Magyar Nemzet, 2020. szeptember (83. évfolyam, 204-229. szám)

2020-09-05 / 208. szám

8 KÜLFÖLD Magyar Nemzet 2020. szeptember 5., szombat Navalnij-ügy: Moszkvától vár választ a NATO OROSZORSZÁG Munkatársunktól A NATO minden szövetséges országa elítéli az Alekszej Navalnij orosz ellen­zéki politikus ellen elkövetett gyilkos­sági kísérletet, amely nem pusztán egy személy elleni támadást jelent, hanem az alapvető demokratikus értékek elle­ni támadásnak számít - jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben, az Észak­atlanti Tanács rendkívüli ülését köve­tően tegnap. Jens Stoltenberg (képün­kön) kiemelte, a vegyi fegyvernek szá­mító novicsok típusú idegméreggel vég­rehajtott gyilkossági kísérlet a nemzet­közi jog súlyos megsértésének számít. A gyilkossági kísérlet elkövetőit el kell számoltatni - emelte ki. A főtitkár sze­rint a NATO-tagállamok egyetértenek abban, hogy Oroszországnak súlyos kér­désekre kell választ adnia. A német szövetségi kormány szer­dán adta hírül, hogy Alekszej Naval­nij szervezetében a harci idegmérgek csoportjába tartozó anyagot mutattak ki a német klinikai vizsgálatok folya­mán. A Vlagyimir Putyin orosz elnök legfőbb bírálójaként is ismert politikus augusztus 20-án egy Moszkvába tartó repülőn lett rosszul. Az orosz orvosok tagadták, hogy Navalnijt megmérgez­ték volna. A kómában lévő politikust augusztus 22-én Berlinbe szállították, és megkezdték klinikai kezelését. Orvo­sai szerdán azt állapították meg, hogy minden kétséget kizáróan idegmérget juttattak a szervezetébe. - Alekszej Navalnij ügyében ak­kor indul nyomozás, ha megerősítést nyer az az információ, hogy a szerve­zetében méreganyagot találtak - jelen­tette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvi­­ Fotó: Reuters veje tegnap Moszkvában. Mint mond­ta, Moszkva párbeszédre számít a né­met féllel, és adatokat vár, amelyek elő­segítenék az orosz belügyi szakemberek vizsgálatát az ügyben. A szóvivő azt is közölte, hogy a belarusz rádióelektro­nikai katonai hírszerzés által elfogott Varsó és Berlin közötti telefonbeszél­getésben „világosan arról van szó, hogy ez (a mérgezés-ügy) egy hamisítvány”. SZANKCIÓKAT KÖVETELNEK Több mint száz európai parlamenti kép­viselő szankciók bevezetésére szólította fel tegnap nyílt levélben Josep Borrellt, az EU külügyi és biztonságpolitikai fő­képviselőjét az orosz ellenzéki politiku­sokkal és újságírókkal szemben elköve­tett merényletek felelősei ellen. A kép­viselők hangsúlyozták, erősen kételked­nek az orosz hatóságok hajlandóságá­ban, hogy a Navalnij-ügyet megfelelően kivizsgálják, utalva arra, hogy a meg­gyilkolt oknyomozó újságíró, Anna Po­­litkovszkaja és a novicsokkal megmér­gezett korábbi kettős ügynök, Szergej Szkripal ellen elkövetett támadásokat követő orosz vizsgálatok nem hoztak kielégítő eredményt. (MTI) Már verik a harci dobokat Egeresi Zoltán szerint nem fenyeget háború Athén és Ankara között­ ­ Egy NATO-tagállamok közötti fegyveres konfliktusnak rendkí­vül komoly nemzetközi következményei lennének. Ezt már az Egye­sült Államok sem hagyhatná - mondta lapunknak Egeresi Zoltán, a Stratégiai Védelmi és Kutatóintézet kutatója azzal kapcsolatban, hogy kezd eldurvulni a Földközi-tenger keleti medencéjében kiala­kult görög-török csetepaté, a gázkincsek körüli marakodás. FÖLDKÖZI-TENGER László Dávid Hulusi Akar török védelmi miniszter sisakot nyomott a fejére, bepattant egy kétüléses F-16-os hátsó fülkéjébe, nagy robajjal a levegőbe emelkedett, és két másik vadászgép kíséretében szelte az eget. A kötelék látványos repülése során jelképes módon áthúzott a pa­­nakkalei mártírok emlékműve előtt is, amely az 1915-ös gallipoli csata hősei előtt tiszteleg, akik az I. világháború­ban megvédték a Dardanellák-tenger­­szorost az ostromló brit és francia csa­patok ellen. A tárcavezető persze nem sétare­­pülőzni jár az F-16-osokkal. Hivata­losan