Magyar Nyelv – 70. évfolyam – 1974.

Implom József: Szótörténeti adalékok

kordován 1544: OklSz.; alakv. gordovány 1779: MNy. LX. 366. — 1759: „fekete gordovány csizmában" (C. 26: 10)­­ 1780: ,,Kordvári Tsizmában szökött ell" (k. k­. 101); kor­hely kodik 1865: CzF. — 1820: 1. kivilágos-kivirradtig a. elkorhelykodik. — 1. 'elmulat, eldorbézol (pénzt)' 1771: „eszt a penszt pedig csak el Korhelkodtuk" (t. i­. ]). — 2. 'henyélve eltölt, áthenyél' 1801: „ha tsak egy két napp dolgozik is egy héten annyi pénzt kapp, hogy azutan azzal [az] egész Hetet ell korhelykodhattya" (Ngy. 12: 23). korhely­ság 'restség, henyélés' 1789. NySz. — 1785: „megrögzött korhelságá­túl el akarta szoktatni" (k. h­. 720). korhelység 1­749. NySz. — 1775: „Ha Nyári dolog idején a szolga . . . kor­helysége miatt gazdájának munkáját el mulattya, minden napra 17. Úrja defaleáltasson [levonattasson]" (k. h­. 199). kor s­ét '(női) mellénybe'. — 1785: „Tafotából való . . . Korset" (k. h­. 822. mell. 2)­­ 1785: „nyestes prémzett Korsét" (Gyo. 15: 61)­­ 1786: „Egy . . . Korsett" (Dr. 490: 3). — Vö. karszetk­. kotton 'gyapotkelme'. — 1788: „setétes Cotton réklit [visel]" (Fgy. 40: 6). — Vö. ném. Coton 'Baumwollenzeug' (HEYSE, Fwb.16). — Vö. karton, karton, ködmön pruszli. — 1811: „Ködmön Puszlinak, Nadrágnak . . . adása . . . tilalmaztatik" (Mgy. 109: 61) | 1816: „az el­vett ködmön puszlit vissza adni . . . tartozik" (Mgy. 1­1: 38). ködmön pruszlik. — 1785: ,,ködmön puszlik, szűr dolmány" (Or. 489: 40) | 1787: ,,Ködmön pruszlikban . . . ugrott el" (k. k­. 2872) | 1789: „Ködmöny Pruszlik" (k. k­. 456). kökörcsinszínű. — 1755: „kökörcsin szinyu viseltes csomejet [csömelyet] szoknaja" (k. ik. IX. 391). [könyöklik] bekönyöklik 'beszögellik* — 1823: ,,[A gyomai nyomás] egy igen szép része a Ványai lapát, és székes határba . . . nagyon bé könyöklik" (Gyo. K­. 9. cs.). könyöködik 'könyökös'. — 1740: „asztalára könyöködvén, jaj szóval mond­ván[:] jaj úgymond hova legyek" (OL. P. 418. U 48). [könyökös 1868: BALL., TeljSz.] könyökösen 'könyök módjára'. — 1796: ,,könyökösen ki­fordult szarvú [ökör]" (Or. kurr. 495. cs.). köpcös XVI. sz. k.: Szóf Sz. — 1762: ,,köpcsös" (k. ir. 86) | 1765: „Köpczös vál­lú" (k. ir. 93) | 1838: „erős köptsös termetű" (Mgy. 116: 338). kőrisféreg 'kőrisbogár'. — 1781: „körös féregnek porával bé­hinteni" (k. ir. 65). körömház 1838: Tzs. — 1786: „[A ló] lábán a köröm házán felül sütés vagyon" (Gyo. 18­­85) | 1788: „A [ló] bal hátulsó körme háza keser" (k. ir. 826). köt­él eresztő mn. és m­. 'kötélverő, köteles' 1838: Tzs. — 1783: „Gyula Német Városi kötélereszt,o.'­ (k. ir. 426) | 1783: „kötél-eresztő Munkámnak Neminemüsége" (uo.). krágli 'gallér' 1835: Krisross, Gyal. — 1769: „veres rása béllett ruhát, egy kráglival és veres prémmel hordoz" (D. 27: 26)­­ 1776: „Mundérja . . . Kráglija vagyon Fejér Czérnával ki­varva" (Fgy. 28: 93). — Vö. 1781: „Kaput mit einem blau atlassenen Kragel" (k. k­. 173). kravátli 'nyakkendő'. — 1830: „el­vitt magával... egy csatos kravatlit" (Gyp. 41: 88) | 1837: „ló szőr kravátlija [volt]" (Mgy. 116: 175). kr­i­s­p­in 'női köpeny'. — 1848: „zöld posztó krispinbe járó" (áll. biz. i­. 1: 545) | 1849: „fekete sinóros sötét zöld krispin" (kir. bizt. i­. 181). — Vö. német Crispine 'Art Frauenmantel ohne Kragen' (KALTSCHMIDT, Fwb

Next