Magyar Nemzet, 2019. december (82. évfolyam, 249-272. szám)
2019-12-03 / 250. szám
Magyar Nemzet 2 BELFÖLD 2019. december 3., kedd Dömötör: Az MSZP ne nézze madárnak az embereket! A kormány a lakosság helyett Brüsszelre terhelné a klímavédelem kiadásait Józan ésszel felfoghatatlan, hogy a fővárosi baloldal ellenzi a szuperkórház építését - hangoztatták az Országgyűlésben kormánypárti politikusok. A Házban szó volt még a klímavédelemről, az oktatás, az egészségügy helyzetéről és az önkormányzati választás tapasztalatairól is. Bakonyi Ádám-Gabay Dorka Tóth Bertalan (MSZP) napirend előtt arról beszélt: a kormány kudarcára utal a pedagógusok demonstrációja, a klímatüntetés és az, hogy az orvosi kamarában új elnököt választottak. Szerinte a kormánypártok semmit sem tanultak az önkormányzati választásból, pedig az embereknek elegük van a Fidesz hatalmából, ami helyett esélyteremtő államra, magas szintű egészségügyre és oktatásra van szükség. Dömötör Csaba a válaszában hangsúlyozta: a klímavédelem fontos a kormány számára, csak míg a baloldal a lakosságra, addig a kabinet Brüsszelre és a szennyezést okozó nagyvállalatokra terhelné ennek költségeit. A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára emlékeztetett: 2010-hez képest 390 milliárd forinttal költenek többet pedagógusbérekre, az egészségügyre pedig 724 milliárd forinttal jut több, mint a szocialisták idején, akik pedagógusok, egészségügyi dolgozók ezreit bocsájtották el, iskolákat, kórházakat zártak be. Dömötör szerint az önkormányzati választás tanulsága az, hogy az ellenzéki vezetők első lépésként megemelték saját fizetésüket, és a múlt minden emberének helyet csináltak. Közben ingatlanadó, dugódíj bevezetését, a parkolási díjak emelését tervezik, ráadásul nem támogatják a szuperkórház megépítését. - Az egy dolog, hogy az MSZP semmit nem változik, de legalább ne nézzék madárnak az embereket - mondta Dömötör. Jakab Péter (Jobbik) azt hangoztatta, hogy hiába „darálta be” a törvényhozást, a médiát és az igazságszolgáltatást, a kormány el fog bukni a „rezsimépítés útján”, az önkormányzati választás ugyanis bizonyította, hogy az emberek gondolkodnak. Szerinte ezért most be akarják darálni a gondolkodást, az oktatási rendszert, a gyerekeket hatéves korban „belökik” az iskolába, hogy „felkészüljenek a rabszolgalétre”. Orbán Balázs úgy reagált, hogy az emberek valóban gondolkodnak, ezért ért el a Jobbik az európai parlamenti választásokon hat százalékot, míg korábban húszszázalékos támogatottságú párt volt. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára kiemelte: jövőre 645 milliárd forinttal több jut az oktatásra, mint 2010-ben, Magyarország az uniós átlag felett, a GDP majdnem öt százalékát költi erre a területre. 2010 előtt mindennek az ellenkezője történt, amiért egy olyan kormány volt a felelős, amelynek tagjai most a Jobbik szövetségesei - hangsúlyozta. Simicskó István (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány számos intézkedést tett az egészségügy területén, 2026-ig megvalósítja az Egészséges Budapestért programot, mégis sok kritikát kap. Szerinte ennek fényében nehezen érthető, hogy az új Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, nem támogatja a dél-budai centrumkórház építését. Az Emmi államtitkára a válaszában úgy fogalmazott: józan ésszel nem lehet felfogni, hogy az önkormányzati választás óta mi történhetett a fővárosi baloldali politikusokkal, amiért ellenzik a szuperkórház építését. - Érthetetlen, hogyan lehet egy százszázalékos kormányzati beruházással felépülő, teljesen új kórházra nemet mondani, ahol a mai modern egészségügyi ellátás legmagasabb színvonala valósulhat meg - fogalmazott Rétvári Bence. Az államtitkár emlékeztetett, hogy a szocialisták idején zártak be kórházakat és iskolákat Fotó: Mirkó István Ártatlannak vallotta magát Czeglédy Tagadta bűnösségét Czeglédy Csaba az általa irányított Human Operator Zrt. ügyének előkészítő ülésén a Szegedi Törvényszéken. A DK ügyvédjeként is dolgozó Czeglédy azt mondta, büszke arra, hogy kollégáival éves szinten húszezer embernek biztosítottak munkát, ugyanakkor bocsánatot kért vádlott-társaitól, mert bajt hozott a fejükre. A vádirat szerint a 2011-től működő, Czeglédy Csaba irányította bűnszervezet célja a döntően diákmunkaerő közvetítésével foglalkozó cég áfafizetési kötelezettségének csökkentése, valamint más közterhek, így a személyi jövedelemadó megfizetése alóli mentesülés volt. A vád szerint a bűnszervezet 6,215 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek, a politikus a bűncselekményekből legalább 387 millió forinttal gazdagodott. (MTI) Senyei György Barna lehet az OBH elnöke Áder János köztársasági elnök az Országos Bírósági Hivatal elnöki posztjára Senyei György Barna bírót javasolta - olvasható a parlament honlapján. Senyei György Barna az önéletrajza szerint a Fővárosi Ítélőtábla polgári-gazdasági ügyszakos tanácselnöke. Diplomáját a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerezte 1993-ban. 2012-től ítélőtáblás bíró, megbízott ítélőtáblás tanácselnök 2016-tól. (MTI) Bennfentes nyerheti a fővárosi pályázatot Baranyai Gábor Mindössze