a pilóták éves kiképzését nyitotta meg ünnepélyesen, ugyanakkor a világ­hálóra feltöltött bemutatója valójában üzenet is volt. Ugyan leszögezte, hogy Törökország nem a feszültséget kelti, csupán jogait és érdekeit védi, közben azért kicsit veri a harci dobokat. Rá­adásul az erődemonstráció éppen né­hány nappal azután történt, hogy a tö­rök hadsereg egy nyilvánosságra hozott felvétellel büszkélkedett el azzal, hogy F-16-osaik Top Gun-szerű légi vadá­szatban fogták el a Krétáról Ciprus felé tartó görög F-16-osokat. Édes lehetett a bosszú, hiszen májusban még Athén vágott oda hasonló videóval: azon Mi­­rage-2000-seik hajtják el az alkalmat­lankodó török vadászgépeket. Hogy kinek üzent a védelmi minisz­ter? Törökország az utóbbi időben a Föld­közi-tenger keleti medencéjében szinte mindenkivel összeakasztotta a bajszát. A kiújult feszültség forrása az, hogy az elmúlt évtizedben jelentős gázkincse­ket tártak fel Egyiptom, Izrael és Cip­rus térségében, ami alaposan átrajzol­ta a térség energiatérképét. A felfede­zésre építve a három ország kapcsola­tai látványosan javulni kezdtek, és hogy a gázból Európába is jusson, bevonták az üzletbe Görögországot is. Törökor­szágnak viszont így egyetlen szelet sem jutott a tortából: sem a gázból, sem a tranzitból nem kapott. Csakhogy ebbe nem hajlandó bele­törődni. Az országok körüli vizek ha­tárait ugyanis a tengerjogban az úgy­nevezett kizárólagos gazdasági övezet jelöli ki. Hogy ezek hol húzódnak, nem mindig egyértelmű. Törökország magá­nak követel bizonyos területeket, azért avatkoztak be Líbiában is, hogy a tripoli kormánnyal újraosztva a tengeri hatá­rokat legitimálják saját igényeiket. Kü­lönösen érzékeny Ciprus esete: az or­szág egy 1974-es puccsot követően két részre szakadt, miután a török lakosság védelmében a török hadsereg is beavat­kozott, és elfoglalta a sziget 37 száza­lékát. Az uniós tag görög ciprióták ra­gaszkodnak hozzá, hogy a felségvizei­ken talált természeti kincsek sorsáról kizárólag ők rendelkezzenek. A török ciprióták szerint viszont a haszon egy része őket is megilleti. A gázkincsek körüli marakodás vi­szont kezd eldurvulni. Recep Tayyip Erdogan török elnök eddig sem riadt vissza a kemény szavaktól, volt, hogy banditáknak és tengeri kalózoknak ne­vezte a Ciprus körül próbafúrásokat vég­ző nemzetközi vállalatokat. Most ennél is továbbment. Múlt hét vasárnap Tö­rökországban egy másik fontos törté­nelmi eseményt is ünnepeltek: a győ­zelem napját, a függetlenségi háború­ban vívott 1922-es dumlupinari csatát, melyben tönkreverték a görög csapato­kat. - Vajon a görögök tudják, hogy mi történhet velük a kapzsi és inkompe­tens vezetőik miatt? A franciák tisztá­ban vannak azzal, hogy nekik kell megfi­zetniük az árát a kapzsi és inkompetens vezetőik döntésének? - kérdezte ünne­pi beszédében, figyelmeztetve, hogy ők készek meghozni a szükséges áldozatot. A csatát egyelőre csak szavakkal vív­ják, de az Európai Unió már lehetséges szankciókkal is fenyegetőzött, sőt már a hadseregek is mozgásba lendültek - Törökország nemrégiben nagyszabá­sú hadgyakorlatot szervezett a térség­ben. A görög haderő is gyakorlatozott, amihez Olaszország, Ciprus és Fran­ciaország is csatlakozott, de a kiter­melésben ugyancsak érdekelt franciák már korábban megerősítették katonai A megosztott Ciprus jelenlétüket a térségben. Beszálltak a játékba a nagyhatalmak is. Oroszor­szág ugyancsak bejelentette, hogy a kö­zeljövőben a haditengerészete két lő­­gyakorlatot is tart a térségben. Érde­keik itt egyeznek: mivel jelenleg az oro­szok adják Európa gázellátásának ja­vát, jól jön nekik, ha zavarhatják a más forrásból érkező gáz útját. Az Egyesült Államok - amelynek vállalatai szin­tén ott legyeskednek a gázmezők kö­rül - pedig éppen mostanra időzítet­te a bejelentést, hogy részlegesen fel­oldja a fegyverembargót Ciprus ellen, amelyet még 1987-ben vezetett be a sziget újraegyesítésének reményében. Vajon berobbanhat a puskaporos hor­dó? Elképzelhető, hogy NATO-szövet­­ségesek háborúba kezdjenek? - Nem! - zárja rövidre a felvetést a Magyar Nem­zet kérdésére Egeresi Zoltán. A Straté­giai Védelmi és Kutatóintézet kutatója ezután úgy pontosított: már most is há­ború zajlik, csak éppen a jelképek szint­jén.