Magyar Nőorvosok Lapja, 1982 (45. évfolyam, 1-6. szám)
1982-11-01 / 6. szám
Magyar Nőorvosok Lapja 45. 493-498. 1982. A Szentes Városi Tanács Kórház-Rendelőintézet Szülészet-Nőgyógyászati Osztálya (osztályvezető főorvos: Weszelovszky Iván dr.) és a Szeged megyei Városi Tanács Kórház Gyermekosztálya (osztályvezető főorvos: Pataki Lajos dr.) közleménye Szülés előtt adott dexamethason hatása az újszülöttkori idiopathiás respirációs distressz szindróma (IRDS) morbiditására és mortalitására * WESZELOVSZKY IVÁN dr., B. NAGY ZOLTÁN dr. és GYÖRFI MÁRIA dr.* Közlésre elfogadva: 1982. V. 19. A hazánkban megszervezett és jól működő Perinatális Intenzív Centrumok adatai szerint 1978-ban 1179 idiopathiás respirációs distressz szindrómás (továbbiakban IRDS) újszülött közül csaknem 500 — 41,8% — meghalt [15]. Az USA-ban évenként 100 000 újszülött betegszik meg IRDS-ben és 11 000 meghalt [23]. A hazai koraszülés-gyakoriságot és születésszámot figyelembe véve, évente mintegy 15 000 újszülött potenciálisan veszélyeztetett IRDS szempontjából. Buckingham [3] vetette fel teoretikusan először a lehetőségét annak, hogy a kórkép középpontjában álló elégtelen mennyiségű felületaktív anyag szintézise, mellékvesekéreg szteroidok adásával serkenthető. Liggins [7, 8] állatkísérletei, majd klinikai megfigyelései biztató eredményekről számoltak be a kórkép mellékvesekéreg szteroidokkal történő megelőzéséről. Az elmúlt évek során több kutatócsoport számolt be a különböző glükokortikoidok IRDS prevenciójáról [4, 6, 5, 11, 17, 20, 24, 25, 26, 27]. Célunk volt vizsgálni, hogy az általunk kedvező tulajdonságai miatt választott szteroid, a dexamethason (Oradexon, Organon), milyen mértékben befolyásolja az IRDS morbiditást és mortalitást. Elemeztük, hogy a gyógyszer egyszeri vagy ismételt adása mellett, az IRDS morbiditás és mortalitás hogyan alakul a gesztációs hetekkel, az újszülött súlyával, a szezonalitással, az újszülött nemével, a burokrepedés és szülés között eltelt idővel, valamint a szülés lefolyásával kapcsolatban. Anyag és módszer 732 anya-újszülött párt magába foglaló klinikai anyagunkat két részre bontottuk: az Oradoxon kezelésben részesült anyák újszülöttjei képezték a kezelt csoportot (n = 346), a szteroid profilaxisban nem részesült anyák újszülöttjeiből állítottuk össze a kontrollcsoportot (n . 386). A kezelt csoportot a Szeged m. V.T. Kórház Szülészeti Osztályán szült 4090 szülésből, az ún. idegen kontrollcsoportunkat azonos időszakban a Szentes Megyei Kórház Szülészeti Osztályán lezajlott 2318 szülésből választottuk. Az idegen kontrollcsoport kialakítását az tette szükségessé, hogy a dexamethason kezeléssel kapcsolatos megfigyeléseink szerint ez a szteroid hathatós eszköze az IRDS megelőzésének és így etikailag erősen kifogásolhatónak tartottuk volna, ha kísérleti célból számos újszülöttet kizárunk a prevenció lehetőségét sejtető kezelésből A két csoport így azonos megye területén, egymástól 50 km-re fekvő két város kórházának beteganyagából származott. A terhes populációt tekintve geográfiai, meteorológiai, tápláltsági, foglalkozásbeli különbség nem volt a két város között. A különbség a két intézet között annyi volt, hogy a vizsgálati időszakban a szentesi kórházban még nem alkalmaztak sem szteroidot, sem más gyógyszert az IRDS megelőzésére. Kezelt csoportunkban - tehát Szegeden - a szteroid adásának javallatai: koraszülés (26-37. hét), elektív császármetszés, IRDS szempontjából terhelős körülmények (pl. diabetes, placenta praevia stb.) gesztációs hetektől függetlenül pulmonális éretlenségre utaló laboratóriumi adatok. ♦Bódis Lajos c. egyetemi tanár 65. születésnapjára. »Jelenlegi munkahely: Szeged megyei V. T. Gyermekkórház Anya és csecsemővédelmi Szolgálat