Magyar Nőorvosok Lapja, 1989 (52. évfolyam, 1-6. szám)

1989 / 3. szám - SZÜLÉS - Veszelovszky Iván - B. Nagy Zoltán - Szabó András: Összehasonlító megfigyelések hagyományos és szülőszéken történő szülés között

SZÜLÉS Magyar Nőorvosok Lapja 52. 152—154. 1989. Összehasonlító megfigyelések hagyományos és szülőszéken történő Szülés között VESZELOVSZKY IVÁN DR. B. NAGY ZOLTÁN DR. SZABÓ ANDRÁS DR. A Szentes Városi Tanács Kórház-Rendelőintézet (igazgató: Bod Péter dr.) Szülészet-Nőgyógyászati Osztálya (főorvos: Weszelovszky Iván dr.) közleménye Összefoglalás: A szerzők 1985 óta alternatív lehetőségként ülő testhelyzetben is vezetnek szü­léseket a „Century Birthing Chair” szülőszéken. 1986. január 1-jétől 500 szülőszéken történő szülés tapasztalatairól számolnak be. Az ülve szülés fiziológiáját figyelembe véve különböző pa­ramétereket hasonlítottak össze hagyományos kőmetsző helyzetben történő szülésekkel. Ele­mezték a kitolási szak hosszának alakulását, az Apgar statust, a felsírás idejét másodpercekben, a köldökzsinór artériás és vénás vér pH alakulását, valamint a postpartális III. napon a gyermek­ágyas Hbg-, Htk-szintjét. Megállapították, hogy szignifikáns különbség egyik paraméternél sincs. A köldökzsinórvér pH-ja, a felsírás ideje, a magzati státus szülőszéken vezetett eseteiben kedvezőbb, míg a gyermekágyasok vérképe valamivel rosszabb. A vajúdók véleményét riport formájában mérték fel, és főleg ismételten szülő nőknél egyértelműen azt tapasztalták, hogy az ülve szülés a gravida szempontjából kedvezőbb: a szülőszék kényelmes, rajta könnyebb nyomni és „mindent látva” jobban átérezni az anyává válás nagy pillanatát. Kulcsszavak: szülőszék, hagyományos szülési pozíció, ülve szülés Évezredeken keresztül a vajúdás és a szülés külön­böző pozíciókban zajlott le. Az álló, a guggoló testhely­zetben való szülést a későbbiek során a szülőszékek kü­lönböző formáinak alkalmazása segítségével az ülve szülés váltotta fel 17]. A XVII. században a francia szülészek, Mauriceau és követői alkalmazták a később viágszerte elterjedt fekvő testhelyzetben vezetett szülési módszert. A fek­vő, vagyis horizontális szülési pozícióval szemben a XX. században is különböző időpontokban felbukkant a szülőszék, mint eredeti próbálkozás a szülési technika javítására [1, 2, 4]. 1974-ben Housholder [3] úgy nyi­latkozott, hogy a szülőszéket nem fogják sokáig a mú­zeumba száműzni, hanem egyszer újból elfoglalja he­lyét a szülészeti fegyvertárban. 1985. I. félévében be­szerzésre került osztályunkra egy amerikai gyártmányú „Century E—Z Birthing Chair” szülőszék. Alkalmazá­­sával kapcsolatos tapasztalatainkról szeretnénk beszá­molni, mivel tudomásunk szerint hazánkban ezen idő­pontban szülészeti osztályokon szülőszéket nem alkal­maztak. Anyag és módszer kihasználva azon adottságot, hogy Szentes V. T. Kórház Szülé­szeti-Nőgyógyászati Osztálya egymástól független két különálló épületben, két párhuzamosan működő két-két szülőágyas szülőszo­bával üzemel, a szülőszéket az „A” részleg szülőszobájába helyez­tük el (itt szülésszám évi 500, „B” részleg szülőszobáján évi 700). Az „A” részleg vajúdói alternatív lehetőségként választhatták a szülő­széken szülést. Az esetek zömében vajúdás előtt a gravidáknak be­mutattuk a szülőszéket (beleülhettek, hidraulikáját kipróbálhat­ták). A vizsgálatba érett, kihordott terhességeket vontunk be, gesz­­tációs kor 37—41. hét között volt. A szülések döntő többsége spon­tán indult. Amennyiben szülésindukcióra került sor, az indukciót burokrepesztéssel kezdtük, majd latenciaidő után Oxytocinos infu­­sióval folytattuk, illetve az észlelést cardiotokograph-fal végeztük. Kontrollként a „B” részlegen azt a szülést választottuk, mely pari­tásban egyezett és a szülőszéken szülést időben közvetlenül követte. Vizsgáltuk a kitolási szak hosszát, a fej kigördülése és az első erőtel­jes felsírás közti időt másodpercben, és közvetlen a szülés után még in utero placenta mellett köldökzsinór artériát és vénát megpingál­­va a pH-t. A harmadik postpartális napon vérkép kontrollként az anyai haemoglobin és haematokrit szintet ellenőriztük. Közvetlen szülés után interjú módszerrel igyekeztünk tájékozódni a szülő nők véleményéről — első szülésnél a szülőszéken való szülésről általá­ban, többedszer szülőnél összehasonlítva a hagyományos és ülve szülést. A szülőszéken szülés észleléséről külön adatlapot szerkesz­tettünk, melyen a mért paramétereken kívül a szülő nő véleménye mellett a szülést vezető személyzet véleményét is feltüntettük. Amennyiben a szülés a szülőszéken nem zajlott le, úgy ennek okát is jelöltük.­­Az első 200 szülés tapasztalatait felhasználva a methodi­­kát két helyen módosítottuk. A kemény szülőszéken általában 30 percnél hosszabb ideig ülni kényelmetlen, így a szülőszékbe a vajú­dót általában üregben levő fejnél helyeztük. A függőleges testhely­zet, a pangó lágyrészek miatt a vérveszteség csökkentésére a szülő nőket közvetlenül a szülés után a szülőszékkel vízszintes helyzetig megdöntöttük — a lepényi szakot már ebben a helyzetben vezettük — így a vérveszteséget igen kedvező módon tudtuk befolyásolni.) Eredményeink Az 1986. január 1. és 1988. június 30. közötti idő­szakban — míg szülőszéken az első 500 szülést észlel­tük — a Szentes V. T. Kórház Szülészet-Nőgyógyászati Osztályán 2754 szülés zajlott le, ebből az „A” részleg szülőszobáján 1244. Ikerszülés szülőszéken nem zaj­lott, a zömében koponyatartás mellett a szülőszéken négy medencevégű szülést is vezettünk. Habár igye­keztünk a pathológiás szüléseket hagyományosan ve­zetni, öt alkalommal a szülés gyors befejezése érdeké­ben kimeneti vacuum extractióra kényszerültünk, de ez a szülőszéken sem jelentett különösebb nehézséget. CTG-s ellenőrzés során különösebb eltérést az ülve és fekve szülő csoport között nem tapasztaltunk. Ülve szülés során vena cava inferior syndroma nem fordult

Next