Magyar Nőorvosok Lapja, 1992 (55. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 6. szám - ORVOSTÖRTÉNET - Szabó András - Veszelovszky Iván: Visszapillantás a méhen kívüli terhesség kezelésének XX. század előtti történetére korabeli orvosi illusztrációk tükrében
ORVOSTORTENET Magyar Nőorvosok Lapja 55, 421—425 (1992). Visszapillantás a méhen kívüli terhesség kezelésének XX. század előtti történetére korabeli orvosi illusztrációk tükrében SZABÓ ANDRÁS DR., VESZELOVSZKY IVÁN DR. A Területi Kórház, Szentes, Szülészeti-Nőgyógyászati Osztály, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Oktató Osztálya (főorvos: Weszelovszky Iván dr.) közleménye Összefoglalás: A szerzők áttekintik a méhen kívüli terhesség felismerésére és kezelésére vonatkozó adatokat a középkortól a XIX. század végéig. Ismertetik és korabeli ábrákkal illusztrálják az első felismert eseteket, részletesen kitérnek néhány érdekes műtétre és konzervatív kezelési módra. Vázolják azt a folyamatot, amely a XIX. század végére a tubáris extrauterin graviditás esetében a salpingectomiához, mint klasszikussá vált műtéti megoldáshoz vezetett. Kulcsszavak: ectopiás graviditás, orvostörténet MOTTÓ: „Orvostörténelem? A sebészet történelme? Vajon mit jelentenek ezek számunkra? Legtöbbet: orvosi intelligenciát. Elmélyedést az orvoslás művészetének örök voltáról. ” (Bugyi István, 1939) Míg a császármetszés története egészen az antik időkig visszavezethető [8], a méhen kívüli terhesség sebészi megoldása a XIX. század végéig ismeretlen maradt. Az ectopiás graviditás évezredeken keresztül legtöbbször végzetes volt mind az anya, mind születendő gyermeke számára. Az anya életben maradását csak lithopaedion kialakulása, paraumbilicalis vagy rectalis fistula képződése biztosította, amelyen az abscelálódott magzat kiürülhetett (l. ábra). Az abdominális vagy tubáris terhességek azonban leggyakrabban ruptúrával és elvérzéssel jártak, de a kórok még ezután is csak ritkán vált ismertté, mivel a XVII. századig boncolni általában csak kivégzett férfiakat lehetett. Később a boncolás liberalizálódásával a méhen kívüli terhesség ismertebbé vált, legalábbis post mortem. A korabeli leírások alapján gyakran nem dönthető el, hogy abdominális vagy tubáris terhességről volt-e szó. A méhen kívüli terhesség első ismert leírása Albucasis (cca. 936—1013) spanyolországi arab orvostól származik. Feljegyzése szerint felkér Hasűri terhesség, a magzati kar perforálta az anya hasfalát. Japán illusztráció XIX. századból. Magyar Nőorvosok Lapja 55 (6) 1992. 421