Magyar Nyelv – 84. évfolyam – 1988.
Horváth Mária: Gabriella Schubert, Ungarische Einflüsse in der Terminologie des öffentlichen Lebens der Nachbarsprachen
a szerző bevezetőjében kénytelen megállapítani, hogy minden egyes, a források (jórészt a szótárak) alapján feldolgozott szó mai meglétéről csak a helyszíni ellenőrző vizsgálatokkal lehetne meggyőződni, ezekre azonban — sajnos — nem kerülhetett sor. És a feldolgozott szótárak is meglehetősen eltérő jellegű és minőségű anyagot tartalmaznak. 3. Forrásjegyzéke, amelyben szótárak, monográfiák, sorozatok és folyóiratcikkek egyaránt szerepelnek, közel négyszáz tételt ölel fel. Azonban az alapvető fontosságú munkák mellett jelentéktelen és ,,félreinformáló", elavult vagy elfogult szemléletű tanulmányok is vannak közöttük; ugyanakkor — s ezt Hadrovics László állapította meg— fontos művek hiányoznak (i. m. 236—9). Az a nyelvi, nyelvtörténeti, település- és művelődéstörténeti anyag, amelynek áttekintésére és feldolgozására vállalkozott, sok és szerteágazó ismeretet, a részletekben való tájékozottságot, a felmerült kérdések biztos mérlegelését, s — ahol szükséges — határozott állásfoglalást is igényel, s mindemellett — térben és időben — sokkal nagyobb méretű annál, hogy igényes, kellő színvonalú résztanulmányok híján egyenletes értékű szintézisbe foglalható legyen. A szerző törekvése méreteiben lenyűgöző, értékes, bár korántsem hibátlan összegezése annak a kapcsolatnak (kapcsolatrendszernek), amely a magyar és kelet-délkelet -európai népek és nyelvek között fennállt. 4. A munka felépítése a következő: Rövidítések. Forrás- és irodalomjegyzék. Bevezetés: a cél és a módszer ismertetése, fogalommagyarázat: az „öffentliches Leben" jelentése ('közélet', 'nyilvános élet') és tárgykörei, a munka felépítése, általános megjegyzések a szókölcsönzés és a nyelvkeveredés különbségeiről; hang-, alak- és jelentéstani vonatkozások. II. A magyar és a szomszédos nyelvek: 1. A szomszédos nyelvek hatása a magyarra; 2. Magyar hatások a szláv nyelvekre és a román nyelvre. A vonatkozó szakirodalom áttekintése. III. Szójegyzék: abszolvált zsidó (351 szócikk). IV. Fogalomkörök. V. A kölcsönszók eredete, elterjedése, használata. Bár a munka gerincét a „Materialsammlung" címet viselő, 351 szócikket magában foglaló fejezet alkotja, Gabriella Schubert nagy figyelmet fordít az elméleti kérdésekre is. Az általa forrásul használt munkákat is értékeli. Elgondolkoztató, hogy éppen a számunkra leginkább — és méltán — nagybecsűnek tartott műveket illeti bíráló megjegyzésekkel. TAMÁS LAJOS könyvéről (Etymologisch-Historisches Wörterbuch der ungarischen Elemente im Rumänischen — unter Berücksichtigung der Mundartwörter. Bp., 1966.) így ír: „ . . . Da diese (Bearbeitung) jedoch ebenfalls nur sparlich über wortgeschichtliche Einzelheiten informiert, wurden zusätzlich die Wörterbücher H. TIKTINS und A. CIORANESCUS, das Wörterbuch der rumänischen Literatursprache, des modernen Rumänischen und das erlautende Wörterbuch der rumänischen Sprache herangezogen" (i. m. ), azaz, mivel Tamás Lajos könyve a szótörténeti részletekről csak szűkszavúan tájékoztat, a felsorolt román szótárakat vette elő, használta). De vajon ez — az egyébként helyes kutatói eljárás — valóban a tárgyilagos adatfeltárást segítette-e ? — Tamás Lajos műve nem csupán címe, de az egyes szócikkek anyaga szerint is gondosan számba vette az erdélyi román nyelvjárások magyar elemeit, s a történeti adatokat sem mellőzi; s ami ebből következik: erdélyi magyar nyelvjárási elemeket vet egybe erdélyi román elemekkel — a természetes, közvetlen nyelvi érintkezésekre építve.