Magyar Nyelv – 12. évfolyam – 1916.

Gombocz Zoltán: Török jövevényszavainkhoz

MAGYAR NYELV KÖZÉRDEKŰ FOLYÓIRAT XII. KÖTET. 1916 JANUÁR 1. SZÁM. Török jövevényszavainkhoz. Ködmen. Az első tulajdonnévi adatot e szóra 1317-ből közli az OklSz. „Petrus dictus Kudmenus"; az első köznévi adat a XV. sz. közepéről való, Münche. 18. A ködmen mellett a kedmen, ködmön alakváltozatok is előfordulnak. Eredeti jelentése ,vestis pellicea, pellicium' volt (vö. MA.: ködmönnel békéit: vestis pellitus). Már VÁMBÉRY török eredetűnek magyarázta. NyK. VIII, 161 és Magy. Kr. 308 szerint a magy. ködmen megfelelője „ujgur ketiin (esetleg ketmen)”. A török faj cz. munkájában pedig kirgiz ketpen alakot idéz (352. 1.). Már MNy. III, 259 megjegyeztem erre az egybevetésre, hogy a kirg. ketpen gyanús adat; más forrásból nem ismerjük (talán csak téves idézet Jeepen, kepek .köpönyeg h.). A m. ködmen cc ujg. ketim egyeztetés pedig alaki nehézségek miatt elfogadhatatlan. Úgy látom azonban, hogy V., ha öntudatlanul is, mégis helyes nyomon járt. A V. által idézett ujgur ketim (-m deverb. névszóképzővel) helyes alakja ugyanis kedim; alapszava nem ket- (így van még RADLOFF szótárában is), hanem ked- (vö. THOMSEN, KSZ. II, 251). Kétségtelennné válik ez a többi török nyelvi megfelelőből is: ó-tör. ked| csag. kai- | kojb. kas- ,felölteni'. Az őstörök alaphang tehát *8 volt, s ennek az ujgurban d felel meg. De ma már tudjuk, hogy az őstörök hang d fokon volt abban a bolgár-török nyelvben is, amelyből legrégibb török jövevényszavaink valók, amint ezt az idő *öday, szöllö *$idlay s az ?üdül szavak bizonyítják. Másrészt kétségtelen, hogy van a törökségben egy — igaz, hogy gyér használatú —man deverbalis névszóképző, pl.: oszm. cokman ,die keule, ( cokmak, cokmar) -, coku-, coky- ,mit dem schnabel picken' (vö. csag. cokum ,keule'); oszm. dolaman ,die tuchkleider der janitscharen ; kleid aus rotem tuche' dola- ,umgeben, einwickeln'; kaz. tat. posaman ,szomorúság' BÁL. 30 posa. A m. kedmen is a kedige feltehető *kedmen ,öltözék' származékának felel meg. A *kedmen képzésmódját tekintve, úgy viszonylik a tényleg feljegyzett ujgur kedim-hez, mint az oszm. cokman a csag. cokum-hoz.