Magyar Nyelv – 3. évfolyam – 1907.
Gombocz Zoltán: Régi török jövevényszavaink
? vö. mong. tuyul veau Kov. 1807 | burj. tugul, togol kalb CASTR. 150 | kaim. tughul Bos taurus, vitulus PALL. A hangalak szempontjából nem kifogástalan egybevetés. Mind az alak, mind a jelentés szempontjából jobban illenek a VIMBÉRYtól felhozott csag. turuk „kétéves ökör", a mely azonban nincs meg sem a Stud.-ben, sem más török szótárban (némileg hasonlít hozzá kirg. torpak ein zweijähriges kalb RADL. 3:1190). Vö. Cz.-F. ; BÜDENZ, NyK. 20 : 151 [VÁMBÉRY, NyK. 8:182, TMNy. 166]. 317. túró topfen, quarg. ^CSAG. torak kâse VÁMB. Stud. 260. RADL. 3:1180. Más forrásból e szót nem ismerjük. Különválasztandó tőle : csuv. toray, turdy gesauerte milch ASM. IX. cser. H. tarak id. RAMST. 142) |jak. tar id. BÖHTL. 92 || mong. tarak le lait caillé Kov. 1664 | KALm. tarak id. JÜLG 19İ. Vö. VÁMBÉRY, NyK. 8 :182; Magy. Ered. 286; BUDENZ, NyK. 1091; MUNKÁCSI, NyK. 21:128 ; KSz. 2 :192 ; GOMBOCZ, MNv. 1 : 165 [AHLQVIST, Kulturw. 7; MIKLOSICH, EtWb. 366]. 318. turul [„Banerium quoque regis Ethere, quod in proprio scuto gestare consueuerat similitudinem auis habebat, que hungarice turul dicitur in capite cum corona", KÉZAI, FontDom. 1:2: 62) eine art falke oder adler OklSz. tör. turul nagyobb fajta sólyom vagy sas, AHMED VEFIK-féle Lehcse-i-Oszmani-ból idézi THÚRY csag. turgul kleiner schwarzer falke VÁMB. Stud 261'(vö. még: vogE. turul, Pel. turi Lozv. turrei sasfajta, fehérfarkú sólyom SZIL. 146. Ethn. 6:142). A m. turul-1. — néhány hely- és személynevet nem tekintve, vö. OklSz. — csak KÉZAI krónikájából ismerjük; a nép nyelvéből nincs rá adatunk. Mind a mellett, tekintve a pontosan egyező tör. alakokat, nem valószinű, hogy KÉZAI turul-yá csak íráshiba volna cárul ( karvaly) helyett, amint JÁSZAI és SZABÓ KÁROLY gondolták. Vö. VÁMBÉRY, NyK. 8:183; BÜDENZ, NyK. 10:91, 18:14; THÚRY, Turul, 4 : 124 ; MUNKÁCSI, Ethn. 6 : 452. 319. túzok [alakv. thuzuk Beszt. 611 Otis tarda, trappé. ^CSAG. togdak, tojdak outarde VÁMB. Stud. 263 tar. dogdak RADL. 3:1709 | kirg. tödak RADL. 3:1206 | kkirg. duadak, dualak id. KSz. 2:116 | kojb. kacs. szag. tödak feldhuhn KATAN. 136, R. 3:1206 | abak, tódak gém, kócsag? (ıçarnıjt) VERB. 358, vö. oszm. toj, tuj, tollak, toydak, toyddri trappenart, ZENK. 328, RADL. 1423, 1143, 1168 | csag, toydai id. RADL. 3: 1168 || mong. toyodak, toyodok l'outarde Kov. 1807 | dac hur todok id. PALL. VÖ. SÁNDOR, Sokféle 12:155; VÁMBÉRY, NyK. 8:183; BUDENZ, NyK.. 10 : 91, 20 : 151; GRÖNBECH, Forstudier, 68 ; GOMBOCZ, NyK 35 : 276. 320; tükör [alakv. tyker JordC. 833; tiker GuaryC. 46; tiker, tiker, tikör, tükör, tyiker, tyükör, gyükör MTsz.] spiegel. -csuvakar, toror, Lib. töcör; tügüri tükör ASM. 352, Zol. 88. MUNKÁCSI (KSz. 5:358) a krim. togarak, kirg.