Magyar Nép, 1924 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1924-01-06 / 1. szám
1924. jan. 5. Magyar Nép együtt élő testvérnemzetekkel való megértés, áldások béke friss reményében kezd hozzá az uj esztendőben az uj cél megvalósításához. Első dolga ebben a nagy munkában neki is a számbavétel kell hogy legyen. Meg kell állapitnia, hogy országszerte hányan vagyunk olyan magyarok, akik hazánk javára, a magunk boldogulására tőlünk telhetőleg dolgozni akarunk. Ennek a nagy munkának a végzésére állította fel a Magyar Párt az országos központi irodáját, mely Isten segedelmével, a jó érzésűek támogatásának reményével most kezdte meg új irányú működését. Legyen rajta a szívekben megértő testvéri szeretet ébredésének, a nemzet boldogulásának és a Hon felvirágzásának áldása. Fekete Nagy Béla: »KÜLFÖLDI Miféle kérdéseket vesz át az óévtől az újév a külső politikában ? Az újesztendő a világpolitikában aggasztó ellentétekkel titkos és nyílt versengésekkel és ezekből származó bizonytalansággal köszönt be. A nagyantant vezető hatalmai még hivatalosan nem szakítottak egymással, de a különböző érdekek már sok tekintetben egymás ellen sorakoztatják őket. Anglia helyzetét az új választások teljesen megváltoztatták. Itten a kérdés súlya azon van, hogy az új választások alapján kialakuló kormány követni fogja-e elődeit a francia politika támogatásában vagy hathatósabban emeli fel szavát Középeurópa rendjének megteremtésére. Ma még ebben a tekintetben a teljes bizonytalanság uralkodik. Egyelőre azt sem lehet tudni, hogy a konzervatív kormányt Lloyd George felfogása alatt álló liberális kormány váltja e föl, vagy a mukáspárt Ramsay Macdonalddal az élén. Valami fontos átalakulás mindenesetre készül, mert Franciaország lázas tevékenységet fejt ki abból a célból, hogy Anglia teljes elszakadásának következményeit ellensúlyozza. Még Németországgal is tárgyalásokba bocsátkozott, de természetesen ezeket most sem igen veszi komolyan. Nagyobb jelentősége van annak, hogy Franciaország jónak látta — éppen mostan — belsőbb szövetséget kötni Csehországgal. Sőt olyan lépésre szánták el magukat a büszke, diadalmas franciák, amilyenre pár hónappal ezelőtt még gondolni sem lehetett volna. Mind több bizonyíték szól amellett, hogy szövetkezni akarnak a sokszor megvetett és lebecsült Oroszországgal. A francia és orosz lapok feltűnő melegséggel írnak ennek a szövetségnek a szükséges voltáról. Egyébként a szövetség elsősorban Anglia ellen irányul. Hogy a franciákat mi sarkalja az angolokllan, az a fentiekből eléggé kitetszik. De mi készteti Oroszországot angol-ellenes szövetkezésre ? Erre a kérdésre éppen mostanában kapjuk meg a feleletet. Ázsiában, Anglia indiai birtokai és az oroszok birtokai között van egy kis ország: Afganisztán. A két nagyhatalom heves vitába keveredett amiatt, hogy melyik vonja befolyása alá a közbülfekvő kis szomszédot. Már csapatok felvonulásáról, kölcsönös fenyegetésekről olvasunk. Nyilvánvaló, hogy az ázsiai súrlódások okozzák, hogy Oroszország kész Franciaország angol-ellenes politikája mellé szegődni. Természetes, Anglia sem nézi tétlenül a fejleményeket. Nemrégiben irtunk róla, hogy megszerezte magának ez olasz-spanyol szövetség támogatását. Minként az érdekel főként, hogy a készülő viharban milyen szerepet fog játszani a kisantant. A csehek és a szerbek persze nagy örömmel állanak olyan szövetség mellé, amelyben főpártfogóik, a franciák és a szláv rokonaik , az oroszok együtt vannak. De milyen álláspontra helyezkedik Románia ? Hiszen jelenleg Romániának védő- és dacszövetsége van a lengyelekkel az oroszok ellen. Besszarábia kérdése és az általános szláv veszedelem is az orosz-ellenes magatartást ajánlja számára. Követheti-e tehát a cseheket és a szerbeket az orosz érdekek támogatásában ? Ez a kérdés ad nagy jelentőséget azoknak a tárgyalásoknak, amelyeket a kisántant államai az újév első heteiben Belgrádban fognak folytatni. Itt fog eldőlni, hogy megmarad e a kisántánt a mai összetételében s ha csatlósa marad-e a francia politikának, vagy az angol—olasz—spanyol csoport felé tolódik el egyikmásik tagja. Összefoglalva a fentieket, az újév legelső felében a következő kérdésekre várunk feleletet: — Milyen kormánya lesz Angliának? — Megtörténik a szakítás külsőleg is a franciák és angolok közt? — Sikerül-e a franciáknak szövetkezni az oroszokkal ? — Elmérgesedik-e a viszály Anglia és Oroszország közt Afganisztán ügyében? — A belgrádi konferencia megerősíti®, vagy lazítja a kisántánt összetartását? Külön-külön is fontos kérdések, de együttsen a művelt emberiség legközelebbi jövendőjét rejtik magukban. Méltóak arra, hogy aggódó figyelemmel várjuk a feleleteket, amiket az idő fog rövidesen megadni. Japánban is inog a föld. Ezt a kifejezést ezúttal képzetesen használjuk. Japánban ugyanis nemcsak a föld háborog, hanem a lakosság is. A forradalmi szellem, amely végig dúlta Európa országait s amely ma is dühöng Mexikóban és alig csillapodott le Kínában, Japánba is átharapódzott. A forradalom erő megnyi- 3