­­ Ennek volt példája az isztambuli Hagia Szophia vagy a Chora-templom mecsetté alakítása, a Bizánci Biroda­lom hadseregét megsemmisítő 1071-es manzikerti csata vagy a győzelem napjá­nak nagyszabású megünneplése­­ sorol­ta a „hadmozdulatokat”. Hangsúlyozta azonban, hogy ezek legfeljebb nyomás­­gyakorlásnak jók, de egy háborút alig­ha kockáztatnának meg a felek. Ahol ilyen feszült a helyzet - hadse­regek néznek egymással farkasszemet és vadászgépek kergetőznek -, ott azonban ugrásszerűen megnő az esély a hibára, ami végzetesnek is bizonyulhat. Hogy ilyen ne fordulhasson elő, csütörtökön Jens Stoltenberg NATO-főtitkár török és görög vezetőkkel beszélt, megegyez­ve abban, hogy kidolgoznak valamilyen mechanizmust a balesetek elkerülése érdekében.­­ Egy NATO-tagállamok közötti fegyveres konfliktusnak rend­kívül komoly nemzetközi következmé­nyei lennének. Ezt már az Egyesült Ál­lamok sem hagyhatná - folytatta a ka­tonai szövetség szerepének értékelésével a Törökország-szakértő. Viszont emlé­keztetett rá, hogy egyszer már majdnem háborúig fajult a szembenállás: 1996- ban, amikor két vitatott hovatartozá­­sú, kietlen sziget miatt akadtak össze a görögök és a törökök. Hogy akkor mi lehet a helyzet meg­oldása? Egeresi Zoltán szerint rövid tá­von semmi, legfeljebb - akár német köz­vetítéssel - egy időre jegelik a konflik­tust.­­ Egy kompromisszumos megol­dás lenne a megnyugtató, de egyelőre mindenki emeli a tétet. A görögök po­zíciója viszont jobb, hiszen több a szö­vetségesük - latolgatta a forgatóköny­veket. A Törökország-szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a harcias re­torikával Recep Tayyip Erdogan kivá­lóan eltereli a figyelmet a belső problé­mákról, köztük a koronavírusról. - Ha az Európai Unió túl keményen lép fel, akkor a nyugatos törökök is úgy fog­ják érezni, hogy az országukat támad­ják - mutatott rá egy másik lehetséges hatásra. Egyúttal emlékeztetett rá, hogy Törökország már februárban is kiját­szotta a „migránskártyát”, amikor meg­nyitotta szárazföldi határait Görögor­szág felé a bevándorlók előtt.­ ­ Török F-16-osok szállnak a magasba. A felfedezett gázlelőhelyekért folyik a harc Forrás: Twitter Ciprus görög irányítás alatt álló része ENSZ- ütközőzóna (zöld vonal) Észak-ciprusi Török Köztársaság (kizárólag Törökország ismeri el) • Yeni Erenköy • Yeni Iskele Dipkarpaz Grafika: Magyar Nemzet Brit szuverén támaszpontok ÚJABB SZÓCSATA Görögország csak akkor kezd tárgyalásokat Törökországgal a tengeri határokról a Földközi-tenger keleti medencéjében, ha a török fél felhagy a provokációval - jelentette ki tegnap Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő. Görögországnak szándékában áll tárgyalni az égei-tengeri határokról a nemzetközi jog alapján, de nem úgy, hogy közben Törökország fenyegetőzik - szögezte le Micotákisz. A kormányfő hozzátette, hogy külügyminisztere levelet fog átadni az ENSZ főtitkárának Athén álláspontjáról. Megerősítve a görög álláspontot, Mevlüt Pavutoglu török külügyminiszter tegnap azt mondta, hogy görög hivatali kollégája, Níkosz Déndiasz nem fogadta el a török-görög tengerjogi kérdések rendezését célzó, előfeltétel nélküli tárgyalásokra vonatkozó török javaslatot.­­ Görögország ismét megmutatta, hogy nem a párbe­széd híve az ügyet illetően - vélte ankarai sajtótájékoztatóján a török diplomácia vezetője. Mint fogalmazott: „Ha azt várják, hogy lemondunk az összes jogunkról azért, hogy tárgyalhassunk velük, akkor az nem fog megtörténni." (MTI)

Next