Magyar Nyelv – 77. évfolyam – 1981.
J. Soltész Katalin: Az intézménynevek megkülönböztető (egyedítő) elemének típusairól
név vagy egyéb szófajú szó. Az alábbiakban ezeket a típusokat vizsgálom a budapesti közületi telefonkönyvből gyűjtött anyag alapján. 2. A) Személynevek. Ezzel a legjellegzetesebb és leggyakoribb típussal egy másik tanulmányban részletesen foglalkozom, itt csak röviden tekintem át. Az intézménynevekben egyedítő elemként felhasznált személyneveknek mintegy 80%-a úgynevezett emlékeztető név: a történelem, a munkásmozgalom, az irodalom, a művészet, a tudomány, a technika vagy egyéb közéleti tevékenység valamely, már nem élő jeles személyiségének emlékét őrzi: Zrínyi Ilona Gimnázium, Landler Jenő Járműjavító Üzem, Katona József Színház, Csók István Galéria, Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet, Kvassay Jenő Diákotthon, Komjádi Béla Sportuszoda stb. A legtöbb ilyen jellegű nevet pedagógiai és kulturális intézmények viselik. A leggyakrabban felhasznált nevek: Petőfi Sándor, Kossuth Lajos, József Attila, Rákóczi Ferenc, Bartók Béla, Dózsa György. Az emlékeztető névadás hagyományos módja a szentekről való elnevezés: a katolikus egyházi intézményeken kívül (Szent Anna Plébánia, Országos Magyar Cecília Társulat) már jóformán csak néhány kórháznak és gyógyfürdőnek van ilyen neve, de a Szent jelző nélkül, ennélfogva az emlékeztető jelleg elmosódásával: Ferenc, István, János, László, Margit Kórház; Lukács Gyógyfürdő, Gellért Gyógyfürdő és Szálloda. Szintén csak mutatóban maradt meg néhány tőkés cégalapító és tulajdonos neve: Ganz Villamossági Művek, Goldberger Textilnyomógyár, Gundel Étterem, Sipos Halászkert, Ruszturm Cukrászda, Révai Nyomda, Ernst Múzeum. Ma már ezeket is emlékeztető neveknek tekinthetjük. A főleg vendéglátóhelyek és ruhaüzletek nevében felhasznált puszta keresztnév (gyakrabban női, mint férfinév: Ágnes Cukrászda, Magdi Eszpresszó, Márton Pince, Hella Kötött- és Divatárubolt, Éva Filmszínház stb.) nem utal meghatározott személyre, afféle „díszítő név" (a kereskedelmi szaknyelvben: fantázianév) szerepe csak annyi, hogy a cégtáblán ne csupán Vendéglő, Cukrászda vagy Divatáruüzlet álljon. Mitológiai, bibliai vagy legendabeli személyek neve allegorikusan utal az intézmény tevékenységi körére: Prometheus Tüzeléstechnikai V., Nimród Vadászbolt, Lucullus Étterem, Paracelsus Söröző stb. B) Helynevek: Az intézménynevekben egyedítő jelzőként felhasznált helyneveknek (földrajzi neveknek) az esetek kétharmadában ugyanolyan lokalizáló szerepük van, mint az -i képzős melléknévi jelzőknek: az intézmény földrajzi fekvésére utalnak. De a főnévi jelzős Angyalföld Könyvesbolt, Csepel Művek, Hármashatár-hegy Étterem, Malomtó Bisztró, Óbuda Filmszínház, Ördögorom Csárda, Sasad Kertészeti Mgtsz stb. „tulajdonnévszerűbb", mintha angyalföldi könyvesbolt, hármashatár-hegyi étterem, sasadi kertészet lenne. Jellegzetesek bizonyos szövetkezetek kapcsolatos szerkezetű nevei: Biatorbágy és Vidéke Áfész, Érd és Vidéke Takarékszövetkezet, Érsekvadkert és Vidéke Építőipari Szövetkezet, Gödöllő és Környéke Hisz — ezekből ugyanis nem lehet -i képzős melléknevet képezni. Díszítő szerepű a helynévi elem az Adria Szövőgyár, Bakony Étterem, Balaton Cipőkészítő Szövetkezet, Debrecen Kisvendéglő, Hunyad Cukrászda, Tátra Filmszínház jellegű elnevezésekben. Főként vendéglátóhelyek nevében kedveltek az idegen nevek, amelyek részint egzotikusak, nosztalgikusak: Capri, Costa Rica, Florida, Isolabella, Jáva, Kairó, Luxor, Santos (eszpresszók.