Magyar Nyelv – 15. évfolyam – 1919.
Népnyelv - 1
NÉPNYELV. I. Szólások. Méhcsapta szegént a balsors. Könyvedzik a szeme. Bevette a hatvan csöppet ( részeg). Vérré válik e bennem, min ecsefogba a bontó tusa (jól eső ital után mondják). Valami szaglálódásom vót abba ( sejtettem valamit). Özvegykedésbe van. Haraggy békivé. Mosolog, mim Mózes a moslékra. Úgy mennyen az, mind a macska két ökle (gyermekbuzdítás). Hun van az a meszellő, te lány ? ahun a hun, tán a tamóékná (= sehol). Kínlódik, mim pokolba a jó. Úgy esik mondani (= úgyszólván, hogy úgy mondjam, hát izé). Döglött Tisza (= holt Tiszaág). Idő. Fotólják, letaszítják az olajok a napot. Zsidóhajnalban délelőtt tíz óra körül. Fahegyibe vámmá a nap. Vakmelegen süt az ég. Szénnéreg az első. — Szárasszerda = hamvazó szerda. Ruházat. Üng, fölőtő (= blúz), szabad fölötő, kötő (— félkötény), mejjes kötény, tületke (= kis női hálókabát), dóka, ubbony (— hosszú gyermek ruhák). Leves (= férfi kiskabát), könnyű leves, kabát (= hosszú felső kabát). Strinfli, paucsus (== posztóból készített rövidszárú lábbeli), pósni, krumpla, habdák. Hangalakok: Tisis = téjis, asis, útnézd, esse, kicsillem, nagyomom, mönygyök (gyermekny.) ; mék; lisztítja, tisztítja, tisztidd, türül, gyökér tü , tüve, híves üdő ; mék — méllik; együttá, tavasszá, avvá, kilára mérik; réggé, éjjé; ké; ere, ára, more; déllére, dére, débe; möté — műta. Ikerszók. Herdebordás, hebekókás, hebehurgyi. Szójegyzék: Akszamétos lány, legíny : rátartós, büszke, akszamétosan beszél: „éggy órába eggyel szól, „dolog belüle a szót kivárni" babírka : rossz termésű, hitvány kukoricza bara : kintrekedt árvíz baraczk : bóra: bufók : pufók buszma : élhetetlen, ügyefogyott csív : csővelöke : vályogtévő (vö. elete MTsz.) eleszmél: elgondol, számbavesz fekete vényige : venyigefekete (festék) (?) fenyiget : fenyeget géga : gége gyámol: segít, támogat hajmacsík : egyéves apróhagyma, amelyet elültetnek („dugh.") híveskujj : hüvelykujj huja : idő, időtartam: „egy jó huját tötöttem a tökmaktöréssé" kesere : keserű krumplijancsi : fináncz kúti : skatulya (vö. MTsz.) masinázik : cséplőgéppel dolgozik mej : mély