejlesztése” is, ami annak fényében érdekes, hogy László Imre, Újbuda DK-s polgármestere a héten a Dél-budai Centrumkórház beruházásának leállítását szorgalmazta. A dokumentum már elérhető szövege szerint Karácsony Gergely főpolgármester a saját előterjesztése alapján felhatalmazást kér ahhoz, hogy tárgyalásokat kezdjen a kormánynyal a még el nem kezdett egészségügyi nagyberuházások, fejlesztések jövőjéről, valamint hogy egyeztetéseket folytasson a kerületekkel, illetve a szakmai és betegjogi szervezetekkel. Az előző fővárosi vezetés által támogatott, a kormánnyal közösen állami forrásokból -700 milliárd forintból - megvalósítandó Egészséges Budapest program keretében többek között a köznyelvben csak szuperkórházaknak nevezett négy intézményt építenének fel vagy korszerűsítenének, továbbá fejlesztenék a fővárosi és a Pest megyei szakrendelőket, az ellátás informatikai hátterét. Az ülésen tárgyalhatnak majd a Római-part területére vonatkozó változtatási tilalom elrendeléséről. A tilalmat egyébként az adott területre már 2016 novemberében elrendelte a Tarlós István vezette főváros. Az akkori határozatban csak az árvízvédelmi létesítmények képeztek kivételt. A mostani előterjesztés ezeket az objektumokat is változtatási tilalom alá vonná. Érdemes megemlíteni, hogy amíg az alakuló ülés meghívójában felsorolt tizenöt javaslat témája között szerepel, addig az előterjesztések sorából hiányzik a Liget Budapest projekt ügyének rendezése, ami különös, hiszen a kormány azt kérte, az új fővárosi vezetés november 15-ig alakítsa ki végleges álláspontját a fejlesztés folytatásáról. Emlékezetes, Karácsony a kampányában az egész Liget-projekt leállítását ígérte, azonban győzelme után sokat finomított álláspontján, mára már úgy véli, csak az el nem kezdett beruházásokat kell leállítani. „Józan kompromisszumokat kell tenni, mert magunk után nem hagyhatunk a Városligetben gödröket” - mondta az új főpolgármester egy hete az ATV-ben. Közben a fejlesztés védelme érdekében Legyen a Ligetprojekt büszkesége a nemzet fővárosának! címmel online petíció indult útjára. A közgyűlés előterjesztései között továbbra sem szerepel Karácsony egyik fő kampányígérete, hogy 14 éves korig, illetve az álláskeresők számára ingyenessé tegye a BKV-t. A választási győzelem után a párbeszédes főpolgármester azonnal visszakozott, azt mondta, idén csak hatról hétéves korra tudják emelni a díjmentes utazás korhatárát. Ennek kapcsán meg kell jegyezni, hogy aki még nem iskolás, annak eddig sem kellett fizetnie, akkor sem, ha elmúlt hatéves. Szintén nem szerepel a beterjesztett témák között a rászoruló családoknak és nyugdíjasoknak ígért téli húszezer forintos fűtési hozzájárulás, annak ellenére sem, hogy már javában tart a fűtési szezon. A kommunista Lukács szobrát védték, az államalapítóé viszont nem elég jó a baloldalnak Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd MINISZTERELNÖKI MEGBÍZOTT Orbán Viktor miniszterelnök országos közlekedési és közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízottá nevezte ki Tarlós Istvánt - tájékoztatott Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke csütörtökön. „Budapest volt főpolgármestere Magyarország legtapasztaltabb és legsikeresebb önkormányzati szakembere, akinek tudására és javaslataira a miniszterelnök és a kormány is igényt tart" - olvasható a közleményben. Közben az is eldőlt, hogy ki kapja Tarlós István fővárosi közgyűlési mandátumát. A Fidesz-KDNP-frakció tagja lett Ughy Attila, a XVIII. kerület volt polgármestere. A HELYZET Mégsem Karácsony Alig három héttel az önkormányzati választások után mindenki elgondolkodhat azon, mennyire volt komoly a fővárosban győztes balliberálisok ígérethalmaza és mekkora súlya van Karácsony Gergely újdonsült főpolgármester szavainak. Budapesten addig nem épül új stadion, amíg nincs minden kerületben CT-készülék - harsogta imitált rendíthetetlenséggel egyik fő kampányígéretét a Párbeszéd nevű egylet társelnöke, egészen október 13-ig. A választási győzelem után gyorsan meg is hirdette a stadionstopot, ami azt jelentené, hogy nem épülne meg a Nemzeti Atlétikai Központ sem. Ez a komplexum lenne a 2023-as, budapesti atlétikai világbajnokság központi helyszíne, ezért a világverseny hazai megrendezését is ellehetetlenítené Karácsony Gergely stadionmoratóriuma. A magyar sportélet azonban nem hagyta szó nélkül, hogy a kicsinyes politikai számítások, az irigység