Magyar Nyelv – 44. évfolyam – 1948.

Kniezsa István: Szláv eredetű víznevek a Székelyföldön

mint a különböző helyeken (pl. Nyr., MNy.) megjelent dűlőnév­közlések. Sajnos, ez utóbbiakat csak igen kevéssé használhat­tam, csak akkor, ha e neveket valamely vízzel azonosítani tudtam, ami pedig csak a legritkább esetben volt lehetséges.­ Ezzel szemben eddig nem volt módom az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött PESTY-fél­e kéziratos helységnévtár anyagát feldolgozni. Ebből az anyagból csak a Gyergyó-székre vonat­kozó neveket használhattam fel, mert ezt SZABÓ T. ATTILA már kiadta. A mai élő vízneveket BENKŐ LORÁND részben még kéziratos doktori értekezésének alapján csupán a Nyárád völ­gyére vonatkozólag dolgozhattam fel. A nevek tárgyalásánál a természetes vízrajzi sorrendet követem, de ezúttal szorosan a Székelyföldre, a székely székek területére szorítkozom. Csupán összehasonlítás kedvéért térek ki itt-ott más területek víznévanyagára is.2 I. Az Olt vízrendszere. 1. Piricske kt., a Nagylak (Olt jv.) jv., Csíkszentdomokos­nál (az új kt.-en nincs neve). A szláv Présoka, a prérit 'túlsó' származéka. Vö. lengyel Przeczek, Przeczki, Przecze stb. (Koz. I), szerb-horvát Precec, Precko stb. (ImReg.), orosz Perecovyj (MASTAKOV 107). — L. még Piricske 35. sz.; Piricske kőszikla Csíkszeredától ÉNy­-ra (+933); Piricske hegy Csíkmenaságtól É.-ra kt.; Priec (Sm. 460); Perecsény hn. Hont m.; Piricse hn. Szabolcs m. stb. 2. Rakó, a Ráca p. jv. (Olt jv.) Jenőfalvánál. (A kt. és 0. II, 86 szerint Rakó, az új kt. szerint azonban Vészpatak ; a Ráca p. neve 0. II, 86 szerint Székaszó.) A szláv Rakovo vagy Rakov, a raki­ 'rák' származéka. Vö. MIKLOSICH, PON. —Lehetséges, hogy a Ráca p. neve is szláv: Racica , *rak­ica; vö. lengyel Raczyca (Koz. III, 116); ebből a magyarban *Rácsca alakon keresztül fejlődhetett Ráca. Bizonytalan. 3. Szécsén, kt. az Olt­­v. Zsögödtől Ny.-ra (az új kt. sz. neve Kispatak). A szláv Léceno 'irtott, vágott', a sokatt 'vágni' ige múlt­idejű szenvedő igeneve. Vö. orosz Secenka (MASTAKOV 97), lengyel Sieczony hn. (Koz. V, 284) stb. — A magyar Szécsény nevek ebből a tőből, de más képzővel alakultak: Sécane 'irtá­son lakók'.­ ­ E miatt nem tudtam használni BOGÁTS DÉNES gazdag történeti dűlő­névanyagát sem (Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára. Sepsiszentgyörgy, 1929. 52). BOGÁTSnak másik munkájához (Háromszéki okle­vélszójegyzék. Kolozsvár, 1944.) minden igyekezetem ellenére sem tudtam eddig hozzáférni.­­ Rövidítések: 0. —, ORBÁN BALÁZS, A Székelyföld leirása. I—IV., VI., Iv. — jobboldali vize, bv. — baloldali vize,­kt. 1 75.000-es katonai térkép; új kt. 1 50.000-es katonai térkép.

Next