háromnapos pályázatírási és beadási határidőt adott meg a főváros új vezetése a legnagyobb cége, a Budapesti Városüzemeltetési Holding Zrt. (BVH) vezetői posztjára. A kiírás november 28-án került a Budapest.hu-ra, a jelölteknek pedig már tegnap délután 16 óra 30 percig be kellett adniuk a megfelelő dokumentumokat. Mivel előzetes értesítés, „bunda” nélkül három nap alatt nem lehetséges összeállítani komoly szakmai anyagot, ezért joggal feltételezhető, hogy a balliberális városvezetésnek már megvan a jelöltje a BVH élére. A főváros mostani vezetésének ugyanis létkérdés, hogy megbízható káder kerüljön a BVH vezérigazgatói posztjára, amit Karácsony Gergely főpolgármester az Mfor számára adott tegnap megjelent interjúban ki is mond: „A fővárosi cégek vezetőit majd az új vezérigazgatóval együtt választjuk ki. A gazdasági társaságok többségénél szerintem vezetőcsere lesz.” Karácsony korábban a Blikknek azt mondta: „Nem politikai alapon, hanem szakmai alapon fogunk választani, itt a pártok nem delegálnak, mint az igazgatótanácsokba, és nyilvános pályázatok alapján lesznek kiválasztva a cégvezetők. Tehát ide nekem senki ne jöjjön azzal, hogy neki ez a cég kell meg az, mert el fogom küldeni a fenébe.” Sőt azt is mondta: „Komolyan veszem azt, hogy ha bejön valaki az utcáról, komoly politikai támogatás nélkül egy olyan koncepcióval és olyan életrajzzal, ami alapján azt mondom, hogy gyerekek, ő a legjobb, akkor ő lesz!" Ilics it. Az előre lejátszott pályázatok azonban nem ismeretlenek Karácsony Gergely számára, akinek zuglói polgármestersége idején a parkolási tenderből kizárták az olcsóbb ajánlattevőt, hogy végül egy olyan céggel szerződjenek, amely miatt napi egymillió forintos veszteség érte a XIV. kerületet. Jogerős ítélet a Bunge-perben Felfüggesztett börtönt kapott a kitiltási botrányt előidéző Jogerősen két év, végrehajtásában három évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték az amerikai kitiltási botrányhoz vezető Bunge-ügyben Tábor Viktor András informatikai vállalkozót. Az ügy koronatanúja, Torba Tamás robbantotta ki az emlékezetes kitiltási botrányt, ami a vádhatóság szerint nagyon sokat ártott az országnak, ezért az egyetlen vádlottat letöltendő szabadságvesztéssel sújtotta volna - hiába. Szemán László János Bár a fellebbviteli főügyészség letöltendő szabadságvesztést tartott indokoltnak Tábor Viktor András esetében, mivel az ügy nagyon sokat ártott az országnak, ám az informatikai vállalkozót az első fokon kétszer is meghozott, két év, három évre felfüggesztett szabadságvesztés jóváhagyásával ítélte el jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla. Tábort 2016. június 7-én, majd a megismételt elsőfokú eljárásban idén március 13-án is két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék. Az ítéleti tényállás szerint Tábor vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedést követett el azzal, hogy 2014 májusában saját, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) is dolgozó cége rendezvényén azt állította az amerikai étolajgyártó Bunge Zrt. lobbistájának, Torba Tamásnak: kétmilliárd forintért eléri hivatalos személyeknél, hogy az étolaj áfája 27-ről 5 százalékra csökkenjen, és a vetélytársának számító Glencore áfa-visszaigénylését visszatartsa a NAV. Az ajánlat színlelt volt, ám a terhelt valós érdekeket képviselt, megbízója azonban ismeretlen maradt az eljárásban. A per során kiderült, hogy Tábor és a Bunge-val szerződésben álló cég munkatársa, vagyis lobbistája, a per koronatanúja, Torba Tamás jó barátok voltak. Az ítélet indoklása szerint a vádlott tisztában volt azzal, hogy barátja akkor már régóta sokat tett az áfacsalások visszaszorításáért, az őt foglalkoztató cég is ennek érdekében szerződött az étolajipari társasággal. Ennek ellenére - a tanú vallomása szerint - a céges rendezvényen hangzott el az ajánlat, amely úgy szólt, hogy a kétmilliárd forintot több számla elle ügy vádlottja néven „a Századvég-csoporthoz tartozóan kellene kifizetni”, a vádlott pedig konkrétan megnevezte Heim Pétert, aki akkoriban a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke volt. A perben egyébként igazolódott, hogy Heim és Tábor között semmilyen kapcsolat nem volt. A lobbista, koronatanú Torba Tamás, a Magyar Nemzet, illetve az Echo TV egykori munkatársa annak ellenére kezdte ellenőrizni a Tábor által mondottakat és kezdeményezett találkozót a Bunge képviselőjével, hogy biztosra vette, a cég vissza fogja utasítani az ajánlatot. Az üzenet hallatán a Bunge Zrt. vezetője felháborodva elzárkózott az ajánlattól, és közölte, korrupcióban nem vesz részt a cég. Ezt követően Torba elment az amerikai nagykövetségre, és velük is közölte az ajánlatot, ami aztán kirobbantotta 2014 októberében a kitiltási botrányt. Emlékezetes: az André Goodfriend által ideiglenesen vezetett amerikai nagykövetség és az ellenzék hónapokig zajló korrupciógyanús ügyet generált a kormány körül, aminek közvetlen következménye az állítólag szintén kitiltott Vida Ildikó NAV-elnök lemondása volt. Arról ma sincs hitelt érdemlő információ, hogy ki az a hat személy, akit állítólag kitiltottak az Amerikai Egyesült Államokból.