és a dilettantizmus veszélybe sodorja egy ilyen horderejű esemény budapesti lebonyolítását. Az új fővárosi vezetőség komoly presztízsveszteséget okozna az országnak, Budapestnek, a magyar sportdiplomáciának. Baji Balázs gátfutó és több ismert sportoló kampányt indított, melyhez egyre többen csatlakoznak, köztük a világklasszis úszónő, Hosszú Katinka is. „Még senki nem mondott olyat, hogy nem Budapest rendezi a vb-t. Mi azt szeretnénk, hogy ez ne is forduljon meg senkinek a fejében!” - olvasható a felhívásban. Hogy a hír eljutott-e a városházára is, nem tudni, de Karácsony Gergely csütörtök este - a megszokott határozatlanságát demonstrálva - visszalépett korábbi álláspontjától. Konkrétan így fogalmazott, érdemes szó szerint idézni: „Az én álláspontom az, hogy erre a stadionra nincsen szükség, de örülök annak, hogy ha erről kialakul egy társadalmi párbeszéd, és nyitott vagyok arra, hogy ha azok a fejlesztések, amelyek Budapest számára különösen fontosak, és az én programomban szerepeltek, hogy ha ezek is felkerülnek a megvalósítandó fejlesztések listájára, akkor nyitott vagyok arra, hogy ebben az ügyben is esetlegesen az álláspontomon is változtassak.” A főpolgármester a kompromisszumkészség etalonjaként próbálja eladni a gyengeségét, leplezni igyekszik, hogy amint ellenállásba ütközik, kihátrál korábbi, sziklaszilárdnak mondott álláspontja mögül. Az idézett nyilatkozata ugyanakkor átlátszó és meglehetősen álszent is, hiszen nem a sport és Budapest egyértelmű érdeke, a világbajnokság megrendezésének támogatása lebeg a szeme előtt, inkább a saját politikai lavírozása, a népszerűséghajhászás és a mögötte álló Gyurcsány-féle csapat sugallatai, feltételeket szab, méghozzá a saját programpontjainak, felelőtlen ígéreteinek megvalósításához követel kormányzati támogatást. Ez nem kompromiszszum, hanem tőrőlmetszett balliberális ravaszkodás. Most még nem tudjuk, mi lesz Karácsonyék döntése, de az már kijelenthető, hogy a szocialisták és az egykori SZDSZ szellemi utódjai semmit nem változtak. A sport-, főként a nagyobb tömegeket megmozgató, esetleg még nemzeti érzelmeket is gerjesztő, öntudatot erősítő események nekik idegen terepnek minősülnek, már-már a nacionalizmus veszélyét hordozzák. A magyar sikerek a társadalom kohéziós erejét növelik, ami nem illeszkedik az individualista, kozmopolita szemléletbe, amit a hazai ellenzék képvisel. A stadionstoptól pillanatnyilag félszívvel visszalépő főpolgármester a szimbolikus politizálásban is bizonyította már vezetői alkalmatlanságát, amikor Wass Albertet lenácizta, majd kénytelen volt korrigálni, bocsánatot kérni. És még csak Karácsony harmadik hetében járunk. KIS FERENC TOLLHEGYEN Pilhál György Szobrok Újraavatták a Nagy Imre-szobor helyére visszakerült Nemzeti vértanúk emlékművet. A dicsőséges tanácsszadizmus áldozatainak mementóját még 1934-ben emelték, ám 1945-ben lerombolták a visszaszivárgó utódok. Füredi Richárd szobrászművész és Kismarty-Lechner Jenő építész közös művének talapzatán ez olvasható: „A nemzet vértanúinak, 1918- 1919”. A másik végén sárkánnyal küzdő férfi áll, alatta a felirat: „A szovjet fegyverek árnyékában hatalomra került kommunisták által meggyilkolt, megnyomorított, tönkretett, elüldözött áldozatokra is emlékezve újraállította az Országgyűlés 2019-ben”.Egy 2011-ben elfogadott program értelmében a Kossuth téren és környékén vissza kell állítani a második világháború előtti építészeti állapotokat. Gróf Tisza István és gróf Andrássy Gyula miniszterelnökök szobra már korábban a helyére került - eredetijükből öntette Rákosi a városligeti Sztálint, amit a forradalmi tömeg 1956-ban zsűrizett.) Az újraavatáson Kövér László házelnök arról beszélt, hogy a nemzetköziséget hirdetők kezet emeltek a nemzet mellett jóban-rosszban kitartókra. Ez a DK-s Nyugatifény. hu hírportál olvasatában így hangzik: „Ömlött a trágyalé Kövér László szájából [...]”. (Korábban Gábor György, a portál sztárszerzője, mélyfilozófus is írt a szoborról: „A Nagy Imre helyére visszakerülő Nemzeti vértanúk emlékmű elviselhetetlen borzalom.” Szegény megrekedt Károlyi Mihálynál.) Eközben ellencsapás készül. A Fővárosi Közgyűlés keddi ülésén - az új főpolgármester javaslatára - felfüggesztheti az újlipótvárosi Szent István parkba tervezett Szent István-szobor munkáit. (Korábban itt Lukács György filozófus, kommunista kivégzőtiszt szobra állt.) Talán az utcai órákat is visszaállítják.