Magyar Nyelv – 81. évfolyam – 1985.

Károly Sándor: Temesi Mihály hetvenéves

során egy olyan terjedelmes, bonyolult rendszert szerkesztettek, amely semmilyen követelménynek nem tudott eleget tenni, s olyan területeken is hatalmi szóval rendelkez­nek, amely nem tartozik hatáskörükbe, ezért úgy vélte, hogy a helyesírásnak hasznára válnék, ha visszavonulna jogos határai mögé, s azokon belül iparkodna világosabb, logikusabb, megtanulhatóbb szabályokat felállítani. 1983. április 19. Szaknyelvi szakosztály. BERÉNYI PÁLNÉ, A közgazdaság és a szaknyelvi kommunikáció. — Az előadó elmondta, hogy a beszédfunkciók közül a köz­gazdasági szaknyelvben az informatív és az argumentatív funkció domináns szerepe, sőt a kettő összefonódása figyelhető meg. Az egyes funkciók kifejeződése implicit vagy explicit (beszédben), az információkérés, információadás, a cáfolat stb. elemzése alátámasztja a közgazdasági szaknyelvben érvényesülő beszédfunkciók természetével kapcsolatosan tett megállapításokat. 1983. április 20. Nyelvoktatási szakosztály. ÉDER ZOLTÁN: Fejezetek a magyar mint idegen nyelv oktatásának történetéből (1. Nyr. CVII, 309—23). 1983. május 3. Magyar szakosztály. NYÍRI ANTAL: A magyar tórendszer történeté­nek kritikus kérdései a tővéghangzók eltűnésének korában.­­— Az előadó a magyar tórend­szer tüzetes vizsgálata alapján a következőkre kívánta felhívni a figyelmet: „Teljes tövek" csak addig voltak, ameddig a véghangzók nem kapcsolódtak az egyelemű, mással­hangzó alakú toldalékokhoz. — „Lappangó teljes tövek" nincsenek, nem is voltak soha. A „csonka tövek" szemléletének is ellentmondanak a mondattani tények. 1983. május 10. Magyar szakosztály. MIKÓ PÁLNÉ: A magyar nyelv használói 1800 körül. — Az előadás a következőkkel foglalkozott: Nyelvállapot a 18—19. század fordulóján: a társadalom szerkezete és „visszajelzései" a kor eseményeire. A nyelvhaszná­lat és a nyelvújítás funkciói. A 'Hungarus'-fogalom, a bécsi udvar szerepe. A magyar nyelv használóinak státusa. A magyar mint anyanyelv, illetve idegen nyelv a latin és a német ellenében. A nyelvhasználat dokumentumai: ízlések és igények. A nyelv használói­nak eszközei. Kiadványok a magyar nyelvről, a magyar nyelvért. Tanulságok: 1983. május 17. Szaknyelvi szakosztály. Kis ÁDÁM. Hogyan készültek a számítás­technika terminológiai szabályai? — Az előadás a következőkkel foglalkozott: A Neumann Társaság és a Magyar Szabványügyi Hivatal kezdeményezése. A szabvány fő forrásai: ISO. Hazai előzmények, ezek kritikája. A szabványosítás demokratizmusa és szubjek­tivitása. A szabványosítási munka problémái, menete, a bizottsági viták. A szabványosí­tás adott módszerének alkalmassága. A szabványosítás alapfeltételei. 1983. május 20. A nyelvoktatási szakosztály és az MTA Nyelvészeti Munkabizott­ságának közös rendezvénye. A magyar mint idegen nyelv néhány kérdése. — Program: ÉDER ZOLTÁN: A magyar mint idegen nyelv diszciplináris helye. — Az előadó egyrészt terminológiai kérdésekkel foglalkozott, tisztázva a célnyelv és forrásnyelv, az idegen nyelv és második nyelv, valamint a környezetnyelv fogalmát; másrészt megvizsgálta SZÉPE GYÖRGY kísérletét, amely a nyelvhasználati tipológia keretei közt helyezte el a diszciplínát; végül a maga részéről a nyelvoktatási tipológia keretében jelölte ki a magyar mint idegen nyelv diszciplináris helyét. — BÁNIZ­DI ZOLTÁN, A magyar denominális igeképzés és az angol igeszemlélet (1. Nyr. CVII, 452—60).­­:— JÓNÁS FRIGYES, Transzfor­mációs csoportok a magyar mint idegen nyelv oktatásában; implicit formák. — Az előadás alapgondolata az volt, hogy a működő nyelv összefüggéseiről feltárt kép hasznosítható az oktatás folyamatában. Részletesebben a nyelv kisebb részrendszerének (az ún. transzfor­mációs csoportok összefüggéseinek) vizsgálatával foglalkozott. — KÁLMÁN PÉTER: Igeneveink használatáról. — Az előadó hangsúlyozta: ahhoz, hogy működésében ragad­juk meg a nyelvet, rá kell világítanunk, melyek a nyelvet alkotó elemek azon jegyei, amelyek különböző kommunikatív funkciók betöltésére teszik alkalmassá. Ehhez kívánt adalékokat szolgáltatni az igenevek használatának köréből. — HEGEDŰS RITA, Nyelvtan

Next