Magyar Nyelvőr – 25. évfolyam – 1896.

Vegyesek - Debreceni diák-szók és szólások. Barcza J.

DEBRECENI DIÁSI­SZÓK ÉS SZÓLÁSMÓDOK. Ha a XVI—XVII. századbeli debreceni „nemes tanuló ifjú­ságot" hivatalból emlegették, honesta cohors iuventutis, cohors stúdiója; scholastica iuventus, candida­turba* volt a címük, bár bizalmasan akkor is nebuló nevezet alatt szerepeltek. A tanár neve a XVI. században scholae rector, míg professor csak a XVII. században. Az ifjúság legmagasabb tisztviselője senior, kinek hivataloskodása egy vagy fél évig tartott. Ennek a segéde volt a contrascriba, ki az énekre s az előadásmulasztásra tartozott felügyelni. Azonkívül a bentlakó cohors stúdiójának egyik men­tora az oeconomus, kinek gondja az ifjak 3 órakor való fölkelése, a világító anyag kímélése, a lárma, veszekedés megszüntetése s a magyar nyelven beszélők (hungarisantes) megbüntetése volt. Hogy a múzsafiak éjjeli békés nyugalmát mi se zavarja, minden éjsza­kára 2—2 vigil őrködött; egyik 9—12 óráig, másik 12—3-ig virasztott s 3 órakor az oeconomust föl kellett álmából rángatnia. A vigili hivatal különben büntetés volt a hungarismusért, vagyis magyar nyelvű társalgásért. Kívánatosabb állás volt az explorator­é, aki naponként d. e. 9 előtt s d. u. 4 előtt nyakába vévén a várost, szimatolgatott, van-e valahol vendégség vagy lakodalom, s ha ilyet fedezett fel, jó torkú kántordiákokkal tért be a mulatók közé, hogy dalolásukkal az alma maternek egy kis harapni valót vagy itókát szerezzenek. A körülményekhez képest igen tisztelt állás volt a coquus-é, aki városról az ételt szállíttatta be a kollégiumba, hivatala 2 hóna­pig tartott. Ha az istenfélő civák főztjét rendeltetése helyére jut­tatta az éhes diáksereg, kezdődött a lotor hivatása, ki az edények­nek volt szorgalmas tisztogatója. Hivataloskodása pedig a jámbornak­­ hónapokig tartott. A senior és oeconomus segédei valának a collabor­ator­ok, kik tanítással foglalkozának; az ő helyüket a XVII. században a publicus praeceptorok törték be. A városi vendégségeken szerepeltek a cantorok a magok cantatio-ival; főkántoraik neve : docti ac eximii scholae cantores. A kántorok után rangban következők neve : ornati ac eruditi scholae collegae. Az iskola polgárait a fentebb említett neveken kívül scholae cives-nek is hittük. Iskolai ügyekben főfelügyeletet az egyházi és világi pártfogók gyakorlanak, a senatus scholasticus. Az ő jóindulatuk folytán gva­ . Ezt és a debreceni diáknyelvre vonatkozó XVI—XVII. sz. szójegy­zéket Gréresi Kálmán „A ref. tanügy, különösen a debreceni főiskola legrégibb történetéből" c. érdekes értekezéséből vettem, mely a Tiszán­túli Ref. Középisk. Tanáregylet Évkönyvének 1879/80. évi folyamá­ban jelent.

Next