Magyar Nyelv – 96. évfolyam – 2000.
1. szám - Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor művészi névhasználatáról
vallásos. Felesége kedvéért hajlandó volt a katolikus templomi esküvőre, reverzálist adott születendő gyermeke vallását illetően, sőt a keresztelőre is hajlandónak mutatkozott: „Gondoltam hát, hogy legalább a neve legyen pogány, s lett belőle Zoltán." („Zoltán fiam életrajza hét hónapos koráig") Az egyezés mindazonáltal felületi, Petőfi a „szabadság-imádó pogány emberek" közül való volt, ám nem a terjedő divat okán, hanem történetszemlélete szerint: republikánus világlátása a vezérek korát részesítette előnyben a királyság évszázadaival szemben (1. „Mért nem születtem ezer év előtt?" c. versét, 1844), és nemcsak az irodalmi témaválasztásra vonatkozóan. Gyermeke így kapta Árpád fejedelem fiának és utódának nevét. A harmadik körben, az ismerősök és barátok között a névhasználat ismét hagyományos: Szarni (Sárkány Sámuel), Lajcsi (Csörtöly Lajos), Berti (Pákh Albert), Lexi (Dömök Elek), Tóni, Tonele (Várady Antal), Miska (Tompa Mihály), Gyuri (Urházy György), Pali (Kovács Pál), Rudi (Kubinyi Rudolf) stb. Annál szívesebben játszott el a leghívebb barátnak és irodalmi eszmetársnak bizonyult Arany János nevével. „Ez a név magában is csupa festőiség és zeneiség! Tündökletes fény árad belőle s mennyei muzsika..." — írta elragadtatottan Kosztolányi Dezső (Arany János neve: Pesti Hírlap 1932. október 2.; idézte: KOVALOVSZKY i. m. 1934. 12—3). Petőfi mind a család-, mind az utónévben rejlő lehetőségeket kihasználta: Aranyom, aranyok Aranya, kedves aranyom, Barát János, illetve imádott Jankóm, fa-Jankóm, Jankó(fic), my dear Dzsenko. Ami az irodalmi névadást illeti, fel kell figyelnünk mindenekelőtt arra, mennyire számos azoknak a Petőfi-műveknek a sora, amelyekben a névanyag fontos szerephez jut. Van, amikor szokatlanságával ragadja meg a figyelmet (Okatoptáia, 1847); máskor refrénbe helyezve egy életút összefoglalójává válik: „Sári néni, hej, mikor kendet még / Sárikámnak, húgomnak nevezték!" (Sári néni, 1847), ugyanígy már-már dramaturgiai jelentőséget kap a Kukorica Jancsik János vitéz névváltoztatás (János vitéz, 1844). Arra is akad példa, hogy éppen a néven nevezés elmaradása teszi a közismert, Angyal Bandihoz kötődő betyártörténetet egyetemesebb érvényű jellemképpé (Pusztai találkozás, 1845). Érdekesebb a Bolond Istók (1847) esete. Petőfi, aki verses epikai művekkel szokta öszszegezni pályaszakaszait, ezúttal legényéletét zárta elbeszélő költeménnyel, és ehhez kapóra jött a címadó „hős", akinek neve mindössze egyetlen szóláshasonlatból volt már akkor is közismert („Bekukkant, mint Bolond Istók Debrecenbe."), ám hasonló népszerűségű történet nem fűződött hozzá, és így a költői ábrázolás szabadságát, beleértve az önéletrajzi ihletés mértékét, nem korlátozta, mint utóbb, bevallottan, Arany Jánosnál sem. (A Bolond Istók-témára 1. BENEDEK RÓZSA és KARDOS LAJOS közleményeit: Ethn. 1911: 72—80 és 1912: 177—8.) KOVALOVSZKY már emlékeztetett a beszélő név felbukkanására a fiatal Petőfinél (i. m. 39), példának említve Harangláb-vn, „a fondor lelkületű egyházfi"-t „A helység kalapácsáéból (1844). Mellé állítható Bagarja uram is, „a csizmacsinálás / Érdemkoszorúzta művésze", aki utóbb már csak díszítő megnevezésével szerepel, mint „a béke barátja", foglalkozására ezentúl csupán beszélő neve utal. A beszélő nevek használata okkal-joggal idézi fel az eposztravesztia olvasójában a kollégiumi diákirodalom semmit nem tisztelő, mindent „lerántó" szabadszájúságát, amely itt Petőfinek is legfőbb előképe volt. A KOVALOVSZKY említette másik módszerre, hogy tudniillik a név hangalakja keltette hangulat jellemez, ő is csak egyetlen példát hozott (i. m. 46), az „Orbán" c. verset (1845): „Komor, mogorva férfiú / Volt Orbán..." A korai, népdalköltői korszakban Petőfi is úgy alkotott nevet, ahogyan a korszak betyárballadáinak névtelen alkotói. Családnév helyett a személyiség alaptulajdonságára közvetlenül vagy közkeletű szimbólummal utaló ragadványnév szerepelt, amelyet az utónév becézett formája követett: Liliom Peti (1844), Szilaj Pista (1845). Ebbe a sorba tar