Magyar Nyelv – 91. évfolyam – 1995.
2. szám - Társasági ügyek - Máté Jakab: †Fülei-Szántó Endre
legszebb ifjú éveiből majdnem nyolc teljes évet rabolt el a börtön egész életre szóló lelki és testi traumával. Ám az erdőfülei és a székelyudvarhelyi ősök konokságával a súlyos börtönévek után újból nekivág az életnek, megküzdve a gáncsoskodókkal és álnok kerékkötőkkel, hogy becsülettel és tisztességgel, az újrakezdés lehetőségének a hitével eljusson oda, ahová rátermettsége és tehetsége révén eljutnia rendeltetett: előbb a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd a nyolcvanas évek elejétől a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán oktat és folytat a hazai és a külföldi tudományos életben is elismert tudományos tevékenységet tanszékvezető egyetemi tanári minőségben. 1924. szeptember 28-án született Budapesten. Gimnáziumi és egyetemi tanulmányait szintén a fővárosban végezte, a Piarista Gimnáziumban és a Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi, illetve a Bölcsészettudományi Karán, ahol előbb a Jog- és Államtudományi Karon doktorált, majd miután 1948-ban a Bölcsészettudományi Karon elvégezte a francia, filozófia és lélektan szakot és megírta bölcsészdoktori értekezését is (Az utópiák lélektana), a szigorlat letétele előtt az államvédelmi hatóságok koholt vádak alapján letartóztatták. A majdnem nyolc évig tartó kiesés a megtervezett szellemi tevékenység területéről, a szenvedések, kínzások és megaláztatások sem jelentettek megtorpanást a fiatal tudós számára. Fülei-Szántó Endre a börtön „szabadságában" angol nyelvismeretét tökéletesíti, és megtanul spanyolul is, amit aztán szabadulása után 1965-ben spanyol, majd 1983-ban nem egészen ifjú fejjel — angol középiskolai oklevéllel szentesít az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Egyetemi tanulmányainak betetőzése, megkoronázása az 1971-ben sikeresen megvédett kandidátusi értekezése volt (Az igei determináns szintaxisa a spanyol nyelv rendszerében). Honnan Fülei-Szántó Endrében ez a konok és tántoríthatatlan bizakodás annyi bukás és megaláztatás után is? Minden bizonnyal a Budapesti Piarista Gimnáziumban eltöltött nyolc év gyümölcse, amit az otthon biztonsága és emelkedett szellemi légköre is segített és előkészített az élet váratlan fordulataira. Hiszen édesapja, id. Dr. Fülei-Szántó Endre, az egykori Budapesti József Nádor Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetem neves jogászprofesszora, igen jó partnernek bizonyult a tudomány és a művelődés különböző területei iránt érdeklődő fia számára, akit (az édesapát) több évtizedes kiváló oktatói és tudományos tevékenységéért az ötvenes évek hatalmasságai először kitelepítéssel, majd börtönbüntetéssel „jutalmaztak". A Piarista Gimnáziumban az igényes tanárok révén szerzett ismeretek, a családi otthon emelkedett szellemi légköre, a nagy tudású édesapa érdeklődést serkentő hatása alakította az életbe lépő ifjú Fülei-Szántó Endrének a gondolkodásmódját, amit egyetemi tanulmányai csak árnyaltak, szélesítettek és enciklopédikus ismereteit elmélyítették. Későbbi tudományos tevékenységében ezeknek kézzelfogható eredményei színvonalas cikkekben és vaskos tanulmányokban nyomon követhetők. Fülei-Szántó Endre jellegzetes tulajdonsága, az intellektuális nyugtalanság, tudományos tevékenységének sokszínűségében nyilvánul meg, de abban is nyomon követhető, hogy állandóan keresi a lehetőségeket a nyelvtudomány illetékességi körének a szélesítésére. Ha tudományos tevékenysége egyáltalán csoportosítható, akkor nagyjából három területet jelölhetünk meg: az elméleti és az alkalmazott nyelvtudományt, valamint a leginkább szívéhez nőtt tudományterületet, a hungarológiát. Ez utóbbinak hazai és nemzetközi vonatkozásban is kiváló művelője és képviselője, s egyben nemzetközi társaságának, a HONT-nak (Hungarológiai Oktatók Nemzetközi Társasága) az elnöke is. A kandidátusi értekezésének a megvédése óta (1971), az elmúlt 25 évben közel 100 tudományos közleménye jelent meg tekintélyes hazai és külföldi szakfolyóiratokban és kiadványokban. Szívügyeként kezelte a Debreceni Nyári Egyetemen és a TIT tanfolyamain