Magyar Nyelvőr – 63. évfolyam – 1934.

Értekezések, önálló cikkek - Balassa József: A szavak halála a magyar nyelvben

63. évfolyam 1934. január—február hó 1.—2. füzet MAGYAR NYELVŐR SZARVAS GÁBOR ÉS SIMONYI ZSIGMOND FOLYÓIRATA Megjelenik havonként a nagy szünetet kivéve Felelős szerkesztő és kiadó BALASSA JÓZSEF Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest V. Klotild ucca 10/A. A SZAVAK HALÁLA A MAGYAR NYELVBEN, írta: Balassa József. Minden nyelv története folyamán szavak születnek, szavak kihalnak. Az általános nyelvtudomány és az egyes nyelvek törté­­nete részletesen foglalkozik a szókincs változásával, beszél a sza­­vak ősi eredetéről, idegen szavak átvételéről, a szavak jelentései­nek változásairól, de csak ritkán és mellékesen szólnak a szavak kihalásáról, a régi szókincset ért veszteségekről.1) Pedig nagyon fontos kérdések a nyelvek történetében: Mely szavak vesznek el egy nyelv élete folyamán? Mik az okai a sza­­vak kihalásának? Milyen erők működnek a nyelv fejlődése folya­­mán olyan módon, hogy eredményük a szókincs egy részének ki­­halása? Ezekre a kérdésekre akarunk felelni a magyar szókincs történetének tanúsága alapján. Valamely nyelv szókincsének jelentékenyebb változása min­­dig egybeesik az illető nép életében beállott nagyobb átalakulás­­sal. Ha egy nép állami, gazdasági helyzetében vagy műveltségéi­ben, szellemi alkatában nagyobb változás történt, változott nyel­­vének szókészlete is. A nyelvtörténet ilyenkor csak a szókészlet gazdagodásáról, gyarapodásáról szokott beszélni. Pedig ilyenkor a szókészlet nemcsak gazdagodik, hanem jelentékeny veszteséget is szenved. A régi szókincsnek egy része eltűnik, hogy új szavak­­nak adjon helyet. A magyar nyelv történetének legrégibb ismert korszakában a szorosabb érintkezés a bolgár*török néppel, a Kr. u. 7. század* ban, volt nagy hatással a magyar szókincsre. Ekkor elveszett az ősi finnugor szókészletnek egy része és helyettük török kölcsön* szókat vettek át. Hogy mely szavak vesztek el ebben az időben, azt csak sejthetjük, mivel írott feljegyzések ebből az időből nem állnak rendelkezésünkre. Világosabban látjuk a magyar szókincs változásait a történeti 1) V. ö. Sandfeld-Jensen, Die Sprachwissenschaft (S. 47—51). A. Noreen, Ordens död. (Spridda Studier, andra samlingen, Stockholm, 1903). Lis Jacobsen, Om Ordenes Död. (Arkiv för Nordisk Filologi, 1915). Holi­hausert, Vora Aussterben der Wörter (Germ.-rom. Monatsschrift, 1915. H. 4.). fíorger ^4nfa/, A nyelvtudomány alapelv3Í2 (115—117).

Next