Hetényi Piroska: Személynévhasználat Petőfi költészetében - Magyar Névtani Dolgozatok 29. (Budapest, 1983)

Föltehetjük a kérdést, miért kellett Az apostol főhősének pont az év utolsó napján születnie? A válasz egyszerű: azért, mert Szilveszter Petőfi Sándor személyes megjelenítője a műben, s Petőfi Sándor Szilveszter napján született. A Szilveszter szó egyébként latin eredetű, jelentése er­dei, erdő mellett lakó férfi. A Szilveszter név Petőfi korában nem tartozott a népszerű nevek közé. Teljesen nyilvánvaló te­hát, hogy sem a név előfordulási aránya, sem a jelentése nem indokolta Petőfi névválasztását. Egyértelműen arról van szó, hogy Petőfi Sándor azonosította magát a művében ábrázolt ple­bejus forradalmárral, s ezt az azonosulást a névválasztással meg is erősítette, ki is fejezte. A másik szereplő, akit Petőfi megnevez az Az apostolban, a vak Tamás. Szilveszter versbeli önkéntes szülei így morfondí­roznak a csecsemő felett: "...Hét-nyolc esztendő alatt Olyan tolvaj lesz mint a Krisztus. Dicsőséges tolvajjá nevelem! Szó, ami szó, már ahhoz értek, Hogyan kell fiút nevelni, Értek hozzá, mint senki más. A vak Tamást is én neveltem, Kit a minap kötöttek föl... Ez volt a tolvaj: félszemi volt, S mégis meglopta az ezerszemű Istent is. - Kisfiam, ne félj, Belőled sem lesz kontár, esküszöm." Ebből a részletből úgy tűnik, tulajdonképpen teljesen vé­letlenül választotta Petőfi Tamást a felkötött tolvaj nevéül. Meglehet, Petőfi névválasztásában nem volt tudatos elem, mégis elképzelhető, hogy ez a választás nem volt teljesen véletlen. Hoha Petőfi a Coriolanust fordította, mégsem lehetett ne­ki idegen a Lear király világa, s ennek egyik talányos figurá­ja a szegény Tamás, aki a száműzött királyt kíséri. Tamás /aki­ről később kiderül, hogy nem is Tamás, csak játssza a vak Ta­mást - de ez, számunkra most különösen hasznos, hiszen bemutatja